Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-09 / 84. szám

TÖMEGSZTRÁJK OLASZORSZÁGBAN Statáriális intézkedések Pakisztánban robbantották a gangasagati hidat, amelynek következté­ben Comilla és Chittagong vasúti összeköttetése megsza­kadt a fővárossal. Indiai rádióállomások a pa­kisztáni kormány rádióközle­ményére hivatkozva azt je­lentették, hogy a központi kormány a statáriális intézke­déseket kiterjesztve, megtil­totta a kelet-pakisztáni lakos­ságnak, hogy ütő- és szúró.- fegyvereket tartson magánál. Elrendelték, hogy az ilyenfaj­ta fegyvereket is be kell szol­gáltatni. A PTI indiai hírügynökség a nyugat-pakisztáni katonai erők egybehangolt szárazföldi, légi és tengeri akcióiról adott hírt. A karachi rádió szerint a pakisztáni külügyminiszté­riumba kérették India nagy­követét és tiltakoztak amiatt, hogy »-Indiából gyógyszerszál­lítmányoknak álcázva fegyve­reket és lőszert küldenek át a határon«. A pakisztáni kor­mány azonnali intézkedéseket követel a »beszivárgás« meg­akadályozására, és megtorló intézkedéseket helyez kilátás­ba. (MTI) Tito beszéde az alkotmányvitáról Újabb összecsapások Ceylonban A három legnagyobb olasz szakszervezet egynapos országos tiltakozó sztrájkra szólította fel tagjait. A felhívás nyomán a dolgozók milliói szüntették be a munkát, tiltakozásul a kormány szociálpolitikája, különösen a lakásépítési programjának elégtelensége miatt. Ké­pünkön: Olasz parasztok traktoros tüntetése Rómában a Colosseum mellett. (Telefotó: AP—MTI—KS) Azokkal a hivatalos pakisz­táni vádakkal kapcsolatban, hogy India, »esetleg támadás­ra készül« Kelet-Pakisztán el­len, indiai hivatalos körökben nem válaszoltak. Emlékeztet viszont az AP arra a keddi nyilatkozatra,. amelyben egy magas rangú indiai tisztségvi­selő a leghatározottabban cá­folta a határmenti indiai csa­patösszevonások hírét. A PTI indiai hírügynökség jelentése szerint Kelet-Pakisz- tánban csütörtökön újabb sta­táriális intézkedéseket jelen­tettek be. Az egyik új rende­let felszólítja a lakosságot: adja le a nála lévő fegyvereket a legközelebbi rendőrőrsön. Azonnali hatállyal megtiltot­ták Kelet-Pákisztánban a bankügyleteket, a bankbetéte­ket zárolták, a széfeket lepe­csételik. A pakisztáni rádió csütörtö­kön folytatta támadásait India ellen. Az indiai hírügynökség, a PTI arról számol be, hogy az önállósodásért küzdő erők fel­Puccskísérlet Maliban Katonai puccskísérletet lep­leztek le a Mali Köztársaság­ban. Moussa Traore, a Nem­veti Felszabdítási Katonata­nács (az 'ország kormányzó testületé) elnöke szerda esti rádióbeszédében közölte, hogy az összesküvés hátterében a katontanács két tagja, Yoro Diaki te alelnök, egyúttal'köz­lekedés- és postáügyi' minisz­ter. valamint Malik' Diallo tájéköztatásügyi biztos áll. A két összeesküvőt a hadsereg őrizetbe vette. A katonatanács március 26—27-i rendkívüli ülésén mindkettőjüket" leío-‘ kozták és kizárták a hadse­regből. 7 • Az elnöki bejelentés sze­rint Diaki te .és Diallp a ne1**“ zeti felszabadítási, katonata­nács erőszakos megdöntésere készült Traore nemzetellenes­nek, afrikaellenesnék és kon­zervatívnak minősítette a két puccsistát. A jelenlegi katonái vezető­ség 1968 novemberében dön­tötte meg Modibo Keita el­nök rendszerét, aki Mali füg­getlenségének kikiáltása, azaz 1960 óta állt az ország élén. (MTI) Tito jugoszláv elnök a hét elején megkezdett bosznia- hercegovinai körútja során, Bugöjnóban beszédet mondott, amelyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Jugoszlávia »gyorsan előre fog haladni« azt követően, hogy a szövetsé­gi nemzetgyűlés elfogadja az alkotmány kiegészítését, vagy­is a jelenleginél- lényegesen nagyobb önállóságot kapnak Jugoszlávia tagközátrsaságai. . A cél az — mondotta „Tito —, hogy »tiszta lapot nyissunk, s így minden köztársaság,, min­den nemzet tudja; mivel ren- - delkezik« és ne mondhassa, hogy mások kizsákmányolják. »A kérdés ma az, ki fogad« ja el és ki nem az alkotmány «“»iegészítégét. ' j^ahnak, ák£k; wm nagy barátai a szocializ­mus fejlődésének Jugoszláviá­ban, vagy akik még mindig a régi álláspontot vallják, s meg akarják őrizni a status quót. De ők sem beszélhetnek nyíl­tan a módosítások ellen. Ezért a bírálat eszközeinek felhasz­nálásával és más módokon próbálják megakadályozni a módosításokat, a nemzeti gyű­lölet' tüzét szítják, s gyakran nemzeti lepelbe bújtatják a gazdasági problémákat és a nehézségeket« — jelentette ki a JKSZ elnöke, aki elutasítot­ta az olyan véleményeket, amelyek szerint az alkotmány­reform Jugoszlávia, a szocia­lista jugoszláv állam felbomlá­sához vezetne. A jugoszláv elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az alkot- mányvita során jelentkezett az osztályellenség, felbukkan­tak a szocialista- és kommu­nista-ellenes elemek, naciona­listák és soviniszták. »Ezért nagyon ébereknek kell len­nünk. Határozott választ aka­rok itt adni azoknak, akik akadályozni próbálják mun­kánkat és utunkat, bárkik le-, gyenek is azok« — hangoz­tatta,. Tito ismét kijelentette: el­lenzi, hogy Jugoszlávia konfö­derációvá váljék. A jugoszláv államfő elégedettségét fejezte ki afölött, hogy Bosznia-Her­cegovinában »nyugodtan te­kintenek a dolgokra és nin­csenek* «összetűzések«, ami »példaként szolgálhat egész Jugoszlávia számára«. Hozzá­tette: »Nem akarok csak Bosz­nia-Hercegovináról beszélni. Vegyük például Horvátorszá­got. Ott a horvátok mellett sok szerb és nemzetiségi is él. Ez horvát köztársaság, de minden ott élő nemzetnek és nemzetiségnek, horvátnak. szerbnek és másnak, egyenlő jogokat kell élveznie«. Tito röviden foglalkozott a jugoszláv gazdaságmegszilár- dítási program állásával is. Megállapította, hogy annak végrehajtása »sokkal nehe­zebben és lassabban megy, mint ahogy kezdetben elkép­zeltük«. (MTI) Üjabb 'összecsapások zajlot­tak le a ceyloni kormányerők és azok között az ultrabalol­dali csoportok között, ame­lyeknek akcióik miatt néhány nappal ezelőtt rendkívüli in­tézkedéseket kellett bevezet­ni az országban. A colombói kormány hiva­talos közleményben jelentette be, hogy szerdán katonai re­pülőgépeket is bevetettek a lázadók ellen, 64 kilométer­nyire a fővárostól. A légierő egy iskola és egy gyár épü­letét támadta, ahol a lázadók fészkelték be magukat Jóllehet korábbi közleményé­ben a kormány arról tájékoz­tatott, hogy a támadók nem képesek szervezett, csoportos akcióira, Ceylon déli részén csapatösszevonásokat hajtot­tak végre, miután a helyi rendőrség elkeseredett harco­kat vívott a lázadókkal. A colombói rádió szerint páncé­los alkulatokat is bevetettek s Coloonbót Közóp-Ceylonnal összekötő fő közlekedési úton. A fővárosban szerdán pus­karopogás hallatszott, de in­cidensről nem adtak ki köz­leményt. Ceylon fővárosát, Colombót a hadsereg és a rendőrség egységei védik a szélsőséges felforgató elemek esetleges láma dásai tói. Legfrissebb jelentések sze­rint a zendülők Tulhiriyában, Colombótól 72 kilométerre Rolovics állapota válságos Erőszakra erőszakkal válaszolnak Mindössze egyetlen or teljesített szolgálatot Rolovics közelében, amikor usztasa terroristák szerdán este Stock­holmban életveszélyesen megsebesítették Jugoszlávia svéd­országi nagykövetét. Ez annál inkább feltűnő — hangoztat­ja az AP — mivel Vladimir Rolovics nagykövet hétfőn ar­ról tájékoztatta a svéd hatóságokat, hogy a jugoszláv fővá­rosból figyelmeztették, két horvát nacionalista» támadásra készülődik ellene. Olof Palme miniszterelnök szével, a jugoszláv nagykö­Sgyik szóvivője közölte: a ju­goszláv külügyminisztérium is a svéd hatóságokat értesí­tette, hogy aggódik a nagykö­vet személyi biztonságáért. Az ügyet továbbították az orszá­gos rendőrfőnökséghez, és Rolovics nagykövet a rendőr­ségi vezetőkkel szintén meg­vitatta a biztonságával össze­függő kérdéseket, Ennek elle­nére semmiféle komolyabb intézkedés nem történt­A legújabb hírek szerint Rolovics állapota csütörtök reggel még mindig válságos volt és az orvosok elmondot­ták, hogy további bonyodal­makra lehet számítani. Szer­da este a svéd fővárosba ér­kezett a jugoszláv légierő egyik repülőgépe, fedélzetén Jugoszlávia egyik híres sebé­vet fiával és bátyjával, egy külügyminiszterhelyettessel, valamint tíz más személlyel. Mint ismeretes a merény­letet két horvát terorista kö­vette eL Először betömték a nagykövet száját, megkötöz­ték őt, majd ezután,adták le a lövéseket Mind a három golyó Rolovics nagykövet fe­jébe hatolt. Az egyik golyó csak kisebb sérüléseket oko­zott, de a másik kettő meg­rekedt az agyban. Ezek közül az egyiket a svéd sebészek szerda este eltávolították, de a másik még mindig a nagy­agyban van. Kiadott orvosi közlemény szerint a nagykövetség női dolgozója, akit a terroristák szintén megsebesítettek, túl van az életveszélyen. Svédországban dolgozó ju- goszlávok szövetsége szerda este a merénylet miatt tilta­kozást adott át a svéd bel­ügyminisztériumnak. A negy­venezer jugoszláv dolgozót tö­mörítő szövetség egyik szó­vivője közölte: a horvát usz­tasa mozgalom tagjai megfe­nyegették Velemir Milosevi- cset,. Jugoszlávia malmöi kon­zulját, hogy április 10-én, te­hát azon a napon, amikor harminc évvel ezelőtt kikiál­tották a Független Horvát Köztársaságot, kivégzik őt. Dusán Svikovics, a Svéd­országban Dogozó Jugoszlávok Szövetségének elnöke szerda este a svéd televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: ha .a terrorstákat nem űzik ki azonnal, akkor az erőszak­ra erőszakkal kell válaszol» nunk, mert a rendőrségtől se­gítséget nem várhatunk. A svéd miniszterelnök, va­lamint a sajtó és a közvéle­mény sajnálkozását juttatja ki­fejezésre a merénylet miatt. (MTI) A Lunohod-1 hatodik holdnappala megtámadtak egy textil gyá­rat és megöltek két őrszemet- A colombói rádió jelenté­séből kitűnik, hogy a zendü­lők az elmúlt két nap alatt 105 embert vesztették a had­sereggel lezajlott összetűzések során. Colcmbóban ugyan nyu­galom van és a fegyveres erők szilárdan urai a helyzet­nek. , « , A ceyloni szakszervezetek nagy része támogatásáról biz­tosította Bandaranaike asz- szony kormányát. (MTI) Szerdán kétszer létesítettek kapcsolatot a holdjáróval. A Lunohod újra mozgásba len­dült. Annak a kráter-rendszernek a kutatását folytatja, amelyben az egyik kráter átmérője mint­egy 500, a másiké pedig körül­belül 200 méter. A kapcsolat- felvétel folyamán a holdkocsi leereszkedett a 200 méteres kráter déli lejtőjén, átszelte a krátert, majd ezt követően fel­kapaszkodott északi lejtőjén. Az előrehaladás körülményei igen bonyolultak voltak, mi­vel a Lunohod porral borított terepen haladt, amelyet kőra­kások és kisebb kráterek tarkí­tottak. A kapcsolatfelvétel ide­jén a Lunohod 301 métert tett meg. A „vietnamizálás sikerei" Nixon magabiztos nyilatkozata Nixon elnök szerdán este (magyar idő. szerint csütörtö­kön hajnalban) elmondott rá­dió- és tv-beszédében bejelen­tette, hogy az idén május 1. és december 1. között további 100 ezer amerikai katona kivoná­sával 184 000-re csökkenti a úél-Vietnamban levő amerikai fegyveres erők létszámát. Az amerikai elnök 20 per­ces beszéde mindvégig rendkí­vüli védekező, sőt mentegetőző hangvételű volt, s helyenként annyira érzelmes és kérlelő, hogy Nixön elcsukló hangon, valósággal környörgött a köz­vélemény bizalmáért, nehogy — mint mondotta — »hiába­valónak bizonyuljanak az ame­rikai katonák hősies áldoza­tai«. Mindazonáltal az elnök szinte változatlan megfogalma­zásban ismételte meg »viet- namizálási« politikájának cél­kitűzéseit. Elismerte: minden oldalról növekvő nyomás nehezedik a Fehér Házra, hogy véleges ha­táridőt szabjon a háború befe­jezéséra és valamennyi ameri­kai katona kivonására. »Na­gyon népszerű ez a követelés — mondotta —, de ha most előre bejelenteném, hogy te­kintet nélkül a következmé­nyekre és arra, mit tesz az el­lenség, ekkor és ekkor távo­zunk, ezzel megfosztanánk ma­gunkat leghatékonyabb tárgya­lási ütőkártyánktól, amely Észak-Vietnamot az amerikai foglyok sxabadonbocsátására ösztönözheti«. A továbbiakban nagy nyo­matékkai azt bizonygatta, hogy »a. vietnamzálás sikeres volt és eredményes volt a laoszi akció is« a »kambodzsai behatolás­hoz hasonlóan«. Hozzáfűzte: nem indokolt a laoszi hadmű­veletet kudarcnak, vereségnek minősíteni, mert »mint Kam­bodzsa esetében, ezúttal is csak később fog bebizonyosodni, hogy a döntés helyes volt«. Nixon elismerte, hogy tár­gyalások útján hasonlíthatatla­nul gyorsabban lehetne a há­borúnak véget, vetni, mint a »vietnamizálássál«. A továbbiakban ismét azt ígérte, . véget vet az amerikai részvételnek a vietnami hábo­rúban. »ígéretemet betartom, és számítok arra, hogy az ame­rikai népnek kell felelnem azért, ha kudarcot vallók« — állította magabiztosan. A beszédet követő első kom­mentárok rámutattak, hogy bár az elnök az amerikai csa­patok kivonásának »gyorsított ütemétől« beszélt, lényegében arról van szó, l>ogy százezres kontingenst nem az év hátrale­vő 8 hónapjára (ami a jelenlegi ütemet változatlanul hagyná), hanem csupán a december 1-ig terjedő 7 hónapra osztották el. • * • A TASZSZ szemleírója meg­állapítja: Az amerikai kormányzat az­zal, hogy nem hajlandó meg­határozni a dél-vietnamban ál­lomásozó , amerikai katonaság teljes kivonásának konkrét időpontját, iámét azt bizonyít­ja, hogy a hivatalos Washing­ton még mindig a katonai megoldás mellett foglal állást Indokínában, és figyelmen kí­vül hagyja a politikai rendezés útjának lehetőségét. Nem vé­letlen, hogy Nixon elnök szer­dal beszédében egyetlen szóval sem emlékezett meg a Viet­namról folytatott négyhatalmi párizsi tárgyalásokról. A Fehér Ház úgy próbálja beállítani a dolgokat, mintha »a vietnamizálási program« eredményesen valósulna meg, és ezt az amerikai csapatok ki­vonásának sajátos biztosítéka­ként tálalja, holott a legutóbbi laoszi kaland kudarca is meg« győzőén bebizonyította, hogy a vietnamizálás nem egyéb szemfényvesztésnél. A saigoni hadsereg úgv függ az amerikai támogatástól, mint a csecsemő édesanyjától. A »vietnamizálás sikereire« való hivatkozás nem egyéb taktikai fogásnál, melynek az a célja«- hogy elleplezze a tényeket. Washingtonnak azt a szándé­kát, hogy majdnem 200 000 amerikai katonát tartson Dél- Vietnamban. (MTI) Nixon fehér házbell dolgozószobájában. A háttérben grafi­kon, amellyel vietnamizálási politikájának eredményességét igyekszik bizonyítani. <***** AP_MTI-KS) a SOMOGYI N fi PL. A F Péntek. 1971. április 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom