Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
11 millió az ipari tevékenység és a szolgáltatás értéke a kaposvári togyasztási szövetkezetnél — A működési területünkön. Kaposváron és a hozzánk tartozó 24 községben összesen 118 kereskedelmi, vendéglátó, ipari és felvásárló egységünk dolgo zik. Ezeknek külső, belső ta tarozása, a berendezések, gépek karbantartása, javítása, ú; üzletek építése, berendezése, a? elektromos gépek beszerelése egyre nagyobb feladatot ré szövetkezetünkre. Ha mind ezek megvalósítását más cé gektől, ktsz-ektől, vállalatoktő várnánk, akkor azt hiszem, so kát fájna a fejünk. Azért, hog; a szakemberek mindig kézné' legyenek, hogy saját mester embereinkre alapozhassunk tervezhessünk, hoztuk létre ar ipari és szolgáltató részlegük két, amelyben jelenleg csaknem 90 alkalmazott talál mun kát. A különböző részlegek együtt fejlődtek szövetkezetünkkel ahogy az igények megkövetelték. Az 1950-es évek közepétől már működtek ilyen ipari és szolgáltató egységeink. Örömmel mondhatom, hogy iparosaink munkaidejük egy részében a tagság és a lakosság építési, javítási, karbantartó szükségleteit elégítik ki. A lakossági szolgáltatásokat bővíteni akarjuk, mert ez az igény állandóan fokozódik. Mindezt Fűzi Ferenc, a kaposvári fogyasztási szövetkezet elnöke mondta, akivel az ipari és szolgáltató üzemek eredményeiről, gondjairól beszélgettünk. — Milyenek e terület múlt évi eredményei? — 1970-ben 11 millió forint értékű új terméket és szolgáltatást állítottunk elő, illetve végeztünk. Saját gépkocsiparkunk üzemképességének biztosításán kívül — kilenc gépkocsink van — havonta harmincharmincöt gépkocsiszervizt végzünk és tíz-tizenöt kisebb javítás is elkészül az autójavító részlegünknél. Sok dicséret illeti az asztalosbrigádot. Egy- millió-háromszázezer forint értékű munkát teljesített. Á cser’ városrész ABC-áruháza, az itteni könyvtár, a böhönyei kisvendéglő faipari munkáit és sok-sok kisebb javítást végeztek a lakosság részére, vala mint apróbb-nagyobb munká kát más szövetkezeteknek. A hűtőgép-, villany- és víz vezeték-szerelőink egymillií’ forintot termeltek. A kőműve seknek, festőknek az új építke zéseken kívül a 116 üzlet, egy ség rendbei) tartósa adott sok tondot. Jelenleg Toponáron lolgoznak, ahol hárommillió orintos költséggel étterem, oresszó és önkiszolgáló élelmi- zerbolt épül egy tető alatt. Ezt előreláthatólag ez év második 'elében átadhatjuk. — A szikvíz- és hüsiüze nünk 2,7 milliós termelési érékének 60 százalékát más szövetkezetek és vállalatok vettél neg tőlünk. A köteleseink 1,0 nillió forint értéket gyártottak. Négy szeszfőzdénkben 38 ez r liter pálinka csörgött az üvegekbe. Mind bérfőzés volt Gépkocsiparkunk 1,5 millió fo •int értékű fuvart végzett, en tek 10 százalékát szolgáltatás ;ént. — Milyen gondjaik van nak a területen? — Ahány kisegítő ipari üze műnk van, az annyifelé szóró "lőtt szét a városban. Az aszta osok két helyen is dolgoznak lyen körülmények között nem üzemszerű a munka, nincs ellenőrzési lehetőség, nehezebb a költségcsökkentés, a termelékenység növekedése, lazább a nunkaf egyelem. — Mi a megoldás? — Két évvel ezelőtt Kapos- izentjakabon a Kinizsi-söröző melletti telkünkön szolgáltató lelep építését kezdtük meg. Ide akarjuk összpontosítani, telepíteni csaknem minden ■pari és szolgáltató üzemünket. Ennek egyik akadálya, hogy Kaposvár e részén nincs szennyvízcsatorna, és a telepítésre váró üzemeink nagy része megköveteli a szennyvízle- vezetést. Szövetkezetünk saját anyagi ereje és a fölvett bankhitel lehetővé tette, hogy egy száz, illetve háromszáz négyzetméter alapterületű épület elkészüljön. A kisebbik csarnokban már megkezdte a munkát az elektromos hűtő- és háztartási gépjavító részlegünk, mely a szövetkezeti munkákon kívül jelentős la- kosssági szolgáltatást is végez 'ppen a napokban nyitottunk a város központjában, a Rákóczi tér 2. szám alatt egy átvevőhelyet, ahol összegyűjtjük a a vitásra szoruló elektromos épeket. Érdekességként mon- lom, hogy a külföldi rádiók, televíziók és magnók garanciá- ' is javítását is vállaljuk. A szolgáltató telep másik na- :yobb munkacsarnokát rövi- iesen az asztalosok veszik birDANIEL LANG: Incidens a 192-es magaslaton 2. Ismeretsége a lánnyal alig tartott tovább huszonnégy óránál, s ez volt egyszersmind a lány életének utolsó huszonnégy órája is. Katonatársai — négyen, akikkel az őrjáratot végezte — megerőszakolták és megöliik a lányt, s testét egy hegv; bozótban hagyták hátra. Egyikük háromszor belédöfött a tőrével, s amikor a védelem felká-te Erikssont. hogy írja le a döfések hangját, ő ígv valszarvast. Énpen úgy hangzott mint amikor az ember belevágja a kését a szarvasba tompa, huppanó hang, vagy valami hasonló.« Beszéltem Erikssonnal a lakásán. mondjuk Mipneapolis- ban. ahol leszerelése óta egy közel’ áruházban asztalos. Takaros szerény, háromszobás Ini-A-.-’-.qr st a feleségével, Kirs- ternel A falakat az 'asszony műkedvelő festményei díszítik. Hármasban beszélgettünk. Mrs. Eriksson huszonhárom éve« <»gy biztosítási irodán fokukba. Korszerű üzemrés. alakult itt ki. A nagy kapacitású gépek, berendezések lehetővé teszik kisebb-nagyobb ja vitások elvégzését a lakosság részére, és olyan egyedi darabok elkészítését, amelyet a kereskedelem nem árusít. Vag.v említhetem például az üvege zést, a nyílászáró szerkezetei készítését. A gépesített aszta 1 isüzcm kiszolgál más szövet ’ özeteket, vállalatokat is. — És a következő lépés? — Az ésszerűség követeli tő lünk, hogy folytassuk a városból való kitelepülés munkáját 1975-ig előreláthatólag meglesz ehhez az anyagi fedezet is. Tovább építjük a kanosszent jak-ebi szolgáltató telepet, mert tudjuk, hogy ezért tagságunk, a lakosság lesz hálás. Alapszabályunk szerint tana iáinknál t szolgáltatás összegéből 5 szá- nlékos kedvezményt is bizto -.ítunk. Dévai Zoltán Háromszor mértek a hitetlennek Brigádonként hatszáz lakás A lakásfelmérések kezdetekor még az Ingatlankezelő- és Felújító Vállalat dolgozói sem tudták, hogy képesek-e határ- dőre végezni az állami bérle mények felmérésével. Mi sem természetesebb tehát, hogy r munka kezdetén »ráhajtottak« s ma már azt a hírt kaptu’ Kovács József osztályvezetőtől hogy lazíthatnak a munkatem pón. Kaposváron a lakások öt Siófokon huszonöt százaléka várja még a collstokkos embereket, míg Nagyatádon, ahol egyébként is kevés a bérlemény, csak most kezdenek a felmérésekhez. Az IKV egy- cgy brigádja átlagban 5—60C lakásban fordult meg, Kováé: József és adminisztrátora hat ;záz lakásról készített statisz tikát. — Ha az állami bérleményekkel végzünk, akkor a magánosok és a közületek megrendeléseinek teszünk eleget, mert ilyen megbízást is kaptunk jócskán. — Idegeskedésre volt-e okuk? — Az általunk felmért hatszáz lakásból talán, ha háromÖlezer bébi kocsikabát A Budapesti Kötőipari Szövetkezet lengyeltóti részlegét 1970. február 27-én adták át. Akkor huszonhét fővel kezdtek, jelenleg 135 állandó munkásuk cs 40 bedolgozójuk van. Készítenek bébiruhákat, kocsi kabátot, férfi- és női pulóvereket. sportpulóvereket. Megrendelésük van 5008 darab bébi kocsikabátra, melyet a Szovjetunióba szállítanak. Képünkön: Az utol3ó munkamenetet láthatjuk: láncológéppel állítják össze a ruhadarabokat. ra emlékszem vissza rossz szájízzel. Az egyik bérlő például háromszori mérésre sem hitte el a számokat, míg egy másik azzal fogadott bennünket, hogy ha föllemelik a lak bérét, beperli az IKV-t. Igyekeztünk a látogatásainkat úgy ütemezni, hogy az a bérlőket túlságosan ne zavarja, így hét óra után nemigen csengettünk, nehogy megzavarjuk a vacsorát. — Mikor tehetnek pontot a lakásfelmérések végére? — Ha beleszámítom a korábban említett »lazítást«, március 10-re a megye összes bérleményéről készen állnak az adatok. — Egy korábbi tájékoztatás alapján azt írtuk, hogy a felmérésekkel egy időben a már beérkező adatok alapján megkezdődik a lakbérek megállapítása is. — Erre még várni kell egy kicsit, s jóllehet nem csúsztunk ki az időből, türelmet kell kérnünk a bérlőktől. A jövő héten várjuk a fővárosba szólító meghívót, ahol tájékoztatnak bennünket a lakbérmegállapítások tudnivalóiról. Addig egyébként sem kezdhetünk el számolni, amíg a városi tanácsok el nem döntötték az övezeteket, hogy hol számítunk plusz és hol mínusz tíz százalékot. — Véleménye szerint a lakbérek megállapítása tovább tart-e* mint a bérlemények felmérése? — Itt, Kaposváron a lakások egyharmada könnyen kategorizálható, s százötven a komfort nélküliek száma, ahol egyértelmű a jövendő lakbér. A maradékot viszont csak akkor kezdjük el, ha már valamennyi szempont rendelkezésünkre áll. — Előfordult-e, hogy a bérlő téves adatot mondott be, így az adatlap kiegészítésre szorult? — Igen. Majd mindennap bejön az irodába valaki, hogy megkérjen bennünket a változtatásra. Például elfelejtették megmondani a második kereső nevét, Siófokon pedig egy fürdőszobának fölvett helyiségről kiderült, hogy nem fürdőszoba. S. G. Okok az ivásra Keményebb volt az ököl a szódásüvegnél szavú. Együttlétünk órái alatt volt, persze az is igaz, gyakran szünetet tartott. Ilyenkor töprengő lett az arca, és sokáig nem folytatta, talán egy percig. Eleinte lakonikusan beszélt, de természetes hallga- tagsága lassan felolvadt, és megesett — különösen egy-egy alighanem túlzott várakozással lépett a hadbírósági terem-, be, ahol a négy tárgyalás le-( zajlott. Azt remélte: a tár-i gyalások majd megkönnyítik,1 hogy tisztázza maga előtt Mao1 szünet után —, hogy valóságos sorsán támadt indulatait. Tatitkámő. Nincs gyerekük. Négy éve házasodtak össze, röviddel azután, hogy Erikssont behívták. Gyerekkoruk óta ismerik egymást, az apák egymás szomszédságában gazdálkodtak és szűkölködtek, akár a környék sok más farmerje. Mrs. Eriksson még azt is hozzátette, hogy a környéken jobbára skandináv bevándorlók laktak. »Olyan vidék, ahol az emberek büszkék rá, hogy nem keltenek feltűnést.« Apró termetű, csinos, szőke lőtt: »Lettem, beleztem is nő, értelme",, eleven modorú. szóáradat tört ki belőle, és úgy látszott, mintha csak erővel tudna megálljt parancsolni magának. Mindenekelőtt azt mondta el, hogy Mao meggyilkolásának jogi vonatkozásairól nem akar beszélni. Pedig volna. Magam is elolvastam az általa kezdeményezett bírósági Alig tettem be a lábam, máris kávéval-süteménnyel kínált. Azt mondta: örül, hogy Mao történetét akarom hallani. Amióta férje visszatért Vietnamból, csak neki, a feleségének beszélt erről, de a részleteket máig sem mondta el. — Jót fog tenni neki, ha valaki más hallgatja végig — mondta élénken, csipkelődve. Eriksson egymagában ült a dívánvon, s amikor egy kissé keserűen elmosolyodott, mé'y hornadás támadt egyik arcán. Alacsony, világos arcszínű, széke, kék szemű férfi. Szűkián naívul mégis azt várta hogy négy társával egyetemben majd hangos gondolkodásba fognak a tárgyalóteremben valami közös kutatóakcióba, hogy kiderítsék: hogyan tör- megtehette ténhetett meg, hogy egy fiatal lánynak így kellett meghalnia. Azt képzelte, megkérdezheti: hogyan történhetett meg, hogyf tárgyalások jegyzőkönyvét, hét az osztagból egyedül ő csele-f vaskos kötetet az Egyesült Al- kedett úgy> ahogyan cseieke-# dett Elmondta volna, hogyan hatott rá az ügy, és mi ösztönözte, hogy feljelentse a többieket — négy fiatal, magafajta amerikait, akikkel az ellenséges terület mélyén csakis úgy maradhattak életben, ha A BŰNTETT közönséges kocsmai verekedésnek is nevezhető. Ami figyelemre méltó az ügyben, az a tanúvallomások egy részlete. Ki .milyen körülmények között került az italboltba? »Elküldött a feleségem tejért, s ez jó alkalom volt arra, hogy felhajtsak egy-két pohárral.« »Bevásárolni indultam, csak nem megyek el a kocsma előtt úgy, hogy ne nézzek be1« »Ha van időm, mindig ott ülök valamelyik asztalnál.« Még az utolsónak idézett tanú a legegyenesebb. Nem kutat ürügyek után, egyszerűen beül. Így találja természetesnek. Mert ugye mi baj származhat abból, ha valaki a borosüveg mellett üti agyon az idejét? Annyira megszokta az italbolt szesztől, cigarettától bűzös levegőjét, hogy a moziét, a színházét, uram bo- csá’ a könyvtárét már talán el sem viselné. Neki természetes az is, hogy a bíróság elé citálták. Nem ritka a verekedés, megesik az iszogató hoeyíf férfinép között. A pofonokat nem találja bűnnek — hiszen az ütlegek a bor és a pálinka édesgyermekei. A harminchét éves, kaposvári Schleining Jenő és a harmincéves ifj. Szabadfi István a Fészek borozóból régóta ismerték egymást. Szóváltás, tettlegesség nem volt közöttük — legalábbis tavaly szeptember 15-ig nem. Ezen a napon Schleining barátaival sötétedésig kártyázott az ivó udvarán. Szabadfi mögöttük kibicelt. Amikor Schlening rövid időre felállt aa asztaltól, i Szabadfit megkérték, »szálljon be« helyette. Schleiningnek nem tetszett a »helyettes«, a szemébe vágta, hogy játsszon a saját kártyájával. Aztán összeszedte a lapokat. Szabadfit elfutotta a méreg és megválaszolt a feldühödött kártyatulajdonosnak. Tegeződve. Ez olaj volt volt a tűzre. Schleining kikérte magának és pofonvágta Szabadfit. A fiatalember utána eredt, felkapott egy szó- dás üveget és fejbe ütötte, hogy fölrepedt a ’'őre. Ezzel vége szakadt a verekedésnek, de csak aznapra. 16-án reggel ismét találkoztak a borozóban. (Schleining éjjel dolgozott, s altatónak itta a féldecit, Szabadfi munkába indult, ö serkentőnek szánta a pálinkát.) Schleinin- get elfutotta a méreg és nekiesett esti vetélytársának, ütötte, rugdalta, ahol érte. Schleining az esti affér során könnyebben sérült meg, viszont Szabadfinak reggel eltört az orrcsontja és vérömleny keletkezett az arcüregében. A KAPOSVÁRI Járásbíróság dr. Mózes Gábor tanácsa a büntetett előéletű Schleining Jenő kocsikísérőt súlyos testi sértés miatt öthónapi börtönre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyektől. Szabadfi háromhavi szabadság- vesztést és ezer forint pénz- büntetést kapott. A bíróság az ő szabadságvesztésének végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. P. D. Egyesült lamok haditörvényszékének irattárában, a virginiai Falls Churchben, benne Eriksson vallomását az őrjárat tagjai ellen, az ítéletek és fellebbezések szövegét, a bírák és a védőügyvédek véget nem érő levelezését és a vádlottak jellemére vonatkozó tanúvallomásokat. Eriksson négy tárgyaláson tanúskodott Vietnamban, bőven kijutott neki is az igazságszolgáltatás folyamatából Megismerhette az ügyvédek konok valla'ási módszereit, a bírák ismétlődő dörgedelmeit, amelyek arra szólították fel, hogy a többnyire homályos kérdésekre precíz válaszokat adjon. Az ő véleménye az — mondta —, hogy az egész ügymenet valami nyúlás okoskodás A nők helyzetéről Fehér Lajosné, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezetője, az OSZT nőbizottságának elnöke csütörtökön, a Magyar Sajtó Házában tartott tájékoztatójában összegezte: miként hajtják végre a szövetkezetekben a nők helyzetéről szóló párthatáegymásra bízták életüket. Ei.^atot, értékelte a tapasztala- akarta űzni kétségeit: vajon > °kat’ eS Vázolta 3 S0r0n ko' minden tőle telhetőt megtett-e a szenvedő Maóért. S ezek a kétségek mégis a mai rágják őt. velem mindent megbeszélhet. De arra már korán rájött, hogy az efféle problémák a törvény előtt nem sok vizet zavarnak. (Folytatjuk.) vetkező feladatokat. A többi között utalt arra hogy a határozat kedvező vál- napig^ tozásokat hozott, s ami annál i« Inkább jelentős, mert a nők munkája a szövetkezetekben Abban bízik, mondta, hogy^ ^iapvető fontosságú. A terme lőszövetkezetek tagságának 38 százaléka, a kisipari szövetke reteknek 55 százaléka, az ÁFÉSZ dolgozóinak 40 százaléka, az alkalmazottaknak pedig 60 százaléka nő. Végeredményben 2 millió szövetkezeti nő képviseletét és érdekeinek védelmét látják el a nőbizottságok, a szövetkezetek és szövet- légeik alkotmányos szervezetének keretében. Fehér Lajosné ezután részletesen szólott arról, milyen fontos szerepet töltenek be a nőbizottságok a szövetkezeti mozgalom életében, s hogy a szövetkezetek többsége egy sor ntézkedéssel könnyíti a nők munkáját. Végül bejelentette, hogy a Nőszövetkezők Tanácsidó Testületé — elfogadva a nagyar tagszervezet meghívását — április 21. és 23. között ludapesten tartja nemzetközi ■rtekezletét. Napirendjén »A nők szerepe és helyzete a szövetkezeti mozgalomban« című téma szerepel majd. (MTI) El SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. február It,
