Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése (Folytatás az L oldalról) vazatát. Aki ilyen megjelölés nélkül dobja az urnába a sza­vazólapot, annak a szavazata több jelölt esetében — ér­vénytelen. — Megnövekedett tehát a választások politikai jelentősé­gének és maguknak a válasz­tási eljárások ismertetésének a szerepe a. lakosság minél szélesebb köreiben — hangoz­tatta a népfront főtitkára. — Kívánatos és szükséges, hogy ebben a felvilágosító, megma­gyarázó tevékenységben a nép­frontbizottságokon kívül ve­gyenek részt maguk a taná­csok, a megalakítandó válasz­tási elnökségek és választóke­rületi bizottságok, a társadal­mi szervezetek és mozgalmak, és nem utolsósorban a tömeg­tájékoztatási szervek. Elmondta Bencsik István azt is, hogy a mostani vá­lasztásokon még egyazon szer­vezéssel, előkészítéssel törté­nik az országgyűlési képvise­lők és a helyi tanácsok tag­jainak megválasztása. Az or­szággyűlési képviselők válto­zatlanul négyéves időszakra kapnak mandátumot. De az új tanácstagok megbízatása már csak két évre szól, két év múltán újraválasztjuk a ta­nácstagokat — akkor már négy évre. Ez az elhatározás is a köz­életi demokrácia jobb lehető­ségeit kívánja szolgálni. Köny- nyebb dönteni a választópol­gárnak olyan esetben, amikor csak egy szavazólapot kap kézhez a szavazóhelyiségben, mint akkor, ha többet Ügy is mondhatjuk: a választópol­gár jobban összpontosíthatja figyelmét, ha tudja, hogy a vá­lasztás napján csak arról keli döntenie, ki legyen az ország- gyűlési képviselője, és egy má­sik alkalommal kell eldönte­nie azt, ki képviselje őt a helyi tanácsban. Ilyen megfontolás­ból a későbbiekben kettéválik az országgyűlési képviselők és a helyi tanácsok tagjainak választása. Négyéves időtar­tamra fogjuk megválasztani mind az országgyűlési képvi­selőket, mind a helyi tanácsok tagjait — de ezek a ciklusok nem ölelkeznek majd, hanem közöttük kétéves időeltolódás lesz. — A megyei tanácsok, to­vábbá a Fővárosi Tanács tag­jait nem közvetlen szavazással választják az állampolgárok, hanem a választásokat köve­tően a helyi (községi, városi) illetve a fővárosban a kerületi tanácsok első üléseiken fogják megválasztani e felsőbb szintű tanácsok tagjait. Ilyenformán a választópolgárok akarata itt nem közvetlenül, hanem köz­vetve érvényesül. (Egyébként a mostani választásokon járási tanácsokat már' nem válasz­tunk.) Az új tanácstörvény szerint ugyanis mind a közigazgatási, mind a társadalmi, gazdasági demokratizmus fejlesztése ér­dekében a korábbinál nagyobb jogkört kapnak a helyi taná­csok, hogy a közügyek inté­zése a szó szoros értelmében közelebb kerüljön a községek,, városok lakosságához. Foglalkozott a beszámoló az­zal is, hogy választási törvé­nyünk átfogó, minden vá­lasztópolgárt érintő, az egész társadalom életét befolyásoló, közérdekű jogszabály. Végre­hajtásakor ragaszkodnunk kell 3 törvény írott betűihez, de nem érhetjük be csak ennyi­vel. Az ország minden táján, minden városban, községben, országgyűlési és helyi tanácsi választókerületben keressük és határozzuk meg azokat a társadalmi normákat, ame­lyekhez igazodva a legponto­sabban teljesíthetjük a tör­vény előírásait. A népképvise­leti elv például a többi között azt jelenti, hogy a helyi ta­nácsokban kapjanak kellő kép­viseletet mindazok a társa­dalmi csoportok és rétegek, amelyek az Illető község vagy város lakosságát alkotják vágy- elsődlegesen meghatározzák a lakóhely arculatát „Első helyen 8serepei a nép jólétének nörelé«^ — Választási törvényünk alaptétele — hangsúlyozta Bencsik István — a szocialis­ta társadalmi egyenlőség erő­sítése, a választópolgárok egyenjogúságának következe­tes érvényesítése, a szocialis­ta demokratizmus fejlesztése Választási programunkban el­ső helyen szerepel a nép jó­létének növelése, szocialista vívmányaink gyarapítása, ál­lamhatalmunk erősítése oly módon, hogy a közügyek in­tézésében mind több felnőV korú állampolgárunk cselek­vőén vegyen részt. Progra­munk része, hogy a gazdasági célok megvalósulásával együtt gazdagodjék az emberek szelle­mi élete, gondolkodásmódja, egész társadalmiunk kulturált­sága. Meggyőződésünk, hogy az emberi életet nem csupán az anyagi javak állandó gya­rapodása, hanem az általuk gyarapítható szellemi értékek, az általános és szakmai mű­veltség növekedése, a művé­szetek szépségeiben rejlő örö­mök, a szocialista erkölcs meg szilárdulása. a közösségi be­rendezkedés sokszínűsége teszi igazán tartalmassá, széppé és értelmessé. Mozgalmunk ezt a programot vallja magáénak a tavaszi választásokon. — Az MSZMP X. kongresz- szusa jó példát szolgálta­tott arra, hogy a társadalom politikai irányító ereje, a párt — milyen nyíltan, a hazai és a nemzetközi közvélemény nyilvánossága előtt alakítja ki és tárgyalja meg a saját prog­ramját. A kongresszus óta el­telt néhány hónap tapasztala­tai alapján is megállapíthat­juk, hogy a párt kongresszusi határozatainak megvalósítása nem korlátozódik csupán a párt belső életére, a pártszer­vezetekre. A kongresszus elhatározásai már e rövid idő alatt is kezde­nek össznépi programmá vál­ni: a szövetségi politika követ­kezetes érvényesítésével, a szo­cialista népi-nemzeti egység összetartó erejével máris for­málják népünk sorsát. Ország­építő programunk valóra vál­tásában megvan a helye, sze­repe, mindennapos tennivalója minden becsületes állampol­gárnak. — A választópolgárok mél­tán elvárják jelöltjeiktől, hogy az országos nagy célokon kí­vül legyenek helyes elképze­léseik a szűkebb pátria, a köz­ség, a város társadalmi és gaz dasági fejlesztéséről is. Elvi­tathatatlan joguk a választó­polgároknak, hogy aszerint je­löljenek és válasszanak: ki az az ember, aki a legjobban kép­viseli az ő érekeiket a par­lamentben vagy a helyi ta­nácsban, honfitársaik közül ki a legalkalmasabb a nemzet, az ország érdekeinek képvisele­tére. E jog elismerése, gya­korlása tovább növeli a jelö­lések után sorra kerülő, vá­lasztási gyűlések jelentőségét. Beszédét így fejezte be a főtitkár: — A népfrontbizottságoknak sokféle, az alkotmányban és a választási törvényben előírt tennivalót kell elvégezniük a választások előkészítése és le­bonyolítása során. A múlt év végén és részben ez év elején megyénként megtartott ta­nácskozásokon a községi nép- frontvezetőkkel több fontos vo­natkozásban megbeszéltük a közelgő választási tennivaló­kat. A következő hetekben még részletesebben meghatá­rozzuk a r^pfrontbizottságok I feladatait. Megítélésünk szerint a népfrontbizottságok képesek arra, hogy jó programunk alapján a választások politi­kai munkájában betöltsék hí- i növeljék államhatalmunk ere- vatásukat, és a választások si-1 ját, szolgálják társadalmunk leeres lebonyolításával tovább I szocialista fejlődését. Egyre szorosabb egységben A Hazafias Népfront orszá­gos elnöksége nevében előter­jesztett beszámolóról és a népfront választási felhívásá­nak tervezetéről — amelyet írásban is megkaptak az or­szágos tanács tagjai — együt­tes vita kezdődött. Reischl Antal egyetemi ta­nár szólalt fel elsőként, s a budapesti népfrontmozgalom­ban meghonosodott új munka­formákról beszelt. Izsáki Mi­hály, Bartzhl: Mihály és Kun János felszólalása után Nagy József né, nyugalmazott gyár­igazgató, a Hazafias Népfront Országos’ Nőbizottságának el­nöke arról számolt be, hogy a népfront keretei között ed­dig mintegy 1800 nőblzottsíg alakult s kezdte meg műkö­dését. Tevékenységük örven­detes eredménye, hogy a nő- mozgalom régi aktivistáin kí­vül nagy számban vonták be n közéleti munkába a fiata­labb korosztályhoz tartozó lá­nyokat, asszonyokat is. Fel­hívta a figyelmet arra is. hogv a nőbizottságok tevékenységé­be bekapcsolódott aktivisták sok ezres téb^rá-a biga1 óm­mal támaszkodhatnak a nép­front illetékesei a következő hetekben, hónapokban, a vá-> lasztások előkészítése és lebo­nyolítása során is. Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke egyebek közt arról szólt, hogy a párt, a kormány, a Hazafias Nép­front jó lelkiismerettel, a jól végzett munka biztos tudatá­ban kérheti és kéri a választó ­polgárok bizalmát, támogatá­sát. Hazánkban szilárd a né;* hatalma, az elmúlt esztendők­ben tovább erősödött az al­kotmányos élet, a törvényes­ség, a közrend. — Elmondhat­ok — hangsúlyozta —, hog- 1ársadalmunk dolgozó osztá­lyai és rétegei mind szorosabb egységben munkálkodnak a biztos szocialista jövő formá­lásán. KÁDÁR JÁSOS: Az előttünk álló választások rendkívül íonios eseményt jelentenek Felszólalt a vitában Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára is. Bevezetőben kifejez­te egyetértését az elnöki meg­nyitóval és a főtitkári beszá­molóval. Támogatta az ország- gyűlési és tanácsi választások kiírására vonatkozó javaslatot. Ezután a párt X. kongresszu­sáról szólott — A konrgesszus hazai fo­gadtatása arról tanúskodott — mondotta —, hogy népünk he­lyesli és támogatja a kong­resszusi határozatokat, állas­foglalásokat. Ez döntő további munkánk szempontjából. A nemzetközi visszhang is tük­rözi, hogy a testvérpártok, a szocialista országok, a haladó erők értékelik és elismerik a Magyar Szocialista Munkás­párt tevékenységét, irányvo­nalát és politikáját. Ügy íté­lik meg, hogy e politika kö­vetkezetesen szem előtt tartja a nemzetközi munkásmozga­lom, a szocialista társadalom építésének céljait, figyelemoe nveszi az ország adottságait, népünk nemzeti hagyományait. További előrehaladásunk szempontjából rendkívül fon­tos a X. kongresszus doku­mentumainak tanulmányozó - sa, helyes értelmezése csak­úgy, mint a tettekben kifeje­zésre jutó eqyetértés. Mindeb­ben sokat segíthetnek, s bizo? nyára segítenek is a népfront- bizottságok, s a mozgalom ak­tivistái. A Központi Bizottság else titkára a továbbiakban hang­súlyozta: az előttünk álló or­szággyűlési és tanácsválasztá­sok a Magyar Népköztársaság társadalmi életében rendkívu fontos, nagy horderejű politi­kai eseményt jelentenek. Utalt arra, hogy az országgyűlést képviselők jelölésével, válasz­tásával összefüggő eseménye'^ elsősorban az országos politi­ka kérdéseinek megvitatásárt teremtenek fórumot, érintve természetesen az adott képvi­selői választókerület helyi problémáit is. A tanácstagi vá iasziások előkészítése es le­bonyolítása pedig — az égés. ország előtt álló feladatok, ten ni valók megtárgyalásán túl — elsősorban a helyi p öli ti Ica ak tuális kérdéseinek megvitatá sára, a választókörzet lakos­ságát közvetlenül érintő témák megbeszélésére nyújt jó lehe­tőséget. — Fontos politikai cél — hangsúlyozta Kádár János —, hogy a választások megerősít­sék politikánkat, növeljék e polit.ka hatóerejét, elmé.jíiséli a szocialista közgondolkodást, népünk szocialista egységét, Csszeforrottságát. A közvetlen cél, hogy olyan országgyűlés, olyan tanácsi testületek jöjje­nek létre, amelyek szellemük­ben, céljaikban, személyi ösz- szetételükben egyaránt ered­ményesen munkálkodnak majd a szocializmus magasabb szin­tű építésén. Azt várjuk a vár lasztásoktóT, hogy eredmé­nyeikkel és hatásukkal tovább erősítsék rendszerünket, s új lendületet adjanak hazánkban a szocialista építőmunkának. A Központi Bizottság első titkára kitért arra, hogy a vá­lasztással kapcsolatos politikai, szervezési és egyéb feladatok megoldásához kedvezőek a fel­tételek. Ezt bizonyítja az a helyeslés és egyetértés, amely a X. kongresszus állásfoglalá­sait, útmutatásait fogadta Közvéleméyünknek a nemzet­közi élet eseményeire való reagálása is egyértelműen ar­ról tanúskodik, hogy hazánk­ban kiegyensúlyozott, jó a poll likai légkör, tovább erősödik a társadalom egészséges, belsí kohéziója. Rámutatott Kádár János ar ra is: közös feladatunk, hogy a választások idején is bátran. belső meggyőződéssel hirdes sük nemes, szép céljainkat, amelyek megjelelnek népünk lágyainak és szükségleteinek. ózoljunk eredményeinkről .melyeket az országépítésben, a gazdasági életben, a városok, falvak fejlesztésében, a köz- művelődés, a kultúra területén kértünk. Nincs okunk szégyen­kezésre, hiszen a legutóbbi vá­lasztások óta olyan sikereket mondhatunk magunkénak, amelyekre méltán büszke egész dolgozó népünk. Szót kell ter­mészetesen' ejteni a jövő fel­adatairól is, amelyek a közös célokhoz vezető úton előttünk állnak, ugyanakkor vázolni kell az eszközöket és módokat, amelyekkel feladatainkat meg­áldhatjuk. A választási munka során világos képet kell raj­zolni külpolitikánkról, nem­zetközi tevékenységünk alap­elveiről. Arról, hogy alapvető törekvésünk az építőmunkánk­hoz nélkülözhetetlen béke biz­tosítása, a haladás ügyénél) nemzetközi szolgálata, a békéi egymás mellett élés elvének gyakorlati érvényesítése. Kül­politikánk, nemzetközi mun­kánk alapja, hogy együtt ha­ladunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamai­val, a szocialista országokkal, minden haladó erővel. Kádár János felszólalása vé­gén hangsúlyozta, hogy tiszta lelkiismerettel állhatunk a vá­lasztópolgárok milliói elé- négy évvel ezelőtt meghirde­tett választási programunk végrehajtásában szép eredmé­nyeket, nagyszerű sikereket ér­tünk el. Most a választóktól olyan politika megerősítését kérjük, amelyet népünk ért és támogat, amelynek igazáról és helyességéről az elmúlt eszten­dők tapasztalatai is meggyőző bizonyságot adtak. Scheel látogatása a Fehér Házban Az NSZK külügyminiszterét, Walter Scheelt (balról) a Fehér Házban fogadta Nixon el­nök is. (Jobbról: Rogers, az USA külügyminisztere.) (Telei otó: AP—MTI—KS) Szatmári Nagy Imre mező­gazdasági mérnök többek kö­zött azt elemezte, hogy a kö- t elmúltban tartott szakszerve­zeti választásoknál is bebizo- \ osodott a két vagy több je- ’’ölt állításának nemcsak a lét.- ’ogosultsága, hanem az igénye Is: így mindenütt mód nyílt a legmegfelelőbb személy kivá­lasztására és megb'zására. Dr. Erczav.ózzy Pál egri érsek ar- •51 beszélt, hogy társadalmi Hetünk jellemzője: ki-ki a v.e.ga sajátos meggyőződését gyakorolhatja, hitét megvált­hatja, s ennek a nyugodt lég­körnek, a nép egységét elő­mozdító politikának a további erősítéséhez — saját állás­pontjukkal egyezően — az egy­házak is támogatásukat adják. rlegedüs László Pest megyei eépfronttitkár a közelgő vá- ’aszté.sok előkészületeiből a demokratikus vonások erősö­désére hívta fel a figj'elmet. Egyesítjük a magyar nép alkotó erejét A felszólalások után Bencsik István foglalta össze a véle­ménycserében elhangzottakat, összegezte a vita tanulsá­gait. r — A Hazafias Népfront tá­mogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusá­nak állásfoglalásaiban megha­tározott célkitűzéseket, ame­lyek a szocialista társadalom teljes felépítését, hazánk fel­virágzását. népünk boldogulá­sát szolgálják. E feladatok megoldásán a nénfrontmozga- lom minden erejét latba vetve munkálkodik, hogy a haladás ügyében egyesítsük a magyar nép, a nemzet minden alkotó erejét és még nagyobb, lendü­lettel haladjunk előre a fej- ’ődés útján. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsa — a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságával egyetértésben — kezdemé­nyezni fogja a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nál a választások kiírását. Az országos tanács az el­nökség nevében előterjesztett beszámolót és a választási fel­hívás tervezetét elfogadta. A rtazáfias Népfront választási felhívását későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. Az ülésen a Hazafias Nép­front országos elnökségének a zözelmúltban elhunyt tagjai helyére az országos tanács tagjai közül az elnökség tag­jává választották Nagy Jó­zsefnél, a népfront nőbizott­ságának elnökét, Szabó László géplakatost, a Magyar Hajó- és Darugyár dolgozóját és dr. Zsebők Zoltánt, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem Radiológiai Intézeté­nek igazgatóját. Az országos tanács — érdemei elismerésé­vel — felmentette megbízatá­sa alól Mátyás Lászlót, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkárát. Az ülés Bugár Jánosné fő- t'd-kártielyettes zárszavával ért véget. K7sik a válasz Az izraeli kabinet csütörtöki — négy és fél órás — üléséből két órát a Jarring-féle javas­latokra adott — pozitív — egyiptomi válasz megvitatásá­nak szentelt. Az ülés után ki­adott szűkszavú — mindössze egymondatos — közlemény le­szögezi, hogy a kormány meg­hallgatta Eban külügyminisz­ter beszámolóját, az ezt követő vita során azonban nem szü­letett végleges döntés ­A kérdés megvitatását az iz­raeli kabinet vasárnapi ülé­sén föl v‘at'a. Nixon személy szer.nl felelős George McGovern szenátor, n demokratapárti elnökjelölt­ség egyik pályázója, csütörtö­kön sajtóértekezleten bélye­gezte meg Nixon elnök előző este elhangzott fenyegetőzé­seit. Nyomatékosan hangsúlyoz­ta azt Is, hogy Nixon elnök •most már személy szerint fe­lelős minden egyes amerikai állampolgár haláláért Indokí­nában..« ­2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. február 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom