Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

törvény © tanácsokról Önkormányzói es központi irányítás Elvileg felmondja a törvény hogy a tanács, mint népképvi­seleti, önkormányzati szerv irányításának legfőbb eszköze a jogszabály. Legfelső irányí­tó az országgyűlés, amely *»meghatározza a tanácsok jő feladatait, szervezetük és mű­ködésük alapvető szabályait és anyagi eszközeit; ellenőr­ei a törvények végrehajtá­sát*. Az országgyűlés két üléssza­ka között a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja az alkotmányos felügyeletet a tanácsok felett Az Elnöki Ta­nács azon kívül, hogy kiírja a tanácstagok választását, gon­doskodik a tanácsok önkor­mányzati jogainak védelméről is, és feloszlathatja azt a ta­nácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy amely súlyosan veszélyezteti a nép érdekeit. A Miniszter- tanács pedig ellátja a taná­csok tevékenysége törvényes­ségének felügyeletét. Ugyan­csak a Minisztertanács felada­ta az általános elvi irányítás is. Mostanáig, az új tanácstör­vény életbe lépéséig a taná­csok egymásnak alá-, illetve fölérendelten működtek. A községi tanács a járásinak, az pedig a megyeinek volt alá­rendelve. Ez most megszűnik' A megyei tanács végrehajtó bizottsága azonban törvényes­ségi felügyeletet gyakorol a helyi tanácsok működése fö­lött, megsemmisíti azok jog­szabálysértő rendeletéit vagy határozatait Ugyanígy a Mi­nisztertanács is megsemmisíti a fővárosi vagy a megyei tanács olyan rendeletét vagy határozatát amelyik valami­lyen jogszabályt vagy társadal­mi érdeket sért Az esetleges törvénysértő ta­nácsrendelet vagy határozat megsemmisítése esetén a hely­telen rendelkezést kiadott ta­nács feladata, hogy új tanács­rendeletet alkosson, a jogsza­bályoknak és a társadalom ér­dekeinek megfelelően. Közvetlenül irányítja a Mi­nisztertanács a megyed és a fővárosi tanács végrehajtó bi­zottságát — a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának közre­működésével. E magas szintű tanácsok elnökeinek és elnök­helyetteseinek megválasztá­sát, illetve visszahívását is a Minisztertanács hagyja jóvá, a fővárosi, megyei vb-titkár személyét pedig — tekintettel a titkár megnövekedett fel­adatai, hatásköre miatt — a Minisztertanács jelöli ki. Ez utóbbi ugyanis — mint isme­retes — nem választott, ha­nem kinevezett tisztség, a végrehajtó bizottság titkárá­nak nem kell feltétlenül ta­nácstagnak lennie, s megbí­zását a tanácstól meghatáro­zatlan Időre kapja. fl tanácsok munkáját tehát csupán a jogszabályok irá­nyítják, a legfelső államhatal­mi és államigazgatási szervek pedig törvényességi felügyele­tet gyakorolnak fölöttük. A végrehajtó bizottságoknál meg­marad az alá-fölérendeltaég. A miniszterek, országos ha­táskörű szervek vezetői is segítik és figyelemmel kísé­rik a tanácsok tevékenységét. Az irányításuk alatt álló szak- igazgatási ág területén kiadott rendelkezéseik és utasításaik végrehajtásáért ugyancsak a vb-k felelősek. Természetes, hogy & jog­szabályok — a törvények, tör­vényerejű rendeletek, minisz­tertanácsi és miniszteri ren­deletek, határozatok — az egész országra érvényesek. Ezek végrehajtása a minden­napi munka során a szakigaz­gatási szervek feladata, tehát a miniszter vagy az országom hatáskörű szerv vezetője a megyei végrehajtó bizottságo­Felére csökkent a kocsiálláspénz Az első helyen: Kaposvár Áprilistól kísérleti mintaállomás Ez év április elsejétől újabb komoly feladat hárul a kapos­vári vasútállomásra, s az állo­mással szorosan együttműkö­dő Volán 13. számú Vállalat­ra. A KPM ugyanis a Pécsi Vasútigazgatóság területén Ka­posvár állomást kísérleti min­taállomássá nyilvánítja, ami azt jelenti, hogy a teljes köz­úti fuvarozást a 13- számú vállalat végzi. Ugyanakkor itt próbálják ki a legkorszerűbb árurakodási és gépesítési mód­szereket is. Ezt a döntést a múlt év Ezt mondja © lakásrendelet LaKás-liasználatliavételi díj Akinek új tanácsi bérlakást utalnak ki 1971. július 1-e után, egyszeri lakásépítési hozzájárulást, ha pedig meg­üresedett tanácsi rendelkezé­sű lakást kap, egyszeri lakás- használatbavételi díjat fizet. Ezt annak is meg kell fizet­nie, aki egy évnél rövidebb ideig, vagy egyáltalán nem lakott a lakásban, s azon a cí­men folytatja a bérleti jog­viszonyt, hogy a bérlő a ja­vára lemondott a lakásról. Nem kell fizetniük ezt a díjat azoknak, akik műszaki megosztás, toldaléképítés út­ján, vagy más módon új ta­nácsi bérlakást létesítettek, vagy csere útján költöznek másikba; ha a bérlő a saját lakásába költözik, s a koráb­bi — tanácsi — bérlakását annak utalják ki cserelakás­ként, aki a tulajdonos la­kását bérelte; ha a tulajdo­nos lakását kisajátították, s állami lakást utaltak ki ré­szére, illetve, ha meghatáro­zott időre vagy valamely fel­tétel bekövetkezéséig utalták ki a tanácsi bérlakást. Ha a bérlő azért kap másik lakást, mert az előzőt átadta a lakásügyi hatóságnak, vagy az megsemmisült, illetve át­alakítás, lebontás, kisajátítás, társbérlet felszámolása és kö­zűiét elhelyezése miatt szűnt meg a jogviszonya, a fize­tendő lakás-használatbavételi díjból le kell vonni az előző lakásra megállapítható lakás- használatbavételi díj összegét. Ha az előző bérlő emeletet épített a lakásra, műszaki megosztás vagy más módon létesítette azt, s a hátralevő kölcsöntartozását az új bérlő átvállalja, csökkenteni kell a lakás-használatbavételi díjat azzal az összeggel, amelyet a lakbérnél nem lehet beszámí­tani. A lakás -használatbavételi dijat a szobák számát, a komfort-fokozatot és a terü­leti elhelyezkedést figyelembe véve állapítják meg. Az el­tartottak számától függően — legfeljebb a lakás-használat­bavételi díj 80 százalékáig — kedvezményt lehet adni. En­nek mértéke egy gyermek után húsz százalék, s minden további után 25 százalék le­het A család más tagjai után személyenként 20 százalékos kedvezményt adhatnak a bér­lőnek. Fiatal házaspároknak — ha egyikük sem töltötte be a 35. évet — kérésükre — két gyermekig meg kell elő­legezni a kedvezményt A kedvezmény időtartama egy gyermek esetén három, kettő esetén pedig hat év. Nem kaphat kedvezményt az a bérlő, akinek, előző la­kása a jogos igény mértéké­nek alsó határát eléri, és ké­relmére kapott nagyobb vagy magasabb komfort-fokozatú lakást Ez a szabály vonatko­zik arra az esetre is, ha a tu­lajdonos a bérlője kiköltöz­tetése érdekében tanácsi la­kást biztosít, ás ez nagyobb szobaszámú, vagy magasabb komfort-fokozatú, mint a la­kásügyi hatóságnak átadott bérlakás A félkomfortos és komfort nélküli bérlakások kiutalása esetén a kkás- használatbavéteU díjat indo­kolt etetiben «L eredményei te indokolják. A vasúton érkező vagy elszál­lításra váró áruk nagy részét már a Volán fuvarozza ren­deltetési helyére, illetve az állomásra. A két közlekedési alágazat összefogása igen fon­tos: az együttműködés előnyei­nek a kihasználása a korábbi években oly sok bosszúságot okozó és komoly költségtöbb­letet jelentő hosszú kocsifor­duló idő jelentős csökkenését »ette lehetővé. Ezzel tulajdon­képpen elősegítették a kocsi­park jobb kihasználását, és növelték a felhasználható ko­csik számát A MÁV—Volán együttmű­ködő brigádjainak, az úgyne­kon keresztül ezek feladatait is meghatározza. Változatlan a miniszterek hatósági jogköre is, amelyet az államigazgatási eljárás általános szabályairól, illetve a szabálysértésekről szóló törvény ír elő. Jó előre számoltak a tör­vényjavaslat kidolgozói azzal a lehetőséggel is, hogy a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága & valamelyik miniszter vagy országos szerv vezetője között vita támadhat. Ilyen esetekben a Minisztertanácsé a döntés joga. Egyértelműen azt szolgálja tehát az új tanácstörvény, hogy tovább szilárduljon a központi irányítás az országos vagy általános érvényű kér­désekben, egységesen valósul­janak meg a népképviselet legmagasabb vezető testületéi­nek határozatai — s ugyanak­kor minél szélesebb területen érvényesüljön a helyi taná­csok önállósága a saját terü­letüket érintő kérdésekben. Abban például — hogy csak a legutóbbi időben született, általános érvényű rendelkezési említsük — aligha lehet kü­lönbség az ország különböző vidékei között, hogy hogyan, milyen elvek szerint rendez­zék a lakásbérletek és bérele ügyét. Ez országos rendelke­zés, amelynek végrehajtása a helyi tanácsok szakigazgatási apparátusára vár. De az már kizárólag a helyi tanács ügye, hogy — például — a rendel­kezésére álló pénzből milyen intézmény épüljön a község­ben, városban, vagy melyik utca kapjon közvilágítást, új burkolatot stb. MAI KOMMENTÁRUNK Személyre szóló feladatok és központi irá­nyítás — nesn kettősség, csu­pán egy dolog két oldala. A szocialista demokrácia két, egyenrangú követelménye y. e. Még javában dolgoznak a vállalati ötéves tervek elvein, részletein, miközben a végre­hajtás is megkezdődött. Az idei feladatok már ismertek, az 1971. évi tervek elkészül­tek. Ilyen helyzetben nélkü­lözhetetlen a vezetés elvi és operatív tevékenységének összhangja. Vagyis, az előre­látás, a középtávú vállalati tervezés csak akkor lehet ha­tásos, ha ezekben a hetekben nagy figyelmet fordítanak az idei tennivalók széles körű is­mertetésére, a konkrét terme­lési, fejlesztési, értékesítési feladatok megszervezésére, a növekvő távlati feladatokkal összhangban. A TV. ötéves terv sikeres megkezdésének legfontosabb feltétele, hogy minden mun­kahely, részleg, brigád ponto­san ismerje a vállalat, a szö­vetkezet egészének idei fel­adatait, s abból az ö szűkebb környezetére háruló tenniva­lókat. Az év eleji műszaki- gazdasági konferenciák, ter­melési tanácskozások szokásos naprendje a tervismertetés. Am ezek a megbeszélések — ha előzőleg nem végzik el a tennivalók sokoldalú elemzé­sét, részletezését — általáno­sak és érdektelenek. Pedig mit sem ér asz olyan tervezés és tervismertetés, amely csupán a dolgozók szá­mára érzékelhetetlen nagy vállalati számokkal és általá­nos jelszavakkal operál. A munkások, technológusok, a szerkesztők, az anyagbeszer­zők, ez értékesítők egyaránt arra kíváncsiak, hogy személy szerint tőlük mit várnak 1971- ben. Jó, ha ismerik a mérleg másik oldalát is, azt például, hogy milyen mértékben vál­toznak a munka, az anyagi ösztönzés felételei, mit vár­hatnak az együttműködő osz­tályoktól, üzemektől. Az 1971. évi feladatok rész letezése nem reszorttéma, nem a központi terv- és üzemgazdasági osztályok ki­zárólagos dolga. Részt vesz benne minden szakterület és termelőegység vezetője, s a viták során a vállalat r '~ mennyi dolgozója. A gyáregy ségek, az üzemek, az osztá­lyok vezetői saját hatáskö­rükben bontják fel a részle­gükre jutó feladatokat műhe­lyekre, csoportokra, szemé­lyekre. A vállalaton belüli munka- megosztás formáinak, ügy­rendjének kialakítása s konk­rét tartalommal való telítése, a részletes feladatmeghatáro­zás a tulajdonosi felelősségér zet elmélyítésének, a dolgozók aktivitása, kezdeményező készsége felkeltésének is fon­tos eszköze. A versenytörek­véseket, az egyéni ambíciókat csak így lehet célszerűen o. vállalati feladatok szolgálatá­ba állítani. így — ha az 1971 évi vállalati tervek figyelem­be veszik a növekvő haté­konysági követelményeket, a helyileg alakuló középtávú el­képzeléseket — jó kezdetről, és a negyedik ötéves terv si­keres indításáról beszélhe­tünk. K, J. így terveznek — így dolgoznák Tayaszyárás három tsz-ben vezett komplexbrigádoknak a Versenye igen szép sikert ho­zott a kaposvári, marcali, ba- latonboglári, siófoki vasútállo­mások és a 13. számú Volán számára. Á Pécsi Vasútigaz­gatóság nagy forgalmú vas­útállomásain dolgozó komp­lexbrigádok közül a kaposvári dolgozott a legjobban, s mun­káját 123,9 százalékra teljesí­tette A késetten kezelt ko­csik számát sikerült 22,9 szá­zalékról 12 százalékra csök­kenteni, az egy kocsira jutó rakodási idő 10,1 órás múlt évi eredményéből pedig egy órát lefaragni. Ugyanakkor a kocsiálláspénzt kereken 50 szá­zalékkal csökkentették. A kis forgalmú állomások versenyé­ben még nagyobb sikert ér­tek el: az első három helyen somogyi állomások brigádjai végeztek. Sorrendben: Marca­li, Balatonboglár, Siófok. A nagy forgalmú állomások versenyének ünnepélyes ered­ményhirdetését tegnap tartot­ták a 13- számú Volán köz­pontjában. Itt nyújtotta át dr. Párkányi Ferenc, a Pécsi Vas­útigazgatóság kereskedelmi osztályvezetője a vándorzász­lót a kaposváriaknak. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy az igazgatóság 583 000 tonnás tervtúlteljesítését nagymérték­ben segítette a brigádok ver­senye, és a hasznos együtt­működés. Dr. Bors István, a 13. sz. Volán Vállalat igazga­tóhelyettese Memelte, hogy milyen kedvezően hatott a két áruszállító partner között za­vartalan együttműködés az idei 28 milKós nekordnyere- ség elérésére. As Ünnepség végén pénzju­talomban staesültafc a brigád Három termelőszövetkezeti vezetővel beszélgettünk — két elnökkel és egy párttitkárral — a zárszámadó közgyűlések elmúltával, a tervjóváhagyó közgyűlések előtt, a múlt év főbb tapasztalatairól, tanulsá­gairól, az idei elképzelésekről, arról: hogyan várják a tavaszt, mit várnak ettől az évtőL Mindhárom közös gazdaság szépen fizetett tagjainak: 87 és 102 forint között volt tavaly a tízórás munkanapra eső mun­kadíj, a közismerten kellemet­len időjárású év ellenére. Vol­tak kiesések, olykor a tarta­lékhoz is hozzá kellett nyúlni, de erről beszéljenek ők maguk. Bizredi Ká­roly, a toponári —zimányi Egyesült Erő Tsz elnöke: — Az egye­sülés utáni ne­gyedik közös évet kezdtük az idén. Az első­ben 45 forintot ért a munka­egység. A hatvankilences esz­tendő már jobban sikerült, el­értük az ötven forintot, s úgy érzem, ez a szint tartható és elfogadható. Tavaly megközelí­tettük ezt, de ennél is többet jelent, hogy a tízórás munka­napra jutó munkadíj megha­ladta a 87 forintot Hogy mit akarunk az idén? A kukorica betakarításának hetven száza­lékát már a múlt évben is gép­pel végeztük, most a teljes gé­pesítésre törekszünk. Az AG- ROKER-től szerzett tájékozta­tás szerint megkapjuk a két Braud adaptert. A betakarítás utolsó és nélkülözhetetlen lép­csője, a szárító, tavaly decem­ber óta üzemel, s az idén már ősztől hasznát vesszük. Mint­egy húszmilliós épületberuhá­zást tervezünk, elkészül még ebben az évben a 600 férőhe­lyes hízómarhatelepünk és a tehenészeti telep is. Innen jö­vőre kerül ki árujószág. 480 hízómarha értékesítésével szá­molunk, s az idén a célnak megfelelően növelj ük a fcefeén- álltiuaíapt, Nyírd Ferenc, i hasznos elképzelései a jövőben ez attalai Vö- j is érvényesüljenek a Vörös rös Csillag Tsz j Csillag Tsz-ben. párttitkára: — Nálunk a tízórás munka­napra jutó mun­kadíj tavaly 102 forint volt Nem vagyok függetlenített párttitkár a termelőszövetkezetben, én lá­tom el az állattenyésztési bri­gádvezetői munkakört is. Ami a gazdasági részt és ezen be­lül az én területemet érinti, a KA—HYB sertések hozták a bevételek nagy részét Koca­süldőket tenyésztünk és hizla­lunk értékesítésre, a hízók pél dául vágottan exportra ke­rülnek. Én foglalkozom a ház­táji állatok tsz-en keresztül történő eladásával is. Tavaly csak a második félévben ment el így háztáji jószág, de fél év alatt is mintegy 60 hízómarha és 250 hízott sertés jött a ház­tájiból, s adtuk tovább. Az idén egész évben így értékesí­tik a gazdák az erre szánt ál­lataikat. Az idei tervek most készülnek, márciusban lesz a tervjóváhagyó közgyűlés. Párt- szervezetünk tagsága ezt meg­előzően tanácskozik a felada­tokról, mint ahogyan a feb­ruári taggyűlésünkön a zár­számadó közgyűlés előkészíté­sét beszéltük meg a szövetke­zet vezetőségével közösen. Jó a kapcsolatunk a gazdasági veze­tőkkel, a jó javaslatainkat mindig elfogadják. Így volt ez most is, a közgyűlés előtt, ami­kor új vezetőség választásáról volt szó. Mi három nőt Is je­löltünk, eddig egy sem volt eb­ben a testületben. Javasla­tunkkal a közgyűlés egyetér­tett, ■ a három nő megkapta a szükséges szavazatokat, a tag­ság beválasztotta őket a veze­tőségbe. Szerintem éppen a jó munkakapcsolat a biztosíték arra, hogy a párttagság és a Visnyei Mi­hály, a magyar- atádi Barátság Tsz elnöke: — A tavalyi viszontagságos időjárás arra késztetett ben­nünket, hogy tartalékaink­hoz is hozzá­nyúljunk. A tízórás munkanapra jutó díj elkerülte a 96 forintot. Ennél jobban sikerült a hatvankilen­ces esztendő, az egyesülést kö­vető év. Ebben az évben emlí­tést érdemlő változás a nö­vénytermesztésben, hogy a cu­korrépa vetésterületét a tava­lyi 70 holdról 130 holdra emel­jük. Erre a kilátásba helyezett komplett gépsor ösztönöz ben­nünket. Kell a gép, mert jólle­het tavaly húsz tagot felvet­tünk, tizennégyen viszont nyugdíjba mentek. S ha az' utóbbiak még dolgoznak is va­lamit, ez már nem teljes mun­kaerő. Az idei évkezdés re­ménykeltő. Az őszi mélyszán­tással valóban ősszel végez­tünk a tervezett területen, s mégegyszer annyi földet — mintegy 400 holdat — láttunk el szerves trágyával, mint hat- vankilencben: az összes szántó­nak körülbelül a 18 százaléka kapott istállótrágyát Jó évre számítunk. Februárban beszökött a ta­vasz — a március téllel indult Az időjárás már az évkezdés­nél furcsa játékot űzött Ami­kor Bizderi Károllyal, Nyíró Ferenccel és Visnyei Mihály- lyal beszélgettem, odakint nagy pelyhekben hullt a hó. Február végét írtuk, ma már­cius elejét mutatja a naptár. S a március immár visszavonha­tatlanul meghozza a tavaszt: ezt mondtuk és hisszük, hogy így lesz. Ezt várják, erre ké­szülnek a mezőgazdaságban mindenütt HemcB Ferenc iomoqti wtmr CMHSriflk, wn* mAeeim A

Next

/
Oldalképek
Tartalom