Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-05 / 103. szám
MEGKEZDŐDÖTT A SZAKSZERVEZETEK, XXII. KONGRESSZUSA (folytatás ass 1. oldalról.) — ha különböző arányban is — a fejlődő gazdaság eredményedből. Másfelől minden üzemben érjék el a szociális egészségügyi és kulturális intézmények elfogadható szintjét, normáját és előrehaladásija is meg kell legyen a lehetőségünk. Erre — ha más megoldást nem találunk — külön alapot szükséges létesíteni. A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy fékezi a helyes, az ösztönző bérpolitika kialakítását, ha az üzemi bérintézkedések túlzott mértékben függvényei a nyereség alakulásának, a kormányzatnak több lehetőséggel " kell rendelkeznie arra, hogy az üzemek, a szakmák és iparágak között helyes bérarányok alakuljanak ki. Szabályozzák a jövedelmek nagyságát Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a kormány határozottan különböztesse még azt a vállalati tevékenységet, amelynél hatékony ab o munkával: valóságos értéktermeléssel érték el a nyereséget, attól, ahol lényegében spekulációval, indokolatlan áremeléssel nyerészkedtek. A leghatározottabban igényeljük a szigorú rendszabályokat és állami fellépést mindazon vállalatok és kereskedelmi szervek .. ellen, amelyek árfelhaj- tással veszélyeztetik az életszínvonal emelkedését. Szükségesnek tartjuk, hogy pontosabban szabályozzuk a megszerezhető jövedelmek nagyságát és megszerzésük törvényes, erkölcsileg is elfogadható módjait. A kisiparosok, kiskereskedők engedélyeinek kiadásánál az összlakosság érdekeit kell alapul tekinteni. Szigorúan írjuk elő számukra az alkalmazható munkavállalók számát, a felszámítható árakat, gondosan kell ellenőrizni az adóbevallásokat. A béreket, kereseteket szubjektív alapon nem szabad differenciálni. Ezt döntően a munkakörökhöz és a teljesítményekhez kell mérni. Különbséget kell tenni az azonos munkakört betöltők között is. Tehát munkás és munkás, vezető és vezető között a teljesítmények alapján. Lehetőségeink szerint fokozni kell az egyéni teljesítmény szerinti különbségtételt munkásoknál és aUcalmazottaknál egyaránt. Véleményünk szerint helyes, ha növekszik a bér állandó részének az aránya, tehát az a hányad, amelyet a dolgozó rendszeres munkájáért, munkaköri kötelezettségeinek teljesítéséért kap. A szakszervezeteknek feladatuk, hogy minden dolgozó réteg életszínvonalának alakulását figyelemmel kísérjék, és szükség esetén intézkedéseket javasoljanak, így került sor most a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók központi béremelésére. Ellenőrizzük az árak alakulását Az árak változásainak egyre nagyobb szerepük van az életszínvonal alakulásában. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján úgy véljük, a központilag elhatározott fogyasztói áremeléseket az eddiginél jobban kell megfontolni és előkészíteni, hogy az ilyen intézkedéseknek ne légyen negatív hatásuk az életszínvonalra. Leszögezzük, hogy a szakszervezetek nem akarnak az árképzésben részt venni. De az árak alakulását ellenőrizni kívánjuk, és figyelemmel kísérjük az ármozgásoknak az életszínvonalra gyakorolt hatását. Az eddiginél jobban kell ügyelni arra is, hogy árcsökkentéseket csak akkor hajtsunk végre, ha biztosak vagyunk abban, hogy a leszállított árú cikkek iránti keresletet ki tudjuk elégíteni. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a kisgyermekes anyák, a csőiéként munkaképességűek, az alacsony jövedelmű, a több gyermekes családok, a munkából kiöregedett, idős emberek és ellátatlanok. Nyugdíjrendszerünk további tökéletesítése érdekében foglalkozunk olyan gondolattal, hogy ha egy dolgozó eléri a korhatárt és nem megy nyugdíjba, minden munkában eltöltött év után a jelenleginél magasabb százalékot kapjon, van olyan elképzelésünk Is, hogy a nyugdíjasok kereseti lehetőségeinek jelenlegi értékhatárát növeljük. Az új munkásnemzedék felnevelése társadalmi érdek. Távlatokban a gyermekneveléssel járó anyagi terhek jelentős részét a társadalomnak kell vállalnia. Különösen sürgető a több gyermekes családok segítése. A családi pótlékot az ötéves tervben központi intézkedés formájában felemeljük. A szocialista rendszer lényeges vonása, hogy fejleszti, kibontja az emberekben azt az alkotó erőt, amely az aktivitásban, a közügyek intézésében, a közéleti tevékenységben érvényesül. Barátság a szovjet A szakszervezeti mozgalomnak az a feladata, hogy anyagi, erkölcsi erejével segítséget nyújtson a korszerű oktatás megteremtéséhez, a képzés és a nevelés javításához. Külön felelőssége van a felnőtt dolGyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is. Igen. A mi rendszerünkben a munkásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is, de érzi-e ezt a munkás a napi munka gyakorlatában? Nem érzi kellőképpen. Ékpedig azért nem, mert nem teremtettünk mindig olyan helyzetet, amelyben ez számára magától értetődő lenne. Sok minden szükséges még ahhoz, hogy a munkásosztály és minden dolgozó úgy tekintsen a társadalmi tulajdonra, mint a felemelkedés zálogára. Az üzemi demokrácia a szocialista demokráciának nemcsak szerves része, hanem érvényesülésének, kibontakoztatásának alapja is. A szocialista demokrácia ott kezdődik, hogy a dolgozóknak joguk és lehetőségük van beleszólni a munkahelyi problémák eldöntésébe, részt vehetnek saját létfeltételeik alakításában. A dolgozók aktív magatartása a munkában elvezet a szocialista tudatformálásig. A munka során alakul ki az egymás iránti segítőkészség, az igényesség, a nagyobb szaktudás tekintélye, és ez folytatódik a fokozódó művelődési igényekben, az egymáshoz és a kollektívához kapcsolódás szocialista elveken nyugvó formáiban is. A szocialista munkaverseny ezért nem egyszerűen a gazdasági feladatok megoldásának egyik eszköze. Sokkal több annál. A munkásosztály forradalmi céljainak megvalósítása szükségszerűen igényli kulturális és szellemi felemelkedését. A fejlődés nyomon követésének feltétele a munkások nagyobb kulturáltsága, a dolgozók állandó művelődése. A műveltség megszerzésének és továbbfejlesztésének legáltalánosabb módszere a szervezett iskolai oktatás, a képzés és továbbképzés. A szakszervezetek fontos feladatuknak tartják, hogy ebben a munkában a maguk eszközeivel és módszereivel részt vegyenek. szakszervezetekkel gozók képzésében és továbbképzésében. A szakszervezeti mozgalom jelenlegi szervezeti felépítését az egyes szerveknek biztosított jogokat és hatásköröket megfelelőnek tartjuk, Ügy látjuk, hogy a következő években e tekintetben semmilyen komolyabb változtatásra, átszervezésre nem lesz szükség. Szóvá kell tenni a szakszervezeti jogok nem elég határozott gyakorlását is. A jogok akkor érnek valamit, ha nemcsak papíron vannak, hanem azokkal a szükséges esetekben bátran élnek is. Ismét hangsúlyozzuk, nem szabad megengedni, hogy hazánkban a munkások, a dolgozók jogait bárki is következmények nélkül megsérthesse. Ezért minden szakszervezeti tisztségviselő a maga szintjén felelős. Elsősorban választóinak, de felettes szerveinek is. A magyar szakszervezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatainak építése sofán ezekre az egységfolyamatokra támaszkodik. Mi becsületes szándékot tételezünk fel mindenkiről, aki kész együttműködni a munkásosztály legfontosabb kérdéseinek megoldásában, mint ahogyan bennünket is egy cél, a dolgozók érdekeinek következetes képviselete vezet. Ebben a szellemben helye-' selné a magyar szakszervezeti mozgalom többek között egy széles körű európai szakszervezeti konferencia megszervezését is. A magyar szakszervezeteket, munkásosztályunkat, népünket a testvéri barátság erős szálai fűzik a szovjet szakszervezetekhez, a szovjet munkásokhoz, a Szovjetunió népeihez. Ez a barátság történelmünk viharaiban és napsütéses időszakaiban, a nehéz harcokban és a békés építésben egyaránt kiállta a próbát, s mint minden igaz barátság: mennél idősebb, annál erősebb. Az elmúlt négy esztendőben sokat küzdöttünk, fáradoztunk munkásosztályunkért, népünkért. Az eredményekben tükröződik a szakszervezeti mozgalom sok tízezer munkásának, tisztségviselőjének áldozatkész munkája, hozzáértése, a szocializmus iránti elkötelezettsége. A XXII. kongresszus méltó fórum arra, hogy köszönetét mondjunk lelkes, áldozatos tevékenységükért, s további lankadatlan, kitartó munkára kérjük és hívjuk őket. Kérem a tisztelt kongresz- szust, vitassa meg és fogadja el az országos fanács beszámolóját és a kiküldött dokumentumokat. A tagdíj felhasználásáról Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a számvizsgáló bizottság szóbeli jelentését, kiegészítve a már korábban kiadott írásbeli beszámolót. Szóvá tette, hogy a szakszervezeti mozgalom más területein tapasztalható nagy fejlődést nem követte a gazdálkodásban jól megfontolt, a lehetőségeket eléggé számba vevő távlati tervező munka. Ezután arról szólt,1 hogy a szakszervezeti mozgalom hagyományai, de a jelenlegi körülmények is megkövetelik, hogy a tagdíjak összegének minél nagyobb hányadát közvetlenül a tagság körében, az üzemben használják fel. Ez az elv általában érvényesül, ezt szolgálják a SZOT különböző intézkedései is. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szákszervezeti mozgalom segélyezési formái helyesnek bizonyulták, de a merev normák keretei közöt' gyakran nem találják meg annak lehetőségét, hogy a valóban rászoruló családoknak olyan összegű segélyt adjanak, ami ténylegesen segítségnek nevezhető. Nemcsak azokat kell támogatni, akik kérnek. Továbbra is elsőrendű feladata a bizottságnak az üdültetéssel kapcsolatos tevékenység vizsgálata. A társadalom- biztosítási munka ellenőrzése során tovább kell vizsgálni a gyógyszerellátás ismeretesen bonyolult problémáját. A számvizsgáló bizottság beszámolója után szünet következett. A szünet után megkezdődött a vita az írásos és szóbeli beszámolók, a határozati javaslattervezet és az alapszabály módosítására előterjesztett tervezet fölött. A jelenlevők nagy tapsa közben emelkedett szólásra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkár^. Biszku Béla beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőm a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát, a kongresszus valamennyi részvevőjét, s az önök személyén keresztül a szakszervezetek tagságát, egész munkásosztályunkat. Örömmel teszek eleget Kádár János elvtáirstól kapott megbízatásomnak, s átadom a tisztelt kongresszusnak pártunk első titkára személyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Központi Bizottságunk és egész pártunk a szakszervezeti munkát megillető érdeklődéssel tekint a kongresszus tanácskozása elé. Figyelemmel kísértük a szakmai szakszervezetek kongresszusait, tanulmányoztuk a Szakszervezetek Országos Tanácsénak írásos jelentését, a "számvizsgáló bizottság jelentését, a határozati javaslatot és az alapszabály módosításénak tervezetét. Meghallgatva a referátumokat, amelyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár elvtäre és a számvizsgáló bizottság nevében Somogyi elvtáns a kongresszus elé terjesztett, a Központi Bizottság nevében kijelenthetem, hogy az elvégzett munka értékelésével, a jövőre vonatkozó terveikkel egyetértünk, ás támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek a szakszervezetek szerepének növelését szolgálják szocializmust építő társadalmunkban. A beszámoló híven tükrözte, hogy az elmúlt négy év munkája eredményes volt A Biszku Béla, az MSZMP PB tagja, neki emelvényen. , a KB titkára a szómagyar szakszervezetek helyesen éltek és élnek bővülő jogkörükkel, betöltik feladatukat, segítő és aktív harcosai a szocializmust építő munkának, jól képviselik a dolgozók érdekeit, s mindez hozzájárul a párt és tömegek kapcsolatának fejlesztéséhez, erősítéséhez természetesen olyan igények is, amelyek ma még nem, vagy csak részben elégíthetők ki. Azért dolgozunk, hogy minden jogos szükséglet mind hamarabb kielégítő legyen. Amire már ma megvan a lehetőség, az sehol és sohase sikkadjon el. Nagyon sok függ e tekintetben azoktól a vezetőktől, akik a dolgozók mindennapi ügyeiben döntésre hiJóindulattal és figyelemmel A magyar szakszervezeti mozgalom elválaszthatatlanul összeforrt a munkásosztállyal és a nemzeti felemelkedésért folytatott küzdelemmeL Nemzedékek óta a szakszervezetek kiemelkedő harcosokat nevelitek a munkásosztály, a párt számlára. Pártunk X. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a szakszervezeteknek is. Megállapította, hogy alapvető hivatásuk a munkásosztály hatalmának védelme, erősítése, a szocialista társadalom felépítésének támogatása, a dolgozo emberek kommunista Szellemben. nevelése. A szakszervezetek előbbiekkel összefüggő és együttes feladata: a munkásosztály, a különböző iparágak, szakmák, rétegek, a dolgozó szervezeti tagok jogainak, érdekeinek védelme. A több irányú feladat tulajdonképpen összhangban van egymással. Egyrészt azért, mert szocializmust építő társadalmunkban a dolgozók alapvető érdekei megegyeznek. Másrészt azért is, mert az érdekvédelmi tevékenység fő vonása: érvényt szerezni a szocialista állam törvényes rendelkezéseinek és fellépni azokban az esetekben, ha ezeket a dolgozó emberek rovására megsértik. Az ilyen, esetekben a kollektívák és az egyes dolgozók érdeke társadalmi érdek is. A szakszervezetek őrködjenek azon, hogy a dolgozók valóban élvezzék mindazokat a jogokat és előnyöket, amelyevatottak. A szakszervezeteit legyenek azon, hogy az állami, gazdasági rendelkezéseket és a lehetőségeket mindig helyesen értelmezzék. Ne ridegen és elutasítóan, hanem a segítés, a megoldás szándékával közelítsék meg a dolgozó emberek ügyeit, mindenki, akire az emberi ügyek intézését bízták, köteles megértéssel, jóindulattal és figyelemmel foglalkozni ezekkel a feladatokkal. A szakszervezetektől azt várjuk, hogy segítsék ennek a szellemnek az érvényesülését minden munkahelyen. A szakszervezetek társadalmi szerepének növeléséhez az is nagymértékben hozzájárul, hogy rendszeressé váltak a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közötti tárgyalások a munkások munkákét a szocialista rendszer már kollektívák: és az egyes szak- ma nyújtaná tud. Lehetnek és életkörülményeinek javfSá«- sávjd összefüggő kérdésekről. Sz teret nyitott a szakszervezetek kezdeményezéseinek, és annak, hogy a kormány és a SZOT egyeztesse álláspontját a gazdaságpolitikai, az élet- színvonal-, és szociálpolitikai, a dolgozók munkakörülményeit érintő és más fontos kérdésekben. Sokasodnak az eredmények Erről a helyről külön is szeretnék szólni a szakszervezetekben dolgozó kommunistákhoz. A szakszervezetek növekvő politikai, érdekvédelmi, gazdasági és kulturális feladatai azt követelik, hogy a kommunisták mind nagyobb számban végezzenek aktív munkát abban a szakszervezetben, amelynek tagjai. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták felelősek azért, hogy a párt politikájának példamutatással és meggyőződéssel szerezzenek érvényt. Legyenek elsők a feladatok vállalásában. Figyelemmel tanulmányozzák a tömegek tapasztalatait, . észrevételeit, kritikáját. Gondoskodjanak arról, hogy szakszervezeti bizottságuk hivatásának megfelelően működjék, és teljesítse feladatait. Legyenek élharcosai az üzemi demokrácia fejlesztésének. Abban a tudatban végezzék ezt a fontos pártmunkát, hogy a munkásosztály, a szocialista társadalom legnagyobb, és jelentőségében, hivatásában semmi mással sem pótolható osztályszervezetében a munkások és más, bérből és fizetésből élők tömegszervezetében dolgoznak. Pártunk Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a szakszervezetek kongresszusa helyesen határozza meg a szervezett dolgozók soron következő feladatait, ugyanakkor jó ösztönzést és lendületet ad a szakszervezetek minden aktivistájának és valamennyi tagjának e feladatok teljesítéséhez. A párt épít a szakszerve- zetekre, ahogyan a szakszervezetek is számíthatnak a párt bizalmára és támogatására. A magyar munkásosztály, s dolgozó nép nagy áldozatokat hozott a szocializmus építéséért. Ez a mű még nincs befejezve. Tovább kell mennünk a kipróbált úton, s ha az új feladatok megkövetelik, keresni kell az új megoldásokat is. Ahogyan múlik az idő, a végzett munka meghozza gyümölcsét, sokasodnak az .eredmények, amelyek jobbá, gazdagabbá teszik a dolgozó emberek életét. Ebben a meggyőződésben kívánok a Központi Bizottság nevében a kongresz- szusnak további jó munkát, a küldött elvtársaknak sikereket * a kongresszus határozatainak végrehajtásához. Majd a szakszervezeti kongresszuson felszólalt Szilágyi András, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, Pierre Gensous, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, Gyöngyösi' István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Papp János- né, a Váci Kötöttárugyár szakszervezeti tanácsának titkára, P. T. Pimenov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, Lukács Lászó, a Hortobágyi Állami Gazdaság szakszervezeti tanácsának titkára, Nguyen Cong Hoa, a VDK-ból érkezett küldöttség vezetője, a Dél-Vietnam szabadságáért küzdő szakszervezeti szövetség nevében Nguyen Van Hoa, Timmer József, a SZOT titkára, Pataki Gyuláné általános iskolai igazgató, Karel Hoffmann, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnöke, Tóth István, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Vincze József, a Csepel Vas- és Fémművek acélművének előhengerésze. A kongresszus ma reggel folytatja munkáját 2 SOMOGYI NEPtáP Szerda, 1971. május 5.
