Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

Vf LAG PROLETÁRJAI, E G YE S 0 L J ET E K 1 Ara: 80 fillér Somogyi Néplap XXVII. évfolyam, 58. szám SSSESDZ 1971. március 10., szeidi Nyolcvanhatezer dolgozó képviseletében T anácskozott a szakszervezetek somogyi küldöttértekezlete „Lassan, de biztosan haladunk előre“ Négyhatalmi tanácskozás Nyugat-Berlinről Látványos eredmény nélkül Kedden délelőtt fél tizenegy­kor Abraszimov szovjet nagy­követ elnökletével megkezdő­dött a négy hatalom nagy­követeinek 16. tanácskozása — a nyugat-berlini egykori Szö­vetséges Ellenőrző Tanács épü­letében — a nyugat-berlini helyzet rendezéséről. A három nyugati nagykövet hétfőn este Schütz nyugat- berlini kormányzó polgármes­terrel megtartotta a szokásos megbeszélését: kedden délelőtt pedig Bahr bonni államtitkárt fogadta, aki hétfőn Kohllal, az NDK államtitkárával találko­zott Berlinben. A keddi négyhatalmi talál­kozóról kiadott közlemény szerint a tárgyalás három óra hosszat tartott a napi­renden levő kérdésekről. Meg­állapodtak abban, hogy legkö­zelebbi összejövetelüket már­cius 25-én tartják, s a közbe­eső i időben szakértői szinten folytatják a konzultációkat. Abraszimov szovjet nagy­követ a tárgyalásokról azt mondta: »lassan, de biztosan haladunk előre«. A politikai megfigyelők sem várnak látványos eredményt a négyhatalmi megbeszélések­től, de a négy nagykövet mai tanácskozása és a szokásos közös ebéden folytatott nem hivatalos megbeszélésük kiha­tással lehet az NDK és a nyu­gat-berlini szenátus képvise­lőinek pénteki összejövetelé­re is, ahol elsősorban a nyu­gat-berlini lakosok húsvéti ha­tárátlépési engedélyéről tár­gyalnak. összegezik a javaslatokat — Megválasztották a tisztségvise 'ő\et Alkotó és felelősségteljes légkörben tanácskozott tegnap Kaposváron a megye szervezett dolgozóinak legmagasabb fóruma: a szakszervezetek nyolcadik küldöttértekezlete. A nyolcvanhatezer szervezett dolgozó képviseletében tanácskozó 142 küldött egyet­értett abban, hogy minden szinten előbbre léptek Somogybán a szakszervezeti szervek. A küldöttérte­kezlet arra kötelezte az újonnan megválasztott 49 ta­gú tanácsot és a 15 tagú elnökséget, hogy tűzze napirendre azokat a kérdéseket, amelyek a vitában elhangzottak, egy részüket pedig továbbítsa a Szak- szervezetek Országos Tanácsának és a szakszerve­zeti kongresszusnak. Ösztönözze a szakszervezeti ta­nácsokat és bizottságokat, hogy nagyobb politikai bátorsággal képviseljék a tagság érdekeit. A megyei tanács nagytermé­ben megtartott küldötté rtekez- letep részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Németh Ferenc, a párt Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Földvári Aladár, a SZOT el­nöke és Böhm József, a me­gyei tanács vb-elnöke. Dr. Szerényt Jánosnak, az SZMT titkárának, a küldött­értekezlet elnökének megnyi­tója után Pusztai Ferenc, az SZMT megbízott vezető titká­ra beszámolt a szakszervezeti választások megyei tapaszta­latairól. A szervezett dolgozók egyetértenek a X. kongresszus határozataival Elmondta, hogy 12 500 tiszt­ségviselőt választottak az alapszervezetek és' a szakmai küldöttértekezletek. A jelölő bizottságok körülbelül 70 ezer dolgozó véleményét kérték ki, s jelöltjeik 98 százalékát meg is választották. Ezután arról tájékoztatta a küldöttértekezletet, mit tük­rözött a szakszervezeti vá­lasztások során elhangzott csaknem tízezer hozzászólás. A megye szervezett dolgozói egyetértenek a X. kongresszus határozataival. A hozzászólók megerősítették, hogy a párt politikáját, programját a ma­gukénak érzik, a dolgozók tá­mogatják azt. A legtöbben a gazdasági építőmunkával és a demokratizmussal foglalkoz­tak. Azért tartják megalapo­zottnak, teljesíthetőnek a IV. ötéves tervet, mert saját élet- körülményeik javulásán érez­ték a III. ötéves terv meg­valósulását és a gazdasági mechanizmus reformjának eredményeit. — Terveink realitásával kapcsolatban egyetlen kérdés nyugtalanít bennünket: az építőipar — mondta. — Elő­írt ütemű fejlődésének prob­lémáit nemcsak abban látjuk, hogy lesz-e elegendő fejlesz­tési alap, építési anyag, munkaerő. Az építőipari dol­gozók nagy része maga sem látja biztosítottnak, hogv az évi 16-----18 százalékos fej­l esztési ütem elérhető. Dol­gozóink nagyon is határozott követelésként fogalmazták rneg: nőjön gyorsabban a munkatermelékenység; le«*ven megalapozott és színvonalas az üzem- és munkaszervezés; követeljék meg mindenkitől a fegyelmezett munkát; a mű­szaki fejlesztési tervek telje­sen valósuljanak meg. A munkaidő-csökkentés miatt kiesett munkaidőalap 60 százalékát tervezték pótolni a vállalatok műszaki fejlesztés­sel. Az előiránvzatoknak nagy része nem valósult meg. He­lyette létszámbővítéshez, sok helyen mértéktelen túlórázta­táshoz nyúltak. A 44 órás mun­kahét bevezetését az iparban és az építőinarban a dolgozók kedvezően fogadták, és nagy­ra értékelik. Másutt is kérik bevezetését. Javasolta a kül- döttértekezlertnek, hogy támo­gassa a kezdeményezéseket, foglaljon állást a 44 órás mun­kahét általánossá tétele mel­lett. Ugyanakkor elítélte a mértéktelen túlóráztatást, mert az nem a dolgozók érdekében van: csökkenti a béralapfej- iesztésre fordítható összeget és a felosztható nyereséget. A mértéktelen munkaerő-ván­dorlás -sok feszültséget okoz. Tarthatatlan állapot, hogy ér­demesebb munkahelyről mun­kahelyre vándorolni, .mint be­csületesen helytállni. Szak- szervezeti bizottságainkat, megyebizottságainkat a tag­gyűléseken, küldöttértekezle­teken bőségesen ellátták olyan feladatokkal, hogy a maguk eszközeivel, lehetőségeivel szálljanák ezzel szembe, képviseljék a törzsgárda ügyét. A dolgozók felszólalá­sai azt tükrözték, hogy a mun­kafegyelem megszilárdításával a dolgozók többsége a legtel­jesebb mértékben egyetért. A vállalatok IV. ötéves ter­vének kidolgozása, a terv széles körű megvitatásának szervezése, az 5 évre szóló kollektív szerződések előké­szítése soron levő feladat. Sokat foglalkoztak azzal, ho­gyan alakul a vállalati bérpo­litika; milyen mértékben fej­lődnek az üzemben a dolgo­zók munkakörülményei és a szociális létesítmények. A dol­gozók helyeslik a szocialista bérezés alapelveit. Differen­ciáljanak jobban, fejezzék ki a bérek a végzett munka mennyiségét és minőségét, a dolgozók felelősségét Legyen hatékonyabb az anyagi ösz­tönzés. Legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv teljesítését a termelőerők további gyors nö­vekedését, a megye gazdasági fejlődésének meggyorsítását minősítette. Mert ez az alapja a szakszervezetek érdekvédel­mi tevékenységének, az üze­men belüli munkakörülmé­nyek, munkafeltételek, sz^iá- lis és kulturális viszonyok fo­lyamatos javításának. A szak- szervezetek termelést segítő tevékenységének fontos terü­lete a munkaverseny-mozga­lom. A X. kongresszusra való felkészülés nagy lendületet adott ennek. A demokratizmus tovább­fejlesztésének lehetőségeiről szólva elmondta: fokozni kell a tevékeny részvételt a me­gyei célkitűzések kialakításá­ban. Ezt egyfelől azzal lehet elérni, hogy közvetítik a szak- szervezetek a dolgozók véle­ményét, javaslatait, s még több lehetőséget adnak, hogy a politika kialakításába minél többen bekapcsolódjanak. A szakszervezeti vezető szervek­nek is még aktívabban kell kezdeményezni olyan kérdé­sek napirendre tűzését, ame­lyek a dolgozók összessége vagy egyes rétegei helyzeté­nek, problémáinak megoldásá­ra szolgálnak. A szakszerve­zetek mozgósító és érdekvé­delmi szerepe nem ér véget a gyár kapujánál: a lakosság kereskedelmi ellátása, az árak alakulása, a szociális és kul­turális intézmények helyzete, a város munkáslakta perem- kerületeinek gondja — mind­mind a szakszervezetek prob­lémája is. És még nagyobb részt kell vállalniuk az álla­mi szervek demokratikus mű­ködésének elősegítésében is. A szocialista demokrácia legsajátosabb alkotó eleme az üzemi, munkahelyi és a szak­(Folytatás a 3 .oldalon.) Budapestre érkezet! a román külkereskedelmi miniszter Cornel Burtica, a Román Szocialista Köztársaság kül­kereskedelmi minisztere ked­den Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta. Ott volt Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete is. (MTI) Egyiptom nem mond le a békés megoldás lehetőségéről Azt követően, hogy vasár­nap lejárt a 30 napos fegyver­nyugvás, az egyiptomi fronton és a hátországban egyaránt in­tézkedéseket tettek a rendkí­vüli készültségi állapot beveze­tésére. A fegyveres erők min­den eshetőségre készen állnak. Az EAK — Anvar Szadat bejelentésének megfelelően — folytatja a közel-keleti válság békés, ipegoldá.sára irányuló politikai erőfeszítésekét. IgáZ ugyan, hogy Izrael területszer­ző politikája — a megszállt te­rületek kiürítésének hivatalos és kategorikus elutasítása — nem tette lehetővé a tűzszünet meghosszabbítását, az EAK mégsem mondott le arról a le­hetőségről, hogy Izrael nem­zetközi elszigeteltsége révén kedvező fordulatot adjon az események menetének. Szadat elnök vasárnapi be­szédében utalt rá, hogy ebben a kritikus helyzetben elsősor­ban az Egyesült Államok kezé­ben van a pozitív fordulat kul­csa. Ezzel függ össze az A1 Ábrámnak az az értesülése is, hogy Szadat elnök az utóbbi időben több üzenetet váltott Nixonnal. Az üzenetek tartal­ma és Nixon válasza nem is­meretes. (MTI) Választási finis Indiában Tegnap népesültek be a szavazófülkék India kommu­nisták kormányozta államá­ban, Keralában. Ez az egy hete tartó indiai választások utol­sóelőtti napja. Szerdán, az utolsó napon Nyugat-Bengá- liában szavaznak az arra jo­gosultak. A hét szavazási napon India különböző vidékeinek válasz­tási eredményei egyelőre az urnákban várják a nyugat- bengáliai szavazás végét. Ezt követően dől el: megszerezte-e Indira Gandhi miniszterelnök­asszony pártja az abszolút többséget a Lók Szabhában (az indiai szövetségi parla­ment alsóházában). (MTI) A vasutas-szakszervezet elnökségi határozata Az egységes ipari bérrendszerről és a tőrzsgárdatagságról A vasutasok szakszerveze­tének elnöksége keddi ülésén két — több tízezer vasutast érintő — kérdésben hozott határozatot. Az elnökség hozzájárult ah­hoz, hogy a MÁV ipari üze­meinél és építési főnökségei­nél egységes ipari bérrend­szert vezessenek be. Az elnökség februárban már tárgyalta a törzsgárdatagok erkölcsi és anyagi elismerésé­nek szabályozását, amely sze­rint egyebek között a törzs- gárdatagokat előnyben részesí­tik a rangfokozatú előlépteté­seknél és a nyereségrészese­dés elosztásánál, a vasúti, la­kásépítkezéseknél, a lakásépít­kezések támogatásánál, rend­kívüli előléptetéseknél, bér­emeléseknél, gyermekeiknek a vasúti középiskolákba történő felvételénél stb. A mostani ülésen a MÁV vezérigazgatóságának előter­jesztése alapján úgy döntött az elnökség, hogy akik 10, 20, 30 évet töltöttek a vasútnál, és a szabályozásban előírt részletes feltételeknek megfe­lelnek, azokat törzsgárdataggá kell nyilvánítani. (MTI) A Magyar Posta közleménye: Légiposta-, csomag- és táviratforgalom Angliával Az angol postaigazgatás március 9-i távirati értesítése szerint az angol posta külföld­del megnyitotta a légipostái és a csomag-, valamint a táv­iratforgalmat Ennek alapján a Magyar Posta március 10-től ismét felvesz Angliába szóló légipostái küldeményeket, légi leveleket, táviratokat, csoma­gokat A nem légi levélpostai küldemények felvétele egyelő­re továbbra is szüneteL A forgalom teljes felvételé­ről a Magyar Posta a sajtó útján fogja a nagyközönséget tájékoztatni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom