Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
Vádemelés a harrisburgi hatok ellen A harrisburgi bíróságon hétfőn megkezdődött a vádemelési eljárás az indokínai háború ellen küzdő »-harrisburgi hatok« — katolikus papok, apácák, illetve pacifista szervezetek tagjai — ügyében. A vietnami háború ellen tiltakozó akciók miatt 6, illetve 3 évi börtönbüntetésüket töltő Berri- gan-fivérek és társaik egybehangzóan ártatlannak vallják magukat a bíróság előtt. Taktikázik az izraeli kabinet Az izraeli kabinet vasárnap négy órán át tárgyalt a tűzszünet meghosszabbítását és a Szuezi-csatoma újbóli megnyitását célzó egyiptomi békeja- ’vaslatra adandó hivatalos izraeli válaszról, döntés azonban nem született. Bár a kormány szóvivője az ülés részleteiről nem volt hajlandó nyilatkozni, a politikai megfigyelők úgy tudják, hogy a kabinet »nem utasítja el kategorikusan« a kairói javaslatokat, de további — főként az Egyesült Államokkal folytatandó — konzultációkat tart szükségesnek. Az izraeli magatartást várhatóan Golda Meir miniszter- elnök fogalmazza meg kedden a parlament előtt elhangzó beszédében. Megállítottuk az események veszélyes menetét, feloldottuk a társadalmi feszlsápf Edward Gierek beszéde az LEMP KB ülésén invázió Laosz ellen A LEMP Központi Bizottságának 8. plénumán vasárnap kétórás beszédet mondott Edward Gierek, a kb első titkára. 1970. december 20-án, a központi bizottság 7. plénumán fontos politikai változásokat hajtottunk végre — mondotta a többi között Edward Gierek. — A változásokat akkor nehéz helyzetben, az ország sorsa és a szocializmus ügye iránti legnagyobb felelősségérzettel valósították meg. Ily módon véget vetettünk a tengermelléki tragikus eseményeknek, amelyek mélyen megrázták a párt tot, az egész társadalmat. Megállítottuk az események veszélyes menetét. Feloldottuk a társadalmi feszültséget, mely kiszámíthatatlan következményekkel fenyegetett. A decemberi események közvetlen oka a december 12-én végrehajtott élelmiszer-áremelés volt. A robbanásra a tengermelléki városokban került sor. A munkástiltakozás, amely a későbbi szakaszban a tragikus eseményekké fejlődött, a gdanski hajógyárban kezdődött, és elsősorban a hajógyárra vonatkozott. A hajógyári munkások fellépése Gdanskban — csakúgy, mint a többi tengermelléki városban — kezdetben nyugodt jellegű volt. Nem kezdtek azonban őszint? megbeszélést a munkásokkal, nem tettek elegendő erőfeszítést a feszültség feloldására. Ennek következtében az események kikerültek az utcára, az utcákon pedig gyorsan ösztönössé váltak, amit a munkástüntetés részvevői nem akarKözel-ke!e!i kilátások || jabb harminc nap, újabb lehetőség. Előrejutnak-e New Yorkban a Jarring vezette közvetett béketárgyalások? Milyen »esélyei« vannak az ellenségeskedések kiújulásának? Egymásnak ront-e a Szuezi- csatorna partjain egymással farkasszemet néző két hadsereg? Ezek a kérdések bukkannak fel a világsajtó hasábjain. Elemzések, interjúk boncolgatják a bizonyosság legcsekélyebb jele nélkül a közel-keleti béke kilátásait. A térségben ugyanis csak a szemben álló felek akarata biztos. Minden más ezenkívül bonyolult, kúsza. Egyik oldalon a cionista szervezetektől és a világ leghatalmasabb imperialista államából ömlő dolrmilliókkal és korszerű ígyverekkel »injekciózott« Izrael, vele szemben az óriási embertartalékokkal rendelkező, s a mérhetetlen olajkincsre támaszkodó, de mélységesen megosztott, állandó mozgásban levő arab világ. Négy évvel korábban, a háború kirobbanása idején a politikai célok is egyértelműeknek látszottak. Biztonságos határok között, a szomszédok által is elismert állami lét s a szabad hajózás biztosítása volt a zsidó állam ügyes, pro- pagandisztikus köntösbe öltöztetett hivatalosan vallott célja. Ezzel indokolták az arabok elleni agressziót is. S a győzelem után a világ közvéleményének nagy része helyt adott ennek a magyarázatnak. (Nem utolsósorban néhány arab vezető és szervezet szélsőséges megnyilvánulásainak hatására.) Mégis a Biztonsági Tanács tűzszünetre szólító parancsa, majd a rendezést szolgáló határozat — pontatlan megfogalmazása ellenére is — jó kiindulási alapnak látszott. Ám Jarring közvetítő tárgyalásai már akkor zsákutcába torkolltak, mert a győztes Izrael akkor még egyértelműen diktálni akart. Az eltelt időszak azonban lassú, de feltartóztathatatlan előretolódást hozott létre az arabok javára. Néhány látványos egyiptomi katonai siker (az Eilath romboló elsüly- lyesztése, a csatornán átkelő kommandók), a hadsereg teljes átszervezése, a belső front megszilárdulása, a szomszédban lezajló kedvező fordulatok (Líbiában, Szudánban, Szíriában), s a kormánykörökben felülkerekedő realitásérzék és a nagyszabású arab diplomáciai offenzíva mindmind az arab világ — különösen az Egyesült Arab Köztársaság pozícióját erősítették. Izrael álláspontja pedig a sokszor egymásnak ellentmondó nyilatkozatok következtében egyre kevésbé elfogadható az arabok, de a világ közvéleménye számára is. Szadat elnök az International Herald Tribune-nak adott interjújában világosan leszögezte: elismerik a Szuezi-csatorna és az Áqabai-öböl szabad hajózásának jogát, s de facto, tudomásul veszik Izrael állam létec. Ezzel szemben egyetlen négyzetcentiméternyi területet sem engedhetnek át az ag- resszomak. S itt az izraeli politika Achilles-sarka. A győző pozíciójából egyre lehetetlenebbnek tűnik számukra, hogy lemondjanak a meghódított arab területekről. Először kisebb határkiigazításokról beszéltek, azután Jeruzsálem és a Golan-fennsík bekebelezését tűzték ki célul. Ma már a gazai övezet és Sharm el- Sheik tulajdonjogát is vitatják. Sőt néhány szélsőséges hang »bibliai határokról« harsog. S ez a makacsság az oka, hogy a tárgyalások nem jutnak tovább a holtpontróL A ’. EAK a napokban ismét békevágyról és a politikai megoldás szüntelen kereséséről tett tanúságot, amikor másodszor is beleegyezett a tűzszünet meghosszabbításába. Sőt Szadat elnök gyakorlati lépést is kezdeményezett: részleges izraeli viszsavonulás esetén kilátásba helyezte, hogy néhány hónap múlva megnyitnák a Szuezi-csatornát. Golda Meir válasza: nem. S ezzel becsapta a kaput a gyorsabb ütemű, érdemi tárgyalások előtt. Pedig a Jarring-misszió kudarca és a nagyhatalmak megegyezési képtelensége ismét a háborús pártiak malmára hajtja a vizet. S egy újabb háború igen súlyosnak, véresnek és bizonytalan kimenetelűnek ígérkezne. S ezzel minden eddiginél jobban számolni kell az izraeli héjáknak is. CX T. tak. De akkor már nem tudtak úrrá lenni a helyzeten. A tüntetési hullámra kitódultak az utcára a társadalomellenes elemek is, akik pusztítottak és általános fosztogatást folytattak. Később maguk a munkások foganatosítottak lépéseket a további rombolás megakadályozására. A munkásosztállyal való konfliktus erő alkalmazásával történő megoldásának kísérlete — ami egyébként mélységesen ellenkezik a szocializmus elveivel — csupán vérontáshoz vezethetett, tovább mélyítette a néphatalom és a nép közti szakadékot, és tevékenységi teret nyitott a valóban reakció"- és antiszocialista erők előtt E döntést a pártaktíva óriás5 többsége ellenére, a politika5 bizottság egészével folytatott tanácskozás, sőt a központi bizottságnak — amely december 14-én éppen ülésezett — a tengermelléki eseményekről való tájékoztatása nélkül hozták meg. A helyzet tragikus volta abban van, hogy olyan értékelést erőltettek, amely szerint az események ellenforradalmi 'ellegűek. Ennek az álláspontnak az elfogadása nemcsak téves, hanem következményeiben katasztrofális is lett volna. Gierek elmondotta, hogy az összecsapások során és a sebesüléseik következtében összesen 45-en életüket vesztették. 1165-en megsebesülték. A sebesültek között 564 polgári személy, 531 rendőrségi funkcionárius, 70 katona és tiszt. A sebesültek közül 153-an lőtt sebet kaptak. Természetes dolog — folytatta Gierek —, hogy a decemberi válság forrását nem lehet egyedül az áremelés és az áremelés végrehajtási módja okozta elkeseredésben látni. A válság éveken át növekedett, és mélyebb okai voltak. Fő forrása a pártvezetés, valamint a munkásosztály és a dolgozók más rétegei között a mi társadalmunkban szükséges kapcsolat meggyengülése és megsértése volt. Gierek szólt a továbbiakban a lakosság szükségleteinek elhanyagolásáról, a reálbérek stagnálásáról, a lakásprobléma kiéleződéséről. Rámutatott, hogy nem volt hosszú távú társadalom- és gazdaságfejlesztési koncepció sem. A növekvő társadalmi elégedetlenség körülményei között különösen nehéz helyzetbe került a párt. Az ideológiai front egyes területeinek elhanyagolása folytán revizionista nézetek és elképzelések jöttek létre. Á LEMP V. kongresszusa helyes határozatokat hozott, ezeket azonban nem valósítottál; meg. Most még nem lehet teljesen és sokoldalúan értékelni az elmúlt évek helyzetét,, az előző vezetőség politikáját — mondotta Gierek —, erre hosszabb idő elteltére van szükség. Különösen vonatkozik ez Wladyslaw Gomulka .-.Ívtárs szerepének értékelésére. Ennek az értékelésnek igazságosnak kell lennie, márpedig ez a közelmúltban lejátszódott események, a keserűség és a napi gondok közepette igen nehéz. Anélkül azonban, hogy csökkentenénk 'zemélyes eredményeit a párt és az állam szolgálatában, meg kell állapítanunk, hogy '•ajnos, valahol a hatvanas évek közepe táján, a IV. kongresszus után egyre inkább érződni kezdett a válság a párt- és az állam vezetésében. Edward Gierek a további altban a párt soron levő feladatait összegezte. Hangoztatta, hogy a legfontosabb és legsürgetőbb feladat most a termelés fejlesztése, a munkatermelékenység növelése, és ezen az alapon a dolgozók életkörülményeinek, szociális helyzetének javítása. Megállapította, hogy a pártvezetés és a kormány mindent elkövet az élelmiszer- és iparcikk-ellátás megjavításáért. E téren bizonyos javulás már érződik is. Kifejtette, hogy új beruházásokat eszközölnek a fogyasztási cikkeket gyártó iparban. A továbbiakban elmondotta, hogy az új ötéves tervben eredetileg a reálbéreknek mindössze 10 százalékos emelését tervezték. Rámutatott: azt akarják, hogy a reáljövedelem növekedése az említett időszakban lényegesen nagyobb legyen. Az LEMP KB első titkára a továbbiakban ezeket mondotta: — Világos, hogy hosz- ezútávú feladatainkat a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal szoros '•gyüttmüködésben fogjuk meg- atárosni és megvalósítani. A kömontí bizottság 7. plénuma óta eltelt időben — je- gvezte meg Gierek — rövid ’átogatást tettünk szomszédainknál, a Szovjetunióban, nz NDK-ban, Csehszlovákiában. A pb- és a kb-titkárség tag;ai látogatást tettek más 5estvérnártoknál is. A meg- beszéléselcen teljes megértésre találtunk helyzetiünket és je- '"‘nlegi tevékenységünket illetően. Az előttünk álló feladatok, a lengyelországi szocialista építés továbbfejlesztése arra késztet, hogv foglalkozzunk a •'árt VI. kongresszusának korábbi összehívásával. Ezt a kérdést a központi bizottság ’■övetkező plénumán megvi- t"'t5a — hangoztatta végül Edward Gierek. (MTI) WASHINGTONBAN újabb botrány robbant ki amiatt, hogy lehallgatják a szenátorok telefonbeszélgetéseit. Komoly esély van arra, hogy azok, akik mostanában ezzel az illusztris tevékenységgel foglalkoznak, meglehetősen heves mondatokat továbbíthatnak főnökeiknek. A Fehér Ház és a Pentagon ugyanis Indokínával kapcsolatban — immár nagyon sokadszor — ismét kész helyzet elé állította az amerikai törvényhozást: egyértelmű, deklarált agressziót követett el Laosz ellen. Ezt az alapvető tényt nem homályosítják el a washingtoni—saigoni propagandagépezet által hangoztatott szólamok sem, amelyek szerint nincs és a jövőben sem lesz szó amerikai szárazföldi csapatok laoszi benyomulásáról, és hogy a saigoni rezsim egységeinek támadása »időben és térben korlátozott«. Ennél is vérlázítóbb Thieu dél-vietnami elnöknek az a kijelentése, hogy rezsimje »tiszteletben tartja Laosz függetlenségét, semlegességét és szuverenitását«. A politika történetében mindig is elhangzottak groteszk, olykor a tragikomikum határát súroló nyilatkozatok. A dél-vietnami bábrezsim vezetőjének azonban Laosz szuverenitásának tiszteletben tartásáról szóló manifesztuma az agresszió pillanatában — még a legcini- kusabb nyugati kommentáto- • roknak Is sok. A HIVATALOS bevonulási parancsot a hivatalos közlemény szerint Thieu adta ki. Ez természetesen merő for« malzimus, a nemzetközi közvélemény szellemi színvonalát durván lebecsülő álcázási kísérlet. Ilyen horderejű elhatározásokat semmiképpen nem hozhatnak a saigoni elnöki palotában, erre egyetlen hely alkalmas vagy tizenhat- ezer kilométerrel távolabb: a washingtoni Fehér Ház. Részletkérdésekben talán Thieu is adhat utasításokat, de ilyen világpolitikai mércével mérve is —- súlyos döntések esetén a dél-vietnami rezsim első embere legfeljebb továbbíthatja azt a parancsot, amelyet ő maga is kapott. Az események fényében azonnal érthetővé válik, miért találkozott Thieu többször is Bunker amerikai nagykövettel, és miért született amerikai óriásgépekből álló légihíd a főváros térsége és a laoszi határ között. MI VAN a washingtoni döntés mögött? 1. Vietnamot egyértelműen Amerikának engedelmeskedő rezsimekkel akarják körülvenni, és Szihanuk megdöntése után Kambodzsáról Laosz- ra akarják kiterjeszteni agresszív erőfeszítéseket. 2. A saigoni rezsim csapatait az eddiginél jobban fel akarják használni, hogy ezzel Is csökkentsék az amerikai emberveszteségeket. Nem tudni, mit hoz a közeljövő Indokínában. Egyelőre csak annyi biztos, hogy az amerikai elnök, aki a béke ígéretével választatta meg magát, az eddiginél is nagyobb területeket borít lángtengerbe. ÉSZAK-IRORSZAG Titokban temetnek Emelkedik a halottak száma A vasárnapra virradó éjszaka ismét utcai harcok és sok véres összetűzés volt Észak- trországban. Nem hivatalos jelentések szerint egy »orvlövészt« és egy másik férfit agyonlőttek, s ezzel péntek óta legalább tizenkettőre emelkedett a halottak száma. Pontos adat nincs, mert az ír polgárháborús hagyományokkal összhangban az áldozatokat a családtagok gyakran titokban temetik el. Az özvegyek és árvák sok esetben internálásuktól félnek, s ezért nem merik bevallani a haláleseteket — írja a Sunday Times. Londonderryben sok kisgyermek is részt vett az angol katonaság és a rendőrség elleni polgárjogi megmozdulásokban. Az ír Köztársaság határán Killeenben pokolgép vetett szét agy vadonatúj vámhivatali épületet. Hétfőn folytatódtak a több napja tartó súlyos fegyveres összetűzések. Az esti tűzharcban legalább két embert ért golyó. A hétfői összetűzésekben négy gyerek sebesült meg. Svájci 2:1 Népszavazás a nők szavazati jogáról Vasárnap Svájcban népszavazást tartottak annak eldöntésére, hogy ki terjes z- szék-e a szavazati jogot a nőkre is. A szavazásra jogosult férfiak 2:1 arányban úgy határoztak, hogy elfogadják a szövetségi alkotmánynak a kormány által is javasolt módosítását, és a nyugat-európai polgári demokráciák között utolsónak megadják a nőknek is avoks jogát. Képűnkön: Szavaznak a svájci férfiak. (Telefoto — AP—MTI—KS) nsBtm&miiAisoi Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Moszkvába érkezett. Az angol postásszakszervezet vasárnap a harmadik hetébe lépő sztrájk folytatása mellett döntött. A toscanai földrengés halálos áldozatainak száma 18-ra emelkedett, a sebesültek száma pedig kétszáz felett van. Közös védelmi rendszer kidolgozásán fáradozik Guinea és Sierra Leone. Letartóztattak 227 rendőrt Szumátra szigetén. A rendőrök a kommunistaellenes kampánynak estek áldozatuL A Közös Piac tagállamainak külügy- és pénzügyminiszterei két napig tartó értekezletet kezdtek Brüsszelben, a tagállamok tervezett gazdasági és valutauniójának megtárgyalására Pokolgépek robbantak hétfőn re esel Athénban, és megrongálták az amerikai görögországi katonai segálycsoport két tagjának, egy görög miniszternek és egy*ausztráliai diplomatának a gépkocsiját Az atombombákat szállító hadihajókat, illetve katonai repülőgépeket a ceyloni kormány kitiltotta az ország kikötőiből. Kétórás sötétség borult vasárnap este New York több kerületére. Állítólag ismeretlen eredetű robbanás történt a város egyik elektromos elosztóközpontjában. Bronxban és Manhattanban leálltak a földalattik és a felvonók, kihunytak a közlekedési lámpák. 2 lOMOGTl NÉPLAP Kedd, 1971. február 9.
