Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

% ál «lA» ^ ^ * • HAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 filler r\ * * __ 1 * I f « r efer Janos befejezte dániai láfogqfásáf MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSAgANÁK L APJA XXVII. évfolyam, 49. szám 1971. február 27., szombat Tanácskozás a megyei pártbizottságon Tegnap délelőtt Somogy agi­tációs és propaganda tevé­kenységével foglalkozó párt­munkásai tanácskoztak a me­gyei pártszékházban. Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte az új beosz­tásában először Somogyba lá­togató Katona Istvánt, a Köz­ponti Bizottság tagját, á KB; agitációs és propaganda osztá­lyának vezetőjét, és Németh Ferencet, a megyei partbizott­ság első titkárát. Ezután tájé­koztatta a részvevőket a X. kongresszus anyagának feldol­gozásáról, a szakszervezeti vá­lasztások és a zárszámadások tapasztalatairól. Katona István ezután az agitaciós és .propaganda osz­tály négyéves munkatervéről, a legfontosabb elvi, ideológiai, agitációs és propaganda fel­adatokról tartott nagy érdek­lődéssel kísért tájékoztatót. A tanácskozás tartalmas esz­mecserével zárult. a KÖZLEMÉNY kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról A kormány és a SZOT ve­zetői / február 26-án, pénteken tartott ülésükön megállapítot­ták, hogy az év első két hó­napjában tovább erősödtek azok a kedyező . folyamatot.' amelyek már a múlt évben is megmutatkoztak. A • népgazda­ságban erősödött a t^rvpzerő ség, javult az áruk minősége, nőtt az export és a munka termelékenysége is kedvezőb • ben alakult, mint az elmúlt években. Az 1970-és gazdasági eredmények azt 'mutatják hogy a dolgozók, a munkás emberek odaadóbb, jobb mun­kával igyekeztek pótolni az árvíz okozta károkat; növelni a nemzeti jövedelmet. Ebben a munkában különösen jő oéldát mutattak a szocialista brigádok. A tárgyalások során a szak- szervezetek képviselői szőve tették hogy — bár 1970-ben az előző évekhez viszonyítva volt némi javulás — á vállala­toknál mégsem alakult kielé­gítően a szociális és kulturá­lis intézmények fejlesztése. Ennek fő pkát abban látják, hogy az üzemek Vezetői még mindig nem fordítanak elég gondot a munkakörülmények, g szociális' és a kulfurális vi­szonyok javítására. A kor­mány vezetői az észrevételek­kel egyetértettek, és a szak- szervezetekkel közösen kere­sik a célravezető megoldáso kát. A IV. ötéves tervvel ossz hangban a SZOT vezetői is­mertették elképzeléseiket, ja­vaslataikat az 1971-es évben végrehajtandó életszínvonal- emelést célzó intézkedésekről. A cél az, hogy az egy főre esc reálbér 2,5—3, az egy főre ju­tóreál jövedelem 5—5,5 száza­lékkal növekedjék. Alapvető feladatnak tartják, hogy az ipari munkások bére a ter­A népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését segítik a szocialista országokkal kötött hosszú lejáratú egyezmények Tájékoztató a külkereskedelmi minisztériumban A, gazdasagirányítas jelen­legi rendszerének első három évében 41 százalékkal — éves átlagban 12 százalékkal — no vekedett külkereskedelmi for­galmunk, s ezzel tovább fo­kozódott részvételünk a nem­zetközi munkamegosztásban — mondotta Baczoni Jenő, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettese pénteken tartótt tá­jékoztatójában. — 1970-ben a behozatal és a kivitel együttesen 20 szá­zalékkal nőtt, értéke 53,5 milliárd devizaforintot képviselt, míg ez az összeg három év­vel korábban 37,9 milliárd de- vizaförint volt. Tavaly a ru­bel-elszámolású forgalom 14,5 százalékkal nőtt, az import növekedése — a célkitűzések­nek megfelelően — magasabb volt, mint az exporté. — A dollár-elszámolású köz­vetlen áruforgalom 30 száza­lékkal nőtt, s ez azért kiemel kedő, mert már az előző év ben is 35 százalékos volt az árucsere növekedése. — Az 1971—75. közötti terv idős-s^ban hazánk tovább ki vánia folytatni a nemzetközi gazdasági kapcsolatok gyors bővítését: a terv az árufor­galom 40—45 százalékos nö­vekedését irányozta elő. — A világkereskedelem leg­dinamikusabban feilődő ágai­ban. a gép-, a vegy- és a tfv '-"szarinarban. továbbá a feldolgozott alumíniumipari termékek gyártásában és ér­ték ítésében tervezünk lénye­ges előrehaladást. — Nemzetközi gazdasági k a pesolat ainkban továbbra is meghatározó jelentősége van a KGST- tagországaival folytatott együttműködésnek. 3őviteni kívánjuk kapcsola­tainkat a “ejlett tőkés orszá­gokkal is. arra számítunk, hogy a dollár elszámolású for­galom az 1970. évihez mérten öt év alatt 33—35 százalékkal növekszik. — A tervelőirányzat jellem­zője, hogy növekszik a szocia­lista országok részesedése mind az exportunkban, mind importunkban. Ezt döntően a magyar—Szovjet áruforgalom erőteljes dinamikája alapozza meg. A magyar—szovjet köl­csönös áruszállítások értéke öt év alatt mintegy. 9,3 milliárd rubel lesz, 60 százalékkal több, mint az elmúlt ötéves tervidő­szak forgalma volt. A Szov­jetunióból származó import legfőbb tételeit továbbra is a nyersanyagok. fűtőanyagok, fémek alkotják. — A magyar—NDK egyez­mény a következő öt évre 2,6 milliárd rubel forgalmat irá­nyoz elő, ami a most lezárult ötéves tervidőszak forgalmá­hoz viszonyítva 66 százalékos növekedést jelent. A magyar— csehszlovák egyezmény 60 százalékkal nagyobb árucsere-forgalmat tervez, és értéke eléri a 2 mil­liárd rubelt. A Lengyelországgal kötött hosszú lejáratú egyezmény is az eddigi fejlődési ütemnek megfelelő további forgalom­növekedést irányoz elő. — A Bolgár Népköztársaság­gal aláírt egyezmény az előző öt évinél csaknem 70 száza­lékkal magasabb forgalmat irányoz elő.' A magyari—román tervkoordinációs tárgyalások­kal eey időben előkészítettük az árucsere-forgalmi megálla- oodást is, és arra számítha­tunk, hogy ~a kölcsönös áru- szállítások volumene az 1966— 70-es időszakhoz képest 70 százalékkal növekszik. — Jugoszláviával a tervidő­szakban évente mintegy 1.0 százalékkal növekszik forgat műnk, s értéke az előző öt évinél 70 százalékkal lesz ma- easabb. — A hosszú lejáratú egyez • mények mind volumenükben mind áruösszetételükben < ás az áruforgalom egyenlegét te­kintve biztosítják a tervcél ok elérését, sőt é gépexport-im­port előirányzatok meg is ha ladják a tervezetet. Áruválaszték bővítését szolgálja a fogyasztási cikkek több mint 80 százalékkal nö­vekvő importja. Öt év alatt a Szovjetunióból 175 000, az NDK-ból 72 ezer személygép­kocsi behozatalát tervezzük A tájékoztató befejező ré­szében a, miniszter első he­lyettese vázolta az 1971. évi külkereskedelmi előirányzato­kat és a várható piaci tenden­ciákat 1971-re a behozatal mintegy 7 százalékos, a kivi­tel 8 százalékos növelését ter­veztük. (MTI) \ vezettnek megfelelően alakul­jon. Ezen belül különös^ gon­dot kell fordítani arra, "hogy az ösztönzés az eddiginél job­ban kapcsolódjék az elvégzett munkához, a több és jobb munkát végző dolgozók jöve­delme az átlagnál jobban nö­vekedjék. A kormánv vezetői e törekvésekkel egyetértettek A kormány és a SZOT kép­viselői megegyeztek abban hogy az 1970. évi gazdasági eredmények teljes ismereté ben emelni kell néhány, az utóbbi években az átlagtól el rftaradt kategóriában dolgozó réteg fizetését. A megbeszélé­sen az a vélemény alakult ki, hogy a legsürgősebb, lehető­le még ez évben vésrehaí- •■’odó intézkedés az alsó éí középfokú iskolában tanító pe­dagógusok, egyes orvos-egész­ségügyi területen dolgozók, gyógyszerészek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozgalom vezetői kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy' az élet- színvonal további emelésével kapcsolatos elképzeléseket’ ax- kor lehet megvalósítani, ha a fogyasztói árak is a tervezett­nek megfelelően alakulnak. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a fogyasztói árak alaku­lása nem mindig és nem min­denben 'történik' á célkyúzé ’ seknek megfelelően. A szak szervezetek már nem egyszc; kifejtették véleményüket és most újra hangsúlyozzák, hogy nem vitatják az árak változ­tatásának szükségességei. Egyetértenek azzal a gyakor­lattal is, hogy a kormány ál­tal elhatározott és engedélye­zett árváltoztatások esetén, vagy más árak csökkentek, vagy a jövedelmek növeked­tek. Az ilyen, közgazdaságilag indokolt árintézkedésekké1 amelyek általában nem csök­kentették a dolgozók életszín­vonalát, és ä termelés egész­ségesebb szerkezetépek kiala­(Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap délelőtt dániai lá­togatásának ' utolsó napján Péter János körutazást tett Sjaelland szigeten. Helsin- gőrbe érkezése előtt a kül­ügyminisztert magánvillájá­ban fogadta A. C. Normann, a halászat és Grönland ügyei­nek minisztere. Rövid baráti beszélgetés után a külügyminiszter foly­tatta útját á Kronborg kastély felé- Ez a dupla várfalakkal körülvett hatalmas várkas­tély két évszázadon keresz­tül volt a dán királyi csa­lád lakóhelye. »-Hamlet várá­nak« is szoktak nevezni, de a vármúzeum vezetői elmon­dották, hogy a várnak tulaj­donképpen semmi köze nincs a dán királyfihoz,, s csupán annak köszönheti ezt hírne­vét, hogy Shakeshéare an­nakidején Helsingör városát választotta királydrámájának színhelyéül. A vidéki utazás következő állomása Roskilde, egykori dán főváros volt, ahol a ma­gyar vendégek először a vi­kingek hajóit tekintették meg. Ezeket a hajókat a fontos ke­reskedőváros külföldi flották elleni védelme során süllyesz­tették el csaknem ezer évvel ezelőtt. A Sjaelland szigeti kiráridu- lás utolsó állomása a roskil- dei székesegyház volt, amely­ben negyven dán király föl­di maradványait őrzik. A vidéki körút után a kül­ügyminiszter egy Koppenhá- ügyvivője. ga környéki étteremben ebé­delt, majd visszatért az Ang- leterre-szállóba, ahol elutazá­sa előtt sajtóértekezletet tar­tott. Délután Péter János a kop­penhágai Angleterre-szállóban sajtóértekezletet -tartott, ame­lyen a dán, a magyar és a nemzetközi sajtó mintegy száz képviselője vett részt. Péter János külügyminiszter négynapos dániai hivatalos lá­togatásának befejeztével pén­teken este hazautazott Kop­penhágából. A dán főváros kastrupi repülőterén külügy­miniszterünket és kíséretét dán részről Poul Härtling külügyminiszter, a külügymi­nisztérium több magas rangú tisztviselője és számos más hivatalos személyiség búcsúz­tatta. Jelen voltak a búcsúztatás­nál Terényi László rendkívüli és meghatalmazott nagykövet valamint a koppenhágai ma­gyar nagykövetség és a keres­kedelmi kirendeltség munka­társai. , * * » Péter János. kíséretével együtt, pénteken a késő esti órákban hazaérkezett. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Frigyes, a 'külügyminiszter el­ső helyettese, Marjai József külügyminiszter-helyettes, és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt. H. Svanholt, Dánia budapesti nagykövetségének ideiglenes1 Befejezte munkáját a KGST végrehajtó bizottságának 51. ülésszaka Pénteken Moszkvában befe­jezte munkáját a KGST vég­rehajtó bizottságának 51. ülés­szaka, amelyen részt vettek a tagországok kormányfő-helyet­tesei. Megvitatták a szocialis­ta gazdasági integráció komp­lex fejlesztési programjának tervezetét, intézkedéseket; ha­tároztak el, amelyek elősegí­tik az ipari objektumok közős építését, kölcsönös előnyök alapján. A végrehajtó bizottság jó­kívüli) ülésszakának határoza­tai irányoztak elő. Megvitatták a KGST állan­dó külkereskedelmi bizottsá­gának beszámolóját, jóváhagy­ták azokat az elveket, ame­lyeknek alapján összeállítják a szocialista világpiac fejlődé­sére vonatkozó hosszú lejára­tú kereskedelmi-gazdasági prognózisokat; a KGST szer­ve’ 1971—1975. évi távlati munkatervét a szabványosítás területén végzendő munkála­tokat illetően. A végrehajtó bizottság ki­nevezte a szocialista világ» váhagyta a KGST valutáris és ___ p énzügyi állandó bizottsága | rendszer gazdasági Trobltoáí' által előterjesztett pénzügyi es' hitelügyi javaslatokat azok­nak az intézkedéseknek meg valósitásávál kapcsolatban val foglalkozó nemzetközi in­tézet igazgatóját, -igazgatóhe­lyetteseit és jóváhagyta az in­Gyógyszergyáríás Dorogon amelyeket a KGST 23. (rend- I tézet' tudományos tanácsának összetételét. Az ülésszakon megvitatták és jóváhagyták a végrehajtó bizottság 1971. első félévi munkatervét és a KGST tit­kárságának 1971. évi költség- vetését (MTI) A Kőbányai Győgyszerárogyár a-IV. ötéves terv időszakában fejlesztésének jelentős ré­szét a dorogi gyáregységében valósítja meg. 1971-ben már 20 százalékkal többet készíte­nek B—12 vitaminból. Áz új üzemben megkezdték a próbagyártást. Képünkön: Szepará­tor terem a dorogi gyógyszergyárban, (MTI fotó: Erezi K. Gyula felvétele — KS) VASÁRWPI SZAMUNK TARTALMÁBÓL NÉMETH FERENC: Kongresszus után — magasabb szinten (3. oldal) VÖRÖS MÁRTA: Vitassuk meg gondjainkat (4. oldal) Pénzt küldenek a vállalatok (5. oldal) HENRI BARBUSSE: Szarvasvadászat (7. oldal) CSERES TIBOR: A7. utolsó éjszakák (8. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom