Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

¥*4AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ I 4ra: 30 fj|lér , Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA .- -- __L___L-_1__:__;___:_________L________________— - - - ^ — X XVII. évfolyam, 42. szám 1971. február 19., péntek Magyarországra látogat Csehszlovákia szövetségi kormányának elnöke A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Fock Jenőnek, a magjai' forradalmi munkás-paraszt kormánj- elnökének meghívá­sára dr. Lubomir Strougal, Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi kormányá­nak elnöke február 22-én né­hány napos hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra a I érkezik. (MTI) flktivaiilés a megyei pártbizottságon Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában So­mogy művelődési életének ve­zetői: pártmunkások, propa­gandisták, a megyei és a já­rási pártbizottságok és taná­csok, a tömegszervezetek és a művelődési intézmények, s né­hány üzem vezetői aktívaülé­sen tanácskoztak a párt mű­velődéspolitikájáról. Biró Gyulának, a megyei pártbizottság titkárának meg­nyitója után Garamvölgyi Jó­zsef, a Központi Bizottság tu­dományos, kulturális és köz­oktatási osztályának helj'ettes vezetője a X. kongresszus ha­tározatai alapján tartott vita­indító előadást a párt műve­lődéspolitikájáról. Részletesen elemezte a közoktatás és a köz- művelődés helyzetét, gondjait, és felhívta a figyelmet a leg­fontosabb feladatokra. A nagy érdeklődéssel kísért előadást széles körű vita kö­vette. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Az országgyűlési és tanácsi választások kiírásának és lebonyolításának teendőiről KÁDÁR JÁNOS FELSZÓLALÁSA Csütörtökön a Parlament Va clasz-termeben kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ütésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titlcára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Benke Valéria, az országos tanács tagja, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bugár Jánosné, az országos tanács főtitkárhelyettese, Sarlós István és Ortutay Gyula al- elnök. Ott volt a tanácskozáson politikai, társadalmi, kul­turális életünk számos ismert személyisege, részt vettek az ülésen a megyei népfrontbizottságok elnökei és titkárai is. Napirenden Kaposvár negyedik ötéves terve Együttes ülést tartott a városi párt- és tanács-vb Kállai Gyula megemlékezett a legutóbbi ülés óta elhunyt Szabó Pál és Németh Imre ér­demeiről. Ezután a tavasszal esedékes új választások előké­szítéséről szólott. Az elnöki megnyitó után Bencsik István terjesztett elő referátumot a Hazafias Nép­front munkájáról, feladatai­ról, az országgyűlési képvise­lői és tanácsi választásokról, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának válasz­tási felhívásáról. Tegnap reggel a városháza nagytermében együttes ülést tartott a kaposvári városi párt- és tanács-vb. Az ülésen a házigazda, Rostás Károly, a városi tanács vb-elnöke mondott megnyitót, s üdvözöl­te a lsét végrehajtó bizottság tagjait, köztük Somogyi Józse­fet, a megyei párt-vb tagját, a városi pártbizottság első tit­kárát. Nem kisebb témáról vitat­koztak a_ két testület tagjai, mint á megyeszékhely negye­dik ötéves tervéről. Ennek irányelveit már korábban is­mertették a lakossággal, sőt a népfrontfórum vitaindítója is ez volt. Az összegyűlt észre­vételekkel és javaslatokkal most az együttes ülés elé ke­rült, hogy a végrehajtó bizott­ságok véleményével és javas­latával kiegészítve döntsön majd róla a város tanácsa. Kaposvár negyedik ötéves tervét február 22-én, hétfőn vitatja meg a ciklus utolsó ta­nácsülései A Hazafias Népfront munkájáról, feladatairól Bencsik István referátuma Bevezetőben Bencsik István Az össz-európai értekezlet előkészítéséről Külügyminiszteri értekezlet Bukarestben Csütörtökön délelőtt Buka­restben megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügy­minisztereinek tanácskozása. A tanácskozáson részt vesz Iron Basev Bulgária, Jan Marko Csehszlovákia, Stefan Jedry- chowski Lengyelország, Péter János Magyarország, Otto Winzer, a Német Demokrati- pelnek. (MTI) kus Köztársaság, Cornelia Ma- nescu Románia és Andrej Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere. A tanácskozás napirendjén az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglalko­zó össz-európai értekezlet elő­készítésének problémái szere­tendő kiemelkedő eseményei közül a felszabadulás 25. év­fordulójának méltó megünnep­lésére. — Elemeztük ekkor a meg­tett utat, tanulságaival együtt értékeltük eredményeinket és megvizsgáltuk tévedéseink okait, hogy pontosan megha­tározhassuk tennivalóinkat és eredményesebben dolgozhas­sunk végső célunkért, a szocia­lizmus teljes felépítéséért — mondotta. — Az új feladatok megfogalmazását is kiemelke­dő esemény, a párt X. kong­resszusa adta. A kongresszus egyik meghatározó vonása most is az volt, hogy a szo­cializmus építése nem egyedül a párt és a munkásosztály ügye, hanem össznépi program. A szocialista nemzeti egység állandó szilárdítása a legjobb biztosítéka társadalmi és gaz­dasági céljaink megvalósításá­nak. Joggal állapíthatta meg a X. kongresszus, hogy az utóbbi években hazánkban emlékeztetett számottevően erősítettük mind az 1970. esz-a gazdasági, mind társadalmi Tavaszi előkészületek Gyakorlati foglalkozás keretében a Szeutbalazsi Altalanos Iskola YTI. osztályos tanulói me­legágyakat készítenek az iskola gyakorló kertjében. A kertben megtermelt zöldségféléket az iskola kollégiumának adják at. és államhatalmi téren a szo­cializmus hadállásait. Kitért a beszámoló arra hogy a gazdaságirányítás új rendszerének első három évé­ben kedvező új folyamatok in­dultak meg gazdasági éle­tünkben, és bizonyos, hogy ezek a folyamatok tovább erő­södnek. Ezt igazolja az a tény, hogy sikeresen teljesítettük a harmadik ötéves tervet, és ez­zel jó lehetőséget teremtettünk a negyedik ötéves terv fel­adatainak megvalósításához. A továbbiakban a főtitkár mérleget vont a népfrontmoz­galom tavalyi eredményeiről. Elmondta, hogy a belpolitiká­ban a mozgalom figyelme mindenekelőtt a gazdaságirá­nyítás felé fordult. Igyekeztek minél szélesebb rétegek kö­rében megértetni ennek leglé­nyegesebb elemeit, s a' Haza­fias Népfront továbbra is fel­adatának tartja, hogy az in­tenzív, eredményes, jó mun­kával kapcsolatos társadalmi igénynek megfelelően alakítsa a közgondolkodást. A szocialista demokratizmus fejlesztése — hangsúlyozta Bencsik István — mind az államéletben, mind a társadal­mi berendezkedésben, az anya­gi és szellemi erők gazdagítá­sa az egész közösség és az egyes emberek jólétének nö­velése érdekében: ez a mi programunk a következő esz­tendőkben. Ezt a programot alapoztuk meg azzal is, hogy az elmúlt évben külön-külön foglalkoztunk társadalmunk egyes osztályainak helyzetével, a politikai életben elfoglalt helyével, szerepével. Ilyen­formán napirendre került egy­szer a munkásság, más alka­lommal a parasztság részvéte­le a közéletben, bekapcsolódá­sa. szerepe a népfrontmozga­lom tevékenységében. A Hazafias Népfront orszá­gos titkársága az elmúlt év­ben rendszereseti ülésezett: állásfoglalásaival, ajánlásai­val segítette a községi, váro­si, járási és megyei népfront- bizottságokat. A társadalmi élet egészét felölelő témáit kö­zül kiemelkedő volt az MSZMP Központi Bizottságának a nők helyzetével, valamint az ifjú­sággal foglalkozó határozata, illetve azok a tennivalók, amelyek ezekből a határoza­tokból a népfrontra hárulnak. A mozgalom keretében létre­jött az Országos Nőbizottság, és mindenütt megalakultak a helyi nőbizottságok, amelyek megfelelő program alapján megkezdték tevékenységüket A szervezeti változásokon túl arról van szó, hogy a nép­frontbizottságok figyelmét • ar­ra irányítsuk: társadalmunk­ban a nők helyzetének szocia­lista módon való megváltozta­tása hosszú, sok küzdelmes munkával járó feladat. As országgyűlési ét A beszámoló második részé­ben Bencsik István belpoliti­kai életünk közelgő nagy ese­ményéről, a választásokról szólt: — Március 19-én lejár a négj' évvel ezelőtt megválasztott or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok mandátuma. Al­kotmányunk értelmében a Népköztársaság Elnöki Taná­csa kitűzi az új választások napját, és az ország lakossága ismét megválasztja ország- gyűlési képviselőit és a helyi tanácsok tagjait. A választási eljárások rendjét hazánkban az 1966. évi III. törvény sza­bályozza. Az idei választások­nak több új vonást ad az, hogy az országgyűlés tavaly ősszel néhány vonatkozásban módo­sította ezt a törvényt. A mó­dosítások azt a célt szolgálják, hogy tovább növekedjenek a választópolgárok jogai és erő­södjék állami, társadalmi éle­tünk szocialista demokratiz­musa. — A jelöles jogát, a tör­vény értelmében, a választók jelölő gyűlései gyakorolják, e gyűléseket a Hazafias Nép­front helyi bizottságai szer­vezik — a választási elnöksé­gek és az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságok köz­reműködésével — a lakóterü­leteken, továbbá az üzemek­ben, vállalatoknál, termelőszö­vetkezetekben, állami gazda­ságokban, hivatalokban és in­tézményekben, valamint a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és rendészeti szerveKnél. Jelöltekre javasla­tot tehetnek a Hazafias Nép­front szervei, a társadalmi Foglalkozott a beszámoló a Hazafias Népfront országos elnöksége mellett működő tár­sadalmi bizottságok — a me­zőgazdasági, a községi és vá­rospolitikai, a honismereti bi­zottság — gyümölcsözően ala­kuló munkájával, szó volt a lakosság körében szervezett százezrek által látogatott po­litikai ismeretterjesztő előadá­sok téli sorozatáról is. tanácsi választások szervezetek, az üzemek (ter­melőszövetkezetek és más szervek) dolgozóinak közösse­ge, illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár. Egy- egy jelölő gyűlésen a válasz­tópolgárok mind az ország­gyűlési képviselők, mind a ta­nácstagok esetében több jelöl­tet is állithatnak. Jelöltnek tekintendő minden választó­joggal rendelkező állampolgár, akinek jelölését a jelölő gyű­léseken megjelent választópol­gárok egyharmada, vagy an­nál nagyobb része megszavaz­ta. — Két vonatkozásban is nö­veli az új jelölési eljárás a választópolgárok jogait, fej­leszti a választások demokra­tizmusát. Az egyik, hogy köz­vetlenül az érintett lakosságra és összességére támaszkodva növeli a választók aktivitását. A másik, hogy a jelöléseken az egyharmados arány meg­határozásával az eljárási mód­ban nemcsak lehetőséget te­remt, hanem ösztönöz is. Kél vagy több jelölt állítására. Azokon a helyeken, ahol két vagy több személyt jelölnek országgyűlési képviselőnek vagy tanácstagnak, az eddigi­ektől eltérő vonása lesz a. szavazásnak is. Ugyanis: sem­mit sem számít^ hogy a szava­zólapon milyen sorrendben szerepelnek a jelöltek nevei, mert a szavazat csak akkor lesz érvényes, ha a választó egyértelműen megjelölte » szavazólapon, kire adja le sza«■ (Folytatás a 2. oldaloni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom