Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-05 / 103. szám
TőfrzgMt (ui& Gardrób a lakásban Öreg diák nem vén diák Vastagabb ekrü- vagy színes fonálból (vagy akár ze- fir fonálból is) .tetszés szerinti nagyságú futót és alátétet horgolhatunk ezzel az érdekes mintával. A modem berendezésű lakások díszítésére is nagyon megfelelő. 1. sor: 10 láncszemből gyűrűt zárunk. , 2. sor: A gyűrűbe tizenkét 3 láncszemes ívet öltünk szoros szemmel, az utolsó ív egy láncszem, rövidpálcával leöltve. 3. sor: Három, egyszerre befejezett hátrahajtásos pálca (abba az ívbe, amit a rövidpálcás leödtéssel készítettünk), 22 láncszem után egy- ráhajtásos pálcával leöltünk, a tűtől számított 11 láncszembe. 2 láncszem után egy- ráhajtásos pálca a 3. láncszembe; 2 láncszem után Ismét egyráhajtásos pálca a 3. láncszembe, majd 2 láncszem után szoros szem a 3. láncszembe. Két láncszem után 3 Egyszerre befejezett, kétrá- hajtásos pálca a következő 3 lán&szemes ívbe. Három láncszem után Ismét 3 egyszerre befejezett pálca, és 3 láncszem után újra 3 egyszerre befejezett pálca; majd 22 láncszemmel ismételünk értelemszerűen. Az utolsó 3 láncszemet egyráhajtásos pálcával képezzük. 4. sor: A ráhajtásos pálcaívre kétszer öltünk. 3 egyszerre befejezett, egyráhajtá- sqs pálcát. A két csoport 3 láncszemmel van elválasztva. Láncszem nélkül a következő ívbe ismét 3 egyszerre befejezett egyráhajtásos pálca, 3 láncszemes választással, és így haladunk végig. A nagy ívbe 5 csoportot öltünk. A 3-ra és 5-re 3—3 láncszemes pikót, a középsőre 5 láncszemes pikót öltünk, s ezekkel a pikókkal kapcsoljuk egymáshoz a motívumokat. Kellenek-e a mandulák? SZINTE NAP MINT NAP felmerül a kérdés: szükség van-e a mandulákra, ha oly gyakran kioperálják őket A választ viszont csak akkor tudjuk megadni, ha élettani szerepüket és pontos elhelyezkedésüket ismerjük. A lágyszájpadtól takarva a garat hátsó falán helyezkedik el az orr-garatmandula. Ha ez erősen megduzzad, gátolhatja a légzést — orron keresztül. Az állandóan szájon keresztül lélegző gyerek torka éjjel kiszárad, hajlamos lesz légcsőhurutra, és orrhangon bezsél. Ráadásul a hatalmasra megduzzadt orr-garatmandula a garatot a dobüreggel összekötő fülkürtöt és az orc üregeinek nyílásait is szűkítheti vagy elnyomhatja. Nyilvánvaló, hogy ha ilyen esetben az orvos az orr-garatmandula eltávolítását javasolja, nem lehet vita. E viszonylag egyszerű műtét árán ugyanis sok-sok panasztól szabadíthatja meg a gyermeket. A torok a száj üreg hátsó nyílása. Itt a garatívek két re- dője között — finom kötőszö- vetes hártyába ágyazva — találhatók a torokmandulák. Ifjúkorban, de felnőttkorban sem túl ritka ezeknek heveny, magas lázzal, járó gyulladása. Tüszősnek akkor hívják a mandulagyulladást, ha a mandulák felületén kisebb-na- gyobb foltokban gennyes területeket látni. Nyilvánvaló, hogy a magas lázzal járó heveny mandulagyulladás gyógyszere nem a műtét. Ilyenkor lázcsillapítókat, de mindenekelőtt a mandulák gyulladását okozó baktériumokat vagy más kórokozókat megölő gyógyszereket rendel az orvos. A szülők legfontosabb feladata ilyenkor az, hogy a baktériumellenes gyógyszereket a láz, a torokfájás és a mandulák pírjának megszűnése után is addig — és olyan adagban — adják be, ahogyan ást az orvoá előírta. Tehát a gyors panaszmentesség ne csábítsa magát a beteget — vagv a szülőt — arra, hogy sutba dobja a gyógyszert, mert öröme néha korai lenne, a gvulladá? ugyanis hamar visszatérhet! A visszaesés vagy a szövődmény valószínűsége ugrásszerűen csökken, ha a beteg kellő ideig és kellő mennyiségben szedi az előirt baktériumellenes szert. A belgyógyász, a gyermekorvos vagy a gégeszakorvos a kétoldali torokmandula eltávolítását viszonylag gyakran szükségesnek tartja. Különösen indokolt a mandulák eltávolí- | ilyen emeletes tása, ha üregeikben eltokoltan gennyet találnak, és előzőleg vese-, szívbelhártya-, ízületi vagy szemgyülladás állott fenn. A műtétet a heveny mandulagyulladást követő 4—6 hét múlva szokták végezni. Közvetlenül védőoltások után (nőknél a havivérzés előtt vagy alatt) nem szoktak operálni. Ezt különösen érdemes tudni a szülőknek, mert az orvosok figyelmét felhívhatják rá. Sokan azt az érvet szokták felhozni a mandulaműtét ellen, hogy: ha a természet mandulát adott az embernek, akkor arra nyilván szükség is van, kár tehát kioperálni. Kétségtelenül igaz, hogy az egészséges mandulák eltávolí- i tásának nincs'semmi értelme. * Ha azonban az orr-garatman- ; dula akadályozza az orrlégzést, 3 a torokmandulák minduntalan 3 megismétlődő gyulladásukkal j pedig a régebbi szív-, vese-, 3 izületi vagy szemgyülladás 11 újra fellobbanthatják, akkor j eltávolításuk feltétlenül indo- | leolt < A mandulák ugyanis szer- * Vezetünk nyirokszöveteinek} mindössze csak egy kis tőre- 3 dékét jelentik. A nyirokcso-« mók, a mandulák és a többi I nyirokszövetek a beléjük veze- J tő nyirökerek szűrőrendszerei. | Itt szűrődnek, ki a szövetekből, a nyiroke’rekbe jutó kórokozók, sőt a nyirokcsomókban vannak azok a sejtek is, amelyek a baktériumos fertőzések elleni speciális védőanyagokat termelik. Mégsem jelent különös hátrányt a szervezetnek, ha a bőséges nyirokcsomórendszer viszonylag jelentéktelen része — orr-garat- vagy torokmandula alakjában — kiesik, mert a megmaradó nyirokszövetek még bőségesen elégségesek ahhoz, hogy a szervezetbe hatoló Idegen fehérjéket (mint például a baktériumok, vírusok stb.) kiküszöbölje és közömbösíts0. HA ORVOSI javaslatra mandulaműtétre kerül sor, sem a gyermeknek, sem a szülőnek nem kell tehát félnie attól, hogy szervezetünk valami- | lyen helyrehozhatatlan csonki- f tást szenved. A századfordulón alakult ki a svéd építészetben, hogy a lakásokba »belépőszekrényeket« készítettek, amelyeket helybeli öltözködésre szántak. Ezt nevezték el a ruhatár után gardróbnak. Természetesen ma már a gardrób nem olyan szekrény, amelyben öltözni lehet, hanem beépített szekrény, arriely nélkül már el sem képzelhető a mondern lakás. •A széráiban készített lakások terveit már eleve úgy készítik, hogy az előszobában kisebb- nagyobb területre beépített, illetve gardróbszekrényt terveznek. A modern lakberendezési elvek szerint a nagyvárosokban, a magasba törő épületek lakásainál általában meghatározott négyzetméternyi lakóterület jut egy emberre. Köznapi nyelven szólva: eleve úgy tervezik, hogy hány személyes lesz a lakás. A szobák, amelyekben a családi élet zajlik, kis. méretüknél fogva nem rakhatók tele ruhaszekrényekkel, • tároló bátorokkal. Már pedig minden család rendelkezik olyan holmikkal, amelyekre csak egyes évszakokban van szüksége. A ruhatárolás — és egyáltalán: a család holmijának a tárolása — tehát a gardrób feladata. A modern lakások gardrób- szekrénye két, három, sőt hat ajtós is lehet, a szerint, hogy a lakást hány tagú családra tervezték és mennyi a szekrényszükségletük. A szekrények belső beosztását — akasztós, polcos, szellőző stb. — is készen kapja a beköltöző. A gardrób szekrény tulajdonsága azonban mindig az, hogy »emeletes«, tehát a felső polcok olyan rakodóhelyül szolgálnak, amellyel egy közönséges ruhaszekrény általában nem rendelkezik. A felső polcokra — így ajánlják a belsőépítészek is —- olyan holmit kell elhelyezni, amelyre általában ritkán van szükség. Ide rakhatók a bőröndök, így tárolhatók télen a nyári és nyáron a téli holmik. A családi házakban talán még nagyobb szükség volna tároló ruhanyekkel magasítható, akár a mennyezetig is. Ha lakószobába visszük be, ügyeljünk arra, hogy a szekrény színe — de leginkább elhelyezése — ne rontsa meg a szoba belső egységét, harmóniáját. Természetesen célszerű és ajánlatos, ha gardrób beépítésével, elhelyezésével már a tervezésnél, építkezésnél számolnak. , Nem véletlen, hogy a modern lakásokban mindig az előszobába — és ritkább esetben a lakószobába — tervezik a gardróbot. A szekrények ugyanis helyet igényelnek, amit a lakótérből a tervezők nem szívesen vesznek el. Másrészt természetszerű, hogy hazaérkezéskor, illetve otthonról távozáskor öltözködünk: kabátot veszünk fel vagy vetünk le. És ez leginkább az előszobában történik. Azonkívül az előszobába tervezett gardrób a lakás bármely helyiségéből (így a konyhából is) a legrövidebb úton megközelíthető, tehát használata nem jelent külön fáradságot. A gardrób — magyarul beépített szekrény — miután hasznos és befogadóképessége általában a legideálisabb, falun és városban egyaránt a ma; modern lakások, családi házak fontos és rangos bútora iet* K. M. Az általános és középiskolák- nappali tagozatain tanuló diákok, ha tán egyesek szívében él is némi szorongás, élvezik ii gondtalan diákkort. De mit tesznek a felnőtt diákok? Először is, ezek a »felnőttek« jórészt ma már csaknem olyan fiatalok, mint a nappali tagozatos tanulók. A felnőttoktatás ugyanis megfiatalodott. Sok oka van ennek. Az első, talán az, hogy a demográfiai hullámhegy idején bizony igen-igen nehéz volt bejutni a »nappali tagozatra«. Jóhírű gimnáziumaink, technikumaink, szakközépiskoláink gyakorta még azokat is elutasították — féOTTHON CSALÁD szekrényekre — gardróbokra' —, hiszen ott sokszor családok, dinasztiák élnek együtt, és gondot jelen a. családtagok holmijának elhelyezése. A családi házakban épijen olyan természetességgel lehet gardrób szekrényt beépíteni, elhelyezni, mint a városi, házgyári lakásokba!. A bútoripar évek óta gyárt és importál is emeletes gardrób szekrényeket. Mégpedig nemcsak előszobában vagy konyhában alkalmas festettet, hanem fényezett és furnérozott szobaszekrény jellegűt (Ciprus néven) is. Ezeknek a szekrényeknek fő jellegzetességük, hogy lábuk nincs, s a ruhaszekrény kis szekréTavaszi—nyári divat Párizsban IZiSEIE 30. — Minél előbb hozza a 107- esbe — mondta, és a haliból gyalog indult felfelé a lépcsőn. A fordulóból — újságja mögül T- visszaleselkedett a recepció kalitkájában tevékenykedő hotelierre, hogy nem kö- veti-e az a tekintetével. A portás azonban ügyet sem vetett' rá. »Romlanak az idegeim« — állapította meg bosszúsan. S ez nem is volt oly nagy csoda. Három nappal Dl Pisa lelövése után, ma délután az Arkangyal utcában az Éden bár előtt már a tizenhatodik áldozatot láthatta. Óvatosan nyitotta ki a szobájának ajtaját, majd hirtelen mozdulattal kitárta. — Buona sera! —köszönt | hangosan, mintha csak a foDr. Szende! Adást 15'foson üdvözölt volna valakit. Ezután felkattintotta a villanyt és zakója zsebében megmarkolta csőre töltött kicsiny, hatlövetű pisztolyát. Az ablak felől nem fenyegethette veszély. Erkély nem volt, és áttetsző csipkefüggöny lógott az üveg előtt. Amíg a szekrényajtót előre tartoti fegyverrel feltépte, és a fürdőszobában körülnézett, a folyosói ajtót félig nyitva tartotta. Csak miután alaposan meggyőződött, hogy a . szobában rajta kívül más nem tartózkodik, zárta be az ajtót. A kulcsot biztonságból belülről a zárban hagyta. Képzelődöm — dünnyögte, és az egyik fotelbe roskadt. Szórakozottan lapozgatott az újságban, s egyszer csak váratlanul megakadt szeme az egyik nagybetűs címen: »Vakmerő gengsztertámadás. A» támadók húzták a rövideb- bet.« A cikk a palermói rendőrfőnök nyilatkozatát közölte annak kapcsán, hogy a kora délutáni órákban Pietro Tor- reta, a Barbera építési vállalat cégvezetőjének magánlakásába fegyveresen behatolt Rizzo Rinni és testvére, az alvilágban Toto néven ismert Salvatore, és megtámadták a házigazdát- A megtámadott Torreta azonban az egyik banditát lelőtte, a másikat pedig súlyosan megsebesítette, A sebesült Toto volt, aki kiugrott a villa félemeleti ablakából és a ház előtt vára-, kozó autóig vánszorgott. A Sport Giuliettát vezető harmadik cinkostárs Totót egy magánszanatóriumba szállította, amely feltehetően a maffia érdekeltségébe tartozik, mert mire a rendőrség Totót itt megtalálta és. kihallgathatta volna, a sebesült műtét közben meghalt. Torreta elmenekült hazulról s a rendőrség keresi. A lap ezután — milánói tudósítója jelentésére hivatkozva — közölte, hogy Torreta főnökét, az ifjabb Barbera fivért, Angelót, ma délben, miközben gépkocsijába szállt, ugyancsak megtámadták. Géppisztolyból lőtték rá, és négy golyó súlyosan megsebesítette. Az egyik támadót, a 28 éves Antonio Liggio milánói taxisofőrt, aki a támadásnál maga is megsérült, a rendőrség elfogta. A társa szökésben van. A nyomozás folyik. Barti felszisszent. Most megcsörrent a telefon is. Remegő kézzel nyúlt az asztalkán előtte csilingelő készülék felé. Mozdulata azonban félóton tétován elakadt. Nem! Megviselt idegeinek ez' már túl sor yolt a jóból. Don Paollno rőhely hiányában —, akik jő eredménnyel végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. A fiatalok így szükségképpen munkát vállaltak, ipari tanulónak mentek. Azután egy-két év múlva már mint dolgozók iratkoztak be valamelyik gimnázium, középiskola esti vagy levelező tagozatára. Ez annál sziXnpatikusabb volt számukra, mert nem volt felvételi vizsga, bizonyítványukban is csak azt nézték, hogy »államérvényes«-e (tehát, hogy a nyolcadik -osztályt befejezték). Sokan viszont már dolgozóként, érettebb fejjel és gondolkodással döbbentek rá, s érezték szükségét annak, hogy mégis tanuljanak. Es vannak olyanok, akik gyengébb általános iskolai eredményük ellenére (mert akkor képességeiket nemigen vetették latba), a középiskolában már igen jó eredménnyel szerepelnek. Az esti tagozaton minden másnap, a levelező tagozaton hetenként egyszer ülnek be az iskolapadokba. Nem kis vállalkozás ez. Az óráról órára történő tanulás mellett még félévenként egy-egy vizsga, beszámoló is van az esti tagozaton. A levelezőn negyedévenként. Igaz, ott nem kell óráról órára készülni, mert a hetenként egyszeri iskolalátogatás nem teszi lehetővé a számonkérést, de a munka semmivel sem könnyebb. Sőt! A beszámolóra alaposan fel kell készülni, hogy az értékelés jó, vagy éppen elfogadható legyen. A fiziológiai értelemben felnőttek »pedagógiája« az andro- gógia. Mi azonban már csak egzisztenciális és társadalmi értelemben beszélhetünk — a felnőttoktatás vonatkozásában — felnőttekről! Mert mitől felnőtt az a gép- és gyorsíró, aki az általános iskola utón elvégezte a gép- és gyorsíróiskolát, és tizenhatévesen ezeregyné- hányszáz forintos fizetéssel most járja az esti gimnázium első osztályát?- Ugyanúgy, a 17 éves szakmunkás is. Vállalásuk viszont annál tiszteletreméltóbb! Országosan a többségük nem pályázik egyetemre, főiskolára, de felsőfokú technikumba sem. Érettségizett gép- és gyorsírók, titkárnők, szakmunkások, kereskedők, üzletvezetők stb. akarnak lenni. Ügy látszik, ők megértették... Szüksége van az országnak a művelt — ha úgy tetszik: érettségizett — szakemberekre. Segítsék hát őket minden erővel és eszközzel, nemes céljaik elérésében! A szülői háznál csakúgy, mint a munkahelyeken. Dr. K. Gy. képét látta maga előtt. Azt az ideges összerezzenést, ahogyan Bonta három nappal ezelőtt egy este a telefon csengetésére reagált. »Külföldre utazom. Ne !s keressen« — hallotta zsibongó agyában Palermo egyik legelőkelőbb családja fejének, Paolo Bontának kísértethang- ját. A megszokás azonban erő- ,sebb volt. A telefonban van valami türelmetlen, kénvsze ■ ritő erő. A távolság és az ismeretlen fel nem derített mágiája az, ami képes félbeszakítani két ember legmeghit- teb személyes beszélgetését is. A telefon csengésének a legnehezebb ellenállni. — Pronto — emelte füléhez Berti a kagylót. — Don dottore — suttogta egy izgatott1 férfihang —, segítenie kell! Most érkeztem Milánóból. A repülőtéren vagyok. Azt hiszem, gyanús alakok követnek. — Liggio, maga az? Hallói Halló! — hallózott1 Berti, de már választ nem kapott, A készülék kattogott, mintha távoli dulakodás vagy autók zaja, vagy csak a megszakadt áramkörök sercegése hallatszana, de váratlanul az is megszűnt, és süketen hallgatott a parányi mikrofon. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPI AP Szerda* mi. májas &