Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-03 / 79. szám

» Választási nagygyűlés Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) lényegéből fakad és hatása fel­becsülhetetlen. Meghatványoz­za a munkáshatalom erejét, mert a lakosság mind nagyobb köreit vonja be a közéleti te­vékenységbe; hatékonyabbá te­szi a munkát, mert növeli az állampolgárok személyes érde­keltségét és felelősségét a kö­zös feladatokban. A demokratizmus ma már egyre érezhetőbben hatja át a munkahelyek és a közéleti fó­rumok légkörét. Mindenütt uralkodóvá válik az a szemlé­let, hogy szocialista céljaink­hoz csak szocialista eszközök és módszerek illenek. Ennek az alapelvnek csupán három vo­nását szeretném kiemelni. Az első a szocialista törvé­nyesség, mely ázt jelenti, hogy hazánk minden törvénytisztelő állampolgára egyenlő jogokat, törvényekben biztosított védel­met élvez. Jelenti tovább;' szocialista rendünk védelmét mindazokkal szemben, akik rendszerünk ellen vétenek. A másik az állampolgári fe­gyelem, a törvények betartása, amely mindenkire kötelező, függetlenül a társadalomban elfoglalt helyétől ős tisztségé­től. Harmadik vonása: a szocia­lista humanizmus. Nemcsak több kenyér, hanem őszinte, emberi szó is kell az embe­reknek, munkájuk, problémáik jobb megértése. Népgazdaságunkban a har­madik ötéves terv előirányza­tainak teljesítéséről számolha­tunk be. Egészében véve a munka javult, s ez / meg is hozta a maga gyümölcsét. A ' nemzeti jövedelem az elő­irányzottnál lényegesen na­gyobb mértékben nőtt. A gaz­daságirányítás reformja elő­nyösen befolyásolta a gazdál­kodást. A vállalatokat és a szövetkezeteket önállóbb és fe- lelősebb munkára ösztönzik a tervgazdálkodás szabályozói, valamint az anyagi érdekeltség és a tényleges piaci igények közvetlenül jelentkező hatásai. A mezőgazdaság termelésé­nek növekedése éppen a har­madik ötéves terv időszakában érte el a legnagyobb ütemet. És itt nem csupán néhány si­keres esztendő eredményeiről adhatunk számot. Kezdenek beérni a nagyüze­mi gazdálkodás előnyei, ked­vezően éreztetik a hatásukat azok az erőfeszítések, melye­ket a mezőgazdaság korszerűsí­tése érdekében fejtettünk ki. Ezt nem homályos! that ja el az sem, hogy 1970-ben, az ismert rendkívüli nehézségek miatt, viszonylag gyengébb volt a termés. Azt hiszem, akkor állítjuk ki a legjobb bizonyítványt a magyar mezőgazdaságról, ha mérlegre tesszük: hogyan vi­selte el az időjárás hasonló megpróbáltatásait régen, és hogyan viseli el a szocialista fejlesztés időszakában? ’ Olyan nehéz esztendő, mint amilyen a tavalyi volt, akko­riban súlyos következmények­kel járt a lakosság élelmiszer- ellátásában és a parasztság jö­vedelmének alakulásában, s évekre visszavetette az egyéni gazdálkodók nagy részét. Me­zőgazdaságunk ma már ellen- állóbb az időjárás mostohasá- gaival szemben, s évről évre jobban éleget tud tenni a bel­ső ellátás és a külkereskede­lem növekvő igényeinek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a népgazdaságban valamennyi gondunkat meg­oldottuk már. Sok még a ten­nivaló a gazdaságvezetés, a társadalmi munka hatékonysá­gának fokozása, a termelé­kenység emelése és a minőség javítása terén. A gazdaság eredményein alapulva javultak az életkö­rülmények. A munkások és al­kalmazottak egy főre jutó reál­jövedelme, a nemzeti jövede­lem növekedésével, a terve­zettnél gyorsabban emelkedett. Közelebb jutottunk ahhoz a nagy célunkhoz, hogy a szövet­kezeti parasztság jövedelme el­érje a munkásokét. Ez valóság­gal új korszak kezdetét .jelenti a falu életében és a munkás­paraszt szövetség fejlődésében. műszaki és technikai ismeretek folyamatos elsajátításában és gyarapításában. Ezzel járulhat­nak hozzá hazánk gazdagodá­sához, népünk boldogulásához, és saját maguk jobb megélhe­téséhez is. A szívesen végzett nevelő munka nemcsak az anyagi javak nagyobb bőségét adja meg számunkra, hanem olyan maradandó értékekkel gyarapítja szocialista társadal­munkat, amelyek hosszú idők­re meghatározzák gyermekeink jövőjét is. Eredményeinkben milliók keze munkája testesül meg Tisztelt nagygyűlés! Kedves honfitársaim! Kis országunkon belül nagy fejlődésbeli különbségeket örö­költünk a letűnt rendszertől. Somogybán tudják tálán a leg­jobban, hogy milyen nehéz a múltból örökölt hátrányokat leküzdeni. De Somogybán tud­ják aát is, hogy az elmúlt év­tizedben mi minden történt a vidék felvirágoztatásáért. A harmadik ötéves terv vala­mennyi jelentősebb, új ipari beruházása a vidéket gazdagít­ja. Az iparban és az építőipar­ban foglalkoztatottak kéthar­mada ma már vidéki üzemek­ben dolgozik. A kormány .támogatásával megindult ipartelepítések elő­nyösen megváltoztatják a tá­jak külső képét és az emberek életmódját is. A nemrég meg­jelent településhálózati terv meggyorsítja a városiasodást, és lassan, de biztosan csökken­ti az egyes körzetek fejlettsé­gében mutatkozó különbsége-1 két lyen alkalmi elhatározás ered­ménye. Ennek mélyenfekvő társadalmi alapja van. a szo­cialista viszonyokban, a ter­melési eszközök szocialista tu­lajdonában. Ezt eddig is tud­tuk és hittük. Csakhogy most már többről van szó, mint tu­dásról és érzelemről. Arról van szó, hogy egész létünket, mindennapi munkánkat egyre inkább átjárja a szocialista társadalom közösségformáló hatasa. Egyenrangú szocialista tu­lajdonforma az állami és a szö­vetkezeti tulajdon. Ma már szinte mindenki a szocialista szektorban dolgozik. D,e nem­csak dolgozik ott. Családjával együtt benne él, emberségének minden szála a szocialista tár­sadalmi viszonyokhoz köti. Ez nemcsak azokra a fiatalokra igaz, akik már beleszülettek a mi társadalmunkba. Az időseb­bek is úgy vannak már, hogy nem is tudják, nem is akarják sorsukat másképpen elképzelni, Az életszínvonal rendszeresen emelkedik hazánkban Politikánk fontos alapelve, hogy az életszínvonal rendsze­resen, a nemzeti jövedelemmel összhangban emelkedjék, s er­re a párt és a kormány rendkí­vül nagy figyelmet szentel. Nem ritka, hogy a bérek ren­dezése megelőzi a nemzeti jö­vedelem szükséges emelkedé­sét. Az árak mozgására is a ter­melés világában jelentkező ob­jektív gazdasági folyamatok hatnak. Államunk az alapvető cikkek árainak alakulását' — a lakosság érdekében — igyek­szik korlátok közé szorítani. A keresettebb árucikkek nem egészen egyharmada tartozik a szabadáras kategóriába. De ha szükséges, és esre akad példa, még ezekpél is közvetlenül be­avatkoznak a hatóságok az életszínvonal megvédése érde­kében. A bérügyi intézkedésekről szólva hadd emlékeztessek ar­ra, hogy szinte minden évben sor került egyes elmaradott bérkategóriák rendezésére. A népgazdaság erejétől és lehe­tőségeitől függően így lesz ez a jövőben is. Kormányunk mindennapos gondjai közé tartozik a lakos­ság életkörülményeinek a ja­vítása. Azt kérjük azonban, hogy a termelőmunka hatéko­nyabbá tételével társadalmunk is fokozott mértékben segítse az életszínvonal-politika gaz­dasági alapjának bővítését. Életszínvonal-politikánk szer­ves része a szociális gondosko­dás. Nagyarányú lakásprogra­munk végrehajtásában most nagy erőpróba előtt állunk. Ha teljesen nem oldjuk is meg a lakásgondokat, a negyedik öt­éves terv végére ezen a téren is lényegesen kedvezőbb hely­zetben leszünk. A társadalombiztosítás körét olyan mértékben bővítettük, hogy gyakor’ '"' - '-'te.-ied az egész lakosa ‘ük a gyermekgondozás - segélyt. Emeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. Anyagi lehetőségeinkhez képest javí­tottuk az alacsonyabb nyugdí­jakat, s gondoskodtunk róla, hogy a nyugdíjak összege lehe­tőleg értékálló maradjon. Majdnem kétmillió munkás és alkalmazott tért át a heti 44 órás munkaidőre. A szociális gondoskodásban további fontos teendők várnak ránk. Már a közvetlenül előt­tünk álló években is többet kell tennünk a sokgyermekes családokért, áz öregekért és a gyermekekért. Végül, de nem utolsósorban hadd emlékeztessek társada­lomépítésünk központi felada­tára, a térmelőerők gyorsabb fejlesztésének kérdésére. Fel­adataink megkövetelik, hogy fejlődnie kell a legfőbb terme­lőerőnek, az embernek, fokoz­nia kell képességeit, képzettsé­gét és tudását. A mostani alka­lomból is felkérjük a tudo­mány és az oktatásügy dol­gozóit, az egyes szakmák ta­nítómestereit, hogy segítsék te­hetséges fiainkat a korszerű Négy évvel ezelőtt ugyanitt és ugyancsak választási nagy­gyűlésen .beszélgettünk azokról a távlatokról, amelyek Somogy előtt állnak. Mi történt azóta? Társadalmunk általános fejlő­dése párosult a megye lakossá­gának szorgalmával, áldozat- készségével, a helyi szervek kezdeményezőkészségével és öntevékenységével. Bármerre jár itt az ember, akár a legkisebb községben is, egyre több jelét látja annak, hogy ez a szép somogyi táj megbecsült része a ■ hazának, vele együtt gyarapodik. Kapos­vár nemcsak külsőleg, hanem szellemében is megújult, ipari jellegű várossá izmosodott. Újabb somogyi városok is csat­lakoztak hozzá. Az ipar kezdi megvetni lá­bát a nagyközségekben is. A somogyi' munkásosztály létszá­ma és súlya megsokszorozó­dott. Az itteni termelőszövet­kezetek többsége még a ta­valyi nehéz évben is tovább­ment azon az úton, amelyet valamikor együtt választot­tunk. Amikor két évszázada a so­mogyi állapotokon kesergő Csokonai Vitéz Mihály álmo­dott, azt a mai somogyi nem­zedék megvalósuló program­ként idézheti: »De tán jő oly idő; melyben nékünk, a vi- dénkünk új Helikon lesz-«. S ez az idő most jön eL Mindabban, amit elértünk, milliók keze munkája, gondo­lata és törődése testesül meg. Ez maga felér egy népszava­zással. Mert a cselekedetek nyelvén bizonyítja, hogy az állampolgárok támogatják po­litikánkat. A Hazafias Népfront jelölt­jei tehát jó lelkiismerettel áll­hatnak a választók elé. Jó lel­kiismerettel kérhetik a bizal­mat és a támogatást a Haza­fias Népfront választási prog­ramjához. További eredményeink zálo­ga is két szorosan egymáshoz tartózó tényezőben van. Az egyik a párt gondosan kipró- bá1*. körültekintő és előrelátó -• " "z'a. A másik az a biza­lom és aktív támogatás, amely- lyel a társadalom ezt a politi­kát saját programjának elfo­gadja. Hogy a politika és a nép ilyen alkotó módon egyesült, az természetesen nem valami­mint szooialista körülmények között. Átjárja égész társadalmun­kat a munkásosztály vezető szerepének, politikai és embe­ri befolyásának, szocialista ha­zaszeretetének jótékony hatá­sa. A szocialista közgondolko­dás terjedésével mindjobban -eltűnnek a régi tulajdonviszo­nyokból sarjadt megkülönböz­tetések a valamikori paraszti rétegek között. A szocialista gazdálkodás szocialista élet formát is teremt, és egységbe forrasztja a szövetkezeti pa­rasztságot. A szövetkezeti törvény és a földtörvény különösen előre­lendítette ezt a folyamatot. Hozzájárul a kibontakozó szö­vetkezeti demokrácia is, amely fejleszti a parasztságban a szo­cialista szemléletet és maga­tartást. Sokáig emlékezetes marad, hogy tavaly mennyire próbára tették a természeti csapások a termelőszövetkezeteket és azok tagságát. A szövetkezeti pa­rasztság higgadtan, a szövetke­zeti eszme erejébe, az egész társadalom segítőkészségébe vetett hittel szállt szembe a természeti katasztrófával. A nemzeti összefogással újjá­épült községek, helyreállított gazdaságok új társadalmunk erejét, szövetkezeti parasztsá­gunk szocialista öntudatát ta­núsítják. Ebben is, mint a szocialistá­vá fejlődő magyar falu életé­nek sok más jelenségében, a munkás-paraszt szövetség tör­ténelmi mértékkel jelentkező ereje mutatkozik meg. A mun­kásosztálytól kapott nélkülöz hetetlen politikai és gazdsági segítség mellett egyre több tanújelét látjuk annak is, hogy a parasztság politikai és embe­ri magatartásában erősödnek azok a tulajdonságok, melyek azelőtt kizárólag a munkásosz­tályt jellemezték. A termelőszövetkezetek gaz­dasági és politikai közösségei kezdik viaszaárasetani az egész társadalomba azokat az erőket, melyeik a munkásosz­tálytól származnak, és melye­ket a maguk emberségéből, szorgalmából tak. A munkás-paraszt szövetség i politikai keretei között végzi1 telmdség. megsokszoroz- rendkívül fontos társadalom- építő munkáját a magyar ér­Együtt cselekszünk a hazáért és a n,épért Valamikor szép jelmondata volt az értelmiségnek, hogy »Néppel a népért«. Ez a jel­mondat ma valósággá lett. Mi­nél magasabb szinten folyik a szocialista építés, annál in­kább megnő az értelmiség je­lentősége. Sőt, annál teljeseb­ben szocialistává válik maga az értelmiség is. A közös ér­dekek, a szocialista nemzeti összefogás széles ölelésében megvan a maga helye a dol­gozó kispolgárságnak is. Tör­vényeink szerint termelőesz­közök lehetnek magántulaj­donban is. De ugyancsak tör­vény rendelkezik arról, hogy a magántulajdon nem sértheti a társadalom érdekeit. Az a vé­leményünk, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők nagy több­sége tisztességesen dolgozik, munkájával társadalmi igényt elégít ki, s hasznosan szolgál­ja a közérdeket. Az egység, amely ma át­fogja a szocializmust építő társadalmat, nem magától lett és nem önmagáért van. Ügy jött létre, hogy a különböző gondolkodású és beállítottságú társadalmi csoportok megta­nultak együtt cselekedni a há­záért és népünkért. Az együtt cselekvés gyümölcseként a lé­nyeges kérdésekben együtt gondolkodnak és együtt is éreznek. Az egység útja a jövőben is az, hogy együtt vállaljuk a szocialista építés nemzeti prog­ramját. Ez a program a X. pártkongresszus fő irányvona­lában. a negyedik ötéves terv gazdasági és kulturális céljai­ban, az egybehangolt cselek­vés vezérfonalává lett. Folytatnunk kell az előző esztendők munkáját a gazda­ságban, a kultúrában és" a szo­cialista demokrácia kiterjesz­tésében Mégpedig mindezt magasabb szinten, vagyis: még több hozzáértéssel, még na­gyobb, fegyelemmel és még mélyebb hazaszeretettel. A szocialista nemzeti össze­fogás programjának meghir­detőié és megtestesítője a Ha­zafias . Népfront-mozgalom. Magéban foglalja a szövetsé­ges táreadahni . osztályokat. és rétegeket, tömöríti mindazo- s kát, akik a népfrontpolitikávaJ. egyetértenek, és hajlandók tá­mogatni nagy munkánkat, a szocialista Magyarország fel­építését. Kedves barótáint; Legnagyobb belpolitikai ese­ményünkre, az országos vá­lasztásokra készülve megemlé­keznék néhány szóval külpo­litikánk álapelveiről is. A Magyar Népköztársaság szuverenitásának, békés fejlő­désének záloga a testvéri szö­vetség a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi or­szágával. Belső építőmunkánk­ban is arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a haladás és a béke nemzetközi erőinek nö­vekedéséhez. Minden békeszerető néppel együtt azon fáradozunk, hogy széles és egységes nemzetközi front alakuljon ki az imperia­lista agresszió, a háborús po­litika ellen, a függetlenségü­kért, szabadságukért és társa­dalmi haladásukén^ küzdő or­szágok támogatására. Tovább­ra is mindent megteszünk hogy a még fennálló problé­mák és akadályok elhárítását segítve, meggyorsuljon földré­szünk biztonsági rendszerének létrehozása, s összeüljön alko­tó eszmecserére az összeurópai értekezlet. Szocialista külpoliti­kánk középpontjában is az ember, az emberiség boldog és szabad jövendőjéért folyta­tott harc áll. Együttműködést kérünk a választások után is Tisztelt nagygyűlés! Az idei választások sok te­kintetben különböznek a ko­rábbiaktól. A mostani válasz­tásokat mindenekelőtt tartal­masabbá. a választókhoz kö- zelállóbbá teszi a módosított választójogi törvény. A jelölés joga és megtisztelő kötelessé­ge az eddigieknél js inkább a jelölő gyűléseket, vagyis a vá­lasztópolgárokat illeti. Mint isíheretes, sok válasz­tókerületben és tanácsi körzet­ben több jelöltet állítottak. A szavazás majd eldönti, hogy közülük ki lesz a küldött, ki fogja képviselni a választó­kat a következő időszakban. A szocialista demokratizmus újabb és jelentős megnyilvá­nulása ez. Ahol több jelölt van, ott sem egymás ellen har­colnak, hanem egymás mel­lett, a mi politikánk győzel­miéért. A másik új vonás, hogy a választások után életbe lép az új tanácstörvény. Sokkal na­gyobb lesz a tanácsok hatás­köre, tovább nő önállóságuk, így még nagyobb tisztesség és felelősség lesz tanácstagnak lenni. Népképviselet, önkormány­zat, jobb államigazgatási mun­ka, ezt hozza az ú'j tanács- törvény. Megalkotására az a felismerés vezette a törvény­hozókat, hogy a tanácsok fel­nőttek, élni tudnak a rájuk ruházott demokratikus jogokr kai területük és a lakosság szolgálatában. Az új tanácstör­vény is azt mutatja tehát, hogy társadalmi és állami éle­tünknek lényege, valósággal létformája a szocialista de­mokrácia. Van azonban még egy har- dik többlet is ezeken a vá­lasztásokon. Véleményem sze­rint az, hogy 1971. április 25- én egy olyan összeforrt, szilárd szocialista nemzeti egységbe tömörült, politikailag érett nép járul az urnák elé, amire ed­dig hazánkban még nem volt példa. Tisztelt választási nagy­gyűlés! Kedves elvtársak! Barátaim! Az a megtiszteltetés ért, hogy szűkefcb hazámban, szü­lőföldemen, a ■ barcsi válasz­tókerületben országgyűlési kép­viselőnek jelöltek. Köszönöm a bizalmat. Örömmel vállalva a Hazafias Népfront program­ját, minden erőmmel szolgál­ni kívánom megvalósítását. Országos megbízatásomban is arra törekedtem, ho'gy maga­mévá tegyem az ismert somo­gyi jelszót: »-Tegyünk többet Somogy ért!-« Jól tudom, és ezt a Somogy megyei földijeim is legalább olyan jól tudják, mint én, hogy Somogy csak hazánkkal együtt emelkedhet tovább. Ezért a mai napon fogadjuk meg, hogy többet teszünk hazánk, a szo­cialista Magyarország teljes felépítéséért. Kérem önöket, hogy támo­gassák szavazataikkal a párt, a kormány, a Hazafias Nép­front politikáját. Nemcsak al­kalmi közreműködést kérünk, hanem belső meggyőződésből fakadó, cselekvő együttműkö­dést közös feldataink megva­lósításához a választások után is. Köszönöm a figyelmüket. Alig csitult el a nagy taps a beszéd után, tizenkét népi tán­cos ruhába öltözött lány sza­ladt fel a tribünre, s először az Elnöki Tanács elnökének, majd a mellette álló közéleti személyiségeknek nyújtottak át virágot. Ezután Kosztolánczi János­áé, a Kaposvári Ruhagyár varrónője, a megyeszékhely egyik képviselőjelöltje szólalt feL (Folytatás a 3. oldalon) 1 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 197L április 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom