Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

Statisztika a múlt évről Egyr' nőnek az állattenyésztés feladatai Ezt vesszük a keresetünkért Hogyan élünk, mire töltjük a pénzt? A kérdésre hosszú számsorral és a számo­kat ' értékelő következtetések­kel válaszol a Központi Sta­tisztikai Hivatal Somogy me­gyei Igazgatóságának jelentése. Az első, amit érdemes megje­gyezni: a régi gond — a me­gye népességének csökkenése — megszűnt. A 363 és fél ezer ember megélhetést talál So­mogybán. Ez a kedvező jelen­ség a foglalkoztatás növekedé­sének, a több munkahelynek, az iparosításnak köszönhető. A megyében több a foglal­koztatott, mint öt évvel ez­előtt, és lényegesen kevesebb az eltartott. Ez pedig abból adódik, hogy egyre több em­ber rendelkezik önálló nyug­díjjal az öregek közül. A nyugdíjjal rendelkezők számának növekedése és maga az a tény, hogy a magasabb ke­resetet biztosító ipari és épí­tőipari ágazatokban dinamiku­san fejlődött a létszám, egy­magában is növelte a megye lakóinak jövedelmét. Ennél azonban jelentősebb volt az átlagkereset növekedése. A múlt évben az ipari munkások átlagkeresete 6, az építőipar­ban dolgozóké pedig nyolc százalékkal nőtt. A harmadik ötéves terv időszakában az ipari munkásoké 23, az építő­iparban dolgozóké pedig 35 százalékkal nőtt összesen. A kereskedelemben ez alatt az időszak alatt 24 százalékkal nőttek a kereseti átlagok. Az is igaz, hogy ennek elle­nére még mindig az országos átlag alatt maradnak ezek a mutatók. A keresetnövekedésnél azon­ban nagyobb volt a megye la­kóinak pénzbevétele. A múlt évben a bérből és fizetésből élőké 11, a parasztságé 18 szá­zalékkal nőtt. Ez nagyjából a harmadik ötéves terv átlagos növekedési ütemének felel meg. A tervidőszak alatt ugyanis hetven százalékkal emelkedett a megye lakóinak pénzbevétele. Több volt a pénz, többet is vásároltunk. A megyében a kiskereskedelmi forgalom ötéves átlagban hz országosnál is gyorsabban emelkedett: á 66 százalékos felfutás két és félszerese a me­gye harmadik ötéves tervében előirányzottnak. Egyedül a múlt esztendőben 16 százalék­kal nőtt a kiskereskedelem forgalma. Az a tény, hogy a legdinamikusabb a vegyes iparcikk forgalmának emelke­dése volt, azt is szemlélteti, Űj istállóberendezés Göllén: a háztáji fejőgép AZ ESTI FEJÉS időszaká­ban látogattunk meg néhány olyan háztáji tehénistállót Göllében, ahol fejőgépet hasz­nálnak. Újdonságnak Számít ez nemcsak megyei, hanem or­szágos viszonylatban is, és szorosan kapcsolódik azokhoz a feladatokhoz, amelyek a háztáji szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztését jelölik meg. 1 Göllében négy »Boci« elne­vezésű, villamos energiával működtetett háztáji fejőgép van a gazdáknál, de hasonló berendezésből egy-egy találha­tó Kisgyalánban, Gamáson és a Baranya megyei Bodán. A göllei látogatáson a Somogy megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség munkatársa és De- mény Rezső, a gép »szülőaty­ja« a kísérőnk. Miilléder Jó­zsefeknél a háziasszony »mu­tatta be« a család decemberi szerzeményét: — Több mint két hónapja használjuk, és mondhatom, elégedettek vagyunk vele. Ta­valy láttám először Kaposvá­ron, a háztájiról rendezett megyei tanácskozás gépbemu­tatóján, és nagyon megtetszett. Két tehenet fejünk vele, az egyiket mindjárt ezzel szok­tattuk. nem is, fejtük kézzel. Az idősebbik amelyiknél kézi fejés után kezdtük el használ­ni a gépet, már ugyancsak megszokta. Egy, másfél liter­rel több tejet fejünk tőle. Ez a készülék 4800 forintba ke­rült. A csarnokból havonta háromezer forint körüli tej­pénzt kapunk, tehát jó másfél hónap alatt együtt van a fe­jőgép ára. A gép készítőjétől hallom, hogy többen is érdeklődnék a gép iránt, főként a mezőgaz­dasági kiállításon bemutatott példány keltette föl az érdek­lődést. Az ország különböző részéből kérdezik, hogyan le­hetne hozzájutni. Nos: ezek a gépek egyelőre egyedi da­rabként készülnek, de várha­tóan megkezdődik a sorozat- gyártás is, és akkor az igé­nyek bizonyosan kielégíthe­tők tesznek. Hogy keresett cikk a tehéntartással hagyo­mányosan foglalkozó közsé­gekben a fejőgép, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Göllében rendezett bemuta­tón mindjárt ötöt is rendel­tek, s ebből négy használat­ban van a faluban. — Voltak itt mások is meg­nézni, hogyan használjuk — mondta Mülléderné. — Hiba még nem volt vele. A szom­szédban Puskáiknak is van egy gépük, úgy tudom, ők is elégedettek. A SZOMSZÉDOK valóban elégedettek. Az idős gazda azért döntött a fejőgép mel­lett, mert a kezei már nem bírják a fejést. Itt egy füg­gesztett tartón van a gépet hajtó villanymotor, Mülléde- réknél egykerekű kocsira sze­relték. Mindkét megoldás — a tapasztalatok szerint — be­vált, az egyéves garanciával vásárolt háztáji fejőgépek jó szolgálatot tesznek a tehén­tartó gazdáknak. Valószínű, hogy egyre több ilyen és ha­sonló gép könnyíti majd a munkát a háztáji tehenésze­tekben. H. F. hogy nem élelmiszerekre köl­tötté a lakosság a több pénzt. A kereskedelem a forgalom- emelkedést nagyobb készletek­kel érte el. Az árszínvonal emelkedése csak kis mérték­ben játszott közre, bár a gaz­daságirányítás mostani rend­szerében az áremelkedés érez­hetőbb volt. Nagyobb áremel­kedés a vendéglátó áraknál, egyes idénycikkeknél, a ru­házati cikkeknél és a bútorok­nál volt. A múlt évre azonban — éppen a javuló árukínálat és néhány intézkedés következté­ben — mérséklődött az áremel­kedés. Jelentősebb árszínvo­nal-növekedést a kisebb ter­méseredmények miatt a zöld­ségnél, gyümölcsnél lehetett tapasztalni. Az életszínvonal alakulására nagy befolyással van az is, hogy milyen körülmények kö­zött élnek az emberek. A har­madik ötéves terv időszaka alatt csaknem tízezer lakás épült Somogybán. A múlt év­ben kevesebb' állami és szövet­kezeti lakást adtak át, mint egy évvel korábban, ugyanak­kor húsz százalékkal több ma­gánlakást építették. ' A kényelmesebb életkörül­mények megteremtésében a közműellátásnak is nagy sze­repe van. Érdekesek az erre vonatkozó mutatók. A föld­gázt fogyasztó háztartások szá­ma tavaly másfélszeresére emelkedett, s nyolcvannyolc százalékkal többet fogyasztott a lakosság, mint egy évvel .ko­rában. A villanyfogyasztás 27 százalékkal nőtt. Propán-bu­tán gázt háromszor annyit használnak, mint öt esztendő­vel korábban, s a megye laká­sainak egyharmadában gázzal íűtenek vagy főznek. A múlt évben hét új törpe vízmüvet helyeztek üzembe. , A végzett munkát is befolyásolja, hogy a szülők milyen körülmények között hagyják gyermeküket. A múlt évben azonban a bölcsődék he­lyeinek száma alig változott. Kihasználtságuk — annak el­lenére, hogy az anyák egyre inkább veszik igénybe a gyer­mekgondozási segélyt — foko­zódott. Az óvodás korúak elhe­lyezése pedig még nehezebb. Különösen a városokban nagy a zsúfoltság. Kaposváron száz helyre 126, Siófokon pedig 125 gyermek jut. Ez a helyzet an­nak ellenére, hogy az elmúlt öt év alatt ötszáz új óvodai hely létesült a megyében. K. I. Dunántúli állattenyésztési szakirányítók tanácskozása Kaposváron A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumnak és az Országos Állattenyésztési Fel­ügyelőségnek régi hagyomá­nya, hogy tájegységenként, szélesebb körben megvitatják a korábbi idők munkáját, ta­pasztalatokat, és szót váltanak a soron következő feladatokról is. Tegnap Kaposváron kezdő­dött meg a dunántúli állatte­nyésztési felügyelőségek veze­tőinek, tenyésztési irányítói­nak, párt- és szakszervezeti titkárainak, a mesterséges ter­mékenyítő . állomások vezetői­nek kétnapos tanácskozása. A tanácskozáson részt vett dr. Magas László, a MÉM ter­melés- és műszakfejlesztési fő­osztályának helyettes vezetője, | dr. Baksa Ottó, az Országos i Állattenyésztési Felügyelőség vezetője, dr. Mészáros István, á Mesterséges Termékenyítő Állomások Országos Központ­jának vezetője, Exner Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munka­társa. Dianttyszky Sándor, a So­mogy megyei. Állattenyésztési Felügyelőség ' igazgatója kö­szöntötte a munkaértekezlet részvevőit, majd Tóth Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a két­napos tanácskozást Hangsú­lyozta, napjainkban különös jelentősége van annak, hogy éppen Somogybán került sor a dunántúli állattenyésztési szakirányítóknak erre a meg­beszélésére. Megyénk gazdasá­gainak állattenyésztése előtt igen jelentős feladatok állnak, s ez a fórum hivatott arra is, hogy utat mutasson, javasla­tot adjon, melyek a legfonto­sabb, legcélravezetőbb tenni­valók. A múlt év eredményeiről, ta­pasztalatairól dr. Baksa Ottó mondott beszámoló referátu­mot. Nemcsak a tanulságokat elemezte, hanem szólt a koráb­biaknál nagyobb feladatot je-, leütő negyedik ötéves terv cél­jairól is. A vitaindító referá­tum után kezdődött a részlete­ket is boncolgató munkaérte­kezlet. A megyei vezetők, szakirányítók elmondták ész­revételeiket, általános tapasz­talataikat, gondjaikat, elgon­dolásaikat. A vita ma folyta­tódik és ma kerül sor az ösz- szegezésre, a kétnapos, hasz­nos útmutatást adó tanácsko­zás befejezésére. 14 000 gyermekről gondoskodnak vettek állami gondozásba, 400- zal kevesebbet, mint az előző évben. Egy esztendő alatt 4318 állami gondozottat adtak visz- sza szüleiknek, 426-ot pedig örökbe fogadtak A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az országban 35 626 állami gondo­zott fiatalt tartanak nyilván, akiknek 63,4 százaléka intézet­ben var), 31 százaléka pedig nevelőszülőknél él. A most elkészült felmérés adatai szerint az országban 127 nevelőotthon működik, amelyekben több mint 14 ezer gyermekről' gondoskodnak. Az intézmények lakóinak 91,3 szá­zaléka állami gondozott. A nevelőotthonokban élő gyermekekkel csaknem 1300 pedagógus és 473 gyermekfel­ügyelő foglalkozik. A 14 ezer gondozott 41 százaléka lány. 1970-ben 6556 gyermeket Ismerik-e önmagukat Harson? A sebész kése fájdalmat olw/.. A sebész kése gyógyító eszköz. Volt valaki, aki kutatta a múltat. Ha igaz az, hogy egy telepü­lés annál gazdagabb, minél in­kább ismeri elei, s falu histó­riáját, életét, akkor Hács nem tartozik a gazdag települések sorába. Kérdés: Mit tud faluja múlt­járól? Nagy József tanító: Néhány éve tanítok Hács on újra, így keveset tudok a múltról. Nem is foglalkozom vele. Volt itt egy aratósztrájk valamikor... Scheibe Ernő magtáros: Ál­lítólag a Sobri Jóska is ta­nyázott a környék erdeiben. Meg a Füttyös Katica. Arató­asszonyból lett a betyárok társa. Mercz Jánosné tudott erről mesélni... Szentes János brigádvezető: Ö meg meghalt. Özvegy Ritzeld Konrádné: 1910-től Amerikában éltem né­hány évig. Azokról az évekről nem tudok mesélni, mi történt itthon. S refrénként minden válasz után: »Volt valaki, aki kutatta a múltat. Történelmet tanított. Elment a faluból. Impressziók lazaságából szi­lárduló gondolatok Rácsról. Erdők alján nyugvó, több ágú falu. Sarakerdo, mélykúti er­dő, gyalázkai erdő. Jó tanyái lehettek valamikor a betyárok­nak. A rabsicok (orvvadászok) is jó leshelyeket találhattak a sűrűben. A falu házai: hosz- szúak, elnyúltak. Mögöttük »egyen«-gazdasági épületek. A Mária Terézia korabeli bete­lepítésről a nevek árulkodnak: Ritzeld, Schéfer. Az egykori néhány portás település újabb lakosok érkeztekor »nőtte ki magát« faluvá. Két tornyos épületet emeltek: katolikust, eyangélikust. Már nem tartják számon, melyiket építették a régebbi, s melyiket az újabb telepesek. A jelen vallatása. Nagy József tanító: öt éve vagyok könyvtáros. Az olvasók száma százötven. Háromszor annyi, mint amikor idekerül­tem. 2500 kötetünk van. Ber- kesit, Szilvásit szeretik legin­kább. Mohácsi Kálmánná kultúr- otthon-igazgató, tanítónő: A kulturális élet visszaesett. Két éve még artisták meg a Dé­ryné Színház szerepelt itt. Kul­turális igény van. Tavaly én lettem a kultúrotthon igazga­tója. Azelőtt könnyebb lehe­tett. A felső tagozatos tanerők is itt voltak. Azóta körzetesí- tettek, ketten maradtunk. A KISZ-csoport tervez színdarab- előadást. A Háry Jánost taná­csoltam nekik, de nem men­tek bele. Én az alsó tagozato­soknak tanítom be a Csipke- rózsikát. Majd húzok belőle. özvegy Ritzeld Konrádné: Nyolcvanegy éves vagyok. 1910-ben kivándoroltunk fér­jemmel és kislányommal. A pennsylvaniai Steltonban él­tünk. A férjem nem kapott munkát, én dolgoztam. Fiam, lányom született Steltonban. Hazajöttünk, csak a férjem maradt ott. 1938-ban halt meg. Negyedest vállaltam, nap­számba jártaim, irtást kapál­tam. Most pihenek — ez az én jelenem. A fiatalok klubot akarnak. Elmennek Lengyel­tótiba, alig látni itthon egyet- kettőt. Kérdés: Ki a falu párt­aiapszervezetémek titkára? özvegy Ritzeld Konrádné: Nem tudom Kovács Lajosné: Nem tu­dom. Járdát, tűzoltószertárat épí­tettek. Újságot járatnak. — 136-an napilapot, 101-en heti­lapot. Irodalmi lapot, folyó­iratokat nem olvas senki. Százhuszonöt ház tetején áll tv-antenna, 133 házban szól rádió. Hácsot út köti össze né­hány év óta Lengyeltótival. A tsz-központ. a tanács, a körzeti iskola ott van. Hetenként egy­szer fogadónapot tartanak á faluban, a volt tanácson. Nem ».gazdátlan« falu Hács. Mégis: a hiányérzet egyre erősebb bennem. Szeszfőzde. Az ablak mögött iszogató emberek Vegyesbolt. Italt itt is árusítanak. Szőlőt sokan termesztenék. Otelló t. nohát, elvirát. Az italbolt for­galma a műit évben huszon­két százalékkal emelkedett. Tavaly 940 ezer forintot hagy­tak ott az emberek. Kérdés: Előfordul, hogy a gyerekek közül valaki »pohár bort reggelizik«? Nagy József tanító: Néha. Mohácsi Kálmánná tanítónő: Soha! Kérdés: Igaz, hogy nemrégi­ben egy verekedés végén a vasvilla is előkerült »érv­ként«? Kovács Lajosné: Nem tud­juk, kik voltak. Az üzemegység irodáján. Kék pulóveres fiatalember. Brigádvezető, az üzemegység vezetőjének távollétében ő a »felelős« személy a faluban. Az italboltban pillantottam meg először. Talán ettől ag­resszív. Kérdéseimet kérdések­kel előzi meg. Aztán az aláb­biakat mondja. Szentes János: Kétszázhar­minc tag él Kacson. Húszán dolgoznak. A többi nyugdíjas. Trágyát hordanak, akik dol­goznak. Az üzemegység-vezető Lengyeltótiban van. Sok a gyű­lés. Azt akarom, hogy jót ír­jon rólunk. Kérdés: Mi az, amit megva­lósulni kívánna falujának az elkövetkező öt évben? Szentes János: Hogy a kül­területi direkttermő szőlőket ne vágják ki, csak akkor, ha a pótlás megérkezett. Bár senki sem kérdezte az én kívánságomat, mégis fele­lek a föl nem tett kérdésre. Hácsnak »lámpásokat« kívánok a következő évekre, akik vi­lágítják az utat, s szelíd, de makacs biztatással késztetik az útra lépni a bizonytalan­kodókat F Lesko László SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. február 18. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom