Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-21 / 93. szám

I I ptfrt ftatérffzon. a tormám csereien I Szándékok és forintok A part IX. kongresszusa ké ennél magasabb. Ne féled- hatarozatában a többi | jüik persze, hogy az áremelke­között megállapította • »Megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerünket tovább javítsuk. A bérkategóriákat úgy kell szabályozni, hogy azokban jobban kifejeződjék a nehéz fizikai, a kvalifikált és a ,nagyobb felelősséggel járó munka megbecsülése. A válla­lat dolgozói egyéni és kollek­tív erőfeszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget, . s ehhez az eddiginél jobban kapcsolódjék saját személyi jövedelmük; egyszersmind meg kell teremtenük a nö­vekvő és differenciáltabb igé­nyek kielégítésének feltéte­leit.« Gondok, ellentmondások, a szakmáik közötti és szakmán belüli bérfeszültségek ellené­re öt esztendő alatt a lakos­ság bér és bérjellegű pénzbe­vételei jelentős mértékben emelkedtek. 1965-ben ezek a bevételek 75,7 milliárd fo­rintra, 1967-ben 82,7, 1969-ben 101,1 milliárdra rúgtak, s 1970-ben további 7 százalék­kal növekedtek. A bér és bér­jellegű bevételek gyarapodá­sának — több más tényező mellett — nagy szerepe vol; abban, hogy míg 1967-ben a népesség 9,8 százaléka tarto­zott a havi 600 forint alatti jövedelműek csoportjába, ad­dig 1969-re arányuk 6,3, 1970- ben pedig már 5 százalékra csökkent.- Ugyancsak mérsék­lődött azok aránya, akiknél az egy főre jutó jövedelem 600—1200 forint között mo­zog, s emelkedett azOké, aki­dések levonnak valamennyit a pénzbeli gyarapodásból, de ennek ellenére a reálbér emel­kedése — azaz a vásárlóérték­ben kifejezett növekedés — 1969-ben öt, a múlt eszten­dőben négy százalék volt. Csakhogy miközben a kere­setek emelkedtek, 1966—1970 között hét százalékkal csök­kent a szocialista iparban a teljesítménybérben ledolgo­zott órák száma, s helyükbe az időbér került. A bérszin­tek továbbra is eléggé ki­egyenlítettek, s ezért a bér­ben rejlő húzóerő csak cse­kély mértékben érvényesült. A differenciálásról sok sző esik, de kevesebb a cseleke­det, s főiként kevés olyan ér- ‘ elemben, hogy aki többet ad, az többet kapjon, de aki kevesebbet nyújt a társada­lomnak, annak az osztáskor is hátrább legyen a helye. Nem sikerült még megtalálni a közös’ teljesítményen belül a hatékonyság és az egyéni érdekeltség megfelelő kapcso­latát. A keresetek, ha nem is lát­ványosan, de folyamatosan emelkedtek. A szocialista iparban foglalkoztatottak ha­vi átlagkeresete 1833 forint volt 1966-ban, 1919 forint 1968- ban, s 2102 forint 1970-ben. A munkások havi átlagkere­sete az évek hasonló sorrend­jében 1773, 1849, 2026 forint Első helyen — érthetően — a bányászokat találjuk 3008 "orint havi átlagkeresettel. A legalacsonyabb fizetéseket (a kívül hagyva) a textilruházati ipar tudta biztosítani: átlag­ban 1698 forintot. A havi átlagkeresetek növekedése 1966 és 1970 között gyors volt a gépiparban (a közlekedési eszközök gyártásában például az 1966. évi 1868 forintos havi átlag 1970-ben 2165 forintra emelkedett), közepes az építő­anyag-iparban és a vegyipar­ban, lassú a könnyűipari ága­zatok többségében. (A textil- ruházati iparban 1560 forint volt a havi átlagkereset 1966- ban, s 1698 forint 1970-ben.) Mindemképpen indokolt, hogy a népgazdasági érdekek­nek megfelelően a legdinami­kusabban fejlődő ágazatok a bért is az átlagnál erőtelje­sebben növelhessék. Az már kevésbé, hogy még ezeken a? ágazatokon belül is hódít az egyenlősdi. a »mindenkinek egy keveset« elve. A z utóbbi esztendőkben végrehajtott bérrende­zések — így a többi kö­zött az egészségügyi dolgozók egy részénél végrehajtott eme­lés —, valamint a tervezet­tek — így a pedagógusoké — feloldottak, illetve fölo’danak maid feszültségeket. Ám a oárt IX. kongresszusán el­hangzott útmutatás, melyet bevezetőben idéztünk, semmit sem vesztett aktualitásából, s ezt elsősorban a termelő ága­zatokban. a vállalatoknak kell felismerniük, megérteniük és — követniük. ” M . O. (Következik: Amit a rövidítés rejt.) — Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság Fejlesszék a felelősségérzetet! A KISZ járási és városi bi­zottságai az elmúlt években gyakran foklalkoztak a mun­kásfiatalok gondjaival. A munka a párt megyei végre­hajtó bizottsága 1968 októberi határozata után új lendülete kapott. A, határozat szellemé­ben tartott kerekasztal-beszél- getések, ifjúmunkás-tanácsko­zások rengeteg tennivalót ál­lítottak reflektorfénybe. A megye ifjúmunkásainak száma meghaladta a tizenkét­ezret. Ez a szám és a meg­sokasodott gondok indokolttá tették, hogy a KISZ megye bizottságának ülése ismét fog­lalkozzon a munkásifjúság eszmei-politikai fejlődésével. A megyei bizottság jelenté­se megállapítja, hogy az ifjú­munkások Jpbbsége helyesén látja a tjrunkásosztály alapve­tő érdekeit. Szenvedélyes vi­táik tanúsítják, hogy elítélik a káros megnyilvánulásokat. Hány KISZ-gyűlésen emleget­ték az anyagiasságot, a fele­lőtlen munkaszervezést! Hol nem volt téma a gazdasági középvezetők esetenként hely­telen »példamutatása“! A fiatalok kérdései számta­lanszor válasz nélkül marad­nak, a csalódottság pedig erős szövetségese a rossz munka­helyi közérzetnek. Az elektroncsőgyár KISZ- bizottsága üzemi rádiót mű­ködtet, s a gyár életéről na­ponta tájékoztatja a fiatalo­kat. Jó ötlet, i de egyelőre még kevés helyen követik a pél­dájukat. A munkásfiatalok alapszer­vezeteiben általában javult a politikai tanfolyamok színvo­nala. Az oktatási körökben feldogozzák a párt X. kong resszusénak és a IV. ötéves tervnek az anyagát, érdeklő­déssel várják a l^ISZ-kong- resszus eseményeit. Egy fel­mérés során kiderült, hogy a Kaposvári Húskombinát és a kaposvári villamossági gyár fiataljai az átlagosnál is job­ban ismerik a nőpolitikái ha­tározatot, s az új lakás- és tanácstörvényt. Ám bírálat illeti a munkás- szállással rendelkező vállala­tok KlSZ-^szervezeteit, mert elhanyagolták a szálláson la­kó fiatalok politikai nevelését. A kongresszusi és a jubileu­mi munkaversenyekben nagy­szerű eredményeket értek él a fiatalok; 80 százalékuk részi vett ezeiken a versenyeken. Ugyanakkor derekasan helyt­álltait az ifjúsági termelési mozgalmakban és a szakmai vetélkedőkön is. A munkaversenyek erőt adtak az ifjúsági brigádmoz­galmaknak, hétsaáznyolc fiatal részvételével hatvan ifjúsági brigád alakult. A megyébizottsági ülés fel­szólalói megerősítették a je- 'entésben foglaltakat: számos munkahelyen nem foglalkoz­6300 holdon termelnek rizst Hazánk hagyományos rizs­termő vidékén, a Tisza déli szakasza és a Kőrös völgyer ben — a talaj felmelegedésé­vel egyidejűleg — megkezdő­dött a vetés. Csongrád és Bé­kés megye állami gazdaságai a tavalyihoz képest több mint félezer holddal növelik a te­rületet és mintegy 6300 hol­don kerül földbe a vízi gabo­na magja. Ez már a harmadik esztendő, amikor fokozatosan nagyobb területet kap a nö­vény. A dél-alföldi rizses táj­körzet rendszeres bővítésére azért kerülhetett sor, mert intenzív gépesítéssel biztonsá­gosabbá vált a termelés, növe­kednek a hozamok., Az állami gazdaságok fennállása óta a múlt év őszén volt az eddigi legnagyobb arányú, 90 százalé­kos a gépi betakarítás. Az idén 15 új nagy teljesítményű szov­jet kombájn — amely tavaly az idény végére érkezett meg és ezért csak részben dolgo­zott — tovább könnyíti a vízi gabona aratását. A csongrád— békési állami gazdaságok fő­leg a jól bevált hazai nemesi- tésű rizseket termesztik, de kísérletképpen új szovjet ér koreai fajtákat is kipróbál nak. nak eleget a kezdő fiatalok­kal. Gond ez a kaposvári tex- tilművekben is, ahol pedig különösen szükség van a mun­káskézre. A megyei KISZ-bizottság ki­jelölte a feladatokat is; a töb­bi között javítani fogják s munkásifjúság tájékoztatását Az alapszervezeték az ifjúsági eemelési mozgalmak, a szo­cialista munka versenyeid nép szerűsítésével és szervezésé­vel az eddiginél jobban segít­sék a munkásfiatalok felelős ségérzetének kialakítását Folytassák a szolidaritási ak­ciókat, fejezzék ki együttér­zésüket a szabadságukért küz­dő népekkel. A KISZ megyei bizottságá­nak tegnapi ülése felhívta az alapszervezetek vezetőinek fi­gyelmét; fokozottabban ügyel­jenek arra, hogy a munkásfia­talok éjenek az üzemi demok­rácia adta jogokkal és lehető­ségekkel. Megnyílt a Bolgár Komm X. kongresszusa Nagy Károly és Ambrus István, az MTI tudósítói je­lentik Szófiából: Kedden reggel a szófiai Vniversiade-csarnokban meg­kezdte munkáját a Bolgár K ommunísta Párt X. kongresz- szusa. A csaknem 700 ezres párt 1558 küldötte röviddel 9 óra elgtt foglalta el helyét a teremben, amelyet Dimitár Blagoev, Lenin és Georgi Dimitrov nagyméretű arcképe dí­szít — jelképezve a 80 éves bolgár forradalmi munkásmoz­galom folyamatosságát a párt alapítójától a nemzetközi sze­repet betöltő Dimitrovon át napjainkig, s jelképezve a párt­nak a leninizmushoz való töretlen ragaszkodását. A kongresszuson összesen 89 kommunista és munkás­párt, illetve demokratikus és forradalmi szervezet küldött­sége vesz részt. Todor Pavlov akadémikus­nak, a BKP Politikai Bizott­sága tagjának, a bolgár poli­tikai és tudományos élet »nagy öregének“ ünnepélyes megnyitó szavai után egjfcer ces néma felállással emléke­zett meg a kongresszus' s bolgár és a nemzetközi mun­kásmozgalomnak az utóbbi években elhunyt kimagasló személyiségeiről, közöttük Münnich Ferencről és Dobi Istvánról. A kongresszus különfél: szerveinek megválasztása után elfogadták a napirendet amelynek pontjai a követke­zők: A Bolgár Kommunista Központi bizottságának 1. Párt beszámolója — előterjeszti To­dor Zsivkov, a központi bi­zottság első titkára. 2. A BKP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságá­nak beszámolója — előterjesz ti Sztojan Karadzsov, a bi­zottság elnöke. 3. A párt új programjának elfogadása. 4. A Bolgár Népköztársaság 1971—75. évi társadalom- é.- gazdaságfejlesztés irányelvet nek elfogadása. 5. A párt központi szervei­nek megválasztása. A napirend megszavazásai követően Todor Zsivkov meg kezdte beszámolóját, amely:. > gyakran szakított félbe a je lenlevők lelkes tapsa. Éltet­ték a Bolgár Kommunist.» Pártot, a Szovjetunió Kom munista Pártját, a. megbont­hatatlan bolgár—szovjet ba rátságot. Todor Zsivkov beszámolója A párt IX. kongresszusa óta eltelt évek megelégedéssel, ; nagy sikerek fölött érzet: büszkeséggel töltik el szívün­ket Ezek a sikerek, amelye­ket népünk, a Bolgár Kom­munista Párt vezetésével el­ért, lehetővé teszik számúnk­ra, hogy új, bátor és teljesen reális terveket készítsünk ' a jövőre — mondotta Todor Zsivkov, a Bolgáar Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Bolgár Kommunista Párt X. kong­resszusán elhangzott beszámo­lójában. Bulgária a szocialista inter­nacionalizmus megingatha­tatlan alapjára építi a testvéri szocialista országokhoz fűződi kapcsolatait — mondotta töb­bek között a BKP Központi Bizottságának első titkára. — Az elmúlt időszakban felújí tottuk a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést a Szovjet­unióval, Lengyelországgal Magyarországgal, Csehszlová­kiával és Romániával. Először írtunk alá ilyen szerződést e Német Demokratikus Köztár­sasággal. A beszámoló külön fejeze­tet szentelt a szocializmus anyagi és műszaki bázisa meg­teremtésének, a gazdaság in­tenzitása fokozásának. Mint a BKP KB első titkára mon­dotta : a hatodik ötéves terv legfőbb társadalmi-gazdaság>' feladata a növekvő anyagi és szellemi szükségletek komplej és még teljesebb kielégítése, a tudományos és műszaki for­radalom eredményeinek sokol­dalú kiaknázása, a munka ter­melékenységének biztosítása és a gyors gazdasági ■ fejlődés alapján a szocialista tudat erősítése. Az új ötéves terv irányéi veinek sajátosságai közt meg említette a népgazdaság in­tenzitásának és hatékonyságé rtak sokoldalú fokozását, a társadalmi termelés és az egyes gazdasági ágazatok struktúrájának tökéletesítésé is. Az ország fő termelés, alapjai ebben az időszakban 50 százalékkal növekednek, a nemzeti jövedelem 47—50 százalékkal lesz magasabb. Az ipar részaránya a nemzeti jö­vedelem előállításában 1970- ben 48,8 százalék volt, 1973- ben viszont már eléri az 54,f százalékot. Az irányelveik másak fontos sajátossága — mint Zsivkov mondotta — a nemzetközi szocialista integráció szérepé nek növelése. A beruházásokról szólva el­mondotta, hogy az ötödik öt­éves terv során Í5 milliárd levét fordítottak beruházások­ra. A soron levő ötéves terv időszakában ez az összeg 20— 22 milliárd levára emelkedik. Ä gazdaság új irányítási rendszurének eredményeiről és az alapvető feladatokról -zólva leszögezte: fokozni kell a hosszú időre szóló terve­zés szerepét, meg kell terem­teni a szocialista tájékoztatás egységes rendszerét, meg kell javítani az anyagi és műszaki ellátást, tökéletesíteni kell a pénzügyi és a hitelrendszere, növelni kell a bankok és a vállalati alapok szerepét. Az ideológiai front fel­adatainak ismertetése után a párt szervezeti szabályzatában javasolt módosításokról szólt, Todor Zsivkov ezután a szo­cialista demokrácia kibonta­koztatásával foglalkozott. Bul­gária új alkotmányáról szólva kijelentette, hosv ez az alkot­mány megtestesíti és kifejezi a szocialista társadalom reális humanizmusát és demokratiz­musát, egy olyan társadalo­mért, amelyben a legfőbb cél és érték az ember. Ezután Todor Zsivkov a szocialista tulajdon két for­májának, az össznépi és a szö­vetkezeti tulajdonnak az épí­tését és gazdagítását hangsú­lyozta. — A kommunista párt, mi­közben ja munkásosztály párt­ja marad, fokozatosan a nép élcsapatává, az eg/ész nép pártjává , válik. - Ennék az ob­jektív feladatnak az elismeré­se távolról sem jelenti a mun­kásosztály vezető szerepének csökkenését. A kommunista oárt az érett szocialista tár­sadalom felépítése folvamán a munkásosztály pártia ma­rad, és vele együtt fokozato­san az egész nép pártiává válik — hangoztatta a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Todor Zsivkov kongresszu­si beszámolója csaknem öt Irán át tartott. Ezt követően "ztojan Karadzsov, a központi -evíziós és ellenőrző bizottság rlnöke terjesztette a kongresz- '.zus elé az általa vezetett bi­zottság rövid referátumát, •»melyben teljes támogatásáról biztosította a Bolgár Kommu­nista Párt politikai irányvona­lát, s ennek szellemében ismer­tette a központi revíziós és el­lenőrző bizottság tevékenysé­gét. Utána már csak két kül­dött kapott szót: Drazsu Val­isévá, a Plovdiv megyei párt- bizottság első. titkára és Georgi 'Iztoilov, a fővárosi népi tanács zlnöke. Mindketten • hangsú­lyozták a bolgár és a szovjet oárt, Bulgária és a Szovjetunió ■jgyüttműködésének jelentősé­gét, és állást foglaltak a marx­izmustól való mindenfajta el­hajlással és szovjetellenesség- gel szemben. Ezzel befejező­dött a BKP X. kongresszusá­nak első munkanapja. (MTI) Segíthet az önállóság is Munkaerő van szakmunkás nincs Milyen lehetőségei vannak egy gyárnak a foglalkoztatott­ság növelésére? A napokban Barcson . az Építőgépgyártó Vállalat Nagy- berendezések Gyára II. üze­mében kerestem választ erre a' kérdésre. Az üzemet öt év­vel ezelőtt telepítették Barcs­ra, s az eltelt időszak alatt a létszám mindössze eggyel (!) gyarapodott. (1965-ben 280 ember, 1970-ben 281.) Pedig a tervek szerint jóval nagyobb mértékben kellett volna a lét­számot emelni. Milyen akadá­lyai voltak a foglalkoztatott­ság növelésének? Mit és ho­gyan lehet és kell tenni a kö­vetkező években? Ezekről be­szélgettünk a gyár vezetőivel, Vass Albert üzem- és Pethes Róbert műszaki vezetővel. A kérdést alapjaiban hatá­rozza meg a gyár profilja. A különböző vasszerkezetek és rementsilók nagy fizikai erő­kifejtést igényelnek, tehát a •nunkáslétszám elsősorban a rérfiak köréből toborozható. Ugyanakkor & vasasszakma nagy fokú képzettséget, jár­tasságot igényel, tehát sok más somogyi ipari üzemmel ellentétben a barcsiaknak nagy a szakmunkásigényük, viszont jóval kevésbé van le­hetőségük a két három hóna­pos tanulási időszak alatt ki­képzett, betanított munkások tömeges alkalmazására. A já­rás területén meglévő munka­erő-feleslegben nem túl ma­gas a vasszakmunkások — la­katosok, hegesztők —*• aránya, s azok egy részét is elszívják a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok gépjavítói, ahol — s ez országos gond — rendszerint többet tudnak fi­zetni. Mit lehet ilyenkor tenni? — kérdezhetnénk, s az elmon­dottakból önkéntelenül is pesszimista válasz következ­nék. Azonban többféle megol­dás is kínálkozik: elsősorban talán az anyagi ösztönzés, a bérszínvonal emelése, amely- lyel eredményesen lehet ver­senyezni a járásban dolgozóéi a környékről ingázó szakmun­kásokért A béremeléseket azonban csak bizonyos mérté­kig határozhatja meg az üzem vezetősége. Szervezetileg a pé­csi gyárhoz tartoznak, az ad­minisztrációs munka zömét is a baranyai megyeszékhelyen végzik. Így az önállóság csak a központban »kiutalt« össze­gek elosztásában nyilvánul­hat meg. S ez nem kis mér­tékben járult hozzá a vas- iparban szokatlanul alacsony barcsi bérszínvonalhoz. A má­sik út az ipari tanulók képzé­se lenne, amely azért is ége­tően fontos, mert szakképzett hegesztőkben ugyancsak szű­kölködik a gyár. De itt sem lehet az elképzeléseknek meg­felelően előrelépni. A vezetők gyakori és sok energiát fel­emésztő agitációs munkája el­lenére sem sikerült idáig a tervezett iparitanuló-keretet feltölteni. (A 30 fős igénnyel szemben eddig csak 24 tanuló ielentkezett ebben az év,ben.) Számításba jöhetnek a bejáró munkások helyzetét minden­képp befolyásoló utazási kö­rülmények is: nem közömbös, hogy munka előtt és után mennyit kell autóbuszra, vo­natra várni, s hány óra megy veszendőbe terméketlen, lé­lekölő várakozással. j Az üzem életében azonban fordulat érlelődik. A napok­ban egyeztették a Volán Vál­lalat, a MÁV és a barcsi üze­mek eddig nem egy esetben egymást keresztező érdekeit. De ennél is fontosabb az üzem küszöbönálló önállósítá­sa, amikor a vezetők sokkal többet tehetnek a speciális barcsi, járási érdekekért. A leginkább számottevő válto­zás az egész vállalatot, így a barcsiakat, is érinteni fogja. Ha... Az ÉPGÉP ugyanis pályázik az országos könnyű­fémszerkezetes program köz­ponti támogatására. Ha á pá­lyázat sikeres lesz, s új pro­fil jelenik meg a barcsi üzem­ben is, akkor a foglalkozta­tottság több mint ötven szá­zalékkal növelhető. Csupor Tibor SOMOGTl NÉPLAP terds» 1971. április 2L 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom