Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
¥ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXVII. évfolyam, 67. szám 1971. március 20., szombat A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A gazdasági munka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbbé vált Társadalmi és gazdasági élelünk fejlődése, ® népgazdasági terv teljesítése a Hí. ötéves terv időszakában Összefoglaló megállapítások A népgazdaság fejlesztésének III. ötéves terve az 1966 ■—1970. évekre alapvető feladatként tűzte ki, hogy a népgazdaság fejlődése alapján rendszeresen emelkedjék az életszínvonal, javuljon a termelés és a szükségletek összhangja, mind a mennyiség, mind a választék és a minőség tekintetében, és hogy a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyban legyen. E célok elérése érdekében a terv előírta a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékonyabb felhasználását, a termelékenység fokozását és a Termelési költségek csökkentését, a korszerű technika meghonosításával a műszaki színvonal általános emelését, valamint azt, hogy a termelést elsősorban ott kell növelni, ahol arra a hazai feltételek kedvezőek. A nemzetközi munkamegosztás fokozását a terv szerint eredményesebb külkeres- kedemi tevékenység, a behozatalnál gyorsabb ütemű kivi tel növekedés útján kellett biztosítani. A III. ötéves terv időszakában fejlesztettük a gazdálkodást, a gazdaságirányítás rendjét, s ennek nyomén a gazdasági jjrunka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbbé vált Mindezek lehetővé tették, hogy a nemzeti jövedelem és a lakosság életszínvonala az előző öt évinél és a tervezettnél gyorsabban emelkedjék. A gazdálkodás fokozatos javulása hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszak folyamán mind a lakosság jövedelme és vásárlása, mind a beruházások és építkezések tekintetében az eredeti előirányzatokat meghaladó célkitűzéseket valósítsunk meg. A gazdasági növekedés 1966 —1970-ben folyamatos és viszonylag egyenletes volt. Javult a termelés és az áruforgalom szerkezete. A fejlődés az iparilag kevésbé fejlett területeken az átlagosnál nagyobb volt. Fokozódott és sokoldalúbbá vált a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk, s ez hatékonyan szolgálta az alapvető gazdasági célkitűzések megyalósülásáí. A terv azt irányozta elő hogy az 1966—1970. években a nemzeti jövedelem 19—21 százalékkal haladja meg az előző öt évit. A növekedés ennél nagyobb, 31 százalék volt. A tervidőszak utolsó évében, 1970-ben a nemzeti jövedelem 39 százalékkal haladta meg az 1965. évit, ami évi átlagban 7 százalékos növekedésnek, felelt meg. Az aktív keresők száma őt év alatt kb. 7 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint ahogy a terv előirányozta. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem a III. ötéves terv időszakában 30 százalékkal nőtt, szemben az előző öt évben elért 23 százalékos növekedéssel. A tervidőszakban a ter- m o'/s “v-vsabban nőtt, mint a- "-''használás. A fő termelő ágazatok közül az ipari termelés az elmúlt öt évben a tervezett mértékben, 35 százalékkal emelkedett. A központi célkitűzéseknek megfelelően a vegyipar és a gépipar termelése az átlagosnál gyorsabban nőtt; javult a termelés szerkezete az egyes ágazatokon belül is. Az ipari termelés emelkedése a III. ötéves terv időszakában is a nemzeti jövedelem növekedésének legfontosabb tényezője volt, az ipar aránya a nemzeti jövedelemben az 1961—1965. évi 40 százalékról az 1966—1970 közti években 4P százalékra emelkedett. Az ötéves terv előirányozta az építőipari termelés 24—23 százalékos növekedését. 1970- ben az építőipari termelés 62 százalékkal haladta meg az 1965. évit. Az építőipari termelés gyors növekedése folytán az építőipar aránya is nőtt a nemzeti jövedelemben A terv célja az volt, hogy a mezőgazdasági termelés öt év átlagában 13—15 százalékkal emelkedjék az előző öt évhez képest. Ezt az előirányzatot a mezőgazdaság kis mértékben túlteljesítette: a bruttó termelés az 1966—1970. években kb, 16 százalékkal több volt, mint 1961—1965-ben. A műszaki-agrotechnika' fejlődés folytán — a korábbi évekhez hasonlóan — a mezőgazdaság anyagfelhasználása 1966—1970-ben is jobban nőtt, mint a termelés; a bruttó termelés viszonylag jelentős növekedése mellett a mezőgazdaság által megtermelt nemzeti jövedelem csak kis mértékben emelkedett. A mező- gazdaság aránya a nemzeti jövedelemben a II. ötéves tervidőszakban 25 százalék, a III ötéves ter^'éveiben 21 százalék volt. A népgazdaság gyors fejlődéséhez hozzájárult a külkereskedelmi forgalom növekedése. Az 1966—1970. években 47 százalékkal több árut importáltunk és 52 százalékkal többet exportáltunk, mint az előző öt évben. A behozatali többlet a korábbi időszakhoz viszonyítva mérséklődött: az 1961—1965. években a nemzeti jövedelem 1,4 százalékát, az 1966—1970. években 0,5 százalékát tette ki. A nemzeti jövedelem gyors növekedése folytán az elmúlt öt év átlagában mind a fogyasztás, mind a felhalmozás emelkedése meghaladta 7 te-vezettet. A fogyasztás aránya az összes felhasználáson belül az 1966—1970. években lényegében a tervnek megfelelően 76 százalék, a felhalmozásé 24 százalék volt. (A második ötéves terv időszakában a fogyasztás a felhasználásnak 79 százalékát, a felhalmozás pedig 21 százalékát tette ki.) Az összes anyagi fogyasztá- ’> son belül a lakosság fogyasztása 1970-ben kb. 32 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedése mellett javult annak szerkezete is: az élelmiszerek aránya csökkent, az iparcikkeké pe dig emelkedett. A szolgáltatások fogyasztása a III. ötéves terv időszakában kevésbé emelkedett, mint a termékeké. A fogyasztás növekedését és szerkezetének átalakulását a jövedelmeknek a korábbinál és a tervezettnél nagyobb emelkedése tette lehetővé. A III. ötéves terv a reáljövedelmek 14—16 százalékos emelkedését irányozta elő, ténylegesen viszont a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 1970-ben kb. 34 százalékkal volt magasabb az 1965. évinél. (Az előző ötéves időszakban a növekedés 18 százalék volt) A jövedelmek a fogyasztásnál nagyobb mértékben emelkedtek, ennek folytán nőttek a lakosság pénztartalékai. A takarékbetét-állomány az 1965. év végi 20,4 milliárd forintról 1970 végére több mint kétszeresére, 42 milliárd forint fölé emelkedett és nőtt a lakosságnál levő készpénz- mennyiség is. A közösségi fogyasztás 1970- ben 48 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőtti szintet. A közösségi fogyasztás növekedése lehetővé tette az egészségügyi viszonyok javítását, az oktatás és népművelés fejlesztését, az ország védelmének és belső rendjének, a jog- s közbiztonságnak a szilárdítását. A felhalmozás növekedése túlnyomórészt az állóeszközök fejlesztésére fordított összeg IPÁK > A III. ötéves terv azzal számolt, hogy az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik. Ténylegesen az ipar 1970-ben 35 százalékkal többet terme11, mint 1965-ben. A termelés növekedése a tervidőszak első két évében viszonylag gyors, a kö^tkező két évben mérsékeltebb, 1970-ben i$mét gyorsabb volt. Az 1970. évi ipari létszám 13 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél. A növekedés 1967—1969. években volt száemelkedéséből adódótt, készletnövekedésre a nemzeti jövedelemnek valamivel kisebb hányada jutott, mint az előző öt évben. Az 1966—1970. években — 1968. évi árakon számolva — több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, kereken 50 százalékkal többet, mint a 11. ötéves terv időszakában, és 14 százalékkal többet, mint amennyit a III. ötéves terv előirányzott. Az üzembe helyezett beruházások értéke öt év alatt mintegy 300 milliárd forint volt. Az állóeszközök bruttó értéke (az üzembe helyezések és a kiselejtezések különbségeként) 26 százalékkal emelkedett. A befejezetlen beruházások állománya a III. ötéves terv folyamán több mint 30 milliárd forinttal nőtt, és 1970 végén megközelítette a 70 milliárd forintot. A III. ötéves tervidőszakban, részben a központi árintézkedések. részbe" a kereslet és kínálat hatására változtak az árarányok. Az áremelkedés a termelő ágazatokban — elsősorban a mezőgazdaságban és az. építőiparban — nagyobb mértékű, a • fogyasztói áraknál viszonylag mérsékelt volt. mottevő (évi 3—4 százalék), ami 1967-ben jórészt a nagymértékű termelésnövekedés, az 1968—1969. években pedig főleg a munkaidő-csökkentés hatására következett be. A teljesített munkaórák száma 1968 óta csökkent, ill. stagnált, és 1970-ben alig 2 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az első két évj növekedés után 1968-ban és (Folytatás a 2. oldalon) A gazdasági fejlődés főbb mutatóinak alakulása A III. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN NEMZETI JÖVEDELEM Az 1966—1970. évek összesen az 1961—1965. évek terv teljesítés százalékában A belföldi felhasználásból 119—121 131 a fogyasztás aránya 76— 78 76 A felhalmozás aránya 22— 24 24 Ebből: állóalap-növekedés BERUHÁZÁS Az 1966—1970. évek az 1961—1965. évek 15— 17 18 százalékában 127—132 150 A FOGLALKOZTATOTTAK SZAMÁNAK NÖVEKEDÉSE 1970-ben (1965-höz képest) 1000 fő IPAR Az 1970. ev az 1965. év százalékában. 160—200 300 — termelés — egy foglalkoztatottra 132—136 135 jutó termelés ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS Az 1970. év 124—127 120 az 1965. év százalékában MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Az 1966—1970. évek az 1961—1965. évek 124—128 162 százalékában 113—115 116 A LAKOSSÁG EGY FŐRE JUTÓ REÁLJÖVEDELME Az 1970. év 1965. százalékában KISKERESKEDELMI FORGALOM Az 1970. év 114—116 134 1965. százalékában Í19—121 153 A termelő ágasatok fejlődése Befejeződtek Somogybán a jelölő gyűlések Tizenkét választókerületben tizennégy képviselőjelölt Somogybán pénteken lezajlott az utolsó képviselő-jelölő gyűlés is. A megye 12 választókerületében 14 országgyűlési képviselőjelölt indul az április 25-i választásokon. A megyében tovább folytatódnak a tanácstagjelöiö gyűlések. Eddig 1568 tanácstag jelölésére került sor, csaknem hatvanezer választópolgár részvételével. 4700 felszólalás hangzott el, és 77 helyen volt kettős jelölés. A SALT pénteki ülésén Majdnem egyórás megbeszélés Minden bonyodalom nélkül zajlott le Bécsben a szovjet— amerikai SALT pénteki ülése, amelyen mindkét fél részéről 12 személy vett részt, s közel egyórás hivatalos megbeszélésből és húszperces kötetlen eszmecseréből állt. A bécsi SALT-sajtóközpont- ban a »komoly« jelzővel illették a találkozót hozzáfűzve, hogy »megfontolás tárgya volt egy sor konkrét lépes a hadászati fegyverzet korlátoéásáí célzó megegyezés irányában-«. A pénteki ülésen ismét mindkét küldöttségvezető beszélt. Előterjesztésükkel kapcsolatban a »leltározás« szót emlegették, ami gyakorlatilag a stratégiai erőviszonyok adott helyzetének felvázolását jelenti. A SALT bécsi fordulójának következő ülését kedden, március 23-án tartják a szovjet nagykövetségen. (MTI) Rogers és Abba Ebon Hangsúlyozott egyetértés Pénteken délelőtt a kiújult amerikai—izraeli »bizalmi válság« légkörében ült össze Washingtonban Rogers külügy miniszter bizalmas tanácskozásra izraeli kollégájával, Abba Ebannal. A találkozót megelőzően amerikai kormányszóvivők hangsúlyozták. Rogers külügyminiszternek nincs szándékában nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy Izrael változtasson a Jar- ring-féle béketerwel szemben tanúsított elutasító magatartásán. Az amerikai—izraeli nézet- eltérések nyílt kirobbanása után egyébként mindkét fél »az alapvető célokban való egyetértést« hangsúlyozza. Tanácskozik a pedagógus szakszervezet kongresszusa .Pénteken reggel 400 küldőit és meghívott részvételével megkezdte kétnapos tanácskozását a pedagógusok szakszervezetének IX. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, az országgyűlés elnöke, 11 ku Pál művelődésügyi miniszter, valamint politikai, pedagógiai, tudományos életünk több más ismert személyisége. A részvevők meghallgatták a központi vezetőségnek a szakszervezet utóbbi négyesztendős tevékenységéről szóló beszámolóját. A főtitkári referátum után megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Kállai Gyula is. értekezlete — Szocialista iskolarendszerünknek stabil alapjai vauinak — mondotta többek között. — A szocialista nevelés- nek-oktatásnak számos fontos eleme van, de a legfontosabb, mindennek a lelke: a pedagógus .. — Pártunk a magyar pedagógustársadalmat első számú szövetségesének tekinti abban a nehéz munkában, amelyet a szocialista ember megteremtéséért folytat. A párt elismerését és köszönetét fejezi ki a magyar értelmiség legnépesebb osztagának, a pedagógusoknak ezért a munkáért. Kérem Önöket, töltsék be nagyszerű hivatásukat abban a tudatban, hogy a párt, az állam, a nép teljes bizalommal tekint munkájukra, s igyekszik minden segítséget megadni, hogy ez* sikerrel végezhessék. A kongresszus délután szekciókban folytatta munkáját. Az egyesített fegyveres erők főparancsnoksága tervének megfelelően 1971. március 15— 19. között Budapesten a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek vezérkari főnökei értekezletet tartottak. Az értekezletet Stemenko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke vezette. Az értekezleten az egyesített fegyveres erők harckészültsége további növelésével kapcsolatos kérdéseket tárgyalták meg. A négyszázad!k Kozmosz-hold A Szovjetunióban pénteken Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—400 jelzésű mesterséges holdat. A műhold folytatja az űrkutatási programot. A mesterséges hold fedélzetén a pálya adatait mérő műszereket, valamint rádiótele- metrikus rendszert helyeztek el, amely .ovábbítja a műszerek által szerzett adatokat. A mesterséges hold berendezései rendeltetésüknek megfelelően működnek. (MTI) fi VASÁRNAPI SZÁMUNK IARTALMÁBÚI KERCZA IMRE: Az álmok előbbre járnak (3. oldal) SZERECZ AGNES: Visszatérnek a kismamák (4. oldal) BAN ZSUZSA: A nagyberki példa (5. oldal) DANG MANH TFIÜONG: Kislány és katonák (7. oldal) CSABA IMRE: fl párizsi kommün magyar kapitánya (7. oldal)
