Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-27 / 122. szám
Blrkanyfrás utált Jobb az idei gyapjú Áprilisban kezdődött a birkanyírás és a gyapjúátvétel, de még most is akad munka bőven- Reggel hattól sokszor este kilencig is dolgoznak az átvevők. Bár korán érkeztünk Tabra, nem kelhettünk versenyre a parasztemberek frissességével. Zsákokkal megrakott autók hosszú sora állt már a kirendeltség épülete előtt. Az ajtón egyre több ember dugja be a fejét — várja, hogy sorra kerüljön. Egymás után nyitják fel a zsákokat — jó beletúrni a gyapjúcsomóba. Kíváncsi pillantások kísérik Ma- tics Pál gyapjúszakértő minden mozdulatát. Nagy igyekezette? próbálják meggyőzni arról, hogy »az a gyapjú« tulajdonképpen jó minőségű, ilyen körülmények között nem is lehet szebb... Matics Pál, a Gyapiú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat kaposvári kirendeltségének vezetője már huszonhárom éve végzi ezt a munkát így akár behunyt szemmel is meg tudja állapítani a nyers anyag tisztaságát. Bár az átvétel csak júniusban fejeződik be, már most elkészíthető a mérleg. — Jó minőségű az idei gyap jú? — Valamivel szebb, mint a tavalyi. Ezt elsősorban az évek alatt elért technológiai fejlődésnek köszönhetjük. És persze annak, hogy az idén nem volt csúnya télPontosan és jól megszervezték az átvételt és a szállítást. Már a szezon előtt két hónappal napra és órára beosztották, hogy mikor melyik tsz vagy egyéni tenyésztő menjen. Előfordultak azonban késések, ugyanis baj van a nyírással. Kevés ember foglalkozik ezzel a munkával. Közben végeztek a kapolyiak 15 mászás tételével. Másik rakás, új zsákok. Honyecz Máté áruforgalmi előadó szorgalmasan jegyez a füzetbe. Egy teljesen összetapadt csomót tartok a kezemben. Szét se lehet húzni. » — Sajnos nagyon gyakran kapunk ilyet is — mutat Matics Pál a gubancra. — Ez egy nemezes, összesült gyapjú. Vagy öreg volt már a birka, amelyikről lenyírták, vagy zsúfoltan voltak elhelyezve az állatok. Előfordul olyan eset is, hogy egy háromszáz férőhelyes hodályban négyszáz birkát is tartanak. Pedig semmiképp sem éri meg, mert rontja a gyapjú minőségét, ha egyáltalán átvehető, akkor is csak nagyon keveset ér. Egy egyéni tenyésztő kis tétele — pár kiló — kerül most a mérlegre- Izgatottan félreáll, de előbb még föltesz a mérlegre néhány pici darabot. Ennyivel is nehezebb lesz. A többinél jóval nehezebb zsákok következnek. Nedves az egész. — Ezek nincsenek rendesen msgszárítva. Ilyenkor a gyapjú megsárgul, begyullad és fer- mentálódni kezd. Akkora hő keletkezik a zsákban, hogy szinte bele sem lehet nyúlni, A nedves daraboktól a többi is tönkremegy. Ezeket a tételeket visszaküldjük további szárításra. Ez nem hoz hasznot sem nekünk, sem pedig a tenyésztőknek. Hosszú folyamat végére tesz- f nek pontot a gyapjúból készült | holmik megkötésével. A tenyésztők minden kicsi jnulasz- tása, hibája rontja a minőséget. Ha például a takarmányt az állat fölött emelik át, / már Ikész a baj. Ugyanis annyira benne marad a gyapjúban Ihogy csak kénsavas eljárással tudják kiszedni. Ez pedig roncsolja az ép részeket is- Egv kis darabnál ij| szinte centire meg lehet állapítani, hogy mikor, melyik hónapban kapott a kelleténél kevesebb takarmányt az állat. Ha egész télen bent vannak a hodályban, akkor megsárgul a gyapjú. Tehát az időjárásnak is nagy szerepe van abban, hogy milyen évet zárunk ... — Átvétel után hova kerül a gyapjú? * — Innen tárolni viszik, majd a gyárakba, ahol válogatják és mossák. Egy zsák gyapjút tizenötfelé válogatnak. Sajnos kevés kerül a jó minőségűek kategóriájába. BÄR ÉVRŐL ÉVRE van fejlődés, még nagyon messze vagyunk a világszínvonaltól. Modernebb hodályok, korszerűbb eszközök alkalmazásával azonban előbbre léphetünk. Aranyos Margit Üzent fejlesztésre 25 millió Vasszerkezet három ABC» áruházhoz Útburkoló az M 7-es úthoz — Fejlesztik mozaiklapgyártó részlegüket Harminckilencféle betonáru készül a fogyasztási szövetkezeit bala1»nkereez!fcúri cementáru üzemében. Kútgyű- rűk, oszlopok, csatornázáshoz szükséges különböző méretű csövek. — Az M 7-es úthoz is nálunk készül útburkoló folyóka, ebből 16 000 darabot gyártunk. Másik egyedi megrendelőnk a Zala megyei erdőgazdaság. Három méter hosszú, 13 centiméter vastag betonlapokat készítünk, több ezer darabot ebben az évben- Ezt a termékünket erdei utak készítéséhez használják — tájékoztat Kelemen Zoltán, az üzem vezetője. Nem győzik készíteni a mozaiklapot, jelenleg évi 75— 80 000 négyzetmétert szállítanak megrendelőiknek, de az igény sóikkal nagyobb a jó minőségű, ötféle színben készülő termékre. Ezért is határozták el, hogy korszerűsítik, bővítik mozaiklapgyártó részlegüket. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 12 millió forinttal segíti a huszonötmillióba kerülő üzemfejlesztést. Ebből a pénzből olasz automata, félautomata gépeket vásárolnak, s ez lehetőséget ad arra, hogy évi 300 000 négyzetméter mozaiklap készülhessen. A hiányzó pénzt kölcsönökből, hitelekből teremtik elő. A fejlesztéssel előreláthatólag jövőre készülnek eL Lakatosüzemünk ABC-áru- házak összeszerelhető vasszerkezeteit készíti. Ilyenek fel- használásával épült Balutonke- resztúron a Delta étterem melletti új áruház is. Előnye, hogy olcsóbb a hagyományos építkezésnél, és jóval gyorsabban el is készül. Ezt a hatszáz régyzetméter alapterületű áruházát 10 hónap alatt készítették el. A cementüzem készítette az oldalfalak előre gyártott betonelemeit, s a szövetkezet építőbrigádja építette az áruházát. Hasonló módszerrel, ilyen típusú áruház vasszerkezeti anyagait és az oldalfalak betonelemeit készítik most a Ba- latonberény, illetve az övcsatorna melletti új üzletek számára. Ha a kísérlet beválik, az üzem más szövetkeze tek, vállalatok számára is készít ilyen összeszerelhető áruházakat. Sz. L. osztopAni képek Első epilógus Nem, Gulyás néni nem akarja, hogy lefényképezzék. — Ne nézze aiz én arcomat már senki! És mintha a botra fonódó görcsös keze is tiltakozna. — Mustrálták az ón arcomat valamikor éppen eleget... Bár ne tették volna! — Es miért? A Hutya híre — Amikor a férjemet letartóztatták ' és megtudtam, hogy Kaposvárra hurcolták, vittem élelmet utána. Ott voltak a Baroes-laktanyában az állomásnál. Jól felpakoltam, sütöttem, főztem. Mert korábban az itteniek már találkoztak vele. Az egyik osz- topáni parasztember meg is kérdezte: — Gulyás úr, nem üzen haza valamit? De egy másik rászólt: — Hagyd azt a piszkos kommunistát! Hát ilyenek az emberek. — Hallotta már a Hutya százados hírét? Még nem?! Hát ő kijött oda a laktanya elé. Leraktuk a kőre a csomagjainkat. Sok asszony Jött össze. És szörnyű hírek voltak. Tudtuk, hogy állandóan verik őket... Gondolja el! Milyen érzés tudni egy aszD SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, int atfjcs VL szonynak, hogy a falak mögött ütik a férjét! — Szóval ez a Hutya százados kijött oda a laktanya elé, és kérdezte: — Mi jót hoztak, asszonyok?! > — Egy kis ennivalót —feleltük csendesen. — Ennivalót?! — kérdezte gúnyosan, és odalépett elém. Tudtam, azért hozzám, mert nagy volt a csomagom. — Én nemcsak neki hoztam, hanem két társának is. Ök alföldiek, nekik senki sem hoz... — kezdtem. — Hát nem! De maga se! Meg senki séf Ezt jól jegyezzék meg. Ez nem hizlalda. Itt büdös vörösök vannak. — Rámnézett, és azt mpndta: — Viheti vissza. Csak egy foglár jóindulata segített hozzá, hogy sikerült beadnom az ennivalót. Ha velem tölti az éjszakát Egy másik alkalommal szintén látogatásra mentem a megyeszékhelyre. Egy Pataki nevű parancsnok fogadott — Na, szépasszony, ma nincs látogatás ... — De kéremszépen, én úgy tudom az értesítésből, hogy... — Majd bejön holnap! — Tetszik tudni, én Osz- topánban lakom. Nincsen módom arra, hogy most visz- szamegyak ás holnap megint ... — De hát ki mondta magának, szépasszony, hogy hazamenjen?! Itt marad. Délután elmegyünk moziba, cukrászdába ... Este színházba. És éjszakára van nekem egy szobám.,. Ha velem tölti az éjszakát... Bizony, így mondta az aljas! Elképzelheti, milyen dolog ilyen kiszolgáltatottnak lenni. Én megfordultam, kinyitottam az ajtót, és kijöttem. Még nem érhettem a lépcső aljáig sem, amikor futva utolért. Láttam, hogy ideges. Megfogta a vállam: — Idefigyeljen, ha valakinek el meri mondani, amit most mondtam, akkor any- nyira összeveretem az urát, hogy nem ismer rá! Soha többet. — Nem mertem ón szólni senkinek. Csak sírtam magamban. És amikor megjött az Imre, csak utána mondtam el neki. Egész életre beteggé tették az átkozottak. A füle nem gyógyult be, állandóan orvoshoz járt. A suhanc ütése helyén gennyezet mindig. És bizony, megbontotta gondolatai rendjét is. — Nemrégen temettük szegény Imrét. De itt maradt utána ez a vádirat. Magának adom... A második záradék Tulajdonképpen eddig tart Gulyás Imre egykori csendőrőrmester története. Mint minden igaz történet, tanulságos is. Gulyás néni elfáradt a beszédben, megcsukló hanggal botorkál az emlékek között. Gulyás Imre nem volt kommunista, de meglátta a százharminchárom nap egyik értelmét. Talán egész végig tudta, hogy így lesz, de vállalta az áldozat sorsát. Nem akart úszni az árral, mint a Talliánok, s nem volt módja fegyvert fogni az ár ellen sem. Sok ilyen Gulyás Imre volt a korban. Kimondom mégis: választott. Éppen ellenségei, az ellentmondásos, átlátszó vádirattal adták kezembe sorsának a kulcsát. S mert tudott választani, több volt, mint áldozat — mártír volt. Ha nem is övezi glória emlékét, mint az első keresztény mártírokét, sorsa mégis hozzásegített más sorsokéhoz. És mikor néhány évtizedét fordítottam az osz- topáni képeskönyvben, már elejétől értettem a Huszár Anna sorsát is. Tröszt Tibor (Folytatjuk) MAI HIRDETÉSÜNK Jegyezze meg: BIO-STRIP! »Két legyet ütöttem egy csapásra« — szoktuk mondogatni a kezünket dörzsölget- ve. Hát igen, ez közmondásnak nagyon jó, légyirtási módszernek azonban sokkai kevésbé, mert akármilyen fejlett technikával csapdosunk is, tessék csak elképzelni, hányszor- két legyet kell agyonvágni. % Tegyük tehát félre a légycsapót, és ismerjük el: az ősi módszer legfeljebb arra jó, hogy pettyesre mintázuk vele a falat! A szúnyogról ne is beszéljünk: ez az átok kedélyesen döngicsél, míg mi csapkodunk, s képtelenek vagyunk eltalálni. De nemcsak a házunktájárói van szó. Egyre-másra épülnek a korszerű sertésnevelők, tökéletesen gépesített tehenészetek, — jóformán semmi sem maradt a múltból. Csak a legyek. Mert azok maradtak, dacolva minden ellenszerrel, amellyel életükre törünk. Mit lehet tenni? Csapkoló- dás helyett tessék megjegyezni egy nevet: BIO-STRIP! Így persze nem sokat mond, »bio«-val kezdődik egy sereg márkanév, s a »strip«-ről is eszünkbe jut egy és más. De így együtt igazi a kettő: BIO-STRIP! A BIO-SZTRIP egy igen korszerű rovarölő szer, amely- lyel Magyarországon még nem találkozhatott. Azért érdemes megjegyezni a BIO- STRIP nevét, hogy ha az üzletekbe kerül, gondolkodás nélkül, biztos kézzel ki tudja választani. Ez a legjobb rovarölő szer. Ha a BIO-STRIP előnyeivel megismerkedik, biztosan megkedveli. A BIO-STRIP rovarölő szer gén ádáz ellensége a legyeknek, moszkitóknak, molypillangóknak, és az összes repülő rovanak. Képes arrra, Hogy egy negyven légköbméter nagyságú helyiségben három hónapon keresztül minden repülő rovart biztosan elpusztítson. Hatása tehát tartós. Egyetlen BIO-STRIP egy nyárra kiirtja a lakásban a legyeket és a többi nem kívánatos »berepülőt«. Nem ragad, nem bűzlik! Használat utón már az első nap teljesen szagtalan: és tetszetős, hasáb alakú doboza egyáltalán nem tűnik fel a lakásban, könnyedén elhelyezhető. Használata roppant egyszerű, annyi energiát sem igényel, mint egyetlen légy agyoncsapása. És három hónapig nincs gondja a rovarok miatt. A BIO-STRIP természetesen nemcsak a lakásban használható. Bizonyára népszerű lesz ez az új, minden tekintetben korszerű rovarölő szer például az éttermekben, szórakozóhelyeken, szállodákban, kempingekben is. Jó tulajdonságait ott is kitűnően lehet kamatoztatni: nem zavarja a hely hangulatát, és — ami ilyen szereknél természetes — egyáltalán nincs semmilyen káros hatása- Kivéve persze a rovarokat, mert a BIO- STRIP velük szemben kíméletlen, — ezt a többször elvégzett gondos kísérletek is bizonyítják. A kereskedelem neme?*1?? árulja, hanem használhatja is az új szert, hiszen az üzleteket ia megtisztítja a rovaroktól, az árut viszont nem kell félteni tőié. Az egészségügyi szervek nyaranta gyakran kifogásolják, hogy egy-egy helyiségben, ahol étkeztetés, elárusítás folyik, sok a légy. Ezután a figyelmeztetés helyett csak ennyit kell majd mondani: BIO-STRIP! S az üzletvezető máris tudni fogja, hogyan kell eltüntetni a legyeket. A mezőgazdaságban is bizonyára örömmel üdvöz- liik majd az új szert, hiszen a serbósólaik, istállók környéke az egyik legnagyobb »légytermelő« központ, s igen nehéz védekezni a »fekete sereg« ellen. A BIO-STRIP az istállókban is rendet csinál, ha a helyiség nagyságának megfelelő mennyiségű rovarölő szert alkalmaznak. Ott, ahol különösen fontos a tisztaság — például a tejfeldolgozó üzemekben — szintén áldás a BIOSTRIP, hiszen hónapokra megoldja a rovarirtás gondját Sokáig lehetne még sorolni a felhasználási területeket, de egyetlen mondatban is jellemezhetjük a modern rovarirtó szer alkalmasságát: mindenütt használható, ahol légy vagy más repülő rovar van. Légy pedig mindenütt van, tehát a BIO-STRIP mindenütt eredménnyel használható. A legfontosabbat kell megjegyezni róla: egyetlen BIOSTRIP egynegyven légköbméteres helyiség rovarjait kiirtja — három hónapra... Külföldön járva bizonyára hallottak nagy haiású rovarölő szerekről. Ilyen például a Vapona-Strip nevű angol, a Tuss nevű osztrák készítmény, ezekről dicséretet zengtek. Nos, nem kell többé irigykedni: a BIO-STRIP a felsoroltakkal gzpnc.: tu’f j kmságú.-STRIP És még valami. Ára a hasonló hatású importcikkeikhez viszonyítva, nagyon olcsó: 52 forint lesz. A Baranya megyei ÁFÉSZ üzleteiben és a háztartási boltokban árusítják majd. S hogy a legfontosabbról el ne feledkezzünk: gyártója a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet, forgalomba .ózza a SELLYEI ÁFÉSZ. CSt
