Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

NEVELÉSRŐL Serdülők — felnőttek ^ bolgár—magyar barátság propagandistái Somogyin Többet a béd Budapesten szerepelnek a szófiai szimfonikusok — Barátsági heteket rendeznek — Sok a tranzitutas A bolgárok többet tudnak a A ruhagyárban Lengyel Károly beszélt a bolgár—magyar kapcsolatokról. A legsikerültebb kiállításunk Vera Macseva-Gancseváé volt, aki apró babákon, tablókon az öltözködés művészetét mutatta be. 1971 első kiállítása a mai bolgár grafika jól sikerült al­kotásairól adott számot. — Gyakran látogatnak vi­dékre? — Minden héten. Van úgy, hogy három-négy napra is. Tavaly több megyében bolgár barátsági hetet rendeztünk. Egy héten keresztül ránk irá­nyult a megye figyelme. Pél­dául Békésben naponta több tucat előadást tartottunk és huszonhárom kiállítást rendez­tünk. Legközelebb Zalában, majd Hajdú-Biharban lesz bolgár barátsági hét. — És Somogybán? — Természetesen ide is sze­retnénk eljönni, az időpontot azonban később határozzuk meg. — Mi az oka, hogy Ma­gyarország első számú ide­genforgalmi központjában, a Balaton-parton, aránylag ke­vés bolgárral találkozunk? Dimiter Mitajev válaszol: — Azt, hogy Magyarország­ra kevés bolgár látogat, nem merném állítani. Hogy miért nem utaznak többen a Bala­tonra? Nekünk igazi tengerünk van, és nem minden turista gondol arra, hogy külön vará­zsa van a Balatonnak. Egyéb­ként rengeteg a bolgár tranzit­utas, akinek bár nem Magyar- ország az úticélja, de átutazó­ban szívesen eltölt néhány napot Budapesten. Dimiter Mitajev és Lengyel Károly tegnap a Kaposvári Ruhagyárba látogatott, este pe­dig Rinyaújlakon barátsági nagygyűlésen vett részt. Ma a Nagyatádi Konzervgyár és Háromfa vendégei lesznek. Pintér Dezső A DELTA legújabb számából A jéghegyek szülőföldjén Az ifjúság életében a legne­hezebb évek a testi és lélki érés esztendei: o serdülőkor. Egész érzelemvilágát, gondol­kodását és viselkedését felka­varó erők hullámzanak az ifjú­ban és a serdülő lányban. Nemcsak környezete, de néha maga is megdöbben az ellent­mondó megnyilvánulásokon, az élénkség és a lehangoltság, a sírás és nevetés, a magányke­resés és a magányból menekü­lés gyorsan változó jelensé­gein. A tizenévesek »lázongá­sában- ennek a tényezőnek is szerepe van. Mindnyájunknak, akiknek az ifjúság neveléséhez közünk van — és ehhez kinek nincs köze? — megértéssel és tapin­tattal kell közelednünk felé­jük ezekben az években. Mindenekelőtt a szülők köte­lességéről! Sokan a napi mun­kától fáradtan, gondok szorí­tásában, idegesen veszik tudo­másul, hogy gyermekük fur­csán megváltozott. Darabos lett az oly kedves arc! A jókedvtől csillogó szemek most révede- zőek, és mintha nagyon messze néznének. A lélek mélyére. A forró húsleves heví­tette céklaszinüre Zá- mori Z. Oszkár arcát. Nemrég végeztek a vacsorá­val. Az asszony egy új térí­tőt horgolt, a férfi az újság­jába merült. Komoran csóválta kopaszo­dó fejét. — Mi minden történik a világban: megint egy lopás, megint egy sikkasztás! Rosz- szak az emberek. Micsoda erkölcsök, micsoda erkölcsök! — Ne izgasd magad, Osz­kár! Olvasd inkább az apró- hirdetéseket — fordult felé­je a szerető hitves. Ebben a pillanatban élesen felberre­gett az ajtócsengő. — Ki lehet az? — nézett fel az újságból Zámori. — Biztosan megint a Va- nekné kéri a mákdarálót — mondta az asszony és kisie­tett. Odakint ajtónyitás után mé'y ‘érfihanq köszönt, s a fojtott beszélgetésből Zámo­ri vi’ágnsan kivehette, hogy a szigorú hangú látogató a rendőrség beosztottja. Zámori Z. Oszkár kezében megrezzent az újság. Egy pil­lanat alatt forróság öntötte el, majd fázni kezdett. leány, a fiú szűkszavú otthon. Megszűnt volna a bizalom, az őt mindig segítő szülőkhöz fű­ződő ragaszkodás? A gyakori összeszólalkozás, a kölcsönös vádaskodások nyomán szaka­dék mélyül egyik-másik csa­ládban. Kialvóban volna a szü­lő és gyermeke egymás iránti szeretete? Pedig most is vá­gyódnak egymás szeretetére, egy jó szóra, egy kis közös örömre. Induljon ki a megér­tés a tapasztaltabb, féltő szü­lőtől! Saját ifjúságunk forron­gó éveire kell visszagondol­nunk, s ez sok mindent meg­magyaráz, segít nekünk, hogy betemessük a szakadékokat. Nem helyesen gondolkodik az a szülő, aki csak legyint serdülő fia vagy leánya visel­kedésére. Aki nem törődik problémáival, hanem ellenke­ző végletbe esve, napi fárasz­tó és fontos munkája után föl­mentve érzi magát a legfonto­sabbtól: »Neveljék a haszon­talan gyermeket a pedagógu­sok, az a szakmájuk, azért kapják a fizetést ...!« A nemi felvilágosítás gondját, gyerme­kük átsegítését a testi tévely­»Mégis rájöttek?« — villant át rajta a gondolat, majd fel­ugrott, és házikabátjára fel­vette a télikabátját, s a hát­só udvarra néző ablakon ki­mászott. Szerencsére már sötét volt, és a ház lakói nem láthatták pánikszerű menekülését. * * * Sápadtan futott végig a Rá­kóczi úton. Ki gondolta vol­na, hogy rájönnek? öt éve csinálta már. Soha még a le­hetősége sem merült fel an­nak, hogy leleplezik. Az ellen­őrzés még csak nem is gyana­kodott. öt év alatt az így szerzett pénzből vásárolta Volkswagen kocsiját, és ebből építette fel balatonalmádi nyaralóját. S most lebukott... »Vajon hol követhettem el a hibát?« — marcangolta a kérdés. Lihegve esett be a pályaud­var bejáratán. Idegesen nézeti körül. Talán már a pályaud­vart is figyelik. Felhajtott gal­lérját arca elé húzta, és foj­gés, a lelki kínlódás időszakán azzal vetik el: »Majd elküldöm az orvoshoz, beszéljen vele!« A pedagógusok bizonyára megteszik e téren is a magu­két, az orvos is feltétlenül se­gít. De ki az, aki emberileg a legközelebb áll a tizenéves if­júhoz, akit ezer eltéphetetlen szál fűz hozzá lélekben és test­ben, saját élete meghosszabbí­tásához? Maga az életet adó szülő. A szülők és gyermekeik közti viszony ezekben az évek­ben kap új színt, melegséget, a barátság kialakulását, vagy az ellenkezőjét. Hiszen az ifjú lé­lek éppen akkortájt igényli legjobban a megértést, keresi a barátságot. Legyen az édes­apa, az édesanya serdülő gyer­mekének legjobb barátja! Mindez akkor lesz eredmé­nyes, ha a szülők és a pedagó­gusok együtt munkálkodnak az ifjúságért,«ha az egész tár­sadalom a gyakorlatban is ma­gáénak tartja, saját ügyének tekinti az ifjú emberek meg­segítését. tolt hangon kért egy fapados jegyet Abádszalókig. * « * Kattogva rohant, a vonat a síneken. Zámori Z. Oszkár sá­padtan lapozgatott egy cipő­ár jegyzi et. Gondolatai per­sze máshol jártak. »Egy ideig nem szabad Pesten mutatkoznom. Ha el­kapnak, két évet is ülhetek« — borzongott bele a gondo­latba, mikor a vonat fehér gőzt eresztve megállt Abád- szalókon. Zámori nagy kerülővel, a répaföldeken át közelítette meg testvérbátyja házát. Reszkető kézzel kocogtalótt az ablakon. — Mi van veled, öcsém? — pillantott rá ijedten Zámori Z. Lajos. — Ne faggass! Egyelőre e! kell bújnom. Gyerünk ki a szőlőbe! — könyörgött rémül­ten Oszkár. * * * Fáradtan dőlt le az elha­gyott, rozoga csőszkunyhó még rozogább fekhelyére. magyarokról, mint amennyit mi balkáni barátainkról. A tu­ristautakon ez hamar kiderül, mondjuk amikor egy várnai nyaralás során újdonsült szó­fiai ismerősünk — mély szé­gyenkezésünkre — egy szusz­ra elsorolja, hogy hazánk mi­lyen árukat exportál Bulgá­riába. Hogy mi mit kapunk a bolgároktól? Hát ugye rózsa­olajat, gyümölcsöt, dohányt... De ez csak amolyan bedekkef- szöveg, amit minden turista betéve tud. Éppen annyi az értéke, mintha történelmi múltunk közös vonásairól be­szélünk anélkül, hogy tud­nánk Bulgária török elnyomá­sáról vagy arról, hogy a Ma­gyar Tanácsköztársaságot több századnyi katonával támogat­ták a bolgár munkások. Tavaly körülbelül ötvenezer magyar járt Bulgáriában, jóval több, mint 1969-ben. Az ér­deklődés nem csupán a turis­tautak szaporodásán mérhető. A budapesti Bolgár Kultúra naponta meghívást kap a gyá­rakba. a termelőszövetkezetek­be. Kiállításai látogatottak, rendezvényein megtelnek a széksorok. A Hazafias Népfront meghí­vására tegnap Somogyba ér­kezett a bolgár-magyar kap­csolatok két lelkes ápolója: Dimiter Mijatev, a Bolgár Kulturális Központ munkatár­sa és Lengyel Károly, a Bol­gár Kultúra titkára. Megkérdeztük Lengyel Ká­rolyt, hogy a közeljövőben mi­lyen bolgár művészeket látha­tunk vendégül Budapesten? — Hamarosan Budapestre érkezik a szófiai szimfonikus zenekar, ezt a látogatást »vi­szonozza« majd a Magyar Ál­lami Operaház balettegyüttese Az idén a debreceni kórus­fesztiválon bolgár énekkarok­kal, a burgaszi folklórfesztivá­lon pedig magyar együttesek­kel találkozhatunk. — Tudjuk, hogy alig el­lenőrizhető, milyen intézmé­nyek milyen bolgár társszer­vekkel tartanak baráti kap­csolatot. — örvendetesen gyarapszik a magyar felsőoktatási intéz­mények, vállalatok, tudomá­nyos munkát végző szervek száma, amelyek bolgár part­ner Iránt érdeklődnek, A na­pokban például azt kérték, ad­juk meg egy szófiai számítás- technikai központ címét, ta­pasztalatcserére szeretnének kiutazni. — Hány kiállítása volt ta­valy a Bolgár Kultúrának? — Az országban hatvanhat, közülük tizennégy a főváros­ban. Ebből is látható, hogy nemcsak a pestiek tájékozta­tása foglalkoztat bennünket. Agyában elviselhetetlenül dörömbölt a nagy kérdés: »Hogyan jöhettek rá? KI leplezhette le?« Fél marok idegcsillapitót vett be, amitől aztán könnyű, lidérces álomba merült. • * * Talán ezzel egy időben ki­sírt szemekkel állt meg Zá­mori Z. Oszkárné a kerületi kapitányság nyomozója előtt• — Míg nálunk tetszett jár­ni, hogy érdeklődjön a kiadó albérleti szobánk után, ezalatt eltűnt a férjem! Találják meg! Csak magukban bízha­tom — suttogta kétségbeeset­ten. — Mindent elkövetünk, asszonyom. Egyébként a jö­vő héten beköltözhetem? — Igen. De adják vissza a férjemet! Ki tudja, mi tör­tént vele! Hiszen tetszik tud­ni, milyen rosszak az embe­rek — mondta könnyesen, az­tán halkan szipogva hazabo­torkált üressé vált otthonuk­ba. Galambos Szilveszter ÖTVENÖTEZER billió ton­na: ennyi Földünk jégkészlete — iszonyatos mennyiség. A kontinensek és a földrészeket övező párkányok felszínének 8,3 százalékát borítja jég, és legkisebb mennyiségi változá­sai is döntően hatnak bolygónk éghajlatára. Ha például növek­szik a jégtömeg, több napsu­garat tükröz vissza a földfel­színről — a földi hőmérséklet lassan csökkenni kezd. A gla- eiológusok tehát aggódva és egyre behatóbban vizsgálják a jégtakaró viselkedését, tulaj­donságait, hiszen még mindig csupán véletlenszerű mérései: is bizonyítatlan elméletek áll- iák rendelkezésünkre. A világ jégkészletének 91 százaléka az Antarktiszon ta­lálható, 8 százaléka pedig Grönlandot borítja. A zord jég­világ eleven és változó. Szün­telenül újabb hórétegek rakód­nak le. Egy szovjet expedíció mérései szerint a csillogó »gyémántpor« évente 5—8 cm vastag vízrétegnék megfelelő takarót borít az antirktiszi hó­ra. Kb. 150 méter mélyen, ahol a hó 1—2 ezer éves, az egyre növekvő nyomás következte ben megkezdődik a hó átkris- tályosodása és sűrűsödése. Az óriási jégtömeg lassan csúszik a tenger felé. A 40—50 ezer évvel ezelőtt lehullott hó jég alakjában kerül vissza a nagy »körforgásba«, a legfelső hórétegeket pedig a viharos sarki szél »borotválja«. Mun­kája valóban félelmetes: a leg­újabb mérések szerint naponta 1300 tonna havat zúdít a hato­dik kontonensről a tengerbe \z Antarktisz jégtakarója azonban nem egyenletes sebes «éggel csúszik a tenger felé Néhány kilométer széles sza iagok figyelhetők meg benne amelyek gyorsabban haladnak Ezekből a jégnyelvekből időn­kén tkisebb-nagyobb darab tö­rik le, és a jéghegy önálló élet­re kelve, az óceán melegebb térségei felé veszi útját. A nagy jégtakaróhoz képest a »jégpatakok« sebessége elég­gé változó. A mérések szerint a tengerbe nyúló jégnyelvek csúcsának sebessége például évente ezer méter, a hatodik kontinens belső jégtakarójá­ban viszont 842—226 méter kö­zött ingadozik. Csak a legutóbbi évek kuta­tásai derítettek fényt a jégta­karó átlagos mozgási sebessé­ge és a jégfolyamok gyorsasága közötti érdekes ellentmondás­ra. G. Robin skót kutató már 1954-ben a jégtakaró hőmér­sékletére gyanakodott, amely a véletlenszerű mérések alapján egyáltalán nem tűnt egyenle­tesnek. A jég csúszási sebessé­ge ugyanis szorosan összefügg a jégpáncél belső hőmérsékle­tével. Ha a jégtakaró nem mozogna, a hőmérséklet egye­nes arányban változna a fel­színhez közeledve. L. A. Lli ■ boutry francia kutató számi tásai szerint azonban a jégta­karó alja, amely közvetlenül érintkezik a sziklaággyal, sok­kal lassabban mozog, mint a fölötte levő rétegek, ez viszont visszahat a hőmérsékletre is, így alulról felfelé előbb egy hideg szakasz, majd fölötte melegebb réteg található. Bi­zonyos körülmények között »megcsúszhat« a jégtakaró a tenékjégen, és nagyobb sebes­ségre tehet szert. AZ ÜJ ELMÉLET szerint \ntarktisz és Grönland jégta­karója rétegenként más-más sebességgel csúszik az óceán felé, nem egybefüggő vastag 'égtömegként, mint eddig fel­tételezték. Még további kutatá­sokkal kell igazolni az elméle­tet, amely hozzásegíthet a Dé- 'i-sark jégtakarójának ponto­sabb megismeréséhez is, és a jégáramlatok vizsgálata alap­ján előre kiszámíthatóvá teszi a jéghegyek képződésének gya­koriságát. Török Lehel ■> r Uj iskola Kaposváron Épül a kétszintes, tizenkét tantermes általános iskola a Pázmány Péter utcában. A tíz és fél millió forintos költséggel épülő iskolához tornaterem, öltöző, étkezde és tanulószoba is tail ik. A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói augusztus­ban ad iák át az épületet rendeltetésének. Menekülés SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. február 19. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom