Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

űj termék a paprikás és tur?staszallmf Száz vagon sonka Amerikába Hat szak könyvel írt ül a heted ík »Az élelmiszerijtar a megye mezőgazdasági jellegével össz- hangban 21,» százalékkal részesedik,« (Somogy megye IV. ötéves terve.) A vállalati irodákban, az író­asztalok mellett ezekben a he­tekben lázas munka folyik. Alapos és szigorú számvetés — milyen eredményeket értek el a múlt évben és a harmadik ötéves terv során? Hol szorít még a cipó, milyen eszközök­kel lehet gazdálkodni a követ­kező öt évben? Az sem utolsó szempont, hogy a vállalat munkája mennyiben találko­zik a fogyasztók évről évre változó igényeivel. Az idő sür­get: az éves tervek számai és az elképzelések már többnyire papírra fektetve várják a meg­valósulást. S hogy 1975-ig mi várható? Ez már némileg ne­hezebb munka. Bár adott pénzösszegekkel rendelkeznek, a kialakult profil is meghatá­rozza a fejlesztés lehetőségeit, mégis... A Kaposvári Húskombinát­nál sikeres tervidőszak után kezdték a számolgatást. Gyor­san, dinamikusan fejlődött a vállalat felvásárlási, feldolgo­zási és értékesítési területen egyaránt. Biztos piaca van: belföldön évről évre több hús fogy, s külföldi üzletkötések — a kisebb-nagyobb ingadozások ellenére — szintén biztosítják a folyamatos felvásárlást és a termelést. — Az idén 194 000 sertést, 33 000 szarvasmarhát, 820 va­gon baromfit, 140 millió to­jást és 185 vagon nyulat sze­retnénk felvásárolni — mond­ta Ostoros István igazgató. — marha- és baromfifelvásárjás némiképp visszaesik, de a töb­bi területen jóval magasabbak tervszámaink az előző évinél. Nálunk a belföldi fogyasztók nem kedvelik túlságosan a marhahúst, a feldolgozott tő­kehúsnak csupán 20—25 szá­zaléka kerül az üzletekbe. A többit exportáljuk. Ugyanak­kor a tenyésztési politika miatt sem növelhetjük jobban a marhafelvásárlást. Rendelet köti meg a kezünket: védi a tenyésztésre alkalmas tehénál­lományt, így csak korlátozott számban vásárolhatunk fel. Számításaink szerint azonban 1974—75 táján feloldják a ti­lalmat. — Es a baromfifeldolgozás? —- Elértük a feldolgozó ka­pacitás felső határát. A ter­melékenység fokozásával és jobb munkaszervezéssel ter­melhetünk csak többet. — A tervszámokat nézegetve szembeötlő a sertésfelvásárlás növekedése. — Igen, a következő évek­ben számolunk a nagy sertés­telepek belépésével. 70—80 000 sertés! Ez akkor is komoly nö­vekedés, ha időközben több helyen is megszüntetik a kor­szerűtlen ólakat, s így ez a mennyiség összességében nem jelentkezik. — Az újságokban és a televízió­ban is jelezték, bogy probléma van a tojással. A vállalat is érzi ezt? — Hogyne. Az országban — ezt nyugodtan mondhatom — drágán termelik a tojást. Hogy miért? Ez a mezőgazdasági szakemberek dolga. A tojás te­hát drága és mégis igen sok van belőle. S az a paradoxon alakult ki, hogy drágábban vá­sároljuk fel, mint amennyiért exportálhatjuk. Nekünk csep­pet sem kifizetődő foglalkozni vele. De hát fontos népélelme­zési cikkről van szó, s ez min­dent megmagyaráz. — Az évi növekedés üteme? — Nyolcszázalékosra tervez­tük — kapcsolódik a beszélge­tésbe Halász György tervfőosz- tály-vezető. — Az előző évi 10 —12 százalékai szemben. — Foglalkoznak-e új termékek bevezetésével? — Hogyne! Vágóhídunka* angol szakemberekből álló bi­zottság minősítette, s ennek alapján a legigényesebb ex­portra is képes. Ezt ki is hasz­náljuk. A sertésfelvásárlás nö­velésével szeretnénk a hús­konzervüzemet ellátni, ahol évente 100 vagon különleges, dobozolt sonka készül majd amerikai exportra. Emellett löncskonzervet is csinálunk. A sonkakészítéshez felhasznált sertések más, nemesebb ré­szeit új módon akarjuk hasz­nosítani. A megyében nemegy­szer okozott gondot a száraz töltelékáru hiánya. Különösen nyáron. Nos, most egy új pap­rikás szalámi előállításán fá­radozunk, és turistát is fogunk készíteni. Már épül a szárító talán év közepén megindulhat itt a termelés. Baromfitermé­keinket is változatosabb, ízlé­sesebb formában fogjuk piacra vinni. ( — Milyen műszaki fejlesztést terveznek? — Az új termékekkel és az sgyre növekvő termeléssel szoros összefüggésben van a hűtőkapacitás. Adott épület­ről van szó, tehát a kapacitás nem növelhető korlátlanul. Űj. modernebb technológiát vezet­tünk be, s a szintenkénti ki­sebb termeket megszüntetve, több tárolásra alkalmas helyet nyertünk. Ugyanakkor a folya matosabb, korszerűbb energia I ellátást is szeretnénk megöl dani egy 13 millió forintos ka­zánház építésével. A beruhá zás talán 1972-re készül el. Cs. T. TÖBB ÉVE ismerem. Ta­lálkoztam. vele vidéken, gaz­daságokban rendezett be­mutatókon, ta­pasztalatcseré­ken. Hallottam megyei tanács­kozásokon a felszólalásait. Energikus szó­szólója, fárad­hatatlan nép­szerűsítője az állattenyésztés­nek, különösen a háztáji férő­helyek ésszerű hasznosításá­nak. Fáradha­tatlan — ír­tam az imént, pedig ő így kezdte a be­szélgetést: — öregszem, túl vagyok a hatvanon ■ — mondta. Mosoly­gott, s ebben valami »ha aka­rod, hiszed, ha akarod, nem« dolog bújkált. Dr. Molnár László, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum ál­lattenyésztési tanszékvezetője mintegy önvéleménye cáfola­tául azt is elmondta: tervei vannak, s ezeket szépen sor­ra meg is oldja. A jövőben ... Tartalmasabbá teszik az úttörőmunkát Arról beszélgetünk Kéri De­zsővel, a Tabi Általános Isko­la pártszervezetének titkárá­val, hogyan valósítja meg a pártszervezet a vezetőségvá­lasztó taggyűlésen elhangzott javaslatokat, a megyei pártér­tekezlet és a X. kongresszus határozatait. — A vezetőségválasztáskor pártszervezetünk kommunis­tái javasolták: jobban törőd­jünk az úttörőélet tartalma­sabbá tételével, a nevelőtestü­let eszmei egységének erősíté­sével, s nyújtsunk segítséget a fizikai munkások, valamint a hátrányos helyzetben levő gyerekek tanulásához Úttörők a taggyűlésen Pártszervezetük munkater­ve e javaslatok szellemében készült el. Háromszor is tár­gyalnák vezetőségi ülésen, il­letve taggyűlésen az úttörő­munkáról. Kéri Dezső párt­titkár és a vezetőség többi tag­ja is részt vett az úttörőőrsök gyűlésein, beszélgetett a gye­rekekkel, válaszolt kérdéseik­re. Gazdag program a hétvégekre Egy és kétnapos kirándulások brigádoknak Ismerjék meg az ország tá­jait a szocialista brigádok. Ez a cél vezette a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának agitá- ciós és propagandabizottsá­gát, mikor az IBUSZ-szal és a Volán Utazási Irodával kidol­goztatta az országjáró busztú­rák ajánlatát. A szabad szom­bat bevezetése óta egyre több üzem, gazdaság dolgozói, szo­cialista brigádjai kerekednek föl a megye minden részéből. A most elküldött gazdag prog­ramokból minden brigád ki­választhatja a kívánságának és pénztárcájának legjobban megfelelő utat. Tizenhárom kétnapos kirándulást ajánlott a két iroda, ebből nyolc a Vo­láné. Hetven forint és három- százhuszonnégy forint között mozog egy személy részvételi díja. Szegedre. Sopronba, Pécsre, Veszprémbe, a Duna­kanyarba, az ország nyugati részébe, a Balaton somogyi és északi partjára utazhatnak a kiseb'' nagyobb közössé­gek. Tíz egynapos út szerepel az ajánlatok között — ebből hét az IBUSZ-é —, s egy sze­mély ötvenöt forinttól százhu- szonnégyig fizet egy-egy útért. Csak ízelítőnek néhány ér­dekesség a különféle utakból, látogatás a pécsi Zsolnay- múzeumban, a szombathelyi Romkertben, a íertőrákosi kő­fejtőben, a visegrádi Balaton- múzeumban, a nagyvázsonyi Kinizsi-várban, a nagycenki Széchenyi-mauzóleumban. Utazás kisvasúton Gemenc festői vidékén. A zenekedve­lők biztosan örülnek az orgo­nabemutatónak a szegedi Fo­gadalmi templomban. A nyá­ron több előadást megtekint­hetnek a kirándulók a szegedi szabadtéri játékokon. A brigádok sok város, táj nevezetességeivel megismer­kedhetnek, eljuthatnak híres múzeumokba. A programok esti szórakozásról is gondos­kodnak, az ajánlatok között a máriagyűdi hordópresszó, a szárszói Vén diófa, a móri bormúzeum pincéje, a Sava- nyó Jóska betyárcsárda meg­látogatása is szerepel. S hogy mi minden foglalkoz­tat egy serdülő fiatalt, azon még a pedagógusok is meg­lepődtek, pedig nagyon sok különös kérdéssel találkoztak már. — Mi az iskolai pártszerve­zet feladata? — Kik lehetnek a pedagógusok közül kommu­nisták? — Milyen volt az il­legalitásban végzett párt­munka? — Hogyan hajthatja végre egy iskolai pártszerve­zet a X. kongresszus határo­zatait? Ilyen és hasonló kérdé­seket tettek fel a 13—14 éves gyerekek a pártszervezet veze­tőinek, s ez bizonyítja széles körű érdeklődésüket. Az úttörőmozgalö. negyed- százados jubileumát eredmé­nyesebb tanulással, az iskola úttörőcsapatának törtérietéből, életéből rendezett kiállítással köszöntik a tabi úttörők. Az azóta tapasztalható lelkes munka, a fényképek és az is­kolából eltávozott egykori út­törővezetők visszaemlékezé­seinek, s más anyagoknak gyűjtése jelzi: az úttörőszö­vetség felhívását örömmel fo­gadták a tanulók. Júniusban, a tanév befeje­zése előtt a pártszervezet tag­gyűlésen értékeli az úttörők munkáját, s azt, hogy a kom­munista és párton kívüli pe­dagógusok milyen segítséget nyújtottak ehhez. A taggyű­lésre nemcsak pedagógusokat, hanem úttörőket is meghívnak — a rajvezető-helyetteseket —, hogy a gyerekek is érez­zék: a pártszervezet fontos­nak tartja az úttörőélet tar­talmasabbá tételét, azt, hogy segítse a gyerekek felelősség- érzetének, önállóságának nö­velését. Az átlag emelkedett ötvenhárom olyan gyerek van az iskolában, akinek a ta­nulás igen nehezen megy, s ehhez otthon nem kaphat se­gítséget fizikai munkát végző szüleitől. Velük gyakrabban és rendszeresebben foglalkoz­nak, korrepetálnak a szaktár­gyakból, s többször fölkeresik őket otthon is, hogy így is se­gítséget nyújthassanak a ta­nulásban. — Eredményes a munka, ezt jelzi, hogy tanulmányi átla­guk 2,8-ról 3,1-re emelkedett. Huszonhárom gyerekkel be­szélgettünk, megkérdeztük vé­leményüket. ők is jónak, szük­ségesnek és eredményesnek tartják a segítséget. Az igazi eredmény azonban majd csak az év végén mérhető le — mondta Benedek Lajos igaz­gató, akivel a pártszervezet munkájáról és a nevelőtestü­let gondjairól beszélgettünk. Mert gond is van bőven. Igaz, a VII—VIII. osztály tanulói modern iskolába járnak, de az alsó tagozatos tanulók számá­ra a feltételek már kedvezőt­lenek, s ez gátolja a nevelő- testület munkáját is. Erősíteni kell a — Harmincegyben évfo­lyamelsőként végeztem Deb­recenben, de csak évekkel ké­sőbb helyezkedhettem el a mezőgazdaságban, képzettsé­gemnek megfelelően. Közben cséplőgépellenőr is voltam. Könnyű volt annak, aki saját birtokára került haza, mert a gazdasági válság idején bi­zony megnézték, kit vesznek föl. Harmincnégyben elhelyez­kedtem, s hiába végeztem Debrecenben kitüntetéssel, ti­zenöt pengőt kaptam havonta, öt pengővel kevesebbet, mint a szobalány... Negyvenöt óta dolgozom állami szolgálatban, a Baranya megyei földreform­nál szakértőként vettem részt, aztán megszerveztük itt az ál­lami gazdaságokat. 1949-ben Pestre kerültem, így kezdő­dött kimondottan állattenyész­tői pályafutásom. Nógrádban sertéstenyésztő telepeket szervezett, egy évvel később a minisztériumban már országosan a sertéste­nyésztés volt a feladata. Hogy hogyan találkozott először so­mogyi témával? Ugyancsak a sertéstenyésztéssel kapcsolato­san. Az ötvennégyben meg­szervezett kísérleteket ő ve­zette és irányította országo­— Most mint szakkönyv- írőt szeretnénk megismerni. Mikor jelent meg az első könyve? — 1961-ben jelent meg az első, és Korszerű állattartás volt a címe. Erre a könyvre egy év után nívódíjat kap­tam, s amit leírtam, ma is állja a helyét... Ezt a könyvet a múlt esz­tendőig további öt követte, köztük a Hogyan lesz a tehe­nészből szakmunkás? a Me­zőgazdasági Kiadó pályázatán díjazott pályamunka volt. 1963 óta a felsőfokú technikum ál­lattenyésztési tanszékének ve­zetője, s az intézet szaktanács- adó kiadványait is — eddig tizenegy jelent meg — ő szer­keszti, sőt többségüket ő is írta. A sorozat utolsóelőtti tagja például két kiadásban jelent meg. Szakkönyvei 1968- ban és tavaly érték el a leg­nagyobb példányszámot, alt­kor a Hibrid tyúk a háztájon 8200, a múlt évben a Jövedel­mező állattartás a háztájon 8700 példányban látott napvi­lágot. Ez volt a hatodik köny­ve, s most januárban fejezte be a hetediket, a Háztáji ba­romfiólak készítése címűt, amely már valószínűleg 10 000 példányban jelenik meg, s ez lesz a harmadik könyve a Házunk, kertünk, otthonunk sorozatban. KÖNYVEI KÖZŰÉ néhány ott található a mostani me­zőgazdasági könyvhónap ki­adványai között. Az eddig megjelent hat szakkönyv után a hetedik következik, s az­után: •— Szeretnék még sokat dolgozni. S itt nyilván a munkahelyé­re, a technikumra gondolt, és persze a szakirodalomra. Ta­nítani így is, úgy is, a hall­gatóknak előadást tartva, a gondolatokat könyvalakban odatenni a falusi asztalokra — ezt a nemes célt szeretné szol­gálni, ezt akarja. Reméljük, ehhez lesz elegendő ereje, jó egészsége. Öregség? Később erre is lesz majd idő... Hernesz Ferenc marxista szemléletet Rendszeresen szerepel a pártvezetőség ülésein, a tag­gyűléseken a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetben levő ta­nulókkal való foglalkozás is. Berta Tiborné tanárnő párt­megbízatása az ifjúságvédelem, s ezt lelkiismeretesen telje­síti is. Valamennyi kommunista pe­dagógusnak pártmegbízatása, hogy kísérje figyelemmel a fi­zikai munkások tehetséges, a társaik közül kimagasló tudá­sú gyermekeit, segítse őket a helyes pályaválasztásban, ser­kentse a továbbtanulásra. A X. kongresszusnak a köz­oktatással kapcsolatos állás- foglalása megvalósításához nem elegendő csak a kis, ti­zenhat tagú pártszervezet ösz- szefogása. S bár a nevelőtes­tület egysége tapasztalható a tantervben is meghatározott feladatok végrehajtásában, a pártszervezet célja, hogy ezt az egységet tovább erősítse, s el­mélyítse a pedagógusok mar­xista szemléletét. Jelenleg a pártszervezet tagjai közül öten végzik az esti egyetemet, s az egész tantestület részt vett abban a kétéves oktatásban, melyben a marxizmus eszméi­vel ismerkedtek. Áprilisban és májusban pedig nevelőtes­tületi ülésen beszélik meg a X. pártkongresszus határoza­taiból az iskolájukra és vala­mennyi pedagógusra vonatko­zó feladatokat. S zalai László A somogyi nők kérése A ruhagyár gondoljon a megye gyerekeire is! Ülést tartott tegnap a Haza­fias Népfront Somogy megyei nőbizottsága, amelyen egye­bek között Kovács Ferencné, a Nagyatádi Cémagyár párttit­kára a X. pártkongresszusról tartott élménybeszámolót, va­lamint előterjesztették a nem­zetközi nőnap megyei prog­ramtervezetét. Az értekezlet egyik napirendi pontja Pápa Jánosnak, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályvezetőjének a megye áru­ellátásáról és kereskedelmi hálózatfejlesztéséről szóló tá­jékoztatója volt. 1970-ben So­mogybán a kiskereskedelmi forgalom meghaladta az or­szágos átlagot. 1969-hez ké­pest lényegesen több élelme­zési, ruházati és vegyes ipar­cikket értékesítettek, különö­sen ez utóbbinál tapasztalható dinamikus fejlődés. A házi­asszonyok örömére általában bővült az áruválaszték: pél­dául a mosószer, tisztítószer, a bútorok, iskolai, divat- és ház­tartási cikkek, valamint kony­hai felszerelések választéka. Az ipari termelés egyenet­lensége miatt azonban a keres­kedelem főleg az olcsóbb ter­mékekből nem tudja kielégí­teni az igényeket (hiánycik­kek a konfekcionált ágyneműk, flanell ruhaneműk, tréning­ruhák stb.). Keresettek a kor­szerűbb alapanyagból gyártott divatáruk és ruházati cikkek. A gyermeki '-’ ák magas ara és állandó hiánya, valamint a gyermekcipők minősége külö­nösen érzékenyen érinti a be­vásárló asszonyokat. A somo­gyi nődolgozók kérése: a Ka­posvári Ruhagyár többet gon­doljon a megye gyerekeire is, és bővebb választékkal lássa el az üzleteket! A nőbizottság tagjai szót emeltek az üdítő italok nagyobb forgalmazása mellett, természetesen a sze­szes italok rovására. Vidéken a sütőipari és tejtermékekkel van állandóan gond. A közsé­gekbe későn szállítják ki (és kevés is) a kenyeret és a tej­termékeket. Általános panasz- az új áruhoz járó használati utasítások nem mindig jutnak el a vevőkhöz; a járási szék­helyeken különösen hiányzik az üzletek vasárnapi nyitvatar- tása. Az ülésen megegyezés szü­letett, hogy a nőbizottságo« tagjai jobban figyelemmel kí­sérik a kereskedelmi problé­mákat. Észrevételeik bejegy­zésével igyekeznek kiharcolni a minőségjavítást és az árpo­litika reális alakulását. A most újjászerveződő társadalmi el­lenőrző bizottságokban sokan feladatot vállalnak. Nem men­nek el szó nélkül a szabálysér­tések, hiányosságok mellett. A közeljövőben megkezdik (a vállalatok vezetőinek részvé­telével) a vevőankétok szerve­zését. Szorgalmazni fogják például a tsz-ekben a kisebb tej- és sütőüzemek létrehozá­sát, a háziasszonyok körében pedig a tisztasági feleszerelé­sek gyakoribb használatát. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. február 19. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom