Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1971-04-28 / 98. szám
MEGSZÜLETETT A HARMADIK Nagyatádra tekint a megye (Nagyatád, 1971. április 26.) Már zászlódíszbe öltözött a város. Rend van és tisztaság, munka, nyüzsgés és ünnepi várakozás. A várossá avatás történelmi nevezetességű napja előtti reggelen kommunisták tanácskoznak. Szimbólum ez, kifejező erővel teli valóság. Úgy, mint az egyszerű hétköznapokon, úgy, mint huszonhat esztendeje mindig. S hogy ezzel az aktussal kezdődik a rég várt eseménysorozat, ez nemcsak múltat idéz, hanem jövőt is sejtet. A munkások élcsapata állt és áll az élen. S a mostani változás az örömteli büszkeségen túl felelősséget, további áldozatokat, tettekei követel. Ez a gondolat érződött a kommunisták tanácskozásán, ez a felelősség- érzet hatolta át az egyszerű munkás, a fiatal, a pedagógus, a vezető szavát, ez tette bizakodóvá a hangulatot és reménytelivé az új varos távolabbi jövőjét is. Nagyatád 1971. április 25-tő Somogy harmadik városa. Ki ne látná e rang, e cím mögött ezrek és tízezrek két keze munkáját, a vezető testületek erőfeszítéseit, az álmatlan éjszakákat, s az öröm, az elégedettség mosolyát az arcokon, ahogy lépésről lépésre közelebb került Somogy e járási központja a városi státushoz? Ezt ünnepelni és a jövőt formálni kell. A város kommunistái tanácskoztak ezen a reggelen. A városi párt-vb ülésé után nyolcvanan foglaltak helyet a pártbizottsági székház egyszerűen, de ünnepi hangulatot árasztó, feldíszített nagytermének asztalai körül. A pártbizottság, a végrehajtó bizottság tagjai, a város közéletének megbecsült vezetői, vendégek, meghívottak. Hamvas János, a városi párt-vb tagja, az ünnepi ülés elnöke köszöntötte a kommunistákat, a munkások képviselőit, a pártbizottság valamennyi tagját, s a vendégeket, akik között ott volt dr. Látos István, a Központi Bizottság politikai munkatársa, Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára és Gajdos László, a járási pártbizottság első titkára is. Az elnöki asztal fölött hatalmas, vörös csillagba helyezett Lenin portré, s mellette felirat állt: Magasabb szinten előre a szocializmus teljes felépítéséért! A megnyitó után Szigeti István,' a megyei pártbizottság titkára méltatta a nap jelentőségét. Szigeti István beszéde Tisztelt pártbizottság, kedves elvtársak! 1971. április 25-e mérföldkő Nagyatád történetében. Ezen a napon lépett hatályba a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 7/1971. sz. határozata, amely várossá nyilvánította ezt a dinamikusan fejlődő nagyközséget Engedjék meg, hogy ebből az ünnepi alkalomból a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága nevében forró szeretettel köszöntsem Nagyatád kommunistáit, a városi pártbizottság tagjait és mindazokat, akiit erőt és fáradságot nem kímélve, lelkes patriótaként küzdöttek azért, hogy Nagyatád kiérdemelje a városi címet Köszöntőm Somogy harmadik városának minden lakóját, és kívánom, hogy érjenek el további sikereket lakóhelyük felvirágoztatásában, a szocializmus építésében. Ez az esemény nagy öröm mindannyiunk számára, hiszen | azt bizonyítja, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Szűkebb hazánk, Somogy megye ipara és mezőgazdasága lendületesen fejlődik, évről évre javulnak a lakosság életkörülményei. Nagyatád várossá avatása is annak a küzdelemnek a gyümölcse, melyet a megye párt- és állami vezetői a somogyi komSzigeti István —, azokért keményen. céltudatosan meg kellett küzdeni. Évek óta ki emelten kezeltük Nagyatád fejlesztését. A megyei erőfeszítések találkoztak a többre, jobbra törekvő nagyatádi emberek, a vezetők és a kommunisták akaratával, terveket megvalósító szorgalmas munkájával. Most együtt örülünk a nagyatádiakkal a megtisztelő címnek, de azt is tudjuk, hogy a várossá nyilvánítás nem jelent befejezettséget. Nagyobb iehetőséget, több jogot biztosít de kötelez is egyben. Igen nagy felelősséget ró a város kommunistáira, mindenekelőtt a városi pártbizottságra és a tanácsra. Biztosítaniuk kell, hogy az eddigi dinamikus fejlődés töretlen maradjon, és hogy eddigi lelkesedésük még több embert ragadjon magával a város politikai, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósítására. Szigeti elvtárs beszédének novábbi részében szólt a városi vezetés önállóságáról, a város és járás együttműködésének szükségességéről, munkamódszerük kialakításáról, majd így fejezte be ünnepi beszédét: Nagy erő van a városi párt- bizottság kezében. Meggyőződésünk, hogy a város kommunistái, a tömegszervezeti, az állami és a gazdasági élet vezetői, s a párton kívüli aktívák továbbra is megadnak minden támogatást a város intenzív fejlesztéséhez, a lelkesítő tervek és célkitűzések megvalósításához. A megyei pártbizottság nevében szívből gratulálunk önöknek Nagyatád várossá nyilvánítása alkalmából, és kívánom, hogy terveik, reményeik mielőbb váljanak valóra. Együttműködést a munkás hétköznapokon munistákkal, megyénk dolgozóival együtt folytatnak a megye általános fejlesztéséért, gyarapításáért. Szigeti elvtárs ezután emlékeztetett a megye múltjára, á felszabadulás utáni évek küzdelmeire; megemlékezett az iparosítás kedvező hatásáról, és arról, hogy ez milyen nagymértékben járult hozzá Nagyatád fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy mint minden város, Nagyatád is gondokkal küzd. Még több általános iskolai tanteremre, lakásra, bölcsődére, óvodára van szükség, és a lakosság összefogására, tetteire ahhoz, hogy a városi cím elnyerése után Nagyatád egyenletesen és rendszeresen fejlődjön tovább. Az eredmények nem maguktól születtek — folytatta A megyei pártbizottság titkárának ünnepi beszéde után Gémesi Sándor, a városi párt- bizottság titkára emelkedett szólásra: Engedjék meg, hogy mind- annyiunk nevében köszönetét mondjak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozatáért, amellyel szeretett lakóhelyünket, Nagyatádot várossá nyilvánította. Köszönetét mondok a megyei, a járási és a helyi pártbizottságoknak, a tanácsi testületeknek, a társadalmi, gazdasági, hivatali, intézményi szerveknek, dolgozóinak és vezetőinek azért, a céltudatos, fáradságos munkáért, amelyet hosszú éveken át kifejtettek Nagyatád várossá fejlesztése érdekében, őszinte tisztelettel és meleg szeretettel köszönöm Nagyatád gyári munkásainak, az építőiparban, a közlekedésben, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban dolgozóknak, Nagyatád értelmiségének és minden lakójának fáradhatatlan kétkezi és szellemi tevékenységét, amellyel hozzájárultak ahhoz, hogy közel évezredes településünk várossá fejlődhet E helyről kérjük mindazokat, akik megalkották Nagyatád NAPIRENDEN AZ IDEGENFORGALOM Összefogással a kedvezőbb feltételekért A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén arról tanácskoztak, hogy megyénk idegenforgalmának milyen fejlesztési lehetőségei vannak a IV. ötéves terv időszakában. Részt vett a végrehajtó bi- ' zottság ülésén dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, Sivó Tibor, a minisztérium főosztály vezeőt je, dr. Gerbenics Imre, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, dr. Nagy Gyula, az Országos Idegenforgalmi Tanács képviselője. Az írásbeli jelentés és a szóbeli kiegészítés hű képet nyújtott arról, hogy megyénk idegenforgalma a harmadik ötéves terv idején milyen hatalmasat fejlődött, s mi szükséges a várhatóan tovább növekvő idegenforgalom kedvező feltételeinek megteremtéséhez. — Somogy a Balaton-part révén az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja — hangoztatta a jelentés. E megállapítást az ismertetett adatok bizonyították, s ezzel a vitáb-r '"'szólalok is egyetértettek. Néhány adat 1970-ből: a szállodákban, motelekben, turistaházakban 93 392 vendég volt, az I. osztályú sátortáborokban 106 000. A fizetővendég-szolgálatot pedig 101 ezren vették igénybe. A negyedik ötéves tervben számítani kell a külföldi és a belföldi idegenforgalom növekedésére. Ismertette a jelentés azt is, hogy központi és helyi erőforrásokból, a kereskedelmi és idegenforgalmi vállalatok várhatóan mennyit költenek ebben a tervidőszakban a vendéglátás színvonalának emelésére. Kitért a jelentés arra is, hogy a megye belső területén is fejleszteni kell az idegenforgalomra alkalmas helyeket, biztosítani a korszerű vendéglátás feltételeit. Így például Cso- kónyavisontán, lgalban, Kaposvár környékén, Fonyódon pedig hasznosítani a táskái meleg víz nyújtotta lehetőségeket. Többen felszólaltak a vitában, szóba került az is, hogy az idegenforgalom előnyt vagy hátrányt jelent-e. Dr. Gerbenics Imre, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője javasolta: vizsgálja meg a megyei tanács vb, hogy a megyének, a lakosságnak és a különböző vállalatoknak milyen hasznuk származik az idegenforgalomból. Elhangzott ugyanis olyan vélemény, hogy a hasznot csak egyes vállalatok teszik zsebre. A vb a javaslatot elfogadta. A vitában felszólalók kérték a Belkereskedelmi Minisztériumot, hogy nyújtson segítséget olyan kulturális létesítmények megvalósításához, amelyek hozzájárulnak a vendéglátás színvonalának emeléséhez. Példaként említették a siófoki művelődési ház építését, amelynek megkezdése évek óta húzódik. Megvalósításához 26 millió forintra lenne szükség. Ezzel elősegíthetnék az elő- é." utószezon meghosszabbítását. azonkívül a helyi lakosságnak is lenne megfelelő művelődési központja. A belkereskedelmi miniszter első helyettese felszólalásában elmondta, ha a számítások ezt valóban bizonyítják, akkor nem zárkóznak el a művelődési háznak nyújtandó támogatástól. Az eddiginél nagyobb összefogásra van szükség a tanácsok, illetve az idegenforgalomban érdekelt valamennyi szerv részéről is. Siófokon több nemzetközi tudományos tanácskozást tartottak már, de nincs megfelelő helyiség erre. Szóba került a fizetővendégszolgálat fejlesztése, az olcsó üdülőházak építése, s az is, hogy növelni kell a strandterületeket, mert az elmúlt öt év alatt ezek mindössze 13 százalékkal emelkedtek. A Zamárdihoz tartozó Szán- tódpuszta jövőjéről is többen beszéltek. Sajnálattal állapította meg a végrehajtó bizottság, hogy az Országos Idegen- forgalmi Tanács nem ért egyet a fejlesztésével kapcsolatos javaslataikkal. Böhm József, a megyei tanács elnöke összefoglalójában azt állapította meg, hogy szervezettebb, tervszerűbb az idegenforgalommá] foglalkozó szervek munkája. Elmondotta azt is, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a megyében lévő hévizekre, s ezért a végrehajtó bizottság minden támogatást megad Fonyódnak, hogy a táskái meleg vizet hasznosítani tudják. Sz. L. legújabbkori történetének első fejezetét, hogy ugyanilyen szeretettel, megértéssel és törődéssel, útmutatással és tanáccsal, anyagi és erkölcsi támogatással járuljanak hozzá várossá nyilvánított lakóhelyünk még ígéretesebb fejezeteinek megírásához. Tisztelettel megköszönöm a megyei párt-végrehajtóbizottság bizalmát, amelyet március 24-i határozatában rögzített. E határozat szerint nagyközségi pártbizottságunk a mai napon járási jogú városi bizottsággá alakult Üj választásokra nem volt szükség, hisz a múlt év végén már olyan testületek alakultak ki Nagyatádon, amelyek megfelelnek a városi státusnak. Pártbizottságunk & Nagyatád kommunistái nevében ígérem, hogy a párt határozatainak szellemében ezután még magasabb színvonalú munkával igyekszünk. fejleszteni a szocialista viszonyokat Nagyatád társadalmi életének minden területén. A városi pártbizottságnak, a két csúcsvezetőségnek, a 33 alapszervezetbe tömörült csaknem 800 kommunistának úgv kell dolgoznia, hogy állandóan tovább erősödjék a Nagyatád munkásaival, parasztjaival, értelmiségi dolgozóival és az egész lakossággal kialakult eszmei, politikai egység. Tisztelettel és elismeréssel kell szólnám arról a szorgalmas és odaadó munkáról, amellyel Nagyatád fiatalsága és felnőtt lakossága tanú jelét adta lakóhelvszeretetének. Ennek eredményeként ölthetett magára ünnepi köntöst országunk legifjabb városa, Nagyatád. Az ünnepeket azonban munkás hétköznapok követik. Feladatainkat meghatároztuk már a múlt évi pártértekezleten. Ezúttal, is arra kérjük városunk kommunistáit és minden lakóját, hogy lelkesen, gondolataikkal, tetteikkel, járuljanak hozzá városépítő célkitűzéseink megvalósításához. Gémesi elvtárs beszédének további részében elemezte a nagyatádi munkások életében végbement változásokat, a pártbizottság és a pártszervezetek megnövekedett feladatait, és hitet tett amellett, hogy Nagyatádnak mint a járás székhelyének, gazdasági, politikai és kulturális központjának kisugárzó hatásával továbbra is támogatnia kell az egész nagyatádi járás fejlődését. A nagy tetszéssel fogadott két ünnepi beszéd után felszólalások következtek. Először Gajdos László, a járási párt- bizottság első titkára köszöntötte az ünnepi ülés részvevőit: — A járás kommunistáinak: és minden lakójának nevében elmondhatom, hogy igen nagy büszkeséggel és szeretettel tekintünk új városunkra, s a legteljesebb erkölcsi támogatásunkról biztosíthatjuk vezetőinek és lakóinak további erőfeszítéseit. Szeressék új vaJ rosukut — mondta, többek között Gajdos László —, örüljenek fejlődésének, soha ne ismerjenek fáradtságot, ha tenniük, cselekedniük kell. Felelősségteljes városépítő munkájukhoz sok boldogságot és sikert kívánok. Szabó József városi KISZ- titkár az ifjú kommunisták, Dezső Lászlóné a pedagógusok, Szerecz Béla a Danuvia 4. sz. gyárának dolgozója a munkások üdvözletét tolmácsolta, majd dr. Látos István adta át a városi pártbizottságnak a Központi Bizottság apparátusának üdvözletét és jókívánságait. Az ünnepi pártbizottsági ülés befejező részében Hamvas János felolvasta az üzemi, termelőszövetkezeti és intézményi pártszervezetek üdvözlő táviratait, majd ismertette a városi pártbizottság, a végrehajtó bizottság és a munkabizottságok tagjainak névsorát. Az ő zárszavával ért vége* a várossá avatás első, nagy jelentőségű aktusa: Hisszük, hogy az az út, amelyen járunk, az egész lakosság ügyét szolgálja. Nagyatád dolgozói hisznek és bíznak a város jövőjében, készek áldozatot is vállalva tevékenykedni továbbfejlődéséért. Az ünnepi pártbizottság! ülés után ma magas rangú vendégeket vár Somogy harmadik városa. Az avatás mai eseménysorozatáról, gazdag programjáról ré“"' '+esen beszámolunk. Ünnepi pártbizottsági ülés új városunkban SOMOGYI NÉPLAP Seerda, 1971. április 28. 3
