Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
NEVELÉSRŐL Serdülők — felnőttek ^ bolgár—magyar barátság propagandistái Somogyin Többet a béd Budapesten szerepelnek a szófiai szimfonikusok — Barátsági heteket rendeznek — Sok a tranzitutas A bolgárok többet tudnak a A ruhagyárban Lengyel Károly beszélt a bolgár—magyar kapcsolatokról. A legsikerültebb kiállításunk Vera Macseva-Gancseváé volt, aki apró babákon, tablókon az öltözködés művészetét mutatta be. 1971 első kiállítása a mai bolgár grafika jól sikerült alkotásairól adott számot. — Gyakran látogatnak vidékre? — Minden héten. Van úgy, hogy három-négy napra is. Tavaly több megyében bolgár barátsági hetet rendeztünk. Egy héten keresztül ránk irányult a megye figyelme. Például Békésben naponta több tucat előadást tartottunk és huszonhárom kiállítást rendeztünk. Legközelebb Zalában, majd Hajdú-Biharban lesz bolgár barátsági hét. — És Somogybán? — Természetesen ide is szeretnénk eljönni, az időpontot azonban később határozzuk meg. — Mi az oka, hogy Magyarország első számú idegenforgalmi központjában, a Balaton-parton, aránylag kevés bolgárral találkozunk? Dimiter Mitajev válaszol: — Azt, hogy Magyarországra kevés bolgár látogat, nem merném állítani. Hogy miért nem utaznak többen a Balatonra? Nekünk igazi tengerünk van, és nem minden turista gondol arra, hogy külön varázsa van a Balatonnak. Egyébként rengeteg a bolgár tranzitutas, akinek bár nem Magyar- ország az úticélja, de átutazóban szívesen eltölt néhány napot Budapesten. Dimiter Mitajev és Lengyel Károly tegnap a Kaposvári Ruhagyárba látogatott, este pedig Rinyaújlakon barátsági nagygyűlésen vett részt. Ma a Nagyatádi Konzervgyár és Háromfa vendégei lesznek. Pintér Dezső A DELTA legújabb számából A jéghegyek szülőföldjén Az ifjúság életében a legnehezebb évek a testi és lélki érés esztendei: o serdülőkor. Egész érzelemvilágát, gondolkodását és viselkedését felkavaró erők hullámzanak az ifjúban és a serdülő lányban. Nemcsak környezete, de néha maga is megdöbben az ellentmondó megnyilvánulásokon, az élénkség és a lehangoltság, a sírás és nevetés, a magánykeresés és a magányból menekülés gyorsan változó jelenségein. A tizenévesek »lázongásában- ennek a tényezőnek is szerepe van. Mindnyájunknak, akiknek az ifjúság neveléséhez közünk van — és ehhez kinek nincs köze? — megértéssel és tapintattal kell közelednünk feléjük ezekben az években. Mindenekelőtt a szülők kötelességéről! Sokan a napi munkától fáradtan, gondok szorításában, idegesen veszik tudomásul, hogy gyermekük furcsán megváltozott. Darabos lett az oly kedves arc! A jókedvtől csillogó szemek most révede- zőek, és mintha nagyon messze néznének. A lélek mélyére. A forró húsleves hevítette céklaszinüre Zá- mori Z. Oszkár arcát. Nemrég végeztek a vacsorával. Az asszony egy új térítőt horgolt, a férfi az újságjába merült. Komoran csóválta kopaszodó fejét. — Mi minden történik a világban: megint egy lopás, megint egy sikkasztás! Rosz- szak az emberek. Micsoda erkölcsök, micsoda erkölcsök! — Ne izgasd magad, Oszkár! Olvasd inkább az apró- hirdetéseket — fordult feléje a szerető hitves. Ebben a pillanatban élesen felberregett az ajtócsengő. — Ki lehet az? — nézett fel az újságból Zámori. — Biztosan megint a Va- nekné kéri a mákdarálót — mondta az asszony és kisietett. Odakint ajtónyitás után mé'y ‘érfihanq köszönt, s a fojtott beszélgetésből Zámori vi’ágnsan kivehette, hogy a szigorú hangú látogató a rendőrség beosztottja. Zámori Z. Oszkár kezében megrezzent az újság. Egy pillanat alatt forróság öntötte el, majd fázni kezdett. leány, a fiú szűkszavú otthon. Megszűnt volna a bizalom, az őt mindig segítő szülőkhöz fűződő ragaszkodás? A gyakori összeszólalkozás, a kölcsönös vádaskodások nyomán szakadék mélyül egyik-másik családban. Kialvóban volna a szülő és gyermeke egymás iránti szeretete? Pedig most is vágyódnak egymás szeretetére, egy jó szóra, egy kis közös örömre. Induljon ki a megértés a tapasztaltabb, féltő szülőtől! Saját ifjúságunk forrongó éveire kell visszagondolnunk, s ez sok mindent megmagyaráz, segít nekünk, hogy betemessük a szakadékokat. Nem helyesen gondolkodik az a szülő, aki csak legyint serdülő fia vagy leánya viselkedésére. Aki nem törődik problémáival, hanem ellenkező végletbe esve, napi fárasztó és fontos munkája után fölmentve érzi magát a legfontosabbtól: »Neveljék a haszontalan gyermeket a pedagógusok, az a szakmájuk, azért kapják a fizetést ...!« A nemi felvilágosítás gondját, gyermekük átsegítését a testi tévely»Mégis rájöttek?« — villant át rajta a gondolat, majd felugrott, és házikabátjára felvette a télikabátját, s a hátsó udvarra néző ablakon kimászott. Szerencsére már sötét volt, és a ház lakói nem láthatták pánikszerű menekülését. * * * Sápadtan futott végig a Rákóczi úton. Ki gondolta volna, hogy rájönnek? öt éve csinálta már. Soha még a lehetősége sem merült fel annak, hogy leleplezik. Az ellenőrzés még csak nem is gyanakodott. öt év alatt az így szerzett pénzből vásárolta Volkswagen kocsiját, és ebből építette fel balatonalmádi nyaralóját. S most lebukott... »Vajon hol követhettem el a hibát?« — marcangolta a kérdés. Lihegve esett be a pályaudvar bejáratán. Idegesen nézeti körül. Talán már a pályaudvart is figyelik. Felhajtott gallérját arca elé húzta, és fojgés, a lelki kínlódás időszakán azzal vetik el: »Majd elküldöm az orvoshoz, beszéljen vele!« A pedagógusok bizonyára megteszik e téren is a magukét, az orvos is feltétlenül segít. De ki az, aki emberileg a legközelebb áll a tizenéves ifjúhoz, akit ezer eltéphetetlen szál fűz hozzá lélekben és testben, saját élete meghosszabbításához? Maga az életet adó szülő. A szülők és gyermekeik közti viszony ezekben az években kap új színt, melegséget, a barátság kialakulását, vagy az ellenkezőjét. Hiszen az ifjú lélek éppen akkortájt igényli legjobban a megértést, keresi a barátságot. Legyen az édesapa, az édesanya serdülő gyermekének legjobb barátja! Mindez akkor lesz eredményes, ha a szülők és a pedagógusok együtt munkálkodnak az ifjúságért,«ha az egész társadalom a gyakorlatban is magáénak tartja, saját ügyének tekinti az ifjú emberek megsegítését. tolt hangon kért egy fapados jegyet Abádszalókig. * « * Kattogva rohant, a vonat a síneken. Zámori Z. Oszkár sápadtan lapozgatott egy cipőár jegyzi et. Gondolatai persze máshol jártak. »Egy ideig nem szabad Pesten mutatkoznom. Ha elkapnak, két évet is ülhetek« — borzongott bele a gondolatba, mikor a vonat fehér gőzt eresztve megállt Abád- szalókon. Zámori nagy kerülővel, a répaföldeken át közelítette meg testvérbátyja házát. Reszkető kézzel kocogtalótt az ablakon. — Mi van veled, öcsém? — pillantott rá ijedten Zámori Z. Lajos. — Ne faggass! Egyelőre e! kell bújnom. Gyerünk ki a szőlőbe! — könyörgött rémülten Oszkár. * * * Fáradtan dőlt le az elhagyott, rozoga csőszkunyhó még rozogább fekhelyére. magyarokról, mint amennyit mi balkáni barátainkról. A turistautakon ez hamar kiderül, mondjuk amikor egy várnai nyaralás során újdonsült szófiai ismerősünk — mély szégyenkezésünkre — egy szuszra elsorolja, hogy hazánk milyen árukat exportál Bulgáriába. Hogy mi mit kapunk a bolgároktól? Hát ugye rózsaolajat, gyümölcsöt, dohányt... De ez csak amolyan bedekkef- szöveg, amit minden turista betéve tud. Éppen annyi az értéke, mintha történelmi múltunk közös vonásairól beszélünk anélkül, hogy tudnánk Bulgária török elnyomásáról vagy arról, hogy a Magyar Tanácsköztársaságot több századnyi katonával támogatták a bolgár munkások. Tavaly körülbelül ötvenezer magyar járt Bulgáriában, jóval több, mint 1969-ben. Az érdeklődés nem csupán a turistautak szaporodásán mérhető. A budapesti Bolgár Kultúra naponta meghívást kap a gyárakba. a termelőszövetkezetekbe. Kiállításai látogatottak, rendezvényein megtelnek a széksorok. A Hazafias Népfront meghívására tegnap Somogyba érkezett a bolgár-magyar kapcsolatok két lelkes ápolója: Dimiter Mijatev, a Bolgár Kulturális Központ munkatársa és Lengyel Károly, a Bolgár Kultúra titkára. Megkérdeztük Lengyel Károlyt, hogy a közeljövőben milyen bolgár művészeket láthatunk vendégül Budapesten? — Hamarosan Budapestre érkezik a szófiai szimfonikus zenekar, ezt a látogatást »viszonozza« majd a Magyar Állami Operaház balettegyüttese Az idén a debreceni kórusfesztiválon bolgár énekkarokkal, a burgaszi folklórfesztiválon pedig magyar együttesekkel találkozhatunk. — Tudjuk, hogy alig ellenőrizhető, milyen intézmények milyen bolgár társszervekkel tartanak baráti kapcsolatot. — örvendetesen gyarapszik a magyar felsőoktatási intézmények, vállalatok, tudományos munkát végző szervek száma, amelyek bolgár partner Iránt érdeklődnek, A napokban például azt kérték, adjuk meg egy szófiai számítás- technikai központ címét, tapasztalatcserére szeretnének kiutazni. — Hány kiállítása volt tavaly a Bolgár Kultúrának? — Az országban hatvanhat, közülük tizennégy a fővárosban. Ebből is látható, hogy nemcsak a pestiek tájékoztatása foglalkoztat bennünket. Agyában elviselhetetlenül dörömbölt a nagy kérdés: »Hogyan jöhettek rá? KI leplezhette le?« Fél marok idegcsillapitót vett be, amitől aztán könnyű, lidérces álomba merült. • * * Talán ezzel egy időben kisírt szemekkel állt meg Zámori Z. Oszkárné a kerületi kapitányság nyomozója előtt• — Míg nálunk tetszett járni, hogy érdeklődjön a kiadó albérleti szobánk után, ezalatt eltűnt a férjem! Találják meg! Csak magukban bízhatom — suttogta kétségbeesetten. — Mindent elkövetünk, asszonyom. Egyébként a jövő héten beköltözhetem? — Igen. De adják vissza a férjemet! Ki tudja, mi történt vele! Hiszen tetszik tudni, milyen rosszak az emberek — mondta könnyesen, aztán halkan szipogva hazabotorkált üressé vált otthonukba. Galambos Szilveszter ÖTVENÖTEZER billió tonna: ennyi Földünk jégkészlete — iszonyatos mennyiség. A kontinensek és a földrészeket övező párkányok felszínének 8,3 százalékát borítja jég, és legkisebb mennyiségi változásai is döntően hatnak bolygónk éghajlatára. Ha például növekszik a jégtömeg, több napsugarat tükröz vissza a földfelszínről — a földi hőmérséklet lassan csökkenni kezd. A gla- eiológusok tehát aggódva és egyre behatóbban vizsgálják a jégtakaró viselkedését, tulajdonságait, hiszen még mindig csupán véletlenszerű mérései: is bizonyítatlan elméletek áll- iák rendelkezésünkre. A világ jégkészletének 91 százaléka az Antarktiszon található, 8 százaléka pedig Grönlandot borítja. A zord jégvilág eleven és változó. Szüntelenül újabb hórétegek rakódnak le. Egy szovjet expedíció mérései szerint a csillogó »gyémántpor« évente 5—8 cm vastag vízrétegnék megfelelő takarót borít az antirktiszi hóra. Kb. 150 méter mélyen, ahol a hó 1—2 ezer éves, az egyre növekvő nyomás következte ben megkezdődik a hó átkris- tályosodása és sűrűsödése. Az óriási jégtömeg lassan csúszik a tenger felé. A 40—50 ezer évvel ezelőtt lehullott hó jég alakjában kerül vissza a nagy »körforgásba«, a legfelső hórétegeket pedig a viharos sarki szél »borotválja«. Munkája valóban félelmetes: a legújabb mérések szerint naponta 1300 tonna havat zúdít a hatodik kontonensről a tengerbe \z Antarktisz jégtakarója azonban nem egyenletes sebes «éggel csúszik a tenger felé Néhány kilométer széles sza iagok figyelhetők meg benne amelyek gyorsabban haladnak Ezekből a jégnyelvekből időnkén tkisebb-nagyobb darab törik le, és a jéghegy önálló életre kelve, az óceán melegebb térségei felé veszi útját. A nagy jégtakaróhoz képest a »jégpatakok« sebessége eléggé változó. A mérések szerint a tengerbe nyúló jégnyelvek csúcsának sebessége például évente ezer méter, a hatodik kontinens belső jégtakarójában viszont 842—226 méter között ingadozik. Csak a legutóbbi évek kutatásai derítettek fényt a jégtakaró átlagos mozgási sebessége és a jégfolyamok gyorsasága közötti érdekes ellentmondásra. G. Robin skót kutató már 1954-ben a jégtakaró hőmérsékletére gyanakodott, amely a véletlenszerű mérések alapján egyáltalán nem tűnt egyenletesnek. A jég csúszási sebessége ugyanis szorosan összefügg a jégpáncél belső hőmérsékletével. Ha a jégtakaró nem mozogna, a hőmérséklet egyenes arányban változna a felszínhez közeledve. L. A. Lli ■ boutry francia kutató számi tásai szerint azonban a jégtakaró alja, amely közvetlenül érintkezik a sziklaággyal, sokkal lassabban mozog, mint a fölötte levő rétegek, ez viszont visszahat a hőmérsékletre is, így alulról felfelé előbb egy hideg szakasz, majd fölötte melegebb réteg található. Bizonyos körülmények között »megcsúszhat« a jégtakaró a tenékjégen, és nagyobb sebességre tehet szert. AZ ÜJ ELMÉLET szerint \ntarktisz és Grönland jégtakarója rétegenként más-más sebességgel csúszik az óceán felé, nem egybefüggő vastag 'égtömegként, mint eddig feltételezték. Még további kutatásokkal kell igazolni az elméletet, amely hozzásegíthet a Dé- 'i-sark jégtakarójának pontosabb megismeréséhez is, és a jégáramlatok vizsgálata alapján előre kiszámíthatóvá teszi a jéghegyek képződésének gyakoriságát. Török Lehel ■> r Uj iskola Kaposváron Épül a kétszintes, tizenkét tantermes általános iskola a Pázmány Péter utcában. A tíz és fél millió forintos költséggel épülő iskolához tornaterem, öltöző, étkezde és tanulószoba is tail ik. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói augusztusban ad iák át az épületet rendeltetésének. Menekülés SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. február 19. 5
