Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
űj termék a paprikás és tur?staszallmf Száz vagon sonka Amerikába Hat szak könyvel írt ül a heted ík »Az élelmiszerijtar a megye mezőgazdasági jellegével össz- hangban 21,» százalékkal részesedik,« (Somogy megye IV. ötéves terve.) A vállalati irodákban, az íróasztalok mellett ezekben a hetekben lázas munka folyik. Alapos és szigorú számvetés — milyen eredményeket értek el a múlt évben és a harmadik ötéves terv során? Hol szorít még a cipó, milyen eszközökkel lehet gazdálkodni a következő öt évben? Az sem utolsó szempont, hogy a vállalat munkája mennyiben találkozik a fogyasztók évről évre változó igényeivel. Az idő sürget: az éves tervek számai és az elképzelések már többnyire papírra fektetve várják a megvalósulást. S hogy 1975-ig mi várható? Ez már némileg nehezebb munka. Bár adott pénzösszegekkel rendelkeznek, a kialakult profil is meghatározza a fejlesztés lehetőségeit, mégis... A Kaposvári Húskombinátnál sikeres tervidőszak után kezdték a számolgatást. Gyorsan, dinamikusan fejlődött a vállalat felvásárlási, feldolgozási és értékesítési területen egyaránt. Biztos piaca van: belföldön évről évre több hús fogy, s külföldi üzletkötések — a kisebb-nagyobb ingadozások ellenére — szintén biztosítják a folyamatos felvásárlást és a termelést. — Az idén 194 000 sertést, 33 000 szarvasmarhát, 820 vagon baromfit, 140 millió tojást és 185 vagon nyulat szeretnénk felvásárolni — mondta Ostoros István igazgató. — marha- és baromfifelvásárjás némiképp visszaesik, de a többi területen jóval magasabbak tervszámaink az előző évinél. Nálunk a belföldi fogyasztók nem kedvelik túlságosan a marhahúst, a feldolgozott tőkehúsnak csupán 20—25 százaléka kerül az üzletekbe. A többit exportáljuk. Ugyanakkor a tenyésztési politika miatt sem növelhetjük jobban a marhafelvásárlást. Rendelet köti meg a kezünket: védi a tenyésztésre alkalmas tehénállományt, így csak korlátozott számban vásárolhatunk fel. Számításaink szerint azonban 1974—75 táján feloldják a tilalmat. — Es a baromfifeldolgozás? —- Elértük a feldolgozó kapacitás felső határát. A termelékenység fokozásával és jobb munkaszervezéssel termelhetünk csak többet. — A tervszámokat nézegetve szembeötlő a sertésfelvásárlás növekedése. — Igen, a következő években számolunk a nagy sertéstelepek belépésével. 70—80 000 sertés! Ez akkor is komoly növekedés, ha időközben több helyen is megszüntetik a korszerűtlen ólakat, s így ez a mennyiség összességében nem jelentkezik. — Az újságokban és a televízióban is jelezték, bogy probléma van a tojással. A vállalat is érzi ezt? — Hogyne. Az országban — ezt nyugodtan mondhatom — drágán termelik a tojást. Hogy miért? Ez a mezőgazdasági szakemberek dolga. A tojás tehát drága és mégis igen sok van belőle. S az a paradoxon alakult ki, hogy drágábban vásároljuk fel, mint amennyiért exportálhatjuk. Nekünk cseppet sem kifizetődő foglalkozni vele. De hát fontos népélelmezési cikkről van szó, s ez mindent megmagyaráz. — Az évi növekedés üteme? — Nyolcszázalékosra terveztük — kapcsolódik a beszélgetésbe Halász György tervfőosz- tály-vezető. — Az előző évi 10 —12 százalékai szemben. — Foglalkoznak-e új termékek bevezetésével? — Hogyne! Vágóhídunka* angol szakemberekből álló bizottság minősítette, s ennek alapján a legigényesebb exportra is képes. Ezt ki is használjuk. A sertésfelvásárlás növelésével szeretnénk a húskonzervüzemet ellátni, ahol évente 100 vagon különleges, dobozolt sonka készül majd amerikai exportra. Emellett löncskonzervet is csinálunk. A sonkakészítéshez felhasznált sertések más, nemesebb részeit új módon akarjuk hasznosítani. A megyében nemegyszer okozott gondot a száraz töltelékáru hiánya. Különösen nyáron. Nos, most egy új paprikás szalámi előállításán fáradozunk, és turistát is fogunk készíteni. Már épül a szárító talán év közepén megindulhat itt a termelés. Baromfitermékeinket is változatosabb, ízlésesebb formában fogjuk piacra vinni. ( — Milyen műszaki fejlesztést terveznek? — Az új termékekkel és az sgyre növekvő termeléssel szoros összefüggésben van a hűtőkapacitás. Adott épületről van szó, tehát a kapacitás nem növelhető korlátlanul. Űj. modernebb technológiát vezettünk be, s a szintenkénti kisebb termeket megszüntetve, több tárolásra alkalmas helyet nyertünk. Ugyanakkor a folya matosabb, korszerűbb energia I ellátást is szeretnénk megöl dani egy 13 millió forintos kazánház építésével. A beruhá zás talán 1972-re készül el. Cs. T. TÖBB ÉVE ismerem. Találkoztam. vele vidéken, gazdaságokban rendezett bemutatókon, tapasztalatcseréken. Hallottam megyei tanácskozásokon a felszólalásait. Energikus szószólója, fáradhatatlan népszerűsítője az állattenyésztésnek, különösen a háztáji férőhelyek ésszerű hasznosításának. Fáradhatatlan — írtam az imént, pedig ő így kezdte a beszélgetést: — öregszem, túl vagyok a hatvanon ■ — mondta. Mosolygott, s ebben valami »ha akarod, hiszed, ha akarod, nem« dolog bújkált. Dr. Molnár László, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum állattenyésztési tanszékvezetője mintegy önvéleménye cáfolatául azt is elmondta: tervei vannak, s ezeket szépen sorra meg is oldja. A jövőben ... Tartalmasabbá teszik az úttörőmunkát Arról beszélgetünk Kéri Dezsővel, a Tabi Általános Iskola pártszervezetének titkárával, hogyan valósítja meg a pártszervezet a vezetőségválasztó taggyűlésen elhangzott javaslatokat, a megyei pártértekezlet és a X. kongresszus határozatait. — A vezetőségválasztáskor pártszervezetünk kommunistái javasolták: jobban törődjünk az úttörőélet tartalmasabbá tételével, a nevelőtestület eszmei egységének erősítésével, s nyújtsunk segítséget a fizikai munkások, valamint a hátrányos helyzetben levő gyerekek tanulásához Úttörők a taggyűlésen Pártszervezetük munkaterve e javaslatok szellemében készült el. Háromszor is tárgyalnák vezetőségi ülésen, illetve taggyűlésen az úttörőmunkáról. Kéri Dezső párttitkár és a vezetőség többi tagja is részt vett az úttörőőrsök gyűlésein, beszélgetett a gyerekekkel, válaszolt kérdéseikre. Gazdag program a hétvégekre Egy és kétnapos kirándulások brigádoknak Ismerjék meg az ország tájait a szocialista brigádok. Ez a cél vezette a Szakszervezetek Megyei Tanácsának agitá- ciós és propagandabizottságát, mikor az IBUSZ-szal és a Volán Utazási Irodával kidolgoztatta az országjáró busztúrák ajánlatát. A szabad szombat bevezetése óta egyre több üzem, gazdaság dolgozói, szocialista brigádjai kerekednek föl a megye minden részéből. A most elküldött gazdag programokból minden brigád kiválaszthatja a kívánságának és pénztárcájának legjobban megfelelő utat. Tizenhárom kétnapos kirándulást ajánlott a két iroda, ebből nyolc a Voláné. Hetven forint és három- százhuszonnégy forint között mozog egy személy részvételi díja. Szegedre. Sopronba, Pécsre, Veszprémbe, a Dunakanyarba, az ország nyugati részébe, a Balaton somogyi és északi partjára utazhatnak a kiseb'' nagyobb közösségek. Tíz egynapos út szerepel az ajánlatok között — ebből hét az IBUSZ-é —, s egy személy ötvenöt forinttól százhu- szonnégyig fizet egy-egy útért. Csak ízelítőnek néhány érdekesség a különféle utakból, látogatás a pécsi Zsolnay- múzeumban, a szombathelyi Romkertben, a íertőrákosi kőfejtőben, a visegrádi Balaton- múzeumban, a nagyvázsonyi Kinizsi-várban, a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban. Utazás kisvasúton Gemenc festői vidékén. A zenekedvelők biztosan örülnek az orgonabemutatónak a szegedi Fogadalmi templomban. A nyáron több előadást megtekinthetnek a kirándulók a szegedi szabadtéri játékokon. A brigádok sok város, táj nevezetességeivel megismerkedhetnek, eljuthatnak híres múzeumokba. A programok esti szórakozásról is gondoskodnak, az ajánlatok között a máriagyűdi hordópresszó, a szárszói Vén diófa, a móri bormúzeum pincéje, a Sava- nyó Jóska betyárcsárda meglátogatása is szerepel. S hogy mi minden foglalkoztat egy serdülő fiatalt, azon még a pedagógusok is meglepődtek, pedig nagyon sok különös kérdéssel találkoztak már. — Mi az iskolai pártszervezet feladata? — Kik lehetnek a pedagógusok közül kommunisták? — Milyen volt az illegalitásban végzett pártmunka? — Hogyan hajthatja végre egy iskolai pártszervezet a X. kongresszus határozatait? Ilyen és hasonló kérdéseket tettek fel a 13—14 éves gyerekek a pártszervezet vezetőinek, s ez bizonyítja széles körű érdeklődésüket. Az úttörőmozgalö. negyed- százados jubileumát eredményesebb tanulással, az iskola úttörőcsapatának törtérietéből, életéből rendezett kiállítással köszöntik a tabi úttörők. Az azóta tapasztalható lelkes munka, a fényképek és az iskolából eltávozott egykori úttörővezetők visszaemlékezéseinek, s más anyagoknak gyűjtése jelzi: az úttörőszövetség felhívását örömmel fogadták a tanulók. Júniusban, a tanév befejezése előtt a pártszervezet taggyűlésen értékeli az úttörők munkáját, s azt, hogy a kommunista és párton kívüli pedagógusok milyen segítséget nyújtottak ehhez. A taggyűlésre nemcsak pedagógusokat, hanem úttörőket is meghívnak — a rajvezető-helyetteseket —, hogy a gyerekek is érezzék: a pártszervezet fontosnak tartja az úttörőélet tartalmasabbá tételét, azt, hogy segítse a gyerekek felelősség- érzetének, önállóságának növelését. Az átlag emelkedett ötvenhárom olyan gyerek van az iskolában, akinek a tanulás igen nehezen megy, s ehhez otthon nem kaphat segítséget fizikai munkát végző szüleitől. Velük gyakrabban és rendszeresebben foglalkoznak, korrepetálnak a szaktárgyakból, s többször fölkeresik őket otthon is, hogy így is segítséget nyújthassanak a tanulásban. — Eredményes a munka, ezt jelzi, hogy tanulmányi átlaguk 2,8-ról 3,1-re emelkedett. Huszonhárom gyerekkel beszélgettünk, megkérdeztük véleményüket. ők is jónak, szükségesnek és eredményesnek tartják a segítséget. Az igazi eredmény azonban majd csak az év végén mérhető le — mondta Benedek Lajos igazgató, akivel a pártszervezet munkájáról és a nevelőtestület gondjairól beszélgettünk. Mert gond is van bőven. Igaz, a VII—VIII. osztály tanulói modern iskolába járnak, de az alsó tagozatos tanulók számára a feltételek már kedvezőtlenek, s ez gátolja a nevelő- testület munkáját is. Erősíteni kell a — Harmincegyben évfolyamelsőként végeztem Debrecenben, de csak évekkel később helyezkedhettem el a mezőgazdaságban, képzettségemnek megfelelően. Közben cséplőgépellenőr is voltam. Könnyű volt annak, aki saját birtokára került haza, mert a gazdasági válság idején bizony megnézték, kit vesznek föl. Harmincnégyben elhelyezkedtem, s hiába végeztem Debrecenben kitüntetéssel, tizenöt pengőt kaptam havonta, öt pengővel kevesebbet, mint a szobalány... Negyvenöt óta dolgozom állami szolgálatban, a Baranya megyei földreformnál szakértőként vettem részt, aztán megszerveztük itt az állami gazdaságokat. 1949-ben Pestre kerültem, így kezdődött kimondottan állattenyésztői pályafutásom. Nógrádban sertéstenyésztő telepeket szervezett, egy évvel később a minisztériumban már országosan a sertéstenyésztés volt a feladata. Hogy hogyan találkozott először somogyi témával? Ugyancsak a sertéstenyésztéssel kapcsolatosan. Az ötvennégyben megszervezett kísérleteket ő vezette és irányította országo— Most mint szakkönyv- írőt szeretnénk megismerni. Mikor jelent meg az első könyve? — 1961-ben jelent meg az első, és Korszerű állattartás volt a címe. Erre a könyvre egy év után nívódíjat kaptam, s amit leírtam, ma is állja a helyét... Ezt a könyvet a múlt esztendőig további öt követte, köztük a Hogyan lesz a tehenészből szakmunkás? a Mezőgazdasági Kiadó pályázatán díjazott pályamunka volt. 1963 óta a felsőfokú technikum állattenyésztési tanszékének vezetője, s az intézet szaktanács- adó kiadványait is — eddig tizenegy jelent meg — ő szerkeszti, sőt többségüket ő is írta. A sorozat utolsóelőtti tagja például két kiadásban jelent meg. Szakkönyvei 1968- ban és tavaly érték el a legnagyobb példányszámot, altkor a Hibrid tyúk a háztájon 8200, a múlt évben a Jövedelmező állattartás a háztájon 8700 példányban látott napvilágot. Ez volt a hatodik könyve, s most januárban fejezte be a hetediket, a Háztáji baromfiólak készítése címűt, amely már valószínűleg 10 000 példányban jelenik meg, s ez lesz a harmadik könyve a Házunk, kertünk, otthonunk sorozatban. KÖNYVEI KÖZŰÉ néhány ott található a mostani mezőgazdasági könyvhónap kiadványai között. Az eddig megjelent hat szakkönyv után a hetedik következik, s azután: •— Szeretnék még sokat dolgozni. S itt nyilván a munkahelyére, a technikumra gondolt, és persze a szakirodalomra. Tanítani így is, úgy is, a hallgatóknak előadást tartva, a gondolatokat könyvalakban odatenni a falusi asztalokra — ezt a nemes célt szeretné szolgálni, ezt akarja. Reméljük, ehhez lesz elegendő ereje, jó egészsége. Öregség? Később erre is lesz majd idő... Hernesz Ferenc marxista szemléletet Rendszeresen szerepel a pártvezetőség ülésein, a taggyűléseken a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetben levő tanulókkal való foglalkozás is. Berta Tiborné tanárnő pártmegbízatása az ifjúságvédelem, s ezt lelkiismeretesen teljesíti is. Valamennyi kommunista pedagógusnak pártmegbízatása, hogy kísérje figyelemmel a fizikai munkások tehetséges, a társaik közül kimagasló tudású gyermekeit, segítse őket a helyes pályaválasztásban, serkentse a továbbtanulásra. A X. kongresszusnak a közoktatással kapcsolatos állás- foglalása megvalósításához nem elegendő csak a kis, tizenhat tagú pártszervezet ösz- szefogása. S bár a nevelőtestület egysége tapasztalható a tantervben is meghatározott feladatok végrehajtásában, a pártszervezet célja, hogy ezt az egységet tovább erősítse, s elmélyítse a pedagógusok marxista szemléletét. Jelenleg a pártszervezet tagjai közül öten végzik az esti egyetemet, s az egész tantestület részt vett abban a kétéves oktatásban, melyben a marxizmus eszméivel ismerkedtek. Áprilisban és májusban pedig nevelőtestületi ülésen beszélik meg a X. pártkongresszus határozataiból az iskolájukra és valamennyi pedagógusra vonatkozó feladatokat. S zalai László A somogyi nők kérése A ruhagyár gondoljon a megye gyerekeire is! Ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront Somogy megyei nőbizottsága, amelyen egyebek között Kovács Ferencné, a Nagyatádi Cémagyár párttitkára a X. pártkongresszusról tartott élménybeszámolót, valamint előterjesztették a nemzetközi nőnap megyei programtervezetét. Az értekezlet egyik napirendi pontja Pápa Jánosnak, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjének a megye áruellátásáról és kereskedelmi hálózatfejlesztéséről szóló tájékoztatója volt. 1970-ben Somogybán a kiskereskedelmi forgalom meghaladta az országos átlagot. 1969-hez képest lényegesen több élelmezési, ruházati és vegyes iparcikket értékesítettek, különösen ez utóbbinál tapasztalható dinamikus fejlődés. A háziasszonyok örömére általában bővült az áruválaszték: például a mosószer, tisztítószer, a bútorok, iskolai, divat- és háztartási cikkek, valamint konyhai felszerelések választéka. Az ipari termelés egyenetlensége miatt azonban a kereskedelem főleg az olcsóbb termékekből nem tudja kielégíteni az igényeket (hiánycikkek a konfekcionált ágyneműk, flanell ruhaneműk, tréningruhák stb.). Keresettek a korszerűbb alapanyagból gyártott divatáruk és ruházati cikkek. A gyermeki '-’ ák magas ara és állandó hiánya, valamint a gyermekcipők minősége különösen érzékenyen érinti a bevásárló asszonyokat. A somogyi nődolgozók kérése: a Kaposvári Ruhagyár többet gondoljon a megye gyerekeire is, és bővebb választékkal lássa el az üzleteket! A nőbizottság tagjai szót emeltek az üdítő italok nagyobb forgalmazása mellett, természetesen a szeszes italok rovására. Vidéken a sütőipari és tejtermékekkel van állandóan gond. A községekbe későn szállítják ki (és kevés is) a kenyeret és a tejtermékeket. Általános panasz- az új áruhoz járó használati utasítások nem mindig jutnak el a vevőkhöz; a járási székhelyeken különösen hiányzik az üzletek vasárnapi nyitvatar- tása. Az ülésen megegyezés született, hogy a nőbizottságo« tagjai jobban figyelemmel kísérik a kereskedelmi problémákat. Észrevételeik bejegyzésével igyekeznek kiharcolni a minőségjavítást és az árpolitika reális alakulását. A most újjászerveződő társadalmi ellenőrző bizottságokban sokan feladatot vállalnak. Nem mennek el szó nélkül a szabálysértések, hiányosságok mellett. A közeljövőben megkezdik (a vállalatok vezetőinek részvételével) a vevőankétok szervezését. Szorgalmazni fogják például a tsz-ekben a kisebb tej- és sütőüzemek létrehozását, a háziasszonyok körében pedig a tisztasági feleszerelések gyakoribb használatát. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. február 19. 1
