Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

Súlyos autáhuszbaleset történt Kadarkút közelében A hét végén hiába volt gyér a forgalom a rossz idő miatt, mégis több baleset történt. Szerencsére emberéletet egyik sem követelt. Körültekintés nélkül lépett az úttestre Balatonszemesen ' Kovács Imre hatvanéves hely- i beli nyugdíjas, és egy teher- j gépkocsi elütötte. A gyalogos könnyebben megsérült 1 Szabálytalanul hajtott ki az \ egyik kapualjból Siófokon ! Troppert Károly a Kaposvári Szövetkezeti Szállítási Vállalat j tehergépkocsijával, és össze­ütközött egy személygépkocsi­ival. Az anyagi kár nyolcezer I forint k MM «Qr au­tóbusz elé lépett Berzencén az ötéves Vass Ildikó, és a busz elgázolta. A kislányt súlyos sérülésekkel szállították kór­házba. Két gépjárművezető gyors­hajtása súlyos balesetet oko­zott tegnap Kadarkút és Gíge között. Kertész István negy­venkét éves pécsi lakos a Mecsekvidéki Állami Pince- gazdaság nyerges vontatójával nekiütközött a Fazekas Imre harminchárom éves szigetvári lakos vezette autóbusznak. Fazekas Imre súlyosan, az autóbusz utasai közül nyol­cán könnyebben megsérültek. Az anyagi kár hatvanezer fo­rint A vizsgálat tűrt I Tallérok, érmek, koronák „Árverés“ a ruhagyárban A Vöröske­reszt iskolai mozgalmának fél évszázados jubileuma al­kalmából or­szágszerte ki­állításokat nyitnak, meg­emlékezéseket tartanak. Az évforduló leg­rangosabb ese­ménye Az égészségör tettre kész ve­télkedősorozat. Újdonság és látványos meg­mozdulás ez az általános isko­lákban, amely azonban több évtizedes szor­galmas egészségügyi munkát tükröz. A vetélkedőre So­mogybán 159 iskola készül (az iskolai házi, járási és városi versenyek már megvoltak), mintegy 800 pajtás ismerke­dett meg alaposabban környe­zete egészségügyi helyzetével, fejlesztési távlataival. A 800 vállalkozó szellemű úttörő munkáján kfvül azonban szól­ni keli még arról a 6200 álta­lános iskolásról is, aki me­gyénkben évek óta tevékeny­kedik az ifjúsági Vöröske­resztben. Segítő kezet jelente­lek a házi betegápolásban, a '?semőgondozásban; értő, hallgatói a dohányzás, az al­kohol elleni küzdelemről, va­lamint az egészséges életmód­ról, testedzésről szóló előadá­soknak; őrei az iskolák tisz­taságának. A megyei vetélke­dőn sokoldalú tájékozottságu­kat bizonyították az ifjú vö­röskeresztesek. Kisebb tanul­mányok születtek például ar­ról, milyennek képzelik el vá­rosuk, községük egészségügyét a jövő században. Ügy lát­szott, ezek a gyerekek felnőtt korukban lé támogatói lesz­nek az egészséges környezet kialakításáért folytatott küz­delemnek. Sokan keresték fel — klub­tagok és kívülállók — vasár­nap délelőtt a Kaposvári Ru­hagyár különtermét, ahol a gyűjtési szenvedélynek hódo­lók, népszerű nevükön a KA- GYEK (Kaposvári Gyűjtsünk Együtt Klub) tagjai jöttek össze. Elhozták gyűjteményei­ket, ki régi pénzeket, népmű­vészeti ritkaságokat vagy régi képeslapokat. Legtöbben — a klub tagságának mintegy há­romnegyede — a régi pénzt gyűjtők jöttek el, hogy fölfe­dezzenek egy-egy ritkaságot, s azt mindenáron megszerez­zék. Két évvel ezelőtt alakult meg ez a klub — mondta Bercy Péter, a klub titkára — huszonhárom taggal. Jelen­leg hetvennyolc szenvedélyes gyűjtőnk van. Megtalálható itt öreg, fiatal, férfi és nő. Az asztalokon kis dobozok­ban kirakva, hogy mindenki régi érmek voltak; a római riaktól kezdve a második vi­lágháborús in­flációs pénze­kig. Voltak Kossuth-ban- kók és mű­anyag tasakok- ban Frigyes Ágost szászor­szági tallérai. A legkeresettebb Ferencz Jó­zsef és Erzsébet házasságára kiadott ötkoronás volt, ezt több klubtag próbálta meg­venni vagy elcserélni. Egy szívfájdalmuk van a gyűjtőknek, éspedig a hazai eremrendszerező kiadványok hiánya. Magyarországon két­ezer pénz- és éremgyűjtő van, kiadvány azonban csak egy je­lent meg eddig, az is mind­össze ötszáz példányban. A kaposvári klub úgy segí­tett ezen, hogy különféle stencilezett kiadványokat ál­lított össze klubtagjainak a régi pénzekről és érmekről, azok rendszerezéséről és tisz­ti tásáróL Márciusi látvány Szerződés félmillió vendégnapra A balatoni idegenforgalom gazdái és a külföldi társas­utazási irodák máris »betáb- lázták“ a főszezonra a tópar­ti nyaralóhelyek egy részét A Siotour eddig a déli par- tofi félmillió vendégnapra kö­tött szerződést a különböző hazai és külföldi idegenfor­galmi szervekkel, A legtöb­ben Csehszlovákiából, az NDK-ból és a Német Szövet­ségi Köztársaságból érkez­nek­Lesz-e falumúzeum Szennán? Megyénk egyetlen első osz­tályú műemléke a szennai re­formátus templom. A temp­lom helyreállításának munkái megkezdődtek, elkészült at ki­viteli terv is, de a Zselicség legjellegzetesebb falujában ezen az épületen kívül több műemlék vagy műemlék jelle­gű házat is fel lehet állítani. Szántódpuszta után — de je­lentőségében egyenrangűként — Szennán is megvan a lehe­tősége egy falumúzeum kiala­kításának. A templom előtti paplakot lebontanák, s helyére a rinyakovácsi, a gigei és a patcai épületeket állítanák fel. A Pálcáról elszállított talpas ház egyelőre darabokra szedve Szennán várja, hogy döntsenek sorsáról, a rinyakovácsi egy és a gigei két parasztház ügye is jól áll. így a templomon kívül ez a négy épület lenne a skan­zen »magja-«, míg a többi oda kerülő népi műemléket a nép­rajzkutatók határoznák meg. A szennai falumúzeum ren­dezési tervét a megyei tanács EKV osztálya már megrendel­te a tanácsi tervezőirodától, s ha ez a tanulmány elkészül, az épületek berendezési tárgyait is össze lehet gyűjteni. Mindez nagyon szépen és biztatóan hangzik, így a fenti sorok elol­vasása után jogos az olvasó csodálkozása: miért kellett a címet megkérdőjelezni? Egészen egyszerűen azért, mert a szántódpusztai major­múzeum kiviteli tervei (három is volt) kilenc év alatt készül­tek el, s a kezdet kezdetén megállapított költségek ma már a sokszorosára rúgnak. így félő, hogy a szennai skanzen, amely azért lényegesen keve­sebbe kerülne, hasonló sorsra jút A papiak és a környező te­rületek kisajátítása nem kíván csillagászati összeget, a háza­kat is olcsón lehet megvásá­rolni, de ha idejében nem szü­letik döntés, akkor annyira tönkremennek az épületek (a templom például rendszeresen beázik), hogy valamennyi költ­ség a duplájára emelkedik. Ezt pedig kár megkockáztatni. S. G. Megyei döntő Az egészségőr tettre kész A faqyódi pajtások képviselik megyénket Az egész­ségúr tettre kész vetélkedő területi döntőjén, amely már­cius végén Kaposváron lesz. Az egészségőr tettre kész megyei döntőjét vasárnap délelőtt rendezték meg a Ki­lián György Ifjúsági és Üttörőházban. A játékos versen­gést Vajek Köbért, a rádió munkatársa vezette. A hét ál­talános iskola (Fonyód, Nagyatád, Barcs, Oszlopán, Ádánd, Siófok 2*es számú iskola. Kaposvár. Tóth Lajos iskola) vöröskeresztes csapatának versenyében a nagyatádi és a kaposvári XXVn. évfolyam, 57. szám. Kedd, 1971. március 9. Bemutatták A tündérhal és a hálót Juhász András legendája él még az idősebb emberekben az osztopáni betyárról szóló történetek azonban kiveszőiéi­ben vannak. Dicséretes tehát az a törekvés, hogy ezeket nőst még idejében összegyűj­tik magnetofon segítségével is. Sebestyén Károlyné, az Oszto­páni Általános Iskola lelkes pedagógusa — de mintha itt valamennyien őrá hasonlítaná­nak — őrzi a becses tekercse­ket, a falu történetének egy rendkívül érdekes, színes, hű és eleven morzsáját. Ez is volt az egyik mozgatója, alakítója annak a gondolatnak, hogy be­mutassák Takáts Gyula József \ttila-díjas költő A tündérhal és a háló című verses regéjét, természeti mondáját, melynek főhőse a Balaton, annak mese­beli világa; a feudális ország képviselői, Bükkfa Dani, Kri- xen—Krax, és Juhász András, az osztopáni betyár. Szombaton délután nagy iz­galommal, lelkesedéssel mu­tatták be a tanulók — a szerző jelenlétében Sebestyén Károly­né rendezésében a korábban már könyv alakban megjelent verses mondát. Ezzel az oszto- péniak megelőzték a rádiót és a televíziót, mivel kép- és hangszalagra is veszik A tün­dérhal és a háló című művet. Tehát ősbemutatót tartott az iskola irodalmi szakköre, A színpadi megeievenítés nem gyengíti a mű értékét, bi­zonyos dramaturgiai munká­val, úgy érezzük a látottak alapján, színpadra is való Ta­káts Gyula műve. A mese szö­vése leköti a gyermekek fi­gyelmét, érdeklődését, színes alakjai képzeletük hálójában lebegnek. Ugyanakkor nagyon is hétköznapi figurákat terem­tett Takáts Gyula, nemcsak néprajzi hitelességük van az ep—es szereplőknek — pl. Ju­hász András —, hanem életsze­rű megrajzolásuk a jó és a rossz felismeréséből is segíti a gyerekeket. Bővelkedik a szép képek mellett humorban is a mű. Te­hát a rendező valóságos “•tár­háza-“ a verses monda. Amikor a bemutató szándé­ka felől érdeklődtem, azt is elmondta Sebestyén Károlyné, hogy a Tegyünk többet Somo- gyért! művészeti szemle gon­dolata is somogyi szerző bemu­tatására inspirálta. A nagyszabású úttörődélután kedves eseménye volt az is, hogy az 1056. számú Noszlopy Gáspár úttörőcsapat tisztelet- belj tagjává választotta Ta­káts Gyulát Á nemrég múlt születésnapja alkalmából meg- köszöntöttek az íróvendéget, gyönyörű piros szegfűcsokrot nyújtottak át neki. és egy piros úttörőnyakkendővel ajándé­kozták meg. Ezután a csapat- naplóban is följegyezték az ünnepi eseményt A bemutatót hangulatos, jel­mezes farsangi bál követte. TAUtíA SOÜOK Akaratlan hazugság — Tegnap — mondta Corrado, a híres bemondó — találkoztam valakivel, aki megesküdött rá, hogy ismerte az ük-ük-űk-ük- apját — Lehetetlen! — kiál­tott fel a másik. — Hazu­dott az illető! Dehogy! Dadogott A horgász Horgász ül a patak part­ján. Egy arra menő megszó­lítja: • — Miért olyan ideges? — Tudja, ez a horgászat! — Furcsa: a horgászás nyugtatja az idegeket. — önnek van igaza, de itt tilos horgászni ooo Kilenc évig egy odúban Emil Bülund kilenc évet töltött Stockholm központ­jában a Djurgarden-szige- ten egy hatalmas tölgyfa odvábán. Reggelenként fel­kelt, elment dolgozni a vá­rosba, megebédelt egy ol­csó kifőzdében, estefelé az­után hazatért «-szigetére“, s bemászott a tölgyfa od­vábán elhelyezett háló­zsákjába. Nyáron és télen, hőségben és fagyban egy­aránt ezt az életmódot folytatta. A «-tölgyfa-lakó« külön­leges szokása egyszerű ok­kal magyarázható; Bü- lundnak nincs lakása. Női csel a javából Santa Fé városban sú­lyos bánat érte Juanita Fernandez vagyonos, de meglehetősen szeszélyes asszonyt: férje ismeretlen helyre távozott. A szalma- özveggve vált asszony min­den lehetséges módón meg­próbálta felkutatni eltűnt férjét, de hiába. Juanita Fernandez bánata nem is­mert határt. Egyszer az egyik lap gyászjelentést közölt Jua­nita Fernandez haláláról. Az elhunyt barátai és is­merősei a megjelölt idő­pontban el is mentek a te­metőbe. Az örökség remé­nyében megjelent a bujdo­só férj is. A temetőben azonban meglepetés várta a javá­ból: erről a bokrok mögé rejtőzött Juanita és az asszony három bátyja gon­doskodott ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Laiínca Sándor u. 2. Telefon: . 11-510. 11-51$, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latin ca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nein adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 2© Ft, Index: 25 067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca S. u. 6. Felelés vezető: Mautner Jórsaf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom