Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
Statisztika a múlt évről Egyr' nőnek az állattenyésztés feladatai Ezt vesszük a keresetünkért Hogyan élünk, mire töltjük a pénzt? A kérdésre hosszú számsorral és a számokat ' értékelő következtetésekkel válaszol a Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatóságának jelentése. Az első, amit érdemes megjegyezni: a régi gond — a megye népességének csökkenése — megszűnt. A 363 és fél ezer ember megélhetést talál Somogybán. Ez a kedvező jelenség a foglalkoztatás növekedésének, a több munkahelynek, az iparosításnak köszönhető. A megyében több a foglalkoztatott, mint öt évvel ezelőtt, és lényegesen kevesebb az eltartott. Ez pedig abból adódik, hogy egyre több ember rendelkezik önálló nyugdíjjal az öregek közül. A nyugdíjjal rendelkezők számának növekedése és maga az a tény, hogy a magasabb keresetet biztosító ipari és építőipari ágazatokban dinamikusan fejlődött a létszám, egymagában is növelte a megye lakóinak jövedelmét. Ennél azonban jelentősebb volt az átlagkereset növekedése. A múlt évben az ipari munkások átlagkeresete 6, az építőiparban dolgozóké pedig nyolc százalékkal nőtt. A harmadik ötéves terv időszakában az ipari munkásoké 23, az építőiparban dolgozóké pedig 35 százalékkal nőtt összesen. A kereskedelemben ez alatt az időszak alatt 24 százalékkal nőttek a kereseti átlagok. Az is igaz, hogy ennek ellenére még mindig az országos átlag alatt maradnak ezek a mutatók. A keresetnövekedésnél azonban nagyobb volt a megye lakóinak pénzbevétele. A múlt évben a bérből és fizetésből élőké 11, a parasztságé 18 százalékkal nőtt. Ez nagyjából a harmadik ötéves terv átlagos növekedési ütemének felel meg. A tervidőszak alatt ugyanis hetven százalékkal emelkedett a megye lakóinak pénzbevétele. Több volt a pénz, többet is vásároltunk. A megyében a kiskereskedelmi forgalom ötéves átlagban hz országosnál is gyorsabban emelkedett: á 66 százalékos felfutás két és félszerese a megye harmadik ötéves tervében előirányzottnak. Egyedül a múlt esztendőben 16 százalékkal nőtt a kiskereskedelem forgalma. Az a tény, hogy a legdinamikusabb a vegyes iparcikk forgalmának emelkedése volt, azt is szemlélteti, Űj istállóberendezés Göllén: a háztáji fejőgép AZ ESTI FEJÉS időszakában látogattunk meg néhány olyan háztáji tehénistállót Göllében, ahol fejőgépet használnak. Újdonságnak Számít ez nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is, és szorosan kapcsolódik azokhoz a feladatokhoz, amelyek a háztáji szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését jelölik meg. 1 Göllében négy »Boci« elnevezésű, villamos energiával működtetett háztáji fejőgép van a gazdáknál, de hasonló berendezésből egy-egy található Kisgyalánban, Gamáson és a Baranya megyei Bodán. A göllei látogatáson a Somogy megyei Állattenyésztési Felügyelőség munkatársa és De- mény Rezső, a gép »szülőatyja« a kísérőnk. Miilléder Józsefeknél a háziasszony »mutatta be« a család decemberi szerzeményét: — Több mint két hónapja használjuk, és mondhatom, elégedettek vagyunk vele. Tavaly láttám először Kaposváron, a háztájiról rendezett megyei tanácskozás gépbemutatóján, és nagyon megtetszett. Két tehenet fejünk vele, az egyiket mindjárt ezzel szoktattuk. nem is, fejtük kézzel. Az idősebbik amelyiknél kézi fejés után kezdtük el használni a gépet, már ugyancsak megszokta. Egy, másfél literrel több tejet fejünk tőle. Ez a készülék 4800 forintba került. A csarnokból havonta háromezer forint körüli tejpénzt kapunk, tehát jó másfél hónap alatt együtt van a fejőgép ára. A gép készítőjétől hallom, hogy többen is érdeklődnék a gép iránt, főként a mezőgazdasági kiállításon bemutatott példány keltette föl az érdeklődést. Az ország különböző részéből kérdezik, hogyan lehetne hozzájutni. Nos: ezek a gépek egyelőre egyedi darabként készülnek, de várhatóan megkezdődik a sorozat- gyártás is, és akkor az igények bizonyosan kielégíthetők tesznek. Hogy keresett cikk a tehéntartással hagyományosan foglalkozó községekben a fejőgép, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Göllében rendezett bemutatón mindjárt ötöt is rendeltek, s ebből négy használatban van a faluban. — Voltak itt mások is megnézni, hogyan használjuk — mondta Mülléderné. — Hiba még nem volt vele. A szomszédban Puskáiknak is van egy gépük, úgy tudom, ők is elégedettek. A SZOMSZÉDOK valóban elégedettek. Az idős gazda azért döntött a fejőgép mellett, mert a kezei már nem bírják a fejést. Itt egy függesztett tartón van a gépet hajtó villanymotor, Mülléde- réknél egykerekű kocsira szerelték. Mindkét megoldás — a tapasztalatok szerint — bevált, az egyéves garanciával vásárolt háztáji fejőgépek jó szolgálatot tesznek a tehéntartó gazdáknak. Valószínű, hogy egyre több ilyen és hasonló gép könnyíti majd a munkát a háztáji tehenészetekben. H. F. hogy nem élelmiszerekre költötté a lakosság a több pénzt. A kereskedelem a forgalom- emelkedést nagyobb készletekkel érte el. Az árszínvonal emelkedése csak kis mértékben játszott közre, bár a gazdaságirányítás mostani rendszerében az áremelkedés érezhetőbb volt. Nagyobb áremelkedés a vendéglátó áraknál, egyes idénycikkeknél, a ruházati cikkeknél és a bútoroknál volt. A múlt évre azonban — éppen a javuló árukínálat és néhány intézkedés következtében — mérséklődött az áremelkedés. Jelentősebb árszínvonal-növekedést a kisebb terméseredmények miatt a zöldségnél, gyümölcsnél lehetett tapasztalni. Az életszínvonal alakulására nagy befolyással van az is, hogy milyen körülmények között élnek az emberek. A harmadik ötéves terv időszaka alatt csaknem tízezer lakás épült Somogybán. A múlt évben kevesebb' állami és szövetkezeti lakást adtak át, mint egy évvel korábban, ugyanakkor húsz százalékkal több magánlakást építették. ' A kényelmesebb életkörülmények megteremtésében a közműellátásnak is nagy szerepe van. Érdekesek az erre vonatkozó mutatók. A földgázt fogyasztó háztartások száma tavaly másfélszeresére emelkedett, s nyolcvannyolc százalékkal többet fogyasztott a lakosság, mint egy évvel .korában. A villanyfogyasztás 27 százalékkal nőtt. Propán-bután gázt háromszor annyit használnak, mint öt esztendővel korábban, s a megye lakásainak egyharmadában gázzal íűtenek vagy főznek. A múlt évben hét új törpe vízmüvet helyeztek üzembe. , A végzett munkát is befolyásolja, hogy a szülők milyen körülmények között hagyják gyermeküket. A múlt évben azonban a bölcsődék helyeinek száma alig változott. Kihasználtságuk — annak ellenére, hogy az anyák egyre inkább veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt — fokozódott. Az óvodás korúak elhelyezése pedig még nehezebb. Különösen a városokban nagy a zsúfoltság. Kaposváron száz helyre 126, Siófokon pedig 125 gyermek jut. Ez a helyzet annak ellenére, hogy az elmúlt öt év alatt ötszáz új óvodai hely létesült a megyében. K. I. Dunántúli állattenyésztési szakirányítók tanácskozása Kaposváron A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak és az Országos Állattenyésztési Felügyelőségnek régi hagyománya, hogy tájegységenként, szélesebb körben megvitatják a korábbi idők munkáját, tapasztalatokat, és szót váltanak a soron következő feladatokról is. Tegnap Kaposváron kezdődött meg a dunántúli állattenyésztési felügyelőségek vezetőinek, tenyésztési irányítóinak, párt- és szakszervezeti titkárainak, a mesterséges termékenyítő . állomások vezetőinek kétnapos tanácskozása. A tanácskozáson részt vett dr. Magas László, a MÉM termelés- és műszakfejlesztési főosztályának helyettes vezetője, | dr. Baksa Ottó, az Országos i Állattenyésztési Felügyelőség vezetője, dr. Mészáros István, á Mesterséges Termékenyítő Állomások Országos Központjának vezetője, Exner Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munkatársa. Dianttyszky Sándor, a Somogy megyei. Állattenyésztési Felügyelőség ' igazgatója köszöntötte a munkaértekezlet részvevőit, majd Tóth Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a kétnapos tanácskozást Hangsúlyozta, napjainkban különös jelentősége van annak, hogy éppen Somogybán került sor a dunántúli állattenyésztési szakirányítóknak erre a megbeszélésére. Megyénk gazdaságainak állattenyésztése előtt igen jelentős feladatok állnak, s ez a fórum hivatott arra is, hogy utat mutasson, javaslatot adjon, melyek a legfontosabb, legcélravezetőbb tennivalók. A múlt év eredményeiről, tapasztalatairól dr. Baksa Ottó mondott beszámoló referátumot. Nemcsak a tanulságokat elemezte, hanem szólt a korábbiaknál nagyobb feladatot je-, leütő negyedik ötéves terv céljairól is. A vitaindító referátum után kezdődött a részleteket is boncolgató munkaértekezlet. A megyei vezetők, szakirányítók elmondták észrevételeiket, általános tapasztalataikat, gondjaikat, elgondolásaikat. A vita ma folytatódik és ma kerül sor az ösz- szegezésre, a kétnapos, hasznos útmutatást adó tanácskozás befejezésére. 14 000 gyermekről gondoskodnak vettek állami gondozásba, 400- zal kevesebbet, mint az előző évben. Egy esztendő alatt 4318 állami gondozottat adtak visz- sza szüleiknek, 426-ot pedig örökbe fogadtak A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az országban 35 626 állami gondozott fiatalt tartanak nyilván, akiknek 63,4 százaléka intézetben var), 31 százaléka pedig nevelőszülőknél él. A most elkészült felmérés adatai szerint az országban 127 nevelőotthon működik, amelyekben több mint 14 ezer gyermekről' gondoskodnak. Az intézmények lakóinak 91,3 százaléka állami gondozott. A nevelőotthonokban élő gyermekekkel csaknem 1300 pedagógus és 473 gyermekfelügyelő foglalkozik. A 14 ezer gondozott 41 százaléka lány. 1970-ben 6556 gyermeket Ismerik-e önmagukat Harson? A sebész kése fájdalmat olw/.. A sebész kése gyógyító eszköz. Volt valaki, aki kutatta a múltat. Ha igaz az, hogy egy település annál gazdagabb, minél inkább ismeri elei, s falu históriáját, életét, akkor Hács nem tartozik a gazdag települések sorába. Kérdés: Mit tud faluja múltjáról? Nagy József tanító: Néhány éve tanítok Hács on újra, így keveset tudok a múltról. Nem is foglalkozom vele. Volt itt egy aratósztrájk valamikor... Scheibe Ernő magtáros: Állítólag a Sobri Jóska is tanyázott a környék erdeiben. Meg a Füttyös Katica. Aratóasszonyból lett a betyárok társa. Mercz Jánosné tudott erről mesélni... Szentes János brigádvezető: Ö meg meghalt. Özvegy Ritzeld Konrádné: 1910-től Amerikában éltem néhány évig. Azokról az évekről nem tudok mesélni, mi történt itthon. S refrénként minden válasz után: »Volt valaki, aki kutatta a múltat. Történelmet tanított. Elment a faluból. Impressziók lazaságából szilárduló gondolatok Rácsról. Erdők alján nyugvó, több ágú falu. Sarakerdo, mélykúti erdő, gyalázkai erdő. Jó tanyái lehettek valamikor a betyároknak. A rabsicok (orvvadászok) is jó leshelyeket találhattak a sűrűben. A falu házai: hosz- szúak, elnyúltak. Mögöttük »egyen«-gazdasági épületek. A Mária Terézia korabeli betelepítésről a nevek árulkodnak: Ritzeld, Schéfer. Az egykori néhány portás település újabb lakosok érkeztekor »nőtte ki magát« faluvá. Két tornyos épületet emeltek: katolikust, eyangélikust. Már nem tartják számon, melyiket építették a régebbi, s melyiket az újabb telepesek. A jelen vallatása. Nagy József tanító: öt éve vagyok könyvtáros. Az olvasók száma százötven. Háromszor annyi, mint amikor idekerültem. 2500 kötetünk van. Ber- kesit, Szilvásit szeretik leginkább. Mohácsi Kálmánná kultúr- otthon-igazgató, tanítónő: A kulturális élet visszaesett. Két éve még artisták meg a Déryné Színház szerepelt itt. Kulturális igény van. Tavaly én lettem a kultúrotthon igazgatója. Azelőtt könnyebb lehetett. A felső tagozatos tanerők is itt voltak. Azóta körzetesí- tettek, ketten maradtunk. A KISZ-csoport tervez színdarab- előadást. A Háry Jánost tanácsoltam nekik, de nem mentek bele. Én az alsó tagozatosoknak tanítom be a Csipke- rózsikát. Majd húzok belőle. özvegy Ritzeld Konrádné: Nyolcvanegy éves vagyok. 1910-ben kivándoroltunk férjemmel és kislányommal. A pennsylvaniai Steltonban éltünk. A férjem nem kapott munkát, én dolgoztam. Fiam, lányom született Steltonban. Hazajöttünk, csak a férjem maradt ott. 1938-ban halt meg. Negyedest vállaltam, napszámba jártaim, irtást kapáltam. Most pihenek — ez az én jelenem. A fiatalok klubot akarnak. Elmennek Lengyeltótiba, alig látni itthon egyet- kettőt. Kérdés: Ki a falu pártaiapszervezetémek titkára? özvegy Ritzeld Konrádné: Nem tudom Kovács Lajosné: Nem tudom. Járdát, tűzoltószertárat építettek. Újságot járatnak. — 136-an napilapot, 101-en hetilapot. Irodalmi lapot, folyóiratokat nem olvas senki. Százhuszonöt ház tetején áll tv-antenna, 133 házban szól rádió. Hácsot út köti össze néhány év óta Lengyeltótival. A tsz-központ. a tanács, a körzeti iskola ott van. Hetenként egyszer fogadónapot tartanak á faluban, a volt tanácson. Nem ».gazdátlan« falu Hács. Mégis: a hiányérzet egyre erősebb bennem. Szeszfőzde. Az ablak mögött iszogató emberek Vegyesbolt. Italt itt is árusítanak. Szőlőt sokan termesztenék. Otelló t. nohát, elvirát. Az italbolt forgalma a műit évben huszonkét százalékkal emelkedett. Tavaly 940 ezer forintot hagytak ott az emberek. Kérdés: Előfordul, hogy a gyerekek közül valaki »pohár bort reggelizik«? Nagy József tanító: Néha. Mohácsi Kálmánná tanítónő: Soha! Kérdés: Igaz, hogy nemrégiben egy verekedés végén a vasvilla is előkerült »érvként«? Kovács Lajosné: Nem tudjuk, kik voltak. Az üzemegység irodáján. Kék pulóveres fiatalember. Brigádvezető, az üzemegység vezetőjének távollétében ő a »felelős« személy a faluban. Az italboltban pillantottam meg először. Talán ettől agresszív. Kérdéseimet kérdésekkel előzi meg. Aztán az alábbiakat mondja. Szentes János: Kétszázharminc tag él Kacson. Húszán dolgoznak. A többi nyugdíjas. Trágyát hordanak, akik dolgoznak. Az üzemegység-vezető Lengyeltótiban van. Sok a gyűlés. Azt akarom, hogy jót írjon rólunk. Kérdés: Mi az, amit megvalósulni kívánna falujának az elkövetkező öt évben? Szentes János: Hogy a külterületi direkttermő szőlőket ne vágják ki, csak akkor, ha a pótlás megérkezett. Bár senki sem kérdezte az én kívánságomat, mégis felelek a föl nem tett kérdésre. Hácsnak »lámpásokat« kívánok a következő évekre, akik világítják az utat, s szelíd, de makacs biztatással késztetik az útra lépni a bizonytalankodókat F Lesko László SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. február 18. I
