Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-09 / 107. szám
SVE J K A Veszprémi Petőfi Színház előadása A kerekképű, együgyű- nek látszó, ártatlan Svejk helyébe Horváth Sándor, Jászai-díjas egy különös, újszerűén eredeti figurát alázatoskodott, és egy- ügyűsködött (hiszen e két alaptulajdonság a derék katona legfőbb karakterisztikus jellemzője). S mindezt úgy, hogy a szája szögletén ott érezhettünk egy kesenyés, kaján fintort is. Ez nem is esik messze Hasek világától — a darab azonban már nagyon. így, az eredeti jelzővel csak Horváth Sándor játékát Illethetjük. Svejk klasszikus. De azzá elsősorban Jaroslav Hasek avatta, nem pedig a színpadi adaptáció. A tisztiszolgát gazdagon, sok oldalról jellemezte, — visszakaptuk sikeres filmen is —, és többször is viszontláttuk már hazai színpadjainkon. Nos, a szabálytalan komédia nyelve, messze elmarad a regény epikus gazdagságától. Nem mintha a dialógusok nem adtak volna okot a nevetésre, de ez mindig csak poének, viccek árán sikerült. Kevésszer az igényesebb jellemkomikum eszközei által. Az utóbbit a magyar színpadi adaptáció — Pándy Lajos munkája — nagyon is a rendezőre bízza. De hiába a legjobb dramaturg, ha az egész mű kabarészerű párbeszédre épül. Ha nem ismernénk »-irodalmi eredetijét-« (amely kénytelen-kelletlen a fedezete volt mindennek) esu-1 lyébe nem ártott volna több pán az adaptációt, akkor! egyszerű utcakép.) néhol egészen lapos komédia 1 A nyitott színpaddal, a kö- maradna ez így a századelő vi- ' zönség soraiból masírozó kalágáról. Igaz, a rendezőnek egész sor lehetősége van arra, hogy a kor levegőjét és a haseki politikai szatírát megteremtse. Igen, ha ehhez elég »alapot« ad a drámai nyelv! Ezúttal azonban mindez meglehetősen Don Quijote-i vállalkozás maradt, mert az árnyalt nyelvezetnek híjával volt a darab s — ami pótolhatta volna — színészi karaktereknek is. Ki né ismerné például a nagysasszony és Svejk tisztiszolga édeskettősét! Néhány éve még , a híres Pettyessel, Svejknek ezzel a dadogó leszármazott jával együtt a műkedvelők közkeletű fórumának, a kulturális seregszemléknek, ifjúsági találkozóknak közkedvelt műsorszáma volt Hacsekkel és Sajóval. És miért lehetett azzá? Szóviccei, ka- barétréfa-jellege által... Persze, ebben a nyelvben van egy jó adag üde humor is, csak az arány valahogy nagyon rossz és a burleszksze- rűség a játékot is rosszul ihleti néhol. A szatíra nagyon kevés benne. Sokat nevettünk, keveset mosolyogtunk . „ Vágó Nelly ötletes jelmezei mellett a századelő — Nagy Endre teremtette — kabaréképeslap díszleteit vette alapul Fehér Miklós. Harsánnyá színezték a színpadot. (Bár a magasztos toronyfelvételek hetonákkal Pétervári István rendező mindenképpen a komédia részesévé kívánta avatni a közönséget. Ez nem az első ilyen törekvés, de nem is először láthattunk ilyen eszközöket. Sajnos, a nézőtér mindvégig megmaradt poénváró soroknak — ennek pedig a darab az oka. Az epizódszereplők is megelégedtek azzal, hogy jól odaültessék a csattanókat, s alig- alig tudták kiszínezni figuráikat. Pedig mennyi lehetőség lett volna erre! A nyomozó, a méltóságos asszony, a tisztecs- kék, az őrmester — hangoskodtak, ágáltak csupán ... Tánczos Tibor, Jászai-díjas tábori lelkésze adott ennél valamivel többet, bár harsánysá- gát eléggé egyoldalú színészi eszközökkel jellemezte. L inka György hadnagya, Czeglédy Sándor komlókereskedő és Krá- nitz Lajos orvosa sej tettek néha igényesebb ábrázoló erőt. A nevetés tehát és a taps ezúttal is inkább Hasek humorának szólt, illetve e humor egy egészen vékonyka, felszíni részének. Éppen Horváth Sándor alakítása juttatja eszembe: az ilyen klasszikus adaptációkhoz ma már sokkal eredetibben, sokkal igényesebben szabad csak közeledni. Tröszt Tibor Berzsenyi helye irodalmunkban Tudományos ülésszak egy vasi könyvtár épületében A KÖLTŐ születésének 195. évfordulója adott alkalmat arra, hogy Szombathelyen a Magyar Irodalomtörténeti Társaság a TIT közreműködésével megrendezze az emléknapot, a tudományos ülésszakot, a koszorúzási ünnepséget és a Berzsenyi-emlékestet a megyei könyvtárban. Ez az ünnepi' alkalom egyszersmind az új épületben tartott nagyszabású ünnepségek nyitánya is volt. Szombathelyen. A Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár dísztermében a szervezők és a műsor érdemi részét alkotók között azon intézményeknek küldötteit is köszöntötte Kiss Alajos, a szombathelyi tanács elnökhelyettese, amelyek Vas szülöttének nevét viselik, így többek között Zala és Somogy küldötteit is. A szű- kebb haza üdvözletét Dala József és az általa vezetett küldöttség hozta a celldö- mölki járásból. Dr. Wéber Antal kandidátus, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára megnyitójában nemcsak kiemelkedő, hanem egyben a magyar irodalom legjellegzetesebb alakjaként is méltatta a költőt. Dr. Keresztury Dezső professzor — a jeles író és költő — így kezdte előadását: »Nem akarok azoknak sorába lépni, akik Berzsenyi Dániel szobrát elhelyezik a magyar irodaiam polcrendszerének ma aktuális részén...« S a továbbiakban amellett tört lándzsát előadásában, hogy Berzsenyi értékelésében akkor járunk a helyes úton, ha nem a szekunder-írók, az életművet magyarázók nézőpontjaival közeledünk Berzsenyihez. Berzsenyi részben a maga korához szólt — ezek a művek csak a legmagasabb szintű alkotásainak esetében manadandóak, másrészt azonban versei túlnőttek korukon. »Berzsenyi helyét nem lehet- pontosan kijelölni a maga korában, mert derékig áll csak abban a korban úgy, hogy kimagaslik belőle'« Ennek bizonyításaként azzal érvelt, hogy a -különböző korok Toldi Ferenc értékelésének kétségkívül felnagyító Berzsenyi-képe után tudtak találni előrevivő értéket a költő lírájában. Jóllehet Arany, Petőfi és Tompa nem érezték magukhoz szólónak, a Nyugat-nemzedék már nem a »Hercules-költő« ideált látta, hanem huszadik századi érzéseit ismerte fel Berzsenyi műveiben. A szabadvem Füst Milán, Sárközi György, Radnóti Miklós nevével jelzett vonala Szabó Lőrincig előrevetíti művészetét. (Csanádi Imre és Nagy László vonatkozásairól az előadó nem szólt.) A FELKÉRT hozzászólók között dr. Mezei Márta adjunktus az újjászületés motívumairól, dr. Merényi Oszkár Kölcsey kritikájáról, dr. Kanyar József levéltár-igazgató a Somogy megyei Levéltárban meglévő újabb Berzsenyi-dokumentumokról, dr. Takáts Gyula költő pedig a »Somssich Pongráchoz« című ismeretlen Berzsenyiversről szólt. A Berzsenyi téren ünnepélyesen megkoszorúzták a költő szobrát. Az emlékesten dr. Keresztury Dezső mondott megemlékezést, majd Bodor Tibor színművész, Csernus Mariann Jászai-díjas színművész, Csorba Rózsa zongoraművész s a szombat- helyi madrigálkórus közreműködésével az ünnepi emléknapot méltóan lezáró műsort mutattak be. Koncz József A TERMÉS ÍGÉRETE Ballagó diakoh Virág és vers köszöntötte őket Ballagnak a gépipari szakkö zépiskola tanulói. Több mint ezerkétszáz diák énekelte az édes-szomorkás ballagódalt tegnap délelőtt Somogybán. A középiskolák véndiákjai — a megyeszékhelyen ötszáznál is többen — vállukra vették a tarisznyát, ajkukra a dalt... Szülő, rokon, barát kísérte büszke tekintettel őket. Az idei ballagás egyik legszebb ajándékát a Somogy megyei Ipái cikk-kiskereskedelmi Vállalat KISZ-esei adták: zászlót a búcsúzó kereskedelmi szakközépiskolások kezébe. Három és fél—négyezer ember szoros gyűrűjén vergődtünk át, hogy a kaposvári Munkácsy Gimnázium ünnepségeit már a tantermekben megtartott osztálybúcsúztatásoktól végigkísérhessük. Pontosan tíz órakor hangzott föl: »Mi búcsúzunk, és elmegyünk ...« Száznyolcvannégy negyedikes énekelte egyszerre, miközben folyosóról folyosóra, teremről teremre jártak. Hat negyedik osztály vett búcsút az Alma Matertől. A »keménynek« hitt pedagógusszívek is elérzékenyültek. mikor búcsúztak a ballagóktól azt kívánva, hogy ezután helyt álljanak, találják meg boldogságukat. Ilyen gondolatokkal köszönt el tőlük Lóczi István igazgató is. A nyolc esztendeje új épületbe költözött Munkácsy Gimnázium most búcsúztatta eddigi legjobb eredményeket elérő negyedikeseit. És hogy a külsőségekről is mondjunk valamit: a IV. a. midiszoknyában, a IV. f. maxiban és saját tervezésű fehér blúzban vonult. A Táncsics kapuin innen. Az osztályokból, az emeletről kígyózva az udvarra kanyarodtak. Megszokott és mégis megszokhatatlan kép. Tarisznyával a vállukon, pedánsan megtervezett ruhákban. Lépéseik ünnepélyesek és otthonosak, jól ismernek minden követ az úton. Kétoldalt az emberek mosolyogtak, és könyr nyeztek is. Halk dallal s karon fogva tanáraikat, százötven diák megindult kifelé. A tanároknak a visszanézés is ismerős. A tanítványok még nem néztek így vissza, és nem ismételték fennhangon az iskola nevét így: Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium. A Táncsics kapuin túl. A színház kitárt ajtajai legalább ezer embert nyeltek el. Szokatlan játéknak adott helyet a színpad. Mintegy hatalmas kórusból a szólóének, úgy váltak ki ezek a búcsúzó diákok a gimnázium közösségébő1. Már önálló, ja, az é itbe! Ünnepi fényt kaptuk itt Merő Béla igazgató útra bocsátó szavai. A kapun túl nehezebb a próba, de a ballagási »vastaps«, a csókok, a kézszorítások társadalmunk féltő törődését jelképezik. Sok példával, tanári intéssel, nevelői féltéssel, a búcsúztató jókívánságaival szólt Sándor Lajosné, a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola aulájában a harminchárom ifjú agrárszakemberhez. Vers és virág köszöntse őket — mondta az iskola KISZ-titkára, felidézve a diákélet viharait és szépségeit... Most már csak szépségeit™ Bejárták még egyszer a Dé- nes-major környékét, énekszó kúszott be a kollégium üres szobáiba, amelyek a virágos termekkel együtt valóban új lakókra várnak — szeptemberben. De vannak, akik maradnak is. Tudást gyarapítani — felső fokon. Ballagás! A mezőgazdasági szakközépiskola aulájában e sorok írója régi osztálytársával találkozott. Mit tehet az ember? Gondolatban tizennyolc lesz mégegyszer. S amikor felhangzott a kedves, régi dal, megfogta karomat: — Csak ezt ne hallanám .ú; Olyan szép. És tudod, fáj is egy kicsit... Bán—Horányi—Tröszt Villanások, képek, emlékek az NDK-ból Egy város, ahol az átlagéletkor 24 év Magyar ív-játékok sikere kültöldön A nemrég véget ért Cannes-i tv-filmvásáron nagy sikert arattak a magyar tv-játékok. Ranódy László filmje A hatholdas rózsakert vetítési jogát lekötötte Franciaország, Kanada, Belgium, Finnország, Svédország és az NSZK. A Móricz Zsigmond művéből készült Pillangó, ugyancsak szerepel majd a francia, kanadai, belga, nyugatnémet tv-nézők előtt. Az új 13 részes mesesorozat, a Kukon és kotkodát megvásárolták a latin-amerikai tévék, továbbá Algéria, Kanada, Belgium és Francia- ország. Az Antonio Gades együtteséről forgatott produkciót Japánban tűzik műsorra. A spanyol tévé bemutatja a Térzenét és a Fiatal vagy című Liszkay Judit-showt is. A kanadai magyar klubok vetítésein láthatják a nézők a Tenkes kapitányát és a Koppányi aga testamentumát. Franciaország a színes Mazsolával ismerteti meg a légiijabbakat, a felnőtteket pedig Bartók balettjével, a Fából faragott ki- rálufioaL A főpolgármesternő és a legifjabb polgárok. öreg és fiatal. Múlt és jövő. Ödön házak, Luther-egyetem és égbenyúló csupaablak sávház. Harmóniában, egységben és mégis külön. Ezt jelentette az »iker«-város: Halle és Halle-Neustadt. Az előbbi város önmagában hordja a történelmet, a régit, az utóbbi pedig a tegújabbkori, a napjainkban íródó és bámulatra méltó történelmet Valamikor a városok évtizedeken — nem egyszer évszázadokon — át alakultak ki. Halle-Neustadtnak, a Német Demokratikus Köztársaság legifjabb városának alapkövét 1964, július 15-en tették te Az ember nehezen követi gondolatban is a száguldó rakéta sebességét. Az ember ómul, hogyan születik ma egy új város. Egy új város, ahol a lakosok átlagéletkora 24 év. És havonta változik, növekszik, az itt élők szá ma, hiszen ahol tegnap még rendezetlen földhalmok voltak, ott holnapra már egy szép új ház emelkedik. És a város élén egy asszony, Liane Lung, a íopolgármes- temő, (Az egész NDK-ban összesen négy városban tölti be nő a főpolgármesteri tisztet.) A kép megkapó. Az új városban az egységet, az ösz- szetartást, a nemes, szép, erőt szimbolizáló szoborcsoport tövében Liane Lung asszony a legkisebbek, a város legifjabb polgárai között. — Az én munkám — jegyeztem le a főpolgármesternő szavait — különösen szép, és különösen nehéz. Itt mindennap hoz valami változást, itt valahogy felgyorsult az idő... A városról beszélgetünk. A városról, amely modem csomópontokkal, korszerű alul- és felüljárókkal mesterien és olyan szépen fonódik Össze az óvárossal. Nem véletlen, hogy éppen itt tették le ennék a modem vegyipari nagyvárosnak az alapkővé! Sajátos és komplex módon épül Halle-Neustadt. Minden tizenkétezer lakos számára egy szolgáltatási központot alakítanak ki. Ügy terveznek, úgy építkeznek, hogy mindenki, a lakásából 2—5 perc alatt elérje a legfontosabb szolgáltatási helyeiket ■— Lényeges szempont ez — magyarázta a főpolgármes- temő. — Hiszen az itt lakó nők, asszonyok 75—80 százaléka dolgozik, és egy új város építésénél az ő szempontjaikat, a szociális feltételeket messzemenően figyelembe kell vennt Az építkezés szédületes iramú. Számokat jegyzek: ez év végéig 21 óvoda lesz a városban, 3800 apróságnak teremtenek helyet 25 bölcsődében 2400 kicsit gondoznak. De az ellátás így sem elég még, új bölcsődéikre) új óvodákra to® szükség. A fiatal városban fiatalok, életkezdők élnek. Amerre jártam, az utcákon, tereken, mindenütt gyerekeik. A város 13 iskolájában 9300 diák tanuL Korszerű sportcsarnok, uszoda, klubtermek. Komplexül, minden együtt épül. — A városi képviselet nemrég hagyta jóvá a további fejlesztési terveket — mesélte Liane Lung. — Persze ezt megelőzően rengeteget tanácskoztunk, beszélgettünk a lakosságai. Csak úgy lehet virágzó szellemi, kulturális és sportéletet kialakítani, ha a tervekben, az elképzelésekben messzemenően benne van azoknak a véleménye, igénye, kérése, akikért történik mindez. Hét év alatt egy új város épült És már nem csodálkozom a terveken: a város alapköve tétételének tizedik évforduló- i«”a Halle-Neustadtnak 75 00 > lakosa lesz A végleges elképzelés: egy száz tízezer lakosú új város megépítése. »Iker«-város. Múlt és jövő Ödön házak. Luther-egyetem és égbenyúló csupaablak sávház. Szép ez a napjainkban íródó, bámulatra méltó történelem. VMi Márts
