Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-27 / 122. szám
Az esztétikai nevelés és a tudományos világnézet kialakítása Az Országos TIT Központ meghívására hazánkba látogatott V.jacseszlav Alexandrovics Kiveri"*; professzor, a Kijevi Állami Egyetem esztétikai tanszékének vezetője. ítt-tartózko- dása során fölkereste Kaposvárt is, és előadást tartott a TIT-székhában Az esztétikai nevelés és a tudományos világnézet kialakítása címmel. Mivel a témát nagyon fontosnak tártjuk, A. Kugyin profesz- szor előadását rövidítve közöljük. A szocializmus világméretű győzelméért harcolnunk kell az emberek szívéért és eszéért, nézeteikért, eszméikért, gondolataikért és érzéseikért, a történelmi folyamatok tisztán látásáért és megértéséért, Az új építése az emberek százmillióinak aktív alkotó mukája. Minél tudatosabban és határozottabban összpontosítják erőiket a jövő céljainak elérésére, minél világosabb az oda vezető útról alkotott elképzelésük, annál sikeresebb lesz az új társadalom, az emberek közötti új viszonyok megteremtése. Ismeretes, hogy az ember szellemi világának kialakításában nagy szerepet játszik az esztétikai nevelés, mivel az esztétikai tényezők az élet sok oldalát áthatják, befolyásolják az emberi tevékenységet, a tudományos kutatások folyamatát, serkentik az élet jelenségeinek befogadását és megismerését. Már szinte szállóigévé lett Leninnek az a mondása, hogy »emberi érzelmek nélkül sohasem volt,, nincs és nem is lehet emberi igazságkeresés-«- Tudományos világnézet elképzelhetetlen a ' személyiség lelki gazdagsága nélkül, a lelki gazdagság pedig elképzelhetetlen a magasan fejlett esztétikai érzék nélkül. V. Szuhomlinsz- kij, az ismert szovjet pedagógus egyik művében- ezt írta: »Ha engem egy teljesen ismeretlen iskolába vezetnének és azt mondanák: itt kell dolgoznia, az első, amit megkérdeznék nem az, mit tudnak vagy nem tudnak a tanulók, hanem azt, hogyan tanítják a gyerekeket érezni. Ez a legfontosabb, hiszen, ha valamit nem tudsz ma, megtudhatod holnap. De ha ma nem tudsz érezni, holnap se tanulod meg, mivel ehhez hetek, hónapok és évek kellenek.-« Az esztétikai érzék kialakulása az első anyai mosollyal, az anyai gyöngédséggel indul el a gyermekben. A természet színeinek és hangjainak hatalmas világa, a környező tárgyak és dolgok észrevétlenül formálják a szépséget befogadó, s ennek következtében értő készségeinek. Nem véletlen, hogy a régi görögök a természet nagyságától és szépségétől elragadtatva hangsúlyozták, hogy a világon sokféle csoda van, de nincs semmi csodálatosabb az embernél. T udjuk, hogy az esztétikai érzék nem velünk született, hanem a természetes érzékektől eltérően (hallás, szaglás stb.) bonyolult folyamat, s társadalrpi, szociális jelleget hord. Társadalomban 'élve, kapcsolatban állva másokkal, az emberek már kialakult társadalmi nézetekkel és fogalmakkal találkoznak. Minél kevesebb ilyen nézet áll' ellentétben az objektív fejlődés törvényeivel, annál teljesebb és hűbb a világról és a valóságról általunk elsajátítandó elképzelés. .Marx helyesen jegyezte meg, hogy a társadalmi ember érzései mások, mint a társadalmon kívülié, hogy csak »a tárgyiasult emberi gazdagság következtében fejlődik és születik a szubjektív emberi érzékenység gazdagsága: muzikális fül, a formák szépségét érzékelő szem . •.« A természeti formák szépségétől elragadtatva nemcsak azok külső jelenségeinél állunk meg (színek, harmónia, szimmetria), hanem képesek vagyunk kiválasztani és meglátni ezek mögött a tökéletességet, érzékelni a hatalmas célszerűséget, befogadni a szerves egységet. Ezek, a társadalmi ember által évszázadok során kifejlesztett tulajdonságok lehetővé tették az úgynevezett »második természet« kialakítását: a könyvek, gépek, modern városok, a tudomány és művészetek világát, amely nem kevésbé hat ránk, mint a természeti világ gazdagsága. De ebben a »második természetben« az ember nemcsak a természetről alkotott nézeteit tudta kifejezni, hanem a valóság megismerésének mélységét is, hiszen az állattól eltérően, ahogy Marx mondotta, az ember a tárgyhoz megfelelő mértéket képes teremteni, és ehhez mérten formálja az anyagot a szépség törvényei szerint. Minél szélesebben és teljesebben fogjuk fel a valóságot) annál több lehetőség nyílik tökéletes visszaadására. Aki világosan gondolkodik, az világosan fejezi is azt ki. A kifejezés esztétikumának hatalmas ereje az élet bonyolult jelenségeinek mélyreható megértésében áll. Az esztétikai érzés fejlettsége elválaszthatatlan a személyiség lelki és intellektuális kialakulásának egész folyamatától. Milyen szépen mondja Petőfi Sándor: »Hol nincs virág, ott gyümölcs se terem.« A z egészséges esztétikai érzék nevelése elképzelhetetlen optimizmus és igazság, valódi és nem pedig hamis szépség nélkül. Korunk jelentős és tehetséges művésze képes lefordítani a bölcsességet a szív nyelvére, ezzel is segítve az új ember kialakulását. Az igazi művészi alkotás mindig magában hordozza a jövő előrejelzését, s az igazi művész elkerülhetetlenül futurológus kell legyem. Ezért a legfontosabb tulajdonság az esztétikumban, a szocialista regiizmusban a reális és a romantikus szerves összekapcsolása, a valóság józan elemzése, s a jövőbe vezető út merész feltárása. Az esztétikai érzéknek nemcsak az emberek emocionális életében van nagy jelentősége. Az esztétikai tényezők jelentősége egyre jobban és jobban feltárul a tudományos kutatás területén, a termelés különféle ágaiban és az emberek tevékenységében. A tudósok egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre. A. Alexandrov akadémikus, az ismert szovjet matematikus jegyzi meg egyik cikkében, hogy a megismerés kritériumai elválaszthatatlanok az újonnan megismert törvény- szerűségek hirtelen feltáruló gyönyörűségétől. »Az esztétikai kritérium — írja —, az esetek többségében az elért tudományos haladás komoly és objektív kritériumait támasztja alá. Erről tesz említést James Watt son angol író is könyvében, a »Kettős spirál«-bari, amikor sikerült megállapítania a DNK molekula szerkezetét én megismertetni vele kollégáit, akik ezt mondtak: »A szerkezet túl szép ahhoz, hogy ne lehessen valódi.« A tudományos kutatások mozgató impulzusairól szólva a neves kémikus, Mengyelejev ezt mondta: »Egész életemben van valami költői sugár. .. valami nem mindennapos, kiszámíthatatlan, a váratlanság költészete«. Ma már egyre világosabbá válik a computerek, rakéták és a fejlett technika világában a művészetek szükségtelenségét hirdető kijelentések korlátoltsága. Hiszen a tudomány és a technika fejlődése éppen azt bizonyítja, hogy nem lehetséges technikailag korszerű és tökéletes egy gép, ha külalakja visszataszító, s hogy az esztétikai tökéletesség a gép funkcionális tulajdonságainak egyik sajátos .megnyilvánulási formája. A szépség és az alkotás elválaszthatatlanok. Minél job ban alkotó jelleget ölt a munka, annál inkább képes az embernek esztétikai örömet nyújtani- De nem minden munka teremtő jellegű a szocialista társadalomban sem. Ekkor nagy jelentőségű a munkakörülmények esztétikája. Hiszen az ember világnézetének alakulására gyakorolt esztétikai hatás nem korlátozódik csupán az irodalomra és a művészetekre, bármennyire tökéletesek is azok alkotásai. Életük nagy részét az emberek munkával, alkotással töltik el. Hogyi milyenek a munka feltételei, a légkör, a környezet. • mindez nem kis jelentőségű. Ha a művészeti alkotás nem felel meg az élet igazságának, külsőleg akármilyen szépen ábrázolja is a valóságot, nem képes igazából nevelni. A munka iránti romantikus kapcsolatra nevelés nagyon fontos és szükséges, de amikor a munka hazug roman- tizálásáról van szó, akkor ez nagy kárt okoz a nevelésben. K ét hatalmas terület* a tudomány és a művészet, mely az embert az ismeretlen megismerésének magaslataira emeli fel. A tudományos kommunista világnézet kialakulása, a magas esztétikai érzék kinevelése segít a burzsoá álkultúra hamis ás képmutató újdonságainak felismerésében, lehetőséget nyújt a nép kimeríthetetlen teremtő ereje fejlesztéséhez, a kommunista viszonyok világméretű győzelméért vívott harcban. \A/Őf »■Mindent bele, aranylábú lányok/« így buzdítják napjainkban Óbudán a szurkolók a női focistákat. Igen kérem, megalakult több női labdarúgó-csapat, sőt rövidesen megindul a női focibajnokság is. Igen, a? egyenlőség odáig terjedt, hogy leányaink már nemcsak az orvosi, a mérnöki, a jogi pályán hódítanak teret, hanem a focipályán is. Az amazonok megjelenése osztatlan sikert aratott. Egy- egy edzésen olykor többen szurkolnak a lányoknak, mint férfi kollégáik bajnoki mérkőzésein. Ügy látszik, a férfiak a bundát szívesebben viselik el nőkön. A mérkőzések izgalmasak, harciasak. A nézők azt is megbocsátják, ha a lányok »dajkáljak« a labdát. Hiszen a dajkálás női tulajdonság! Nem róják meg a lányokat azért sem, ha mérkőzés közben cicáznak. Hiszen ez is a nőkre jellemző. Az amazonok pedig meghálálják a szurkolók lelkesedését. Szikráznak a futball- cipők. Egyáltalán nem játszanak kisasszony-futballt. Éppen ezért nincs könnyű dolguk a játékvezetőknek. Hiszen melyik férfi tud ellenállni huszonkét szemrehányó nő tekintetének? Vajon melyik bíró nem hiszi el a tiltakozó női jobbszélső védekezését: bíró sporttárs, én nem csináltam semmit! Higy- gye el, én ártatlan vagyok! A női foci tehát tért hódított Óbudán. Kiderült a mérkőzések folyamán az is. hogy a lányok sokkal talcarékosabbak, .mint férfitársaik. Nagyon sokat adnak haza. Nekik ezért nem fütty, hanem elismerés jár. Biztatják Szoborgyárban Faragják, formálják, vésik az új köztéri szobrokat a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat műtermében. A most készülő szobrok többsége vidéki tereket, középületeket díszít majd. R. Kiss Lenke díszkútját Veszprémben állítják fel. A háttérben Balatonszépiákra kerülő- női torzó, Marton László alkotása. , Tanácskozott az úttörőparlament TEGNAP DÉLELŐTT negyvenkét fiatal részvételével — a megye úttörőcsapatainak küldöttei — jöttek el a Kilián György Ifjúsági és Üttörőház- ba, hogy az úttörőparlament keretében megvitassák a megye negyvenezer kisdobosának ás úttörőjének a negyedszázados jubileum tiszteletére végzett egész évi munkáját. Sziklai Béla megyei^úttörő- titkár köszöntötte az úttörőtanácsok képviselőit. — A tanácskozásotok elé igen nagy várakozással tekintünk. Bizonyára ti is izgalommal készültetek erre a napra, mely arra hivatott, hogy megyénk valamennyi kisdobosát és úttörőjét képviselve beszámoljatok az eddig végzett évi munkátokról. — Tőletek, a megye legjobb úttörőitől várjuk, hogy véleményt mondjatok ügyes-bajos dolgaitokról, örömeitekről, bánataitokról egyaránt. Ez az az alkalom, amikor közösen kereshetjük a még meglévő gondjaitok megoldásának kulcsát. A parlament egyben segítséget nyújt nektek, a jövő évi feladatok sikeres megoldásában is — fejezte be beszédét Sziklai Béla. Ezután négy ' szekcióban kezdték meg a vitát a pajtások. Egy-egy csoportban tíz-ti- zepkét pirosnyakkendős úttörő, felnőtt csapatvezető irányításával a gyermekönkormányzatról, a jubileumi év eredményeiről, a következő év akció- programjairól és a nyári táborozási tervekről tanácskozott. Figyelő tekintetek szegeződ- tek a szekcióvezetők vitaindító szávaira. Az önkormányzat szerepe, jelentősége igen fontos a fiatalok életében. Hiszén ők, az úttörőtanács tagjai ítélik meg pajtásaik magatartását, közösségi munkáját. Gyakran élnek is őket a szurkolók: tanítsátok meg a férjeiteket is hazaadni... Természetesen a mérkőzések kritikái is eltérnek majd a szokásoktól. Leírják majd a két női csapat ruháit, s azoknak szabását. Jellemzésül néhány kritika: »Lefko- vics Éva tipikus futballt játszott: önző volt és folyton beszélt.« Vagy: »Tetszett Kis Ilonka gólja és frizurája.« A csinos és tehetséges női futballisták tehát tért hódítottak Óbudán. Nemcsak a pályán, a civil életben is példamutatónk. Valamennyien tanulnak, dolgoznak. Egyik sem autóért, lakásért rúgja a labdát. Kizárólag a gólért, a sportért. Ezért szeretik őket a szurkolók. De talán nemcsak ezért: Jól kergetik a kerek bőrt. Ezenkívül szívesen kimennek férfitársaink azért is egy-egy női focimeccsre, mert ott nemcsak a labda gömbölyű _____ \t2l Abal Pál i s jogaikkal. Dicsérnek és büntetnek- Így például egy-egy hónapra megvonják fegyelmezetlen pajtásaiktól a piros nyakkendőt, akiknek komoly munkát kellett végezniük ahhoz, hogy ismét visszakaphassák. Mindezeket a jelenlevő pajtások sorolták fel. A tanácskozás további részében még foglalkoztak azzal, hogy milyen mértékben büntessék vagy jutalmazzák azokat, akik jól vagy rosszul dolgoznak. A kettes szekcióban tanácskozó fiatalok külön értékelték a jubileumi úttörőévben végzett munkát, annak hibáit és eredményeit. Nem fukarkodtak a kemény bírálatokkal sem. Nemsokára véget ér a tanév, b a nyári szünet után ismét új iskolaév, s vele együtt új akcióprogramok kezdődnek a pajtások számára. Ezeket a programokat ismertette a hármas szekció vezetője, majd egyenként valamennyit megvitatták, megállapodtak abban, hogy az egyes akciókat mely közösségeknek ajánlják. Tizennyolc miniakció lesz az 1971—72-es tanévben, melynek lebonyolításában igen nagy szerepe lesz az úttörőknek. A megoldásokat, amelyeket a pajtások itt elfogadnak, iskolájukban társaik elé terjesztik majd, hogy a számukra kijelölt akciófeladatokat méltóan, felkészülve tudják teljesíteni. A sors kegyetlen; a frissen megjelent művet utolsónak tette. Erdei Ferenc, a politikus, a tudós, a szociológus, az író — halott. Ám a politikus, a tudós, a szociológus, az író — s ezzel már könyve szemléletmódját és értékét is jelezni kívánjuk — még átnyújtotta ezt a művet az olvasónak, a Magyarország fölfedezése sorozat legújabb köteteként. Város és vidéke: »szülőföldemet választottam tesztanyagul« — írja, azaz annak újbóli fölfedezésére vállalkozott, amit már egyszer, a harmincas években, körbejárt. Szeged, Hódmezővásárhely,. Makó, Szentes és Csongrád az állomás, ám a témák mélyebbre nyúlnak. Mint maga írja a könyvben: »Az itt következő fejezetek a társadalom mélyének a lassúbb és hosszabb lejáratú változásait követik konkrét történeti megjelenésükben és lefolyásukban. Ily módon értelmezhetők konkrét helyi feleleteknek a kor általános társadalmi kérdéseire.« S valóban, a könyvijén megfogalmazott feleletek nemcsak egy területrész, hanem egy egész ország fejlődés szülte, változások gyarapította kérdéseire válaszolnak. Erdei Ferenc könyve a szó igaz és teljes értelmében szoA tanév végén már a nyári szünidőre gondolnak a pajtások. A pihenésre, a szórakozásra. Többségük úttörőtáborokban élvezi a nyár örömeit. De mi lesz azokkal, akik otthon maradnak, s ebben az éyben sem kapnak helyet egy táborban sem? Számukra is kell gondoskodni valamilyen szórakozási lehetőségről. Ezzel kapcsolatban sok érdekes javaslatot, ötletet adtak a fiatalok. Többen azt tanácsolták, hogy úgy, mint a siófoki iskolában, rendezzenek be egy hobby- tantermet, ahol a különféle gyűjtési szenvedélyeknek hódolók összejöhetnének, s csereberélhetnének a nyári szünetben- Vagy kis alkotócsoportokat szervezzenek, érdeklődési körüknek megfelelően olyanok számára, akik Irogatással foglalkoznak. Sokan elmondták, hogy nyáron néhány hetet egy-egy gazdaságban dolgoznak, s az ott keresett pénzből pedig kiránduláson vesznek részt. HEVES VITÁK, ésszerű javaslatok jellemezték az úttörőparlament munkáját, melyben valamennyi fiatal méltón kivette részét. A szekcióüléseken történt munka értékelése után az úttörőparlament tagjai szavazással megválasztották a tizenhárom tagú megyei úttörő- tanácsot. ciográfia. Nem annak regisztráló, tényeket felhalmozó fajtájából, hanem az elemzőből, á folyamatokat vizsgálóból, azaz a legnemesebből. Akár a szegedi paprikáról írjon, akár Makó iskolaváros jellegéről. Vásárhely művészetéről vagy Szentes értelmiségéről, újra meg újra átüt a konkréton az általános, az egyedin a közös. Ez a szemlélet- és feldolgozásmód emeli a lokálist álta- lánosíthatóvá, a helyben tapasztaltakat másutt is érvényessé. Ügy fedezi föl a »várost és vidékét«, hogy közben országosan igaz örömöket és gondokat mutat meg, iparosításban, földművelésben, emberalakításban. Tiszteletre méltó alapossággal ismerte a témát, de nem elégedett meg eny- nyivel. Átélte és átgondolta mondandóját, s azért, hogy hitelesség és szenvedélyesség formálta gondolatsorokban nemcsak a jelen, hanem a teendő is föllelhető. Az. amiben, ahogy eddig, a jövőben is részes akart lenni, de aminek elvégzése most már másokra vár. A fényképekkel illusztrált kötet a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jeleni saag, Gy. L. Erdei Ferenc: Város és vidéke ■ lOHOOYt m&AP I
