Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-05 / 103. szám

}Az újságot V. I. Lenin alapította...m A szovjet sajtó ünnepére A Szovjetunióban minden év május 5-én. ünnepük a szovjet sajtó napját. Ötvenkilenc esz­tendővel ezelőtt látott napvilá­got ugyanis a Pravda első szá­ma Pétervárott. Az SZKP Központi Bizottsága központi lapjának fejlécén ezt olvashat­juk: »-Az újságot V. I. Lenin aipította 1912. május 5-én." A Pravda születésnapja a szovjet újságírók, könyvkiadók és nyomdászok ünnepe. Az orosz munkásosztály el­ső legális, nagy példányszámú politikai napilapja jelentős szerepet töltött be az oroszor­szági proletariátus forradalmi nevelésében. Szerkesztésében Lenin közvetlenül részt vett; s a lap ma is az ő eszméinek szellemében készül. Ma a Szovjetuniót méltán tartják világszerte a »leg­olvasottabb- országnak: a vi­lágnak minden negyedik köny­vét szovjet nyomdák készítik, s 1970-ben a Szovjetunióban megjelenő lapok napi példány­száma körülbelül 140 millió volt, a folyóiratok egyszeri pél­dányszáma pedig több mint 150 millió. Az elmúlt öt év alatt különösen falun nőtt a lapok és folyóiratok előfizetőinek száma, 65 millióról 107 millió­ra. S ehhez hozzá jön még a szovjet televízió, amelynek adásait az ország lakosságának mintegy 70 százaléka nézi. A sajtó, a rádió és a tele­vízió rendkívül sokat tett és tesz azért, hogy megvilágítsa a szovjet emberek előtt a Szov­jetunió belső életének és a nemzetközi helyzetnek idősze­rű kérdéseit. Jelentős mér­tékben hozzájárul a kommu­nista építés élenjáró tapaszta­latainak elterjesztéséhez, az új ember formálásához, a kapi­talizmus világával vívott ideo­lógiai harchoz. A szovjet sajtó dolgozói minden tudásukkal azon mun­kálkodnak, hogyan lehetne még jobbá, érdekesebbé ten­ni a sajtóban megjelenő cik­keket, s ebben is a »pravdis- ták- legjobb törekvéseit kö­vetik. A magyar sajtó dolgozói ezen a napon szeretettel kö­szöntik szovjet kollégáikat, és sok sikert kívánnak nekik, a kommunizmus építéséért foly­tatott mindennapi munkájuk­hoz. Harminc százalék 'MAI KOMMENTÁRUNK A munkaidő nyolc óra. Több helyen már kevesebb. De nem ez a fontos, hanem a végzett munka. A teljesítmény. A megállapított feladat elvégzé­se. A munkakör hanyag ellátá­sa, a selejt magas aránya, • a felületes, lassú ügyintézés köz­ismert és sokat csépelt témák. Mondják, hogy több helyen is laza a munkafegyelem. Az em­berek egy része nem végzi el a rá kirótt — általában a meg­állapított munkaidőnél többet nem igénylő — feladatokat. Igaz. De akad, aki becsülettel eleget tesz kötelességének. És mégis messze jár munkaideje kihasználásától. Termelőszövetkezeti jogta­nácsos mondja: — Fél évvel ezelőtt elvállal­tam a jogtanácsosi állást. Nem bántam meg. Dicsekedjem? Csak a tényeket sorolom. Na­pi feladatomat nyolcórás munkaidőm harminc százaléka alatt elvégzem. Persze, éves átlagban. Ellátom a szomszédos gazdaság jogügyeit is, másod­állásban. Ez — az utazással együtt — ugyancsak kb. har­minc százalék. Marad tehát Igái 150 000 vendéget vár Kabinsor és épül Élelmiszerboltot nyit a szövetkezet — Mozgóárusokat állítanak munkába a nyáron Nyolcadik éve — a megnyi­tás óta — vezeti az igali gyógyfürdőt Cyurisics Dániel. Vele beszélgettünk a fürdő fej­lődéséről és a vendégek számá­nak emelkedéséről. — Az első évben, igaz, csak öt hónap alatt, 24 000 látoga­tónk volt. Tavaly elértük a 132 000-et. Az idén 150 000 vendéget várunk, s ebben nincs, semmi túlzás — mon­dotta. — Április 21-ig ugyanis 6800 ember kereste fel a für­dőt, csaknem 2500-zal több, mint tavaly. Az igali gyógyfürdő nevét, jó hírét országszerte ismerik, sőt nagyon sok külföldit is talál­ni a rendszeres látogatók kö­zött. A víz és a kellemes kör­nyezet hatására mind több család és vállalat határozza el, hogy víkendházat, üdülőt épít itt. 180 családi nyaraló építésé­re alkalmas telket vásároltak meg eddig a tanácstól; most újabb 93 telket parcelláznak, mert sok ap érdeklődő. Ezen­kívül még huszonnégy vállalat kért üdülő építésére alkalmas területet, köztük a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalat és a Vo­lán 13. számú Vállalata. A fürdő felkészült a vendé gek fogadására. A medenc' két kifestették, s 120 mét hosszú betonjárdát építene hogy ezzel is óvják a meder; célt vizének tisztaságát, és a fürdőzőknek ne kelljen por­ban, sárban gyalogolniuk. Eddig csak közös öltöző volt — külön a nőknek és külön a férfiaknak —, most harminchat fülkéből álló kabinsort is épí­tenek, s ezeket a szezonban már használhatják is a ven­dégek. Vásároltak két külföldi gyártmányú búvárszivattyút, s az idén elkezdik a szennyvíz­csatorna és a víkendtelephez vivő út építését is. Mindezek­nek megvalósítására, 2,5 millió forintot költenek. Jelentősen növelték a fürdő területét is; tizenhat hold áll most a ven­dégek rendelkezésére, illetve a távlati tervekben szereplő új medencék építésére. Formadi Sándor, az igali ÁFÉSZ elnöke éppen a fürdő területén folyó munkát ellen­őrizte. A szövetkezet a pavi­lonsort áthelyezte, korszerűsí­tette, és egy új élelmiszerpavi­lont is épít. Itt nemcsak a fürdő vendégei vásárolhatnál! majd, hanem azok is, akik ví- kendházukban töltik a hét vé­gét. A pavilonban minden szükséges élelmiszer kapható lesz. Jogos az a kérésük is, hogy a sütőipari vállalat ke­zelje kiemelten a fürdő ellátá­sát; a kenyeret, süteményt ko­rán reggel kell megkapniuk, s nem úgy, mint most, amikor ti­zenegy órakor érkezik a válla­lat kocsija a községbe. '^.mondta a szövetkezet el- hogy májusban nyitják nkiszolgáló éttermüket, --j tavaly három hónap alatt 780 000 forint forgalmat ért eL Létesítenek egy borskós­tolót, és a jobb ellátás érdeké­ben az idén mozgó árusokat ál­lít munkába a szövetkezet: fagylaltot, kávét, üdítő italo­kat kínálnak majd a vendé­geknek. A termelőszövetkezet Arany­kalász éttermét átvette a Ven­déglátó Vállalat, s megszerve­zik az önkiszolgáló rendszerű étkezést. Legutóbb vasárnap a kelle­mes időben már 658 vendég volt a fürdőben. S ha a láto­gatók száma így emelkedik, akkor az idén biztosan túlszár­nyalja az eddigi legnagyobb napi csúcsot, az 5982-t. Sz. Xr negyven. Szeretem a természe­tet; sokat járok a határban, az emberek között. Otthonukban is meglátogatom őket. Szívesen beszélgetnek velem. Azt mond­ják, legalább valakivel szót válthatnak a vezetőségből. Ez megint harminc százalék. Ma­rad tíz. Ezt meg helytörténeti, szociológiai kutatásokra fordí­tom. Régi hobbym mindkettő, és á gyűjtőmunkát tulajdon­képpen elvégzem a határjárás­sal, családlátogatással. Azt hi­szem, ez a legbecsületesebb út, amit követhetek. Nem lógok: amire szerződtem, teljesítem. Harminc százaléknyi munka a főállásban. És tisztességgel elvégzi. Nem tekinti csupán lélektelen adminisztrálásnak: meg akarja ismerni az embere­ket is, akiknek az ügyeit in­tézi. Becsülendő magatartás. Feladatának ellátása munka­idejének alig egyharmadát töl­ti ki. A többivel tulajdonkép­pen szabadon rendelkezik. Hányán élnek így? Bevallot­tan, képességeikkel és szeren­cséjükkel dicsekedve vagy szé gyenlősen takargatva optimális munkahelyi körülményeiket Nehogy valaki megtudja, és megirigyelje. Az emberek in­kább panaszkodnak. Hogy sok a munka, nem lehet ép ésszel kibírni, ez a hajsza előbb- utóbb szívinfarktushoz vezet. Mondják. Lehet, hogy az esetek egy részében igazságot hordoznak a panaszok. Sokan dolgoznak túlterhelten, erejü­ket, képességeiket meghaladó feladatokkal birkózva. Az egyik irodában túlórázni kény­szerülnek, a szomszéd szobá­ban vagy éppen asztalnál rá­érősen elbeszélgetnek, érékre eltűnnek magánügyeket intéz­ni. Lötyögnek a tágra szabott munkaidőben. A kimért fel­adatot elvégzik. Nincs elmara­dásuk, csak napi néhány fö­lösleges órájuk. Tíz százalék­nyi? Ötven? Nfehéz lenne pon­tosan mérni. Legföljebb' az ér­dekelt tudja, ha felülről szem­léli önmagát. És a vezető?* Látja is, nem is. A nagyvonalút csak az eredmények érdeklik, de az aprólékos sem szól. Minek? A létszámcsökkentés, munkaköri átcsoportosítás nem tartozik érdekeltségi körébe, még ak­kor sem, ha erre lehetőséget, sőt ösztönzést adnak a szabá­lyozók. A munka megy, mit bolygassuk a rendet. Ami öt­tíz évvel ezelőtt kialakult. Hogy azóta módosultak a ha­táskörök? Pénz van hozzá, ne bántsuk a létszámot. És az embereket. Munkaerőhiánnyal küzdünk, és magasabb bért követelünk. A fejlesztés aranytartalékait pedig — mert behunyjuk a szemünk — nem vesszük ész­re. Paal László Ne a JsÉáSpalrioüiMS intsie! Egymás után tartják alaku­ló ülésüket a városi, nagy­községi és a községi tanácsok. Eddig harminckilenc helyi tanács alakult meg a megyé­ben, s abban a fontos kér­désben is döntöttek a Haza­fias Népfront javaslata alap­ján, hogy ki képviselje a tes­tületet a megyei tanácsban. Az új választójogi törvény szerint ugyanis most már nem közvetlenül — tehát vá­lasztókerületenként — vá­lasztják a megyei tanácsta­gokat, hanem a városi, nagy­községi és községi tanácsok, mégpedig titkos szavazással Ez a változtatás a helyi ta­nácsok képviseletét erősíti, mert a megyei tanácstag *a várost, a községet képviseli (sőt az utóbbiból a legtöbb esetben nem is egyet), és ez a demokratizmust is erősíti. Sqmogyra jellemző, hogy több községi tanács egy me­gyei tanácstagot választ, meri az egyes helységek kis lélek­számúnk. Eddig még nem fordult elő olyan, hogy a népfront jelöltjét ne válasz­tották volna meg, noha az alakuló ülések nem minden­hol esnek egybe a szavazás­sal, hiszen külön-külön vá­laszt minden tanács, amely együtt küld képviselőt a me­gyei tanácsba. Ezért nem fö­lösleges felhívni a figyelmet arra, hogy mérlegeljék a népfront javaslatát, s a szerint jelöljenek, szavazzanak, hogy ne a lokálpatriotizmus dönt­sön, hanem az alkalmasság. Ezt azért hangsúlyozzuk,' mert olyan igény is megfo­galmazódik, hogy ne annak a községi tanácsnak, hanem a miénknek a tagja lássa el ezt a tisztséget. Némely he­lyen meg úgy vélik: sokkal eredményesebben képviselné őket valamilyen vezető, mint a Telölt. Ez á szemlélet azért helytelen, hiszen a munkás, paraszt, értelmiségi tanácsta­gok képesek megfelelni a bi­zalomnak és tudnak harcolni a helyi érdekekért. S nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azt sem, hogy a hetvenhét tagú megyei tanácsnak tük­röznie kell Somogy összeté­telét. Márpedig a jövőben a. közélet nagyon fontos fóru­ma lesz ez a testület. Vár­ható például, hogy aktívab­bak, vitatkozóbbak lesznek a tanácsülések, hiszen a va­lóságos érdekek ütköznek össze. A megyéi tanácstagok — akiknek á többsége egy vagy több helyi tanácsot kép­visel — síkraszáll annak megvalósításáért, • amellyel megbízták odahaza. S mivel a helyi tanácsok önállósága és felelőssége növekedik, ön- kormányzati jellege erősödik, egészen biztos, hogy bőven ad feladatot képviselőjének, sőt beszámoltatja — akár a tanácsülés plénumán is — a megbízatás teljesítéséről. A megyei tanács munkája így válik tartalmasabbá, a képviselet pedig konkrétabbá. Ezekre a megyei parlamen­tekre még jobban figyelnek majd az emberek, hiszen a helyesen felfogott területi elvnek ott szereznek — il­letve szerezhetnek — érvényt a tanácstagok, megbízatásuk­nak megfelelően. Ez a mosta­ni képviseleti rendszer még szorosabbá és termékenyebbé teszi a megyei tanácstagok és a helyi tanácsok együtt­működését. S mivel a taná­csok közel élnek a lakosság­hoz, mindennap érzékelik hangulatát, óhaját, pontos megbízatásokkal láthatják el a megyei tanácstagot. Először választanak a ta­nácsok közvetve képviselőt a megyei tanácsba, s ez egy­ben forrása is érdekeik kép­viseletének. A döntést éppen ezért ne a lokálpatriotizmus döntse el! L. G. Magyar hét Eszéken Huszonhárom magyar vállalat bemutatkozása Jugoszláviában Pécs jugoszláv szom szód vá­rosában, Eszéken, tegnap dél­után megnyílt a május 12-ig tartó magyai' hét. Az esemé­nyen részt vettek Baranya és Pécs párt-, állami és gazdasá­gi szerveinek képviselői is. Az eszéki magyar hetet kö­zösen rendezte a pécsi vásár­iroda és az eszéki közgazda­sági intézet, az Ekonomiski Institut. A hét központi ren­dezvénye a magyar ipari ki­állítás, amelyen huszonhárom pécsi, baranyai, valamint az ország más részeiben működő vállalat és szövetkezet mu­tatja be termékeit a Vukovári utcai munkásotthon nagyter­mében. A kiállítók között van a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet, a Pécsi Kesztyű- és Bőrkonfekció Ktsz, a fő­városi kézműipari vállalat, a Budaprint Pamutnyomó-ipari Vállalat, a Sellye! Agroké­miai Ktsz, a Tiszaimenti Ve­gyi Művek, az Egyesült Vegyi Művek. Paksról és Szigetvár­ról ' a konzervgyár állított ki. Bemutatkozott a világhírű Pécsi Porcelángyár is, amely újabban eszéki és belgrádi középületek restaurálásához szállít burkoló és díszítő ele­meket. Az Eszéken most első ízben rendezett magyar ipari kiállítás viszonzása a tavalyi pécsi ipari vásáron részt vevő több mint harminc jugoszlá- yiai cég szereplésének. A közvetlenebb kapcsolat célja az export—importáruk listájának bővítésé. Jugoszlá­via sok cégét meghívták az eszéki magyar hétre, így a következő napokban sorozatos üzleti tárgyalások színhelye lesz e határmenti város. Hasznof hozó módszer EGY KIKlSÉRLETEZETT állathizlalási módszer terjed Somogybán: a kötetlen tartás-, sál és intenzív takarmányozás­sal történő marhahizlalás, amely a termelőszövetkezetek hímivarú exportmarha-te­nyésztésében jelent változást az eddigi módszerhez képest. Boór Emillel, a Kaposvári Húskombinát főosztályvezető­jével beszélgettünk az eljárás lényegéről, a kezdeti tapaszta­latokról. Megtudtuk, hogy a döntő és a hizlalók számára a legfonto­sabb szempont: a kötetlen tar­tás révén olcsóbb lesz a szük­séges beruházás, az intenzív takarmányozás pedig lerövidíti a hizlalási időt. Ugyanis az öt­hónapos korban hizlalásba fo­gott borjú már 11—12, illetve 12—15 hónapos korban eléaheti a 450—520, illetőleg 521—600 kilót. Az export az így hizlalt állatokat igényli elsősorban, mert viszonylag fiatal korban éri el a marha a kívánt súlyt. (Eddig csak lekötött állatot vett át és szállított el a válla­lat a gazdaságokból, most vi­szont nemcsak a hizlalás alatt mozag szabadon az állat, de a szállítás is így történik.) A hizlalási időben a jószág ön­etetőből eszik, ami azt jelenti, hogy a nap minden szakában előtte van az abrak, s abból bármikor ehet. Aki ilyen álla­tot értékesít szerződésre, az a legmagasabb exportáron felül 300 forint mennyiségi és 1700 forint minőségi felárat kap minden átadott állat után. Me­gyénkben erre az évre mintegy tíz-tizenkét termelőszövetke­zet összesen több mint 600 ál­latra kötött szerződést a válla­lattal, hogy így felhizlalja, il­letve értékesíti. Bármennyire egyszerűnek látszik is — és kecsegtet na- nagyon szép bevétellel — ez a hizlalási módszer, tudni kell, hogy igen szigorú feltételei vannak az úgynevezett AA- Szuper minőségű növendékbi- ka-nevelésnek. Íme, csupán néhány ilyen kikötés. Az emlí­tett magas minőségi felárat csak akkor kapja meg a szállí­tó, ha legalább két — vagy ennél is több — vagonnyi, és azonos súlykategóriába tartozó állatot ad át egyidőben; szu­perminőségű bikaként pedig csak tejfogas állat kerülhet át­vételre. És igy tovább ... ­Valamit — valamiért. UTÁNASZÁMOLTAM. Ha egy'ilyen növendékbika min­den feltételnek megfelel és 12 hónapos korában 500 kilós súlyban adják át, akkor a ki­lónkénti »A« minőségű növen- dékbika-áron felül 3250 forint többletbevételhez jut az átadó. Érthető viszont, hogy ezért a külön pénzért neki is többet kell tennie. h. r. SOMOGY* NÉPLAP Bmesé*, mi. májita S. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom