Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

(folytatás az 1. oldalról) 1969-ben lényegében változat­lan maradt, 1970-ben ismét emelkedett. Az ötévi növeke­dés 20 százalék volt (a ter­vezett 24—27). A termelés nö­vekedésének kisebb része (61 százaléka) származott az egy főre jutó termelés emelkedé­séből, mint amekkorával a terv kidolgozásakor számoltak. A beruházásoknak, különö­sen a központilag elhatáro­zott fejlesztési programoknak Is szerepük volt abban, hogy a III. ötéves terv időszakában folytatódott az ipari struktúra korszerűsítése. A terv oélki ­tűzéseinek megfelelően a vegy­ipar, a vülamasenergia-ipar és a gépipar az átlagosná' gyorsabban fejlődött, arányú/ a termelésben emelkedett Csökkent az iparon belül a bányászat, elsősorban a szén­bányászat, az építőanyag-ipar és a könnyűipar súlya, mig a kohászaté gyakorlatilag nem változott. A szénbányászat arányának csökkenése hozzá­járult az energiastruktúra ja­vulásához, fiz építőanyag-ipa*- mérsékelt fejlődése azonban nem volt összhangban a nép­gazdaság növekvő szükségle­teivel. AZ IPARI TERMELÉS ALAKULÁSA ÁGAZATONKÉNT Az 1970. év az 1965. év százalékában • terv tény Bányászat 112 (a) 107 Villamosenergla-ipar 146 (a) 144 Kohászat 128 (a) 133 Gépipar Ebből: híradás- és vákuum­140—145 146 technikai ipar 146 (a) 175 műszeripar 154 (a) 174 építőanyag-ipar 125—130 124—126 vegyipar 155—160 173 könnyűipar 120—124 126 élelmiszeripar 128—132 124 szocialista ipar összesen 132—136 135 (a): Nem a tervtörvényben, hanem a terv számítási anya­gában szereplő előirányzat. Az 1966—1970. években je­lentősen változott az energia- termelés és -felhasználás szer­kezete. A földgáztermelés több mint háromszorosára emelke­dett A szénhidrogének 1970- ben az energia-hordozók ter­melésének 35 százalékát, fel- használásuk 44 százalékát ad­ta. (A terv a felhasználáson belül legalább 38 százalékos arány elérését írta elő.) A villamosenergia-kapacitás lényegében a tervezett mér­tékben, 930 mW-tal bővült, a/ import fokozása érdekéber megépült a 400 kilowoltos táv vezeték. 1970-ben 14,5 milliárd kWó villamos energiát ter­meltünk, 30 százalékkal töb • bet, mint 1965-ben. A kohászaton belül emelke­dett az alumíniumkohászat sú­lya. A vegyipar ötéves beru­házásai meghaladták a 20 milliárd forintot. Elsősorban a kőolajkitermelő- és feldolgozó- ipari, a műtrágyatermelő és a gyógyszeripari beruházások voltak jelentősek. A műanyagtermelés öt év alatt megkétszereződött, de a tervezett mennyiséget nem ér­te el. A műszálgyártás öt év alatt másfélszeresére, ezen be­lül a szintetikus alapú szála­ké két és félszeresre emelke­dett. Az építőanyag-ipar termelé­se öt év alatt 24—26 száza­lékkal emelkedett. A gyorsabb fejlődést kapacitás- és munka­erőhiány, a beruházások elhú­zódása, egyes ágazatokban gyakori üzemzavarok stb. gá­tolták. A gépipar térmelése az I960 —1970. években 46 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági gépgyártás az utóbbi években csökkentet­te a traktorok és növelte a munkagépek gyártását — Az építőipar szükségleteinek meg felelően emelkedett a fém épületszerkezetek és az ipari fémszerkezetek termelése. — A gépek és gépi berendezései gyártása az 1966—1968. év gyors fejlődés után az 1969— 1970. években stagnált. 1968. január 1-vel megvál tozott a termelői árrendszer. 1969-ben a termékek egyhar- madának az ára rögzített, ill. maximált volt, kétharmad« szabad, mozgóáras kategóriáb; tartozott. Az 1968. január 1-, árrendezés nyomán az ipar* termelői árak majdnem 6 szá­zalékkal, ezt követően 1969- ben és 1970-ben évi 2—2 szá­zalékkal emelkedtek, így a< 1970. évi árszínvonal mintegv 10 százalékkal volt magasabb az 1967. évinéL ÉPÍTŐIPAR A III. ötéves terv időszaká­ban az építőipari termelés a 24—28 százalékos növekedési előirányzatot jóval meghaladó mértékben, 62 százalékkal emelkedett. A növekedés na­gyobb volt, mint az előző öt­éves időszakok bármelyikében Az állami építőipari vállalatok termelése 45 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké 61 százalékkal, a nem építőipari szervezetek építőipari tevé­kenysége pedig több mint két­szeresre enialkedett. Az építőipari tevékenységen belül a beruházási jellegű építési munkák aránya emel­kedett, a fenntartási munkáké csökkent 1966—1970. években az ál­lami építőiparban javult az erők koncentrációja, csökkent az egyidejűleg folyamatban levő építkezések (munkahe­lyek) száma. Az építkezések kivitelezési ideje — annak el­lenére, hogy öt év alatt kb. 15 százalékkal rövidült — to­vábbra is hosszú. Az építőipari termelés ter­vezettnél nagyobb növekedése nem szüntette meg az építő­ipari kapacitás és a fizető­képes építési igények közötti feszültséget. Az építőipari árak színvonala az 1968. évi 13 szá­zalékos növekedés után 1969- ben és 1970-ben is évi 3—4 százalékkal emelkedett MEZŐGAZDASÁG, ÉLELMISZERIPAR, ERDŐGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság bruttó ter­melése az 1966—1970. évek­ben kb. 16 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves időszakban. A terv 13—15 szá­zalékos emelkedést írt elő.) Az összes termelésen belül a növénytermelés 17 százalék­kal, az állattenyésztés 14 szá­zalékkal nőtt. A termelés növekedése a mezőgazdasági keresők számá­nak a korábbi éveknél mér sékeltebb csökkenése melleti ment végbe, és teljes egészé­ben a termelékenység emelke­déséből adódott. A termelé­kenység emelkedését elősegí­tette a gépesítés, az öntözés, a műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználásának foko­zódása. öt év alatt a mezőgazdasági üzemek 30 300 traktort, 7000 gabonakombájnt, 5700 trakto­ros sorvetőgépet, 14 800 trak­torekét, 4300 silókombájnt vá­sároltak, az öntöző berendezé­sekkel ellátott területet 370 ezer hektárról 460 ezer hek­tárra növelték. 450 ezer szarvasmarha és 810 ezer ser­tés számára új férőhelyeket létesítettek, a magtárak befo­gadóképességét 400 ezer ton­nával bővítették. A jelentős beruházás ellenére a traktor- beszerzés és a talajjavítás el­maradt a tervezettől. A műtrágya felhasználása a terv előirányzatának megfe - lően emelkedett és az 1968— 1970. években kétszer annyi volt, mint az előző öt évben. Egy hektár területre (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös) ható­anyagban 1965-ben 63 kg, 1970-ben 146 kg műtrágya ju­tott. A mezőgazdasági termeié? szerkezete a gazdaságpolitikai intézkedések hatására a nép- gazdasági igényeknek megfe­lelően változott A kenyérga­bona-termelés — a tervidősza­kot megelőző évektől eltérően — minden évben fedezte a szükségletet. A korábbi nagy­arányú telepítések termőre fordulásának eredményeként a növénytermelésen belül emel­kedett a gyümölcs- és a szőlő­termelés aránya. Bár az állat­állomány időszakonként csök­kent, a hústermelés évről év­re emelkedett. A mezőgazda- sági üzemek termelésének szerkezetét "módosította az ún. kiegészítő tevékenység gyors ütemű elterjedése és növeke­dése is. A mezőgazdasági terület, azon belül a szántóterület is, évi átlagos termés- mennyiség, millió tonna 1961—1965 1966­búza 2,0 árpa 1,0 kukorica 3,3 cukorrépa 3,1 burgonya x 1,7 valamivel kisebb volt, mint az előző ötéves időszakban. A ve­tésterületen belül nőtt a ke­nyérgabona, a zöldség, egyes szálas takarmány-növények aránya, a kukoricáé alig vál­tozott, több növényé vászon i (köztük az árpáé, cukorrépáé, a burgonyáé) csökkent. A ter­mésátlagok emelkedtek és a tervben számítottnál is maga­sabbak voltak. Termésátlag, q/hektár ■1970 1961—65 1966—70 3,0 18,6 24,3 0,8 18,7 21,2 4,0 26,1 32,3 3,2 246,4 325,2 1,7 79,1 104,5 A beruházások árszínvonala központi árintézekdések és a kapacitásokat meghaladó épí tési igények, valamint egyéb tényezők hatására számotte vően emelkedett. Az áremei kedés 1968-ban az általáno árrendezéssel összefüggésben ipar építőipar mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás szállítás és hírközlés kereskedelem kommunális ellátás összesen: kb. 13 százalék volt, a to­vábbiakban évi 2—3 százalék. Az 1966—1970. években az építési beruházások volumene 52 jzázalékkal, a belföldi gé­peké 46 százalékkal, az im­portgépeké 66 százalékkal emelkedett az előző öt évhez képest. Százalékos Az 1961—1965, megoszlás évek százalékában 40,8 143 2,5 179 19,2 173 13,4 150 3,4 153 20,7 141 100,0 150 A FONTOSABB NÖVÉNYEK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA 1966—1970. ÉVEKBEN Népesség, foglalkoztatottság. életszínvonal Az állattenyésztés termelé­sének növekedése nagyrészt az állomány minőségi válto­zásaiból adódott. A mezőgaz­daság átszervezése óta fokozó­dott az új fajták tenyésztése, nőtt a hústermelő állatok ará­nya, csökkent a tenyésztéshez, hizlaláshoz szükséges idő, a termelés intenzívebbé vált. A hozamok az állattenyésztés minden ágában emelkedtek. A vágómarha-termelés az elmúlt' öt év átlagában évi 300 ezer tonna volt, 20 száza­lékkal több, mint a II. ötéves tervidőszakban, a vágósertésé az előző öt évhez képest 6 százalékkal nőtt, és éves át­lagban 690 ezer tonnát tett ki. A vágóbaromfi-termelés kb. 28 százalékkal, a tojás­termelés 34 százalékkal, a tejtermelés 5 százalékkal volt több, mint az előző őt évben. A tehenenként! tejhozam 12 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv a hozamok emelése mellett elsősorban a szarvasmarha- és a juhállo­mány növelését tartotta szük­ségesnek. A szarvasmarha-ál­lomány 1970 decemberében 1.9 millió darab volt, kb. akkora, mint 1965 végén. A sertésál­lomány a tervidőszak végén 7,3 millió darab volt, 11 szá­zalékkal nagyobb az öt évvel korábbinál. A juhállomány öt év alatt kismértékben csök­kent, a baromfiállomány je­lentősen emelkedett. A mezőgazdasági termékek áruforgalma a termelést meg­haladóan, öt év alatt 25 . szá­zalékkal nőtt. Az árarányok javítása céljából a tervidő­szakban többször emelték a mezőgazdasági termékek ter­melői árát és árszínvonaluk 1970-ben 33 százalékkal ha­ladta meg az 1965. évit. A tervidőszak alatt az álla­A külkereskedelem szerepe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt. 1970- ben 134 országgal volt keres­kedelmi kapcsolatunk; legje­lentősebb külkereskedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország. Ezekkel az országokkal a tervidőszakban az áruforgalomnak majdnem kétharmadát, a nem szocialis­ta országokkal 35 százalékát bonyolítottuk le. A jelenlegi gazdaságirányí­tási rendszerben több mint 60 termelő és kereskedelmi vállalat kapott felhatalmazás* önálló külkereskedelmi tevé­kenység folytatására. Az lV6i—1970. években több mint 330 milliárd forintot for­dítottunk beruházásokra, ösz- szehasonlító árakon számolva kereken 50 százalékkal töb­bet, mint a XI. ötéves terv időszakában, és 14 százalékkal többet, mint a II. ötéves terv időszakában, és 14 százalékkal többet, mint amennyit a terv előirányzott. A beruházás gyorsabban nőtt, mint a nem­zeti jövedelemi: 1 százalék nemzeti jövedelem növekedés­re 1961—1965. években 1,2 százalék, 1966—1970. években 1,5 százalék beruházás-növe­kedés jutott A beruházások évenkénti alakulása nem volt egyenletes. A XII. ötéves tervidőszak­ban megváltozott a beruházá­sok rendje. 1968-tól kezdve s tervszerű irányítás a nagy jelentőségű, népgazdasági cé­lú beruházások tekintetében továbbra is központi döntés alapján, más beruházások (vál­mi gadzaságok és a termelő- szövetkezetek gazdálkodása önállóbb lett. A termelői árak emelése lehetővé tette, hogy a beruházások nagyobb része* fedezzék vállalati eszközökbő' és növelte a vállalati jöve­delmet is. Az élelmiszeripar 1970. évi termelése 24 százalékkal meg­haladta az 1965. évit. A fo­gyasztói igényeknek megfele­lően a hagyományos ágazatok — malomipar, sütő- és tészta­ipar — termelése csak kis­mértékben emelkedett. 1970- ben a húsipar termelése 23 százalékkal, a baromfi- és to- jásfeldolgozó-iparé 80 száza­lékkal, a tartósítóiparé 68 szá­zalékkal haladta meg az 1965. évit. A növekvő belföldi szük­séglet mellett a tartósítóipari termékek iránt külföldön is nagy volt a kereslet 1966—1970-ben az előző öt évhez képest 15 százalékkal nőtt a fakitermelés, és ked­vezően alakult a kitermelt fa választéka. A keménylombos fafajokat nagyobb arányba” használtuk fel farost- és for- gácslemezgyártás céljaira. Megszűnt a tűzifa behozatala és nőtt a papírfaexport SZÁLLÍTÁS, HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok áruszállítása (árutonnakilomé­ter alapján) 1970-ben 25 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben, a nem közlekedési vállalatoké pedig több mint kétszeresre emelkedett. Az el­múlt öt évben a szállításban tovább nőtt a gépkocsiközle­kedés szerepe. 1970-ben a vas­úti áruszállítás teljesítménye 15 százalékkal, a tehergépko­csi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal múlta felül az 1965. évit,. Az exportképesség javulását mutatja, hogy a kivitel a nemzeti jövedeleriaél jobban, öt év ajatt az előző öt év­hez képest 53 százalékkal emelkedett. Az állami támo­gatásban részesülő export aránya kisebb lett, az expor- tált term, ékek forintráfordítá­sai csökkentek. 1970-ben 1965-höz képest az összes export 53 százalék kai nőtt, ezen belül az ipar­cikkek és a mezőgazdasági élelmiszeripari termékek ki­vitele nagyjából azonos mér­tékben emelkedett. Az összes export 77 százaléka ipari ter­mék, 23 százaléka mezőgaz­dasági eredetű termék volt lalati, szövetkezeti) esetében közvetve, gazdasági szabályo­zók útján valósult meg. A központilag eldöntött beruht ■ zásokra 1968—1970. években kb. 107 milliárd forintot for dítottunk, az összes beruházá­soknak csaknem felét. Ezen belül a különösen fontos egyedi nagy beruházások ösz- szege kb. 40 milliárd forint volt, az összes beruházás 13 százaléka. A vállalati és szö­vetkezeti beruházások aránya évről évre nőtt. Az elmúlt há­rom évben vállalati beruházá­sokra 79 milliárd forintot, szö­vetkezeti beruházásokra 31 miUiárd forintot fordítottak, arányuk az összes beruházá­son belül 36, illetve 14 száza­lék volt 1968 óta a beruházások fi­nanszírozásában a költségve­tési források csökkenése mel­lett fokozódott a vállalati ala­pok felhaáználása és a hitei Az 1970. év végén az or­szág népessége 10 347 000 fő volt, 187 ezerrel több, mint 1965 végén. Az 1000 lakosra iutó természetes szaporodás az előző öt évben 3, az utol­só öt évben 3,7 volt Az 1966—1970. években csaknem 750 ezer gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. A születések számának növeke­désében szerepük volt az anyák helyzetét javító kor­mányintézkedéseknek. 1966- ban 4 hónapról 5 hónapra növelték a dolgozó nők szü­lési szabadságát, 1967-ben be­vezették a gyermekgondozási segélyt. Az 1966—1970. években 563 ezren haltak meg, 1000 lakos­ra éves átl" *ban 11 halálozás jutott (az előző ötéves Idő­szakban 10,2). A halálozási arány emelkedését a népes­ség öregedése idézte elő: I960 végén a népesség 16 száz;lé- ka, 1970 végén 17 százaléka volt 60 éves és idősebb. A III. ötéves terv időszaká­ban 13 községet nyilvánítot­tak várossá; jelenleg 76 váro­sa van az országnak. 1970-ben a népesség 45 százaléka — 4 700 000 ember — élt váro­sokban. Az aktív keresők száma a III. ötéves tervidőszakban több mint 300 ezer fővel, 7 százalékkal nőtt és 1970 vé­gén meghaladta az 5 milliót; A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme öt év alatt 34 százalékkal nőtt, a III. ötéves te/vben előirány­zott 14—16 százalékkal szem­ben. A reáljövedelem ötéven­kénti emelkedése az előző öt­éves időszaktól eltérően vi­szonylag egyenletes volt. A 111. ötéves tervidőszakban a munkások és alkalmazottak egy főre jutó összes reáljöve­delme éves átlagban majdnem 6 százalékkal, a parasztságé több mint 7 százalékkal emel­kedett, és az 1970 évi színvo­nal a munkás és alkalmazott népességnél 31 százalékkal, a parasztságnál 41 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. Az eltérő fejlődés következté­ben a tervidőszak végére a fizikai dolgozók két alapvet.' csoportjának, a munkásoknak és a parasztoknak a jövedel­mi színvonala országos átlag­ban kiegyenlítődött. A lakosság reáljövedelmé­nek alakulását a munkából származó jövedelem mellett befolyásolják a pénzbeli és természetiem társadalmi jut­tatások is. Az elmúlt öt év alatt a természetbeni társa­dalmi juttatások (ingyenes egészségügyi, oktatási, bölcső­dei ellátás stb.) egy főre jutó reálértéke kb. 25 százalékkal, a pénzbeli juttatásoké mint­egy 67 százalékkal emelke­dett. A pénzbeli társadalmi juttatásokon belül a családi pótlék és a gyermekgondozási segély, valamint a nyugdíjak növekedése volt a legszámot­tevőbb. A családi pótlékban része­sülő családok száma öt év alatt 600 ezerről 700 ezerre a kifizetett családi pótlók az 1965. évi 1,6 milliárd forintról 1970-ben 2,8 milliárd forintra emelkedett. 1970. végén 167 ezer nő részesült gyermekgon­dozási segélyben, és az év fo­lyamán e címen 1,2 milliárd forintot fizettek ki. Az elmúlt öt év alatt több­ször emelték a nyugdíjakat, elsősorban az alacsony nyug­díjakat. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozóan új nyugdíjrend­szer lépett élétbe, amely lé­nyegében jelentősen közele­dett az alkalmazásban állóké­hoz. Az egy nyugdíjasra jutó összeg havi átlaga 577 forint­ról 757 forintra emelkedett. A nyugdíjra folyósított összeg öt év alatt 69 százalékkal nőtt és 1970-ben 13,1 milliárd fo­rint volt. A tervidőszakon belül rész­leges fogyasztói ármódosítás először 1966-ban volt. 1968 januárjában olyan ár­rendszer lépett életbe, amely a fogyasztási cikkek viszony­lag széles körénél lehetővé tette a szabadabb ármozgást. Ez az árrendszer a központi árellenőrzés mellett az alap­vető fogyasztási, cikkek árá­nak hatósági rögzítésével, il­letve maximálásával biztosí­totta, hogy az általános ár­színvonal ne emelkedjék az éves tervekben számítottnál nagyobb mértékben. A III. ötéves terv idősza­kában összesen 327 ezer lakás épült, 45 ezerrel több, mint az előző ötéves időszakban, és 27 ezerrel több, mint amervy- nyit a terv előirányzott. 1970 végén az orvosok szá­ma 4000 fővel 23 500-ra emel­kedett, 10 ezer lakosra 23 or­vos jutott. Az egy körzeti or­vosra jutó lakosok száma 7 százalékkal csökkent. Több új kórház kezdte meg működését, valamennyi vidéken. A bőví­téseket is figyelembe véve, a kórházi ágvak száma öt év alatt csaknem 7000-rel gvara- oodott és 1970 végén 84 500 volt. 197(V július 1-től megszűn­tek az ingyenes kórházi ápo­lás Időtartamában korábban meglevő különbségek: a dol­gozók kórházi ápolást igénylő családtagjai, valamint a nyugdíjasok és családtagjaik •s időbeni korlátozás nélkül iogosultak díjtalan kórházi ápolásra. Az 1970—71-es tanévben a különböző oktatási intézmé­nyekben, a szakmunkástanu­lókkal együtt, 1800 000 fő ta­nult. A szakmunkástanulók szá­ma évről évre emelkedett, és az 1970—71-es tanévben kb. 223 000 fő volt, mintegy 51 ezerrel több az öt évvel ko­rábbinál. A felsőfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatán 55 ezren fejezték be tanulmá­nyaikat, 22 ezerrel többen, mint 1961—1965. években. A végzők egyharmad része, kb. 18 400 fő, műszaki oklevelet szerzett. 1970 végén 1200 000 embernek volt legalább érett­ségije, a 18 évesnél idősebb népesség 16 százalékának, az öt évvel azelőtti 13 százalék­kal szemben. A főiskolai vég­zettségűek száma öt év alatt 44 százalékkal emelkedett, a 25 éves és Idősebb népessé­gen belüli aránvuk megközelí­tette az 5 százalékot. Az öt év alatt kiadott köny­vek száma 22 300. példánvszá- ma 236 millió volt. Az előző ötéves időszakhoz kénest a művek száma 4100-zal. a pél­dányszám 21 millióval emel­kedett Budapest, 1971. március 20. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (MTI) Külkereskedelem Beruházások 2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 197L március 20.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom