Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
Rekordforgalom a külkereskedelemben IA szövetkezeti mozgalom negyedszázada J ubileumi ünnepség Kaposváron H azánk külkereskedelme a múlt évben. új rekord- forgalmat ért el. A statisztikai adatok szerint az export-import összértéke meghaladta az 5G milliárd devizaforintot, s ez az 1969. évivel szemben körülbelül 20 százalékos növekedést jelent. A múlt évben különösen az import nagyarányú bővülése volt jellemző; a behozatal 30 százalékkal emelkedett, míg a kivitel lt százalékkal nőtt. Az import egyaránt növekedett a szocialista és nem szocialista orzságokból, az utóbbiakból azonban lényegesen nagyobb ütemben. A szocialista országokból származó import 24 százalékkal haladta meg az 1969. évit, s mintegy 19 milliárd devizaforintot tett ki. A nem szocialista országokból a behozatal 43 százalékkal nőtt, összességében 10,5 milliárd devizaforint volt. Az importtételeket vizsgálva az energiahordozók és a villamos energia behozatala mintegy 18 százalékkal, az anyagok és félkész termékek kategóriájába tartozó áruszállítások 22 százalékkal, a gépek, szállítóeszközök és beruházási javak importja pedig több mint 40 százalékkal bővült. Legszembetűnőbb azonban a fogyasztási cikkek importjának emelkedése; egyetlen év alatt csaknem 70 százalékkal növekedett. Ezzel magyarázható, hogy a belföldi forgalomban az importáruk aránya az 1965. évi 8 százalékról a múlt évben 16 százalékra bővült. Exportunk mérsékeltebb ütemben, de a népgazdaság átlagos fejlődését jelentősen meghaladva 11 százalékkal nőtt. A szocialista országokba irányuló kivitel mintegy 7 százalékkal, a nem szocialista államokba exportált termékek értéke pedig 20 százalékkal emelkedett. Szocialista relációban csaknem 18 milliárd devizaforint, a többi államba pedig több mint 9 milliárd devizaforint értékű terméket szállítottak vállalataink. Kivitelünkben az anyagok, félkész termékek és alkatrészek csoportjába tartozó gyártmányok szállítása növekedett leggyorsabban, körülbelül 20 százalékkal. 1969-ben csaknem 2 milliárd devizaforint aktívummal zárult külkereskedelmi mérlegünk, ezzel szemben a múlt évben — főként ar tervezettnél lényegesen nagyobb importtételek miatt — több mint 2,2 milliárd devizaforint volt a passzívum. A külkereskedelmi mérleg ilyen alakulására — a kétségtelenül gyors, mintegy 11 százalékos exportnövekedés ellenére — számítottak gazdasági szakembereink, mivel figyelembe vették, hogy az új ötéves terv indulása előtt — elsősorban a beruházásokhoz — ugrásszerűen megnő a vállalatok importja. Külkereskedelmünk egyensúlyának biztosítása érdekében a szocialista országokból származó importot külön is ösztönözték, ennek eredményeként a szocialista országokból különösen nagymértékben, több mint 40 százalékkal nőtt a gépek, szállítóeszközök és beruházási javak behozatala. E folyamat hozzájárul a kétoldalú szállítások kiegyenlítéséhez, ezáltal lényegében utat nyit exportunk további fokozásához is. A terv szerint az idén a külkereskedelemnek ismét aktívummal kell zárnia. A szocialista országokba irányuló kivitel a múlt évihez képest jelentősen nő, 11 százalékkal, az innen származó import pedig — a terv szerint — 10 százalékkal haladja meg az 1970. évit. A villamos energia, valamint a kohászati cikkek importja az átlagosnál is gyorsabban nő majd. A nem szocialista államokba irányuló kivitelben 5 százalékos növekedést irányoztak elő, ezen belül a gépipari és vegyipari termékeknél az átlagosnál gyorsabb emelkedésre, míg a behozatalban — a múlt évi rendkívül magas importarányokat figyelembe véve — csupán kétszázalékos bővülésre számítanak. A beruházások gyorsítása végett az átlagosnál is jobban emelkedik azonban az építőanyagok, valamint a gépipari termékek importja. N. £* Szakmát tanulnak A berzencei traktorvezető-képző tanfolyamon Délidőben érkeztünk a berzencei Jobb Élet Tsz központjába Bánkúty Bélával, a Délsomogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének munkatársával. Az irodában Varga János elnök és Kovács Istvánná, a tsz függetlenített párttitkára éppen az alapfokú traktorvezetői tanfolyam tapasztalatait és a további teendőket beszélte meg. — A barcsi és a nagyatádi járás tsz-eiből 32, jobbára fiatal tsz-tag jött el a háromhónapos, bentlakásos tanfolyamra, hogy megszerezzék a traktorvezetői szakvégzettséget. Azért került sor erre a tanfolyamra Berzencén, mert itt a tárgyi és a személyi feltételek is biztosítottak, s az sem lényegtelen, hogy a helyi tsz- ből nyolcán tanulnak az iskolán — hallottuk a tájékoztatást. — Szükség van a szövetkezetekben a szakképzett traktor- vezetőkre. Olyanokra, akik részt vehetnek a közúti közlekedésben is, és ha meghibásodik a gép, a kisebb javításokat is elvégzik — mondta Bánkúty Béla. — A szorgalmasabbja motorkerékpár-vezetői vizsgát is tehet. A tanfolyam oktatói elsősorban a tsz szakemberei közül kerülnek ki. — Miből áll a program? — Elméleti és gyakorlati foglalkozások váltogatják egymást, az oktatás zöme azonban — összesen 196 óra — a gyakorlatban folyik. A napi nyolcórai foglalkozást egyéni tanulás egészíti ki. A tanfolyam idejére a hallgatók a küldő tsz-től keresettérítést kapnak, s az oktatás minden költségét a megyei tanács fedezi. Az ebédlőben együtt volt a tanfolyam valamennyi hallgatója. — Meghízunk a három hónap alatt — mondta Szabó Lajos, aki a mikei tsz-ből negyedmagával jött Berzencére. — Mivel tölti a foglalkozások utáni szabad időt? — A KISZ-klubban több társasjáték, folyóirat és napilap között válogathatunk. A könyvtárban is jártunk már. Minden kedden van filmvetítés, a presszóban tévét nézhetünk — mondták. Ebéd után a tsz géptelepén folytatódott a gyakorlati foglalkozás. Az egyik csoport a vontatóvezetést gyakorolta, a másik a gépszereléssel ismerkedett. Elsőnek Bende József ült a vezetőfülkébe. Biztosan, szakszerűen vezetett, pedig még csak egy hete gyakorolták ezt. Amikor leszállt, azt mondta: —■ Most vagyok először Berzencén. Segesdről jöttem. Nálunk sincs több szórakozási lehetőség, mint itt. Jólesett, hogy a helyi KISZ-fiatalok gyorsan összebarátkoztak velünk, szeretettel fogadtak bennünket, és most már úgy érezzük, mintha mindig köztük lettünk volna, Fekecs Istvánt az istvándi tsz küldte. Traktoros volt eddig is, de csak a szántóföldeken ülhetett gépre, közúti forgalomban nem vehetett részt. — Színvonalasak az előadások, jó a hallgatók fegyelme — tájékoztatott. — Igaz, van is erre megfelelő ösztönző. Az a hallgató, aki nem felel meg a vizsgán, visszafizetheti a tsz- nek a keresettérítést. Nem babra megy a játék. Orosz Miklós, Sándor Miklós, Simon Imre, Dergecz Ferenc és Méhes István szerint valamennyien jól érzik magukat, szorgalmasan tanulnak. Szeretnék, ha a három hónap elmúltával friss jogosítványnyal, új szakmával térhetnének haza. Ezt várja tőlük a tsz-ük is. Dorcsi Sándor Nagy sikerrel léptek fel a jubileumi esten a szövetkezetek táncegyüttesei, kórusai, köztük a siófoki Balaton együttes táncosai. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Somogy megyei Szövetsége a somogyi szocialista szövetkezeti mozgalom negyedszázados fennállása alkalmából jubileumi ünnepséget rendezett szombaton este Kaposváron, a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központ színháztermében. A megye minden részéből érkezett meghívottaknak — a mozgalom aktív részvevőinek és az egykori alapítóknak — színvonalas műsort állítottak össze. A jubileumi emlékestet Bogó László, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága nevében forró szeretettel köszöntőm a szocialista szövetkezeti mozgalom 25 éves fennállásának jubileumi ünnepségén részt vevő szövetkezeti tagokat és kedves vendégeinket. Külön köszöntőm az alapító tagokat, akik a párt biztató szavára elsőnek léptek a szocialista szövetkezés útjára; a felszabadulás első napjaiban ott voltak a szövetkezetek bölcsőjénél, a földreform végrehajtásánál, a falusi kereskedelem megszervezésénél, a kisipari és mezőgazdasági szövetkezetek létrejötténél, s huszonöt éven keresztül fáradhatatlanul támogatták a szövetkezeti mozgalmat — mondotta bevezetőjében a megyei pártbizottság titkára. A továbbiakban arról szólt, hogy pártunk helyes politikájának, a kommunisták aktív tevékenységének, a szövetkezeti tagság munkájának eredményeként megyénk szövetkezeti mozgalma erős alapokra támaszkodik, s a fejlődés üteme a mezőgazdasági, a kisipari és a fogyasztási jellegű szövetkezetekben egyaránt biztató. Központi kérdés a műszaki színvonal emelése Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hétfőn az Akadémia agrárgazdasági, mezőgazdasági üzemtani és üzemvezetési bizottságainak együttes ülésén előadást tartott a IV. ötéves terv főbb agrárgazdasági kérdéseiről. A termelés növekedésével kapcsolatban elmondta, hogy a mezőgazdaság bruttó termelése — változatlanul 1968-as árakon számolva — évi 2,9 százalékkal nő. A fejlődés súlypontja az állattenyésztésre esik, melynek növekedési üteme 3,2 százalék, míg a növénytermesztésé 2,7 százalék, bár a magasabb kiindulási szint miatt a nö- vény termeszt és a korábbival azonos mértékben bővül, méghozzá a korábbinál 2 százalékkal kisebb földterületen. A kisüzemi, háztáji termelés valamelyest csökken, a nagyüzemek növekedési üteme viszont meghaladja majd az országos átlagot, különösen a termelőszövetkezeti közös gazdaságokban és ezek állattenyésztésében. Az állattenyésztés fejlesztésének központi kérdése a szarvasmarha-tenyésztés növelése, amelynek eredményeként a vágómarha mennyisége 11, a tejtermelés pedig 20 százalékkal növekszik. Az élelmiszeripar termelés 26 százalékkal nő. Itt a növekedési ütem kisebb, mint az előző két ötéves tervben. Most a mennyiség helyett a ninőségi termelés és a magasabb fokú megmunkálás növeli inkább a termelés eredményét. A szakkönyv a gyakorlatot szolgálja A mezőgazdasági könyvkónap megyei megnyitója Kétheíyen (Tudósítónktól.) A kéthelyi művelődési ház előcsarnokában mezőgazdasági szakkönyvekből összeállított, eladással egybekötött kiállítás fogadta azt a másfél száz érdeklődőt, aki hétfőn délelőtt a megyei mezőgazdasági könyvhónap megnyitójára érkezett. Dr. Németh István, a helyi községi tanács vb-elnöke köszöntötte az elnökségben helyet foglaló párt- és tömegszervezeti, valamint gazdasági vezetőket, köztük Király Ferencet, a Marcali Járási Párt- bizottság első titkárát, Varga Károlyt, a Hazafias Népfront megyei elnökségének titkárát, országgyűlési képviselőt és Lakatos Andrást, a Balatonbog- lári Állami Gazdaság főkertészét, országgyűlési képviselőt, valamint a kéthelyi tsz dolgozóit és a környékbeli mezőgazdasági üzemek képviselőit. A mezőgazdasági könyvhónapot Király elvtárs nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a következő időszakban egyre inkább meghatározza a termelés eredményét az a körülmény, hogy a gazdasági vezetők mennyire tudnak élni a szaktudományok által feltárt és közzétett elméleti ismeretekkel. Felhívta a figyelmet, hogy a szakkönyv ne csak dísz, statisztikát szépítő mutató legyen, hanem magas hatékonysággal szolgálja a gyakorlatot. A megnyitó szavak után Lakatos András tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- termesztés főbb kérdéseiről. — Ma a szocialista szövetkezetek negyedszázados fennállását ünnepeljük, egyben emlékezünk a magyar szövetkezeti mozgalom százéves múltjára is — folytatta az ünnepi est szónoka. Emlékeztetett arra, hogy megyénkben az emberek többször is megkísérelték, hogy szövetkezéssel enyhítsék a rájuk nehezedő kizsákmányolást, de a kapitalista viszonyok között a szövetkezés eszméi, célkitűzései nem érvényesülhettek. Igazi szövetkezeti életről csak a lenini szövetkezeti elvek alapján szervezett szövetkezeteknél lehet beszélni. A történelmi visszapillantás során utalt a megyei pártbizott- sá titkára arra, hogy a Tanácsköztársaság idején Solegfőbb tanulsága, hogy a szövetkezeti forma bebizonyította életképességét, jól összeegyezteti a társadalmi és az egyéni érdekeket. Űjabb. és újabb szövetkezési formák jelentek, illetve jelennek meg. A X. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet a szövetkezeti mozgalom által megtett utat pozitívan értékelte, és a határozatokban a mozgalom továbbfejlesztésére ösztönöz. A negyedik ötéves tervben nagy feladatok várnak a somogyi szövetkezetekre. — A megyei pártbizottság biztos abban, hogy a mozgalom továbbra is teljesíti történelmi hivatását, és ezzel jelentősen elősegíti megyénk gyors ütemű fejlődését — mondotta ünnepi megnyitója végén a megyei párt- bizottság titkára. Az ünnepi beszéd hallgatósága. mogyban elsőként alakultak meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltása után már 168 termelő- szövetkezet folytatott közös gazdálkodást megyénkben, 620 ezer holdon. Ez a tény méltán töltheti el büszkeséggel a somogyiakat, s azt bizonyítja — ami a későbbiekben be is igazolódott —, hopv a szövetkezeti kezdeményezések termékeny talajra találtak a somogyi emberek körében. A felszabadulás után az újonnan földhöz juttatotíak és szegényparasztok részvételével alakultak meg a földművesszövetkezetek. Az alapító tagok, az első szövetkezők terményeiket, forintjaikat adták össze, hogy bolt, illetve áru legyen a faluban; az egész országot beutazták, hogy cukrot, sót és iparcikkeket hozza nak a falusi lakosság számé ra. Ez már történelmi út, s az elmúlt huszonöt évnek az a Az est műsora mintegy illusztrálta az elhangzottakat. A somogyi fogyasztási szövetkezetek negyedszázada címmel Klujber László összeállításában és rendezésében, Gulyás József zenei rendezésében, a Fonómunkás Kisszinpad fiataljainak előadásában a történelem lapjai peregtek a közönség előtt. A dokumentumműsor a somogyi szövetkezetek életét, történetét dolgozta fel és tolmácsolta megrázó erővel. ízelítőt adott programjából a la- di és a karádi szövetkezeti kórus, a siófoki Balaton és a mesztegnyői Berzsenyi táncegyüttes, a somogysámsoni ÁFÉSZ citérazenekara és a marcali ÁFÉSZ népi zenekara. Valamennyi együttes jól ismert a megyehatárokon túl is, sőt külföldön is sikert aratott. A műsort követő fogadáson harminc alapító tagnak jubileumi emlékplakettet adományozott a MÉSZÖV elnöksége. H. F. SOSMMSf* NfiFlAP Kedd 1971. február 9. 3
