Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-17 / 64. szám
Újabb jelölő gyűlések a megyében A bizalom alapja a végzett munka Az úttörők fúvószenekara köszöntötte Lengyeltótiban tegnap este a 8. választókerület képviselőjelölésére érkező lengyeltótiakat, hácsiakat, kisbe- rényieket, buzsákiakat, tás- kaiakat és öreglakiakat. A mintegy hatszáz jelölő összejövetelén részt vett Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke, Kocsis László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, és ott voltak a fonyódi járás párt-, tanácsi és tömegszervezeti vezetői is. A jelölő gyűlést Reizer József, a helyi Somogy Népe Tsz főagronómusa nyitotta meg, majd Szován Károly, a lengyeltóti ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke ismertette a legutóbbi választások óta elért főbb gazdasági eredményeket, különös tekintettel a helyiek által megtett útra. Ezután ismét Lakatos Andrást, a Bala- tonboglári Állami Gazdaság főkertészét javasolta képviselőjelöltnek. A bejelentést nagy taps követte. — Lakatos elvtárs az elmúlt két választási ciklusban becsületesen megállta helyét, jól élt a kapott bizalommal. Az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának tagjaként dolgozott, s gazdaságában példamutató szakemberként, választói között a gondokról szívesen beszélgető és orvoslást kereső képviselőként ismertük meg — mondta. Ezután egymást követték a felszólalások. Szalai Gézának, a gazdaság lengyeltóti üzemegysége vezetőjének meleg ajánlása után Haszon Lajos, a lengyeltóti községi pártbizottság titkára mondta: — Mintegy kétszáz kommunista nevében köszöntőm a jelölő gyűlést Lakatos Andrást alkalmasnak találjuk a jelölésre: a községi pártbizottság egyetért a Hazafias Népfront javaslatával, és teljes mértékben támogatja azt. Knézics István, a buzsáki tanács vb-elnöke, Hajdú Fe- rencné kórházi dolgozó, majd Mezőgazdasági szakember Szabó Ferenc, az Oregiaki Állami Gazdaság párttitkára csatlakozott a javaslathoz. A gyűlés elnökének kérésére szavaztak a jelölők. A kézfeltartások egyhangú véleményt tükröztek, s ezt tanúsította a a közéletben nagy taps is: Lakatos Andrást ismét képviselőnek jelölték. A képviselőjelölt köszönő szavai után az országgyűlés munkájáról, a hozott törvények fontosságáról szólt, majd megköszönte az előlegezett bizalmat. Végül az úttörők műsora következett: énekkel, zenével köszöntötték a részvevőket A nagybajami jelölő gyűlés után Igáiban találkoztak a helybeliek, a ráksiak, a so- mogysziliek, a szentgáloské- riek a képviselőjelöltjükkel. Zsúfolásig megtelt az ünnepélyesen földíszített filmszínház, s akárcsak Nagybajomban, ahol öt községből vették részt a jelölő gyűlésen, Igáiban is egyhangúan képviselőnek jelölték Horváth Lászlót, a nagybajami Lenin Termelő- szövetkezet 36 éves elnökét. A 4. számú választókerület igali jelölő gyűlését Fehér István, a községi tanács vb- elnöke nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára, Gál Sándor, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára, Csek József, a járási tanács vb-elnöke. Pfeiffer Elemér, a népfront megyei bizottságának tagja, a közép-somogyi tsz-szövetség titkára előadásában megállapította, hogy a négy évvel ezelőtt meghirdetett program, amelyre a választópolgárok szavazatukat adták, teljesült. A mostani program lényegét a párt X. kongresszusa határozta meg, és ezt a népfront elfogadta. Az előadó meleg szavakkal javasolta képviselőnek a nagybajomi tsz-elnököt, aki tizenegy éve él és dolgozik Nagybaj ómban. Lelkes gyűlésen döntöttek az igaliak és a környékbeliek a képviselőjelölt személyéről. A felcsattanó taps azt jelezte, hogy alkalmasnak tartják e fontos tisztségre az agrár- tudományi egyetemet végzett mezőgazdasági szakembert. S a felszólalók — Danes Sándor somogyszili tsz-elnöb, Kovács Imre, a népfront igali elnöke, Kálmán Sándor szentgáloskéri tsz-főkönyvelő, Jovánczai István igali főagronómus, Lucza Ernőné, az igali nőbizottság elnöke — megerősítették a javaslatot azzal, hogy a nagy- bajomi tsz-elnököt mindenki tiszteli, vezetése alatt szép eredményt ért el a tsz, részt vesz a közéletben, a szocialista nagyüzemi gazdaság vezetésével felmutatott erényeit biztosan tovább kamatoztatja a válaszókerület javára. Kézerdő emelkedett a magasba, s a gyűlés csaknem kétszázharminc részvevője egyhangúlag elfogadta Horváth Lászlót képviselőjelöltnek. A jelölt megígérte, minden igyekezetével azon lesz, hogy — ha megválasztják — megfelelően képviseli a választópolgárokat. A 32 éves képviselőjelölt Várossá alakítása óta tegnap jelölt először képviselőt a 17 ezer lakosú Siófok. A fiatal város alighanem az egyik legfiatalabb képviselőjelöltet indítja az április 25-i választáson. A filmszínházban megtartott jelölő gyűlésen 600 kéz emelkedett a magasba, amikor Dohány Imre, a Kőolajvezeték Vállalat igazgatója a népfront képviseletében a vállalat főmérnökét, Fecser Pétert javasolta képviselőjelöltnek. A 32 éves olajmémök 1967 óta végzi feladatát jelenlegi beosztásában, rendkívül nagy szorgalommal. Munkája nagy felelősséget és sok gondot okoz. Hogyan felelt meg ennek a fiatal főmérnök? A jelölő gyűlésen munkatársai és azok az emberek beszéltek erről, akikkel tevékenysége során kapcsolatba került. Tamás Imre, a Kőolajvezeték Vállalat osztályvezetője: I Szerénysége és emberszeretete magas műszaki felkészültséggel párosul. A legnehezebb feladatokat is megoldja. Pomucz János városi népfronttitkár: — A város lakói azt akarták, hogy olyan vállalattól jelöljünk képviselőt, amelyik a legtöbbet tette Siófokért, a Kőolajvezeték Vállalat megfelel e követelménynek. Azt is mondták, hogy a főmérnöknek nincs még nagy közéleti múltja. Ez igaz, de azt is figyelembe kell venni, hogy a jelölt a Siófok javára munkálkodó fiatalok közé tartozik. Ha megkapja jelölőinek voksát a választáson, felelősségteljes feladathoz jut: tegyen, harcoljon még többet a városért, a Balaton-part fejlesztéséért. — E munkához — mondta dr. Viczián Antal, a kórház igazgató-főorvosa — jó alapot kapott eddigi beosztásában. Az az ipar, melyet képvisel, a haladást, a húzóerőt jelenti itt. Kékesi Jenő balatonendrédi tsz-elnök az kérte: képviselje választókörzete minden lakóját úgy, ahogy iparága érdekeiért, fejlesztéséért harcolt. A szavazás után a képviselő- jelölt kért szót dr. Gáti Istvántól, az ülés elnökétől. — Köszönöm a bizalmukat — mondta. — Tudom, a ma kapott bizalom előleg is. Egyedül azonban aligha lennék képes annak a jelentős feladatnak elvégzésére, amelyre a jelenlevők szánnak. Munkámhoz, közéleti tevékenységemhez tehát továbbra is az önök támogatását kérem Kisgyülések Balatonszabadiban Kisgyűlésre gyülekeztek tegnap este két tanácsi körzet lakói Balatonszabadi általános iskolájának két osztályában. Mi előzte meg e jelölő gyűléseket? Erről beszélgettünk Blázsi Gyula vb-elnökkel, aki az elmúlt napok széles körű felvilágosító tevékenységéről tájékoztatott. Sulák Gyula jelöltet, a balatonszabadi November 7. Tsz bérelszámoló csoportjának vezetőjét mindenki ismeri a faluban. 1949 óta tanácstag, s a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnöki tisztét is régóta betölti. Tanácstagként nagy »csatákra« emlékezik. Az orvosi rendelő építéséért, a járdákért együtt harcolt a többi tanácstaggal. Vallja, hogy ez a tisztség felvilágosító munkára is kötelez. Dr. Vincze Domonkosáé a másik körzet jelöltjének Vonnák Károlynét javasolta. Elmondta, hogy Vonnák Károly- né az előző tanácsi ciklusban kiváló munkát végzett tanácstagként. Iskolai igazgató- helyettesi teendői mellett a nőbizottság hely szervének is titkára. Részt vesz a község gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságának munkájában, és energiájából, tenni akarásából még arra is telik, hogy népi ellenőrként tevékenykedjen, továbbá könyvbizományosa legyen a községnek. Balatonszabadi szülötte, jól ismeri, »hol szorít a cipő«. Vonnák Károlyné ismertette a múlt év munkáját, a településben végbement változásokat. Röviden vázolta a mostani tervidőszak feladatait. Beszéde nem volt szóvirágos, váratlan fordulatokkal teli felszólalás; szavaiból a lehetőségeket mérlegelő, reálisan látó ember képe bontakozott ki. Tudja a legnagyobb igazságot, hogy a célt csak együtt, közös munkával lehet elérni. S a munkából vállalja a reá jutó részt. Az emberért cselekszik. Kendős asszonyok, megfontolt szavú férfiak hallgatták Sulák Gyulát és Vonnák Károlynét. Hozzászólásaikból érződött a felelősség és a komoly szándék: a következő öt évben ismét nagyot kell előrelépnie a községnek. Át kell alakítani a művelődési házat, be kell fejezni a járda építését, új iskola is szükséges. A tanácstagban e munka segítőjét, szervezőjét látják. Magasba emelkedtek a kezek. A »kisgyülések« eredménye: a balatonszabadi 6-os körzet tanácstagjelöltje Sulák Gyula, a 11-es körzeté Vonnák Károlyné lett MAI KOMMENTÁRUNK ÖSSZEFÜGGÉSEK Két írásos anyag van előttem. Az egyik így kezdődik: »A Gazdasági Bizottság határozata szerint a népgazdaság valamennyi ágazatában meg kell vizsgálni a fizikai dolgozók továbbképzésének helyzetét«. A másik a Körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumból érkezett. Arról értesítenek bennünket, hogy gépész szakemberek részére kéthetes bentlakásos továbbképzési tanfolyamot szerveznek a karbantartás és az átmeneti korrózióvédelem témakörében. Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a két anyag között. Az első a határozat szükségességét magyarázza, amelyet mindannyian érzünk, tudunk. A mezőgazdasági dolgozók elméleti továbbképzése olyan tevékenység, amelynek fontosságát nem napjaink embere fedezte föl. Gondoljunk csak a régi gazdakörökre vagy az ezüst- és arany- kalászosgazda-tanfolyamokra. Csak a példa kedvéért említettem ezeket. Pedig hol tartott akkor még a mezőgazda- sági termelés műszaki—technikai színvonala! Mégis kellettek, mégis látogatottak és jók voltak. Ha az akkori termelési mód, termelési színvonal mellé helyezem a mait, akkor semmi magyarázat sem kell hozzá: nem csupán a hagyomány, a szokás kényszerít bennünket, hogy több figyelmet fordítsunk a mezőgazda- sági dolgozók továbbképzésére. Mert ha régen szükséges és jó volt, akkor ma nélkülözhetetlen. A forradalmi változással lépést tartani, az új technikát, a korszerűbb technológiát hatékonyan, s jól alkalmazni csak az a dolgozó képes, aki ismeri az ösz- szefüggéseket, aki kellő elméleti felkészültséggel rendelkezik. Ez pedig csak rendszeres, szervezett, céltudatos oktatással, továbbképzéssel valósítható meg! Az oktatási intézmények »tálcán kínálják« a lehetőségeket. A közelmúltban beszélgettem erről a Kaposvári Felsőfokú Technikumban, s most itt van előttem a körmendiek felhívása. Nem elvont, nem a gyakorlattól távol esően igyekeznek ők sajátos segítséget nyújtani mező- gazdasági üzemeinknek, hanem valóban olyan témákban szerveznek továbbképzést, ami »húsba vág«. Van még egy összefüggés, amire érdemes odafigyelni. A kongresszus kimondta: magasabb szinten. Ezért a magasabb szintért dolgozunk életünk minden területén. S ehhez nagyon hozzátartozik a Gazdasági Bizottság határozata, a körmendi és más mező- gazdasági iskolák továbbképzésre felszólító körlevele. V. M. Mintacsomagok, megsokszorozódott forgalom A mezőgazdasági szakkönyvek terjesztésének néhány tapasztalata a kaposvári járásban — Az idén 20 ezer forint értékű mezőgazdasági szakkönyvet adtunk el februárban, tavaly csak 8000 forintnyit. De az előbbi összeg nem végleges, mert sok kiküldött könyvet még nem számoltunk el — mondta Jakabffi Tibor- né, a kaposvári Faluelláto Könyvesbolt vezetője, amikor a mezőgazdasági könyvhónap eredményeiről, gondjairól beszélgettünk. — Milyen volt a felkészülés? — Elfogadható készlettel indultunk. A 80 ezer forint értékű mezőgazdasági szakkönyv egynegyede újdonság volt Kaptunk azokból a szakkönyvekből is, amelyek kifejezetten az idei februárra jelentek meg. így sikerült például dr. Molnár László kaposvári szakíró Jövedelmező állattartás háztájon című könyvéből — amely az idei könyvhónap egyik »slágere« volt — elegendő mennyiséget szerezni. A propaganda érdekében az idén is indított pályázatot a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat és a Szabad Föld szerkesztősége. A jutalomsorsoláson, amely március 17-én lesz Budapesten, 100 nyeremény talál gazdára 10 ezer forinttól 100 forintig terjedő értékben. A mi boltunkból 37 egyéni vásárló — aki 30 forintnál nagyobb értékben vásárolt könyvet a könyvhónapon — vesz részt a sorsoláson a termelőszövetkezeteken kívül, — Volt-e külön akciója a boltnak? — Nagy fába vágtuk a fejszénket. Tudjuk, hogy három éve megjelent egy rendelkezés, amely lehetővé teszi a mező- gazdasági nagyüzemeknek, hogy a szakkönyvet ugyanúgy termelőeszköznek tekintsék, mint a traktort, az ekét. Nemcsak a kulturális számlájukról fizethetik ki a szakkönyvek árát, hanem úgy vásárolhatják azokat, mint a többi munkaeszközöket. Ezért aztán a kaposvári járás huszonöt nagyüzemének kísérletképpen mintacsomagokat küldtünk ki szakkönyvekből. Egy-egy csomag 600—700 forint értékű volt. Igyekeztünk jól összeválogatni. így például belekerült a legtöbb csomagba Ha jas—Rázsó: Mezőgazdaság számokban, dr. Tóth Mihály: A öntözés üzemtana, dr Barabás: Takarmányozás, dr. Kocsis K.: Villamos berendezések gazdasági üzemeltetése a mezőgazdaságban, Somos— Túri—Korodi: Műanyaggal borított berendezések a zöldségtermesztésben, Bencze— Bodor—Paizs: Zöldségfélék növényvédelme, és Bállá—Sipos—Prohászka: Keveréktakarmányok című munkája. Kértük, hogy amire szükségük van, azt tartsák meg, a fölösleget pedig küldjék vissza Nagy izgalommal vártuk az eredményt. Hat termelőszövetkezetben jó fogadtatásra talált kísérletünk. Baté, Igái, Ka darkút, Memye, Gölle és Fonó a küldeményből 300—400 forint értékűt tartott meg. Hét termelőszövetkezet, sajnos Vásárlás nélkül küldte vissza a csomagot, és tizenkét szövetkezet még csak nem is válaszolt (a csomagot sem küldte vissza). Reménykedünk ad- ban, hogy ők is átveszik let’ alább a könyveknek egy re szét. — És a háztájival foglalkozó könyvek? — Változatlanul nagy az érdeklődés a nyúl-, a baromfi-, a sertéstenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermeléssel, vala - mint a szőlészettel foglalkozó szákkönyvek iránt. Ezekbe’ mintegy 350 kötetet adtunk el. A járásban pedig több szakíró-olvasó találkozó is volt. D. Z. A műszaki fejlesztésért Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta témabizottságainak idei munkatervét, amely a műszaki fejlesztés fő irányainak kialakítását szolgálja. A munkatér a népgazdaság legkülönbü zőbb ágazatainak legfőbb mi szaki irányelveit tűzi napi rendre: a gépipar, a villamosítás, az energiagazdálkodás és a vaskohászat fejlesztésének kérdéseit. A négyszáz téma közül körülbelül kilencven a lakosságot közvetlenül is érinti: az élelmiszergazdaság, a közlekedés, az építés és a közszükségleti cikkek gyártásának műszaki kérdéseivel kapcsolatban. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1971. március 17.
