Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

Tmtrtmaéa ide jén Kapaapnlán Miért kevés Hogyan lesz több a szakember? 'Nem kell gyalogolni Hétközi üisjsk ottSi ont avattak S^enílialázson Amolyan kerekasz tal-beszél- getésen tárgyaltunk a minap a kapospulai Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetben arról a té­máról, amely sok más mellett most a gazdaság vezetőit fog­lalkoztatja. Lezárták a múlt évet: jó zárszámadást hirdet­tek ki, a mérlegeredményekkel elégedett volt a tagság. Ott voltam a közgyűlésen, ahol az egyéves munkát értékelték, hallottam a beszámolót, a fel­szólalásokat Az idén szeretné­nek előbbre lépni, ám, ehhez kell valami, amiről azon a közgyűlésen még nem esett szó, s most _ erről be­szélgettünk a tsz-elnök- kel, a főagronómussal, a főkönyvelővel. Ez a valami, ami hiányzik és ami nélkülözhetetlen lesz a további fejlődéshez: a mosta­ninál több szakirányító. Egyet­értettünk ebben a vezetőkkel, ők is érzik ezt a szükségszerű­séget —Az állattenyésztés bevéte­le tavaly meghaladta a 6 mil­lió forintot, ez a gazdálkodás összes bevételeinek mintegy 45 százaléka — mondta Illés Já­nos elnök. — Olyan ágazat te­hát az állattenyésztés, amely már most nagyobb figyelmet érdemel szakirányítás szem­pontjából, nem beszélve ar­ról, hogy milyen komoly fej­lesztési terveink vannak itt a jövőre nézve. Ez idő szerint évi 2000 sertés, meg 450—500 szarvasmarha van átlagosan a közösben, aztán igen jelentős jószágállomány van a háztáji­ban is. Kovács Máté állatte­nyésztési brigádvezetőnek kö­zépfokú technikumi végzettsé­ge van, mellette sok gyakorla­ta, tapasztalata. Értékes em­ber a maga területén, de neig» bír; nem bírhat a feladatokkal egyedül. Számba vettük, hányadán is áll a kereken 2850 holdnyi összterületű szövetkezet (ebből mintegy 350 hold a háztáji) szakemberek dolgában. Ezeres Béla főagronómus agrármér­nök most növényvédő szak­mérnöki továbbképzésen vesz részt, de egész emberként igyekszik részt venni az agro­nómiái tennivalók irányításá­ban. Sok a munkája a növény- termesztésben, nem lehet min­dig ott az állattenyésztésnél, ebből az következik, hogy nem mindenből születnek a körül­ményekhez képest elérhető legjobb eredmények. Öt tech­nikus dolgozik a gazdaságban: a már említett Kovács Máté állattenyésztési brigádvezető, Buda József raktáros, Nagy Gyula ellető tehenész, Retek Kálmán az itatásos borjúneve- iőben dolgozik, Visnyéi János­áé bérgazdálkodási csoportve­zető. Az irodán ketten mérleg­képes, hárman pedig képesí­tett könyvelők. Az állatte­nyésztésben 21 szakmunkás dolgozik, köztük ketten emel­lett fejőspecialisták is. Itt ta­nulta meg a megye több tsz- ének állattenyésztője a gépi fe- jést. A négy növénytermeszté­si brigádvezetőnek öt-tízéves gyakorlata van, szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkeznek, s decemberben hathetes to­vábbképzésen vettek részt. — Az volna jó, ha a gazda­ság szakmai irányításában úgy alakulnának a személyi feltéte­lek, mint a számviteli tevé­kenységben — mondták a be­szélgetés részvevői. — Mér­legképes a főkönyvelő, jól kép­zettek és megfelelő számban vannak a beosztottak, mindig áttekinthető a végzett munka, a lehetőség, a további feladat. De miért nincs így? — Régen érzem már, hogy ez így nem mehet, kellene még ide szakmai erő, de a jó szán­dék valahol mindig elakad — így Ezeres Béla főagronómus. Vajon hol van ez a pont? Hat éve mindig van egy-két gyakornok, de nem maradnak meg a tsz-ben Ahogy most hallom, ezek a fiatalok szívesen maradnának, de amikor megtudják, hogy lakást, étkeztetést nem tud nyújtani a tsz, elmennek. Talán a bánásmódon kellene változ­tatni, hogy maradjanak. Bele­értve az említett igények ki­elégítését, ha tényleg olyan fiatálról van szó, aki erre rá­szolgált. Beszélgettünk, ilyen gondolatok jöttek elő az esz­mecsere során. Őszintén, előre­látóan, a jobbra törekvés szán­dékával. A kapospulai tsz tagjai — magam is tapasztaltam — ér­tő emberek, nem elrontői ők a jónak. Mégis, amikor most arról esett szó, hogy érti-e a tagság a szakemberek szüksé­gességét, az jött ki, talán az eddigi szép gazdasági eredmé­nyek annyira megnyugtatják őket, hogy fölöslegesnek tart­ják további szakemberek be­állítását. Pedig észre kell venniük — amint vezetőik ezt jól tudják —, hogy szinte egye­dülálló ez a tsz a megyében az olyan gazdaságok között, me­Ext mondja a lakásrendelet Lakásépítő szövetkezetek Akik több szintes lakó-, vagy csoportosán épülő csalá­di házban akarnak lakást sze­rezni — a szövetkezésben rej­lő előnyök felhasználásával — lakásépítési szövetkezetét ala­kíthatnak. Szervezését és meg­alakulásának előkészítését a tanács végrehajtó bizottságá­ra és az OTP-re bízza a jog­szabály. Tagja az lehet, aki építési telekre, illetve lakásra tulajdonszerzési jogosultság­gal rendelkezik, az alapsza­bályt magára nézve kötelező­nek ismeri el, vállalja, hogy az előírt készpénzt befizeti, s — ha a szövetkezet később lakásfenntartó feladatokat is ellát — írásban nyilatkozik, hogy az ezzel kapcsolatos fi­zetési kötelezettségét teljesíti. Akinek nincs a belépéshez szükséges elég pénze, akkor léphet be a lakásépítési szö­vetkezetbe, ha vállalja, hogy — előtakarékossaggal — meg­határozott időpontig befizeti a szükséges pénzt. A lakásépítő szövetkezetek az építkezés költségeit a ta­gok befizetéseiből, a részükre nyújtott kölcsönből, az állam által biztosított szociálpoliti­kai kedvezményből és a válla­latok támogatásából fedezik. A telkek biztosításáról, a be­ruházással kapcsolatos felada­tok elvégzéséről, a műszaki tervezésről és a kivitelezésről a szövetkezet gondoskodik. Ez a szerv veszi át műszakilag az elkészült épületet, s a szava­tossággal kapcsolatos igények érvényesítésénél tagjai nevé­ben fellép a kivitelezővel szemben. Aki a lakásépítő szövetke­zetbe be akar lépni, annak írásban kell a szervezés ideje alatt a szervezőnél, a szövet­kezet megalakulása után pe­dig az igazgatóságnál jelent­kezni. Felvételi kérelméhez mellékeim kell a nyilatkoza­tot arról, hogy építési telekre, illetőleg lakásra nem áll tu­lajdonszerzési korlátozás alatt, a készpénzfizetést, illetőleg az előtakarékosságot vállalja. Ha a szövetkezet lakásfenntartás­ra is alakul, nyilatkozni kell arról is, hogy vállalja az ez­zel kapcsolatos összeg rend­szeres befizetését. A felvételt a közgyűlés — vagy az igazgatóság — hatá­rozata igazolja. A végrehajtási rendelet kü­lön intézkedik arról, hogy az ifjúsági takarékbetét-akció­ban részt vevőket a felvétel­nél előnybe» lehet részesíteni. lyekben ilyen nagy arányt kép­visel az állattenyésztés — és ennyire kevés a szakmai irá­nyító ebben a fontos ágazat­ban. Hogy mi a hiány »ered­ménye«, azt maguk a vezetők mondják el: — A sertéseknél kevesebb lehetne a kiesés, megszűnhetne a takarmány helytelen kezelé­se, ha nem ilyen lenne a mai állapot mert most képtelenek vagyunk a rendszeres ellenőr­zésre — mondta az elnök. — Egy-egy tenyészbika értékesi- tése szembetűnően nagy pénz­összeget hoz, megérné vele töb­bet és nagyobb gonddal tö­rődni. A hizlalás! időt lerövidíthetnénk, kevesebb önköltséggel ne­velhetnénk fel a malacokat. Ezeres Bélát leköti a növény- termesztés, nem lehet ott min­denütt. — Megadom a szükséges se­gítséget, kidolgozom a mutató­kat, és csaknem mindennap megnézem, hogyan tartják be azokat. De például a törzs­könyvezett szarvasmarhák egyedi ellenőrzést kívánnak, s a meglevő erővel ezt nem tud­juk megoldani. Mivel nem fi­gyelhetek oda mindenre, hibák adódhatnak a takarmányozás­ban, a betegségek megelőzésé­ben. Ott, ahol a már említett nagyszámú állomány van, s egy-egy alkalommal 100—120 hízott sertést értékesítünk, egy újabb szakember beállításá­nak a költsége már a kiesések megszűnésével megtérülne — mondta a főagronómus. Nincsenek híján terveknek, s most ott tartanak, hogy a tag­sággal megértessék azt, ami tulajdonképpen az egész szö­vetkezeti közösség érdeke: kell még egy jól képzett szakember az állattenyésztésbe, egy meg a gépesítési ágazat irányításá­hoz. Pályázatot hirdettek föl­vételre. Két jelentkező volt, de ezek, miután lakást és étkezte­tést nem biztosíthatott a tsz, visszaléptek. Most tárgyalnak egy mérnök képesítésű, idevaló fiatalember alkalmazásáról. A továbblépéshez kell a szak­ember, a növekvő jövedelem is így érhető el. Aligha hihető, hogy a tagok önmaguk rossz­akarói lennének. Én legalábbis — éppen kapospulai tapaszta­lataimra támaszkodva mon­dom — kételkedem abban, hogy az itt élő emberek ne se­gítenék vezetőiket ebbeni el-, képzelésük valóra váltásában. Sok nehéz feladatot megoldot­tak együtt, s további erő­södésük érdekében ezután sem hagyhatják magukra egymást. A szakemberlétszám erősítésé­ben sem. Hermész Ferenec A harmadik óra utáni csen­getés egyben az ünnepség ven­dégeinek is szólt, jelezte, hogy megkezdődik a szomszéd épü­letben az általános iskolai hét­közi diákotthon avatása. Eger- völgyi János, a járási tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője adta át az új létesít­ményt. A kát és fél milliós költséggel épült diákotthonho* legtöbbel a járási tanács já­rult hozzá, de a létesítmény­ben benne van a község mint­egy háromszázezer forintja is. 1968 tavaszán a televízió be­mutatta, hogy milyen nehéz körülmények között jutnak be az iskolába a környező kis te­lepülések, falvak gyerme­kei. Ekkor született á gondolat, rogy Szentbalázson hétközi diákotthont építenek. A gondo­latból tett lett, és most, szom­baton a megvalósulást ünne­A hálók rendben tartása a gyermekek gondja. kérdeztem a sántosi kisfiútól, hogyan tetszik az új otthon? Látni kellett azt a boldog mosolyt az arcán, mikor így Hatvan főre főznek, a napközisek Is itt ebédelnek. oelte az otthon harminchárom kis lakója. Néhány szülő is eljött az átadásra. A falu la­kói büszkén nézik új létesít­ményüket Húsz fiú és tizenhárom lány kapott hétközi otthont Két há­lóterem, konyha, az alagsorban tanulószoba, mosdók, ebédlő áll rendelkezésükre. A lányok hálója már lakályos is, kezük munkája nyomán díszes szoba lett. — Nemcsak a központi fű­téstől van itt meleg — mond­ta az egyik vendég a diákott­hon megtekintése közben — maguk a gyerekek teremtettek melegséget Nógrádi József hatodik osz­tályos tanuló ágya előtt meg­felelt: — Nagyon örülök, hogy lem kell naponta annyit gya­logolni ... Hetenként kétszer teszem meg most már csak azt az utat, amit eddig hatszor. Hétfőn és szombaton. A sántosi, cserénfai, hajmá- si, kaposgyarmati, gálosfai gyerekek most nagyon boldo­gok. Egervölgyí János avató be­szédében arról szólt, hogy megjavult körülményeket gon­dosabb, még jobb pedagógiai munkával kell kihasználni. Szentbalázson, az általános is­kolában megteremtődött a le­hetőség a még korszerűbb pe­dagógiához. Keczeli József, a községi ta­nács vb-elnöke a község nevé­ben, Horváth János iskolaigaz­gató az intézmény nevében vette át a diákotthont. Több szülő is felszólalt, megköszön­ték, amit gyermekükért tett az ország, a szűkebb haza, a já­rás és a falu. Az avatóünnepség kedves színfoltja volt az általános is­kolások műsora. Végezetül a környező kis falvak ajándékait adták át az otthon lakóinak. Korányi Barna r Uj tagokkal gyarapodtak Nagyatád KISZ-szervezetei <Tudósítónktól) A múlt évben értékelte a KISZ nagyatádi községi bi­zottsága az alapszervezetek szervezeti életét és tagfelvé­teli tevékenységét. Megállapí­tották, hogy néhány alapszer­vezetben a taglétszám magas, ugyanakkor vannak túlságo­san kis létszámú szervezetek műszaki osztályon második A brigád névadója Tóth Lajos is. Olyan határozat született, amely feladatul szabta meg a szervezeti élet tervszerű fej­lesztését és a tudatos, folya­matos tagszervező munkát. Egy év alatt több mint két­százzal emelkedett a KISZ- tagok száma a községben. A konzervgyárban létre kellett hozni a negyedik alapszerve­zetet is, mert a meglévő há­rom szervezet létszáma már nagy volt. A sapkaüzem, a raktár és az iroda fiataljai közül negyvenen új alapszer­vezetet alakítottak. A Danú­»Legyetek büszkék névadó­tokra, emeljétek ti is ma­gasra a forradalmi zászlót.. .<• — ezeket a szavakat ajánlás­ként írta a brigád díszes nap­lójába az 1919-ben mártírha­lált halt Tóth Lajos fia. A nagy eseményt tíz fény­kép, megható gondossággal rótt mondatok idézik fel, s Végh István vezető technikus, Csima Károly brigádvezető, akik beszámoltak a megyei kórház műszaki osztályán megalakult második brigád­ról, amely a szocialista .cím­ért küzd. — Ügy határoztunk, mi főtök, hogy a Tanácsköztár­saság somogyi direktóriumá­nak tagjáról, a Latinca Sán­dorral együtt kivégzett Tóth Lajosról nevezzük el brigá­dunkat. Nagy megtiszteltetés­nek vettük, hogy a brigád megalakulásának ünnepségén részt vett a névadónk fia, s egy oldalt írt a naplónkba — mondta Csima Károly. A hű krónikából tudom, hogy Tóth Lajos átnyújtotta a szocialista címért küzdő brigádnak aaá « kiadványt, amelyben a 19-es mártírokról írtak, a brigádvezetőnek pe­dig Lenin-jelvényt tűzött a mellére, mint mondta, ezt a Szovjetunióból hozta. A bri­gád vörös kerámia vázával és hamutartóval ajándékozta meg őt, s nagy-nagy büszke­séggel megmutatta neki a kórház új létesítményeit, amelyekben az ő kezük mun­kája is megtalálható. Most, hogy megkezdődött a kórház rekontstrukciója, még nagyobb feladatok várnak a festőkre is- S nemcsak a mindennapi munkában állnak heiyt, ha­nem a társadalmiban is. Akár napközi, akár a KISZ-klub szebbé tételéről van szó, rá­juk mindig számíthatnak. A házi ünnepségen a fel­ajánlásokról is szó esett. Csi­ma Károly brigádvezető, aki egyébként a részleg vezetője, s a négy festő — Tóth Kál­mán, Keczkó Pál, Miszi La­jos, Nagy Géza — vállalta, hogy rendszeresen elvégzi a szükséges munkákat a nap­köziben és a kórház üdülőjé­ben, részt vesz a politikai ok­tatásba:», kSeás művelődési programokban, sőt még TIT- előadásokat is szerveznek, megbeszélik a napi politikai eseményeket. Elhatározták, hogy tíz százalékkal túlszár­nyalják az 1971. évi termelési előirányzatukat, mégpedig úgy, hogy köziben megtaka­rítják az anyag tizenöt száza­lékát Munkájuk garanciája a kiváló minőség és a selejt nélküli munka lesz. Két fia­talt — Német Ernőt és Nagy Istvánt — pedig megtanítják a szakmára. — Ügy tervezzük, hogy minden hónapban vetítünk filmeket én ugyanis amatőr filmes vagyok.. • — Milyeneket? — Most a kaposvári május elsejékről, később a Ferihegyi repülőtér életéről, aztán az ejtőernyősökről, a modelle­zőkről meg a népi demokra­tikus országokról, amelyek­ben jártam — mondja Csima Károly. Egy brigád Tói*» Lajos ne­vét vette fel. s igyekszik név­adójához méltóan dolgon»! k CL via gyárban kezdetben csak egy alapszervezet volt, ennek taglétszáma azonban — az üzem gyorsütemű fejlődésésel együtt — rohamosan növeke­dett, & az év elején már száznál több volt Ezért — műhelyenként —■ négy alap­szervezetre osztották szét a tagságot így munkájuk sok­kal eredményesebb lehet a jövőben. A napokban ebben az üzemben létrehozzák a KISZ-csúcsvezetőséget is. Űj alapszervezet alakult a Komfort Ktsz autószervizé­ben, ahol húsz fiatal kérte egy időben a KISZ-be való felvételét Tervezik, hogy az idén még különválasztják a jelenleg egy szervezetbe tö­mörülő állami kiskereskedel­mi és az ÁFÉSZ-hoz tartozó fiatalokat, és mindkét helyen új szervezetet hoznak létre. A TÖVÁL-nál jelenleg még nin« KISZ-szervezet, de megvan a lehetőség arra. ho?« itt is űj alakuljon. SOMOGYINÉFLAP WTL március X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom