Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
i Jubileumi űttörSév . E|y hétre a gyerekeké Kaposvár kulcsa Nyitány április 4-én — Jubileumi tábortűz — Alapkőletétel Fonyódligeten A tanácsok és a lakbérrendelet Ebben zz évben ünnepli zászlóbontásának negyedszázados jubileumát a magyar úttörőmozgalom. Nagy lelkesedéssel készülnek az úttörőévre a somogyi pajtások is, hogy a jelmondathoz híven tettekkel köszöntsék a negyedszázados évfordulót. Minden úttörőcsapatban kutatják a huszonöt év történetét. A rajok, őrsök földerítik az úttörőmozgalom dokumentumait, jelképeit, emléktárgyait, rendezik a csapat tárgyi emlékeit, ' dokumentumait. A végén elkészítik a csapattörténetet, s emlékmúzeumot vagy -kiállítást nyitnak. Megismerik és ápolják az úttörőhagyományokat és formaságokat. Ebben az évben a jubileum jegyében rendeznek .meg mindent: a kulturális szemlét, a névadókat, az avatásokat, a tanulmányi versenyeket stb. A szervezet legszebb hagyományai közé tartozik a hasznos társadalmi munka. Nemes feladat az Ajándék a hazának elnevezésű akció. A somogyi- pajtások a KISZ-esekkel együtt részt vesznek csapatotthon, sportpálya, parkok léépítésében, lakóhelyük, iskolájuk szépítésében, a termelő- szövetkezet munkájában kommunista vasárnapokon. Sziklai Béla megyei úttörőelnök elmondta, hogy az elnökség elfogadta a jubileumi év somogyi programját. Az ünnepségsorozat nyitánya április 4-én lesz. A pajtások ünnepélyes csapatgyűlésen emlékeznek meg a felszabadulás évfordulójáról és az úttörőévre való fölkészülésről. Három fesztivált rendeznek: Nagyatádon az úttörőzenekarokét, Kaposváron a rajkamarakóruso- két áprilisban, Balatonboglá- ron pedig a népitánc-, népijáték-, gyermekjáték-fesztivált májusban. Jubileumi gyermekrajz-ki- állítás nyílik április 20-án a Kilián György Ifjúsági és Üt- törőházban. Áprilisban lesznek a jubileumi történelmi emlékülések a járásokban, amelyekre meghívják az egykori úttörővezetőket, pedagógusokat. Nagyszabású vetélkedőt rendez a városi és a járási úttörőelnökség április végén az ifjúsági házban. Májusban minden járásban ösz- szehívják a járási úttörőparlamentet. Kiemelkedő esemény lesz a Kilián György úttörőház jubileumi hete május 23-a és 30-a között. Ekkor’ nyitják meg az úttörőház történetét valamint az úttörőmozgalom somogyi történetét bemutató kiállításokat. Május 24-én ösz- szeül a megyei úttörőparlament. Ezen a napon jelképesen átadják az úttörőház és a város kulcsát a pajtásoknak. Ezzel egy hétre birtokukba veszik a színházat, a mozikat, a művelődési intézményeket, amelyele mesefilmekkel, gyermekműsorokkal, vetélkedőkkel szórakoztatják őket. Kétszáz pedagógus, űttörővezető vesz • részt a megyei történelmi emlékülésen május 25-én. A hét gazdag programjában sport- és játékos vetélkedők jubileumi akadályverseny is szerepel az úttörőház és a városi elnökség szervezésében. Aztán jubileumi díszszemle, amely után a volt úttörők és a KISZ-esek műsort adnak. Május 30-án zárul a jubileumi hét megyei úttörőtalálkozóval. Tomabemutatótól aszfaltrajzversenyig, jubileumi úttörőavatástól rakéta« bemutatóig sok minden lesz ezen a napon. Ekkor nyújtják át Somogy első úttörőcsapatának zászlaját a megyei elnökségnek. Az úttörőház és a város kulcsát ünnepélyesen visszaadják a pajtások. Még egy érdekesség: az úttörők elrejtik az ötvenedik évfordulóra készített üzenetet is. A nap fáklyás felvonulással és tábortűzzel fejeződik be. A hagyományos nemzetközi úttörőtalálkozót ötödször rendezik meg a balatonszentgyörgyi Csillagvárban július 19-én és 20-án. Különösen emlékezetessé teszi majd, hogy ekkor adják át a fiataloknak a párt- és a tanács ajándékát, a fo- nyódligeti tábort. Ünnepélyes külsőségek mellett helyezik el az alapkövét. Ugyanebben a hónapban rendezik meg a jubileumi megyei úttörőtábort. Kétszáz úttörő találkozik Ba- Tatonf enyvesen. A m 2 y/SÍ elnökség jubileumi pályázatot hirdetett a pedagógusoknak. Tizennyolc témakörben foglalkozhatnak a mozgalom huszonöt éves történetével. Ezzel a jövő úttörőinek és úttörővezetőinek kí- vánnah maradandó emléket és egyben útmutatást adni. Tervbe vették, hogy a csapattörténetek és a pályázatok alapján megjelentetnek egy jubileumi kiadványt. Hamarosan eljut minden érdekelthez az úttörőév gazdag somogyi programját tartalmazó műsorfüzet is. L. G. A somogyi lósport bölcsőjénél A lakbérrendelet ismertetése óta több tanácsi vezetővel beszélgettem a várható feladatokról. Egyben valamennyien megegyeztek: rengeteg munkát jelent majd, s a mostani apparátussal képtelenség lesz állni az igénylők és érdeklődők rohamát. Csak példaként említeném meg, hogy a kaposvári háromezer lakásigényt három ügyintéző vizsgálja és intézi, de ha a lakáshivatalban félfogadás lesz — és miért is szűnne meg? —, akkor napokra elmaradnának az adatok feldolgozásával. A lakbérrendelet a tanácsok három osztályát érinti: az igazgatásit {lakáshivatal), az építésit és a tervosztályt. Ez utóbbinak valószínűleg nem lesz akkora forgalma, mint a lakáshivatalnak és az építés: osztálynak, de ezen a kettőn behozzák a tervosztály »lemaradását«. A kérdés az, képes-e a tanács a mostani szakképzettségű ügyintézőivel jó munkát végezni, a lakbérrendeletet panaszmentesen végrehajtani? A képzettség tekintetében — az esetleges változásokat persze nem hagyva számításon kívül — a városi és a nagyközségi tanácsok nem állnak rosz- szul, de legalább egy-két új ügyintéző munkába állításával tudnak csak eleget tenni feladatuknak. Dr. Balogh János, a Kaposvári Városi Tanács vbtitkara is ezt fejtegette beszélgetésünkkor, s hozzátette, hogy máris »megmozdultak« a lakásigénylők. Érdeklődnek, információkat leérnek, vagy éppen módosítani akarják a pár évvel ezelőtt beadott igényüket. Az állami és a szövetkezeti lakásra várók között megfordult az arány. A háromezerből körülbelül kétezren kémek szövetkezeti lakást. A lakbérrendelet sajtótájékoztatóján Bondor József építési és városfejlesztési miniszter elmondta, hogy a tanács kétévenként lakáselosztási és évenként konkrét kiutalási tervet köteles készíteni, és azt a lakosság számára hozzáférhető helyen ki kell függeszteni. A íakáskiutalási tervek készítésében kötelező a társadalmi bizottságok közreműködése. Jó néhány tanácsnál működik már ez a bizottság, így Ka- oosváron is. Teljesen érthető, hogy a legnagyobb értékű szociális juttatás elosztásánál demokratikusan, a közvélemény kérésének és javaslatainak figyelembevételével kell dönteni. A lakáselosztó társadalmi bizottság azonban nem hatóság, s ebben az értelemben nem jogosult döntésre, csupán javaslattételre. Véleményünk szerint a társadalmi bizottság működési körét jó előre meg kell határozni, jogait egyértelműen lészügcziii, i:: sze n ebből a későbbiek folyamán még sok nézeteltérés és sértődés származhat. Ha összeállt egy bizonyos lakáskategória igénylőinek a listája— mondjuk az államiaké —, és a százhúsz lakásra négyszázan jelentkeztek, a bizottság tagjainak véleménye sokat nyom a latban, de nem határozhatja meg a százhúsz lakáskiutaló tulajdonosát. A lakásigények megújítása, azok elbírálása és besorolása nagyon komoly és felelősség- teljes feladat lesz, ds ezt Kaposváron megelőzi egy másik fontos döntés: a.ciklus utolsó tanácsülésén határozza meg a tanácstagság, hogy a megye székhely mely területein számítanak a négyzetméterenkénti lakásdíjhoz plusz vagy mínusz tíz százalékot. A lakbér szempontjából tehát övezetekre bontják a várost, ez azonban nem zárja ki az egy épületen belüli differenciálás lehetőségét. Elképzelhető, hogy a negyedik emeleten lakó kevesebbet fizet, mint az első emeleti bérlő. H a a tanácsülés dönt, óriási papír-ceruza munka kezdődik. Ezt a kaposvári városházán úgy szeretnék megoldani, hogy gépekkel dolgoztatják fel a sok ezer. adatot, S. G. Tojásgyár Zákányban a Magvak ember lóra termett, tartja a régi mondás, s ebben van valami igazság. Annyi bizonyos, hogy nálunk szinte minden ember szereti a lovat. Ha lovagolni nem is tud, de szívesen nézi, pontosabban fogalmazva nézné, mert sajnos a budapesti ügető kivételével nem sok, a versenyszabályoknak is megfelelő pályával rendelkezünk. Oka, hogy a »civi- lizálódás«, a szórakozási lehetőségek sokrétűsége egyre inkább háttérbe szorította a régi hagyományokkal rendelkező lovassport szépségeit. »Ló és pálya kellene« — sóhajtják az öreg »lovasok«. Hogy. mindez sóhajtozással nem megy, szervezéssel, utánjárással annál inkább, arra a legjobb példát a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum szolgáltatta. Tavaly sok-sok kilincseléssel, a társadalmi szervek, a mező- gazdasággal , foglalkozó üzemek, a termelőszövetkezetek segítségével életre hívták a rég áhított lovasszakosztályt, A fiatalok és irányitójuk lelkesedése nem volt hiábavaló. Az eredményekről és a jövőről a szakosztály vezetőjével, dr. Sziklay Ivánnal beszélgetünk. — Az első évet főleg a lovaglóiskola és a szakosztály tárgyi feltételeinek biztosítására 1 fordítottuk. A kezdeti hat lóval szemben ma már tizenkilenc áll az istállónkban. Júliusban nagyot léptünk előre. Szerződést kötöttünk a toponá- ri Egyesült Erő Tsz-szel és a Kaposvári Állami Gazdaság- gaL A megállapodás értelmében minden erre a célra alkalmas kétéves csikót átadnak nekünk! melyet mi belovagolva, sportlóként értékesítünk. A szerződés, mint azt első üzletkötéseink is bizonyítják, nagyon előnyös mindkét félre. Decemberben hat lovat vittek el nyugati üzletfeleink. A to- ponáriak négy lovát átlag 36 ezer forintért, a Kaposvári Állami Gazdaságtól pedig kettőt 42 000 forintos átlagáron adtunk el Nyugat-Németország- ba. Nagy előnyt jelent, hogy a téli lovardánkat sikerült higanygőzlámpákkal fölszerein4. igy szinte nappali fényben dolgozhattunk még a sötét téli délutánokon is. Az egyelőre még szerény keretek között működő lovaglóiskola munkáját dicséri, hogy a brémai Gerhard Falke, aki a toponári termelőszövetkezet négy csikóját megvette, előzőleg már olyan neves tenyészeteket és lovasikolákat nézett végig, mint a gödöllői, a visegrádi és a nagyvázsonyi, és mindössze három megfelelőt talált. A sikerekben nem kis szerep jut Kovács Gyula lovasedzőnek, valamint Molnár Ferenc, Vess László, Siposs Jenő lovasoknak és lőápolóknak. Ök bizony legtöbbször reggel négytől este fél kilencig a lovak közt találhatók. Türelem ás nagy-nagy állatszeretet kell' ehhez a sok szakértelmet igénylő munkához. A jövőnk biztató, s minden esélyünk megvan, hogy lépésről lépésre valóra válnak terveink. Az iskolánkkal szemben 17 holdon elterülő, nemzetközi mérkőzésekre is alkalmas pályái építünk. Az ugró- és díjlovagló számok mellett galoppás ügetőversenyeket is lehet itt rendezni. Beépített akadályok, benkek, földhányások, élősövényele, száraz és vizesárkok mind-mind megtalálhatók e nagy pályán, amely 4000 ülő és 6000 álló vendég fogadására lesz alkalmas. TERMÉSZETESEN mindezt saját erőnkből nem tudnánk megvalósítani. Jelentős társadalmi összefogásra van szükség. Az ÁFTH és a MEZÖBER társadalmi munkában elvégezte a szintezést, és kidolgozta a pálya, valamint a hozzá tartozó épületek tervét. A megye: erdőgazdaságok igazgatósága a náluk gyártott panellekből építteti meg a pénztárhelyiségeket, ami nekik egyben termékbemutatónak is jó. A honvédség a földmunkákhoz ad nagy segítséget, a KPM pedig egy autóparkoló kialakítására tett ígéretet. Ez a sok-sok önzetlen segítség és felajánlás tette lehetővé, hogy január 14- án a megyei, járási és városi tanács, az MTS és a már említett vállalatok vezetői megtárgyalhatták és elfogadhatták a tervet. Egy öttagú operatív bizottságot hoztak létre, amely február közepéig — a kihasználási lehetőségeket fölmérve — jelentést készít és megindítja a több éves programot A földmunkákat, a nézőterei, a pénztárakat, mellékhelyiségeket és egy ideiglenes kerítést még a nyárig szeretnénk megcsinálni. Ha addig mindezt sikerülne létrehozni, akkor —■ ígéretet kaptunk a Magyar Lovas Szövetségtől — a nemzeti bajnokság második fordulóját itt bonyolítják le, ami nagy szó, mert azt idáig csak Budapesten rendezték. Terveznek még egy 40 férőhelyes lóistállót is, amelyet a környező termelőszövetkezetekkel közös vállalkozásbar építenének. A JÜVÖ valóban sokat ígérő. Minden reményünk megvan, hogy Somogysárd mellett hamarosan Kaposvár is tovább öregbítheti a somogyiak lovar hírnevét Győri András A zákány! Csokonai Tsz-foen húszezres lojoállomany van. Naponta átlag 14—15 ezer tojást gyűjtenek össze, s Budapestre, a Centrál Vendéglátó Vállalatnak szállítják. A tsz öt- • millió tojásra kötött szállítási szerződést A talaj nyomozó A bizonyítani akarás görcsös állapot. Csak a mesterségbeli tudás, a jó értelemben vett magabiztosság oldja fel a görcsöt. Sípos Emil olyan, mint a többi fiatal szakember. Sem vágyaiban, sem gondolkodás- módjában nem üt el tőlük. Egy a munkájukat lelkiismeretesen végzők közül. Gerőcz Emil, az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Intézet talajtani osztályának vezetője azt mondta róla: dinamikus egyéniség. Olyan ember, aki fizetésemelésért sem menne el más intézménybe dolgozni. Nem kényelmes állás a talajtani osztály szaktechníkusi állása. Sípos Emil arcának egészséges színe arról tanúskodik, sokat tartózkodik a szabadban. Cipője többet süpped a mezei földbe, mint szobák szőnyegébe. Évente százharminc napot tölt külső munkán, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági üzemek területét járva. De haladjunk sorjában: Városi létér« a mezőgazdasághoz akart közelebb kerülni. Gödöllőre szeretett Volna egyetemre járni. Székesfehérváron- köttöt ki, a felsőfokú növénytermesztési technikumban. 1963-ban végezte eL Termelőszövetkezetbe került, majd a mbs tani munkahelyére. •Harmincéves. Ismerik né hány százan. Véleményük van róla. A gondolatairól azonban kevesen tudnak. Elhatározásáról, hogy diplomát szerez. Vezetőitől már megkapta a biztatást. Mit jelent szaktechnikusnak lenni? Napi kétszáz holdon felmérni a talajviszonyokat. Négy megyében: Somogybán, Baranyában, Zalában, Tolnában dolgozni. A termelőszövetkezetek közül egyre többen ismerik föl a talajvizsgálat szükségességét. Tervezni csak a talaj összetételének, elhasználódási fokának ismeretében lehet eredményesen. Sípos Emil kijelöli a helyeket, ahol ásni kell. A munka társai egyforma gödröket ásnak. Másfél méternél már kiderül: homogén vagy heterogén a terület talaja. Valaki egyszer azt kérdezte Sipos Emiltől: Nem unalmas munka ez? Csak egyszer kellett volna kimennie vele kora hajnalban a »területre«. Amikor keleten emelkedni kezd útján a tűzgömb, amikor a fékét' földről füstfinom pára száll föl. Hol van még a minden titkok tudásától? Négy megye talajviszonyainak teljes ismeretétől! Van-e izgalmasabb, mint kutatni az elmúlt évezredek alatt lerakodott rétegeket? Vallatni a talajt. S a »titkok» alapján meghatározni: ide búzát érdemes vetni, oda kukoricát. Hiszen csak azok a tudományok érdemelhetik ki a »tudomány« nevet, amelyek az ember hasznát szolgálják. Akár szellemi, akár anyag: épülését. A legszebb dolog? Ha látj3 a szárba szökkenő kalászokat Ha a »fáradt« talajt az általa meghatározott módon »felfrissítik«. Ha valamelyik szövetkezetben azt mondják: »Megérte magukhoz fordulni!« Mar nem tudja kiszámítani, hány kilométert járt be, mióta a talajtani osztály munkatársa lett. Ilyesmikben nem méricskél. Gyerekük van. A lábánál totyog, ha hazaér. Keveset tud S a családdal lenni, ezért szabad idejében »otthonülő« ember. Fényképezni szeret. Mindenki társ számára a munkában: a laboratóriumi kollégák meg a gépkocsivezető is. Csak így lehet eredmé- nves a genetikai vizsgálat. Külterületi munkája idején is gyakran kukkant be a laboratóriumba. A ovakorlati és a vizsgálati eredmén veknek egyezniük kell. Ismétlést is kérhet, ha úgy érzi: valahol eltérés mutatkozik. Szaporodnak a húsz holdanként ásott mintagödrök. Elérkezett a nagy pillanat. A bizonyítás ideje. Sipos Emilre bízták a döbröközi Zöldmező Termelőszövetkezet talajtérképének elkészítését. 4500 holdas nagygazdaság a döbröközi. A bizonyítani akarás görcsös állapot. Sípos Emil azonban nem így vall errőL A társak bizalmát érzi, s ez nagy hajtóerő. A társak, a vezetők úgy gondolják: Sípos Emil megérett erre az összetett, fontos munkára. Készül a tápanyag-ellátottságot mutató térkép. Rajzolja a talaj használtsá' t ábrázoló térképet. Dolgozik a javasolt növényféleségek térképén. Leskó László OMOGYI NJPLÄF Péntek, WH- tétmOs ÍZ. S
