Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

Csapatkivonások Dél-Vietnamből Amerikai „törekvés” tartalom nélkül Felszólalások a 99. plenáris ülésen Megjelent a CSKP dokumentuma A válság' tanulságai Csütörtökön Prágában nyilvánosságra kozták »A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban ki­alakult válság tanulságai« című dokumentumot, amelyet a központi bizottság decemberi ülésén hagytak jóvá, majd a párttagság elé terjesztettek megvitatás végett. Martin Luther King halálának évlordulóján A haladó amerikai közvéle­mény arra készül, hogy nagy­szabású ünnepségeket tartson január 15-én, Martin Luther Kingnek, a kiemelkedő néger polgárjogi harcos — akinek életét 1968-ban Memphisben kioltotta egy bérgyilkos golyó­ja — születésnapján. Ezen a napon Atlantában, King szülővárosában, vala­mint New Yorkban, Washing­tonban és sok más amerikai városban tüntetéseket és til­takozó tömeggyűléseket tarta­nak az Egyesült Államokban uralkodó faji diszkrimináció ellen. A haladó amerikai társadal­mi szerveretek több mint kéi és fél éve követelik, hogy Mar­tin Luther King születésnapját nyilvánítsák nemzeti ünnep­nek. A kongresszusnak már rég benyújtották a megfelelő törvénytervezetet, amelyet je­lenleg a képviselőház jogi bi­zottsága »vitat«. E törvénytár vezet támogatására eddig ti­zenkét millió aláírást gyűjtöt­tek. (MTI) A brazíliai kormány magyar idő szerint csütörtökre virra dóra szabadon bocsátotta azt a hetven politikai foglyot akiért cserében a gerillák megígérték Giovanni Bucher svájci nagykövet elengedését. Előzőleg Emilio Garrastazu Medici államelnök rendeletet írt alá: ebben engedélyezte;, egyrészt a foglyok deportálá­sát, másrészt örök időkre száműzte mindegyik volt el­ítéltet, aki most elhagyta az országot. RÖVIDEN Kirchslager osztrák külügy­miniszter csütörtökön folytat­ta tárgyalásait lengyel politi­kai személyiségekkel. Elemez­ték az európai biztonsági érte­kezlet előkészítésének, kérdé­seit is. Pekingbe érkezett Leonyid Iljicsov, a Szovjetunió kül­ügyminiszter-helyettese, a szovjet—kínai tárgyalásokon részt vevő szovjet kormány- küldöttség vezetője. Nyilatkozatot adott ki csü­törtökön a Béke-viligtanács titkársága, ebben elítéli az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kilépését a gyarma­ti rendszer felszámolására alakult 24 tagú különleges ENSZ-bizottságból. Űjabb provokációt követtek el csütörtökön reggel az ame­rikai cionisták két New York-i szovjet kirendeltség ellen: kövekkel betörték az Aeroflot és az Inturiszt helyi képvise­letének kirakatait. Willy Brandt nyugatnémet kancellár, aki december 28-a óta szabadságát töltötte Ke­nyában, csütörtökön délután hazautazott A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet csü­törtöki, 99. plenáris ülésén Binh asszony, külügyminiszter, a DIFK képviselője, felszóla­lásában rámutatott Melvin Laird amerikai hadügyminisz­ternek a Vietnamban harcoló amerikai csapatok * kivonásá­val és az Egyesült Államok - békére törekvéseivel« össze­függésben elhangzott korábbi nyilatkozatainak ellentmon­dásaira. Hangsúlyozta: az ame­rikai hadügyminiszternek az az ígérete, hogy »1971 nyará­nak közepéig megszűnik a Vietnamban tartózkodó ame rikai csapatok aktív katonai szerepe«, lényegében nem ad választ a csapatok teljes kivo­násának problémájára. Binh asszony emlékeztetett a DIFK és a VDK kormányának iűzszüneti javaslatára, arra, hogy már négy hónap telt el az amerikai csapatkivonásokkal kapcsolatban megjelölt határ­idő bejelentése óta. A Varig-gép tegnap, ma­gyar idő szerint 8.22 órakor leereszkedett a santiagói re pülőtér betonjára — ez a gyorshír egyben jelzés is a bra zíliai gerilláknak, hogy a kor mány teljesítette a feltétele két. A hetven politikai fogoly Reginaid Maudling belügy­miniszter elnökletével csütör­tökön ülést tartott az angol kabinet. Angliában a hét eleje óta több, a közrendet veszélyeztető incidens és fenyegetés történt. Ezek közül a minisztereket különösen a következők foglal­koztatják: a ken ti herceg el­sőszülött fiának elrablására vonatkozó ír fenyegetés, a Ro­bert Carr foglalkoztatottság­ügyi miniszter elleni bomba- merénylet, a Margaret That­cher oktatásügyi miniszter el­Olaszország Fasiszta akciók 4 Olaszország több nagyvárosa csütörtökön fasiszta akciók színhelye volt. Az éjszakai órákban Messi- nában két pokolgép robbant a questura és a posta épülete előtt. Mindkét esetben súlyúi károk keletkeztek. Palermö- ban tetten értek egy fasiszta bandát, amikor éppen dinamit- kötegekkel készült egy me­rénylet végrehajtására. Geno­vában egy fasiszta otthonában a rendőrség 13 géppisztolyt és puskát, 25 pisztolyt és 800 lö­vedéket talált (MTI) Ennek az értékes időnek el- vesztegetéséért az amerikai kormányt terheli minden fele­lősség — hangoztatta. Xuan Thuy miniszter, a VDK képviselője rámutatott hogy Laird nyilatkozata csu­pán a közvélemény megtévesz­tését szolgáljá, — Teljesen nyilvánvaló a Ni­xon kormányzatnak az a cél­kitűzése —r mondotta —, hogy jelentős számú amerikai kato nát állomásoztasson továbbra is Dél-Vietnamban, fenntart ■ sa az ország katonai megszól- iását, és támogassa a Saigon 1 bábrendszert az indokínai há­ború kiszélesítésére irányuló1 törekvéseiben. Xuan Thuy követelte, hogy az Egyesült Államok kormá­nya adjon végre »megfontol' és komoly választ« a DIFK- nek és a VDK-nak szeptem­berben és decemberben előter­jesztett javaslataira. kiszabadítása a legnagyobb lr, amit ország valaha »fize­tett« egy elrabolt külföldi liplomatáért, Ügy tudják, hogy Buchert a gerillák csütörtökön csak sö­tétedés után engedik szabador — saját menekülésük meg­könnyítésére. rablására vonatkozó fenyege lés és a alesi nacionalistáknak a parlament elfoglalására tett kísérlete. A miniszterek foglalkoztak ezenkívül Jackson montevi- deói nagykövet elrablásának ügyével is. A Reuter úgy értesült, hogy az uruguayi rendőrség már maga is egyre kevesebb re­ményt fűz Geoffrey Jackson- nak, az elrabolt angol nagykö­vetnek a megtalálásához, és az emberrablók — a Tupamaro- gerillák kézrekerítéséhez. Jól­lehet a példátlan katonai-rend­őri hajtóvadászat hálóján hat­száz gyanúsított akadt fenn, a rendőrség kénytelen volt be­ismerni, hogy az ötvenöt éves angol diplomatának, akit pén­teken vittek a gerillák isme­retlen helyre, nyoma veszett. Az ügy azért nem halad elő­re, mert az uruguayi kormány bejelentette, hogy nem alku­Az okmány a csehszlovákiai társadalmi válság hosszú évek­re visszanyúló eredetét vizs­gálva megállapítja, hogy az ön­elégültség eluralkodása, a le­nini normáknak az életben és a pártmunkában való követ- kezetlen alkalmazása, a de­mokratikus centralizmus és a 1 pártdemokrácia elveinek megsértése, az ideológiai és politikai nevelőmunka elha­nyagolása, valamint a bur- zsoá ideológia és a kispolgári irányzatok elleni harc meg­gyengülése törvényszerűen meglazította a párt és a tö­megek kapcsolatait. Azt a körülményt, hogy a pártvezetés képtelen volt a hi­bák kijavítására, majd az 1906- ban megtartott XIII. kong­resszus lényegében helyes ha tározatainak érvényesítésére, kihasználták a már jóval a kongresszus előtt szerveződő jobboldali és revizionista erők. A párt egészséges marxista— leninista irányzatú része felis­merte a helyzet súlyosságát, őszintén törekedett arra, hogy megszüntesse a fogyatékossá­gokat, s követelte a hibák ki­javítását. A pártvezetés azon­ban nem értette meg és nern is támogatta ezt az őszinte igyekezetét, nem állt ennek az irányzatnak az élére. A politi­kai irányvonalat Antonin No­votny szabta meg, akinek — mint a dokumentum megálla­pítja — nem volt érzéke a ter­vező munkához, sommásan el utasította a bíráló hangokat, nem tett különbséget a jó szándékú kritika és a jobbol­dali támadások között. Gyak­ran erélyesebben lépett fel a párton belüli, helyzet orvoslá­sára törekvő erőkkel, mint a jobboldali elemekkel szemben. Ahelyett, hogy a marxista— leninista áramlat élére állt volna, objektíve fékezte a pártnak a XIII. kongresszus határozatainak alkotó szelle­mű érvényesítéséért, a párt eszmei és akcióegységéért, va­lamint vezető szerepének meg­szilárdításáért folytatott tevé­kenységét. Novotny hibái több személyes tulajdonságában gyökereztek: a testületi veze­tés elvének megsértésében, ön­hittségében, szubjektivizmusá­ban, nagyzási hóbortjában gyanakvó természetében. A dokumentum szerint az ideoló­giai területen végzett párt­munka fogyatékosságaiért No- votnyn kívül felelősség ter­heli J. Hendrychet és V. Kouc- kyt is. A Novotny szükségszerű tá­vozásával és Alexander Dub- cek megválasztásával végződő 1968-as januári plénum ered­ményei kifejezték a CSKP-ban kialakult válság haladéktalan megoldásának szükségességét, azt, hogy a párt tevékenységé­ből — különösképpen pedig vezetéséből — el kell távolíta­ni a párt és társadalom moz­gósítását akadályozó tényező­ket. Az 1968 januárja utáni fejlő­dés azonban — állapítja meg a dokumentum — azt mutatja. szik. Aloysio Dias Gomide bra­zíliai konzul és Claude Fly amerikai segélyszolgálati tiszt­viselő éppen a fenti álláspont következtében már az ötödik hónapja a Tupamaro-gerillák fogságában van. A gerillák Jackson szabadon bocsátásá­nak feltételeit még nem közöl­ték, de a kormány szóvivője jó előre leszögezte, hogy Jack- son elrablása nem változtat az eddigi kormány politikán. Egy másik jelentés szerint az uruguayi kormány arra készül, hogy felemeli — még­pedig igen jelentősen — az el­rabolt külföldiek nyomraveze­tőinek járó díjat, ámely eddig nyolcezer dollár volt hogy a párt új vezetése — Dubcekkel az élén — képtelen­nek bizonyult a feladat teljesí­tésére. Az áprilisi plénumán elfogadott akcióprogram már tükrözte a párton belüli jobb­oldal fokozott bomlasztó tevé­kenységét. Nem marxista meg­fogalmazásokat tartalmaz a párt, az állam és a szocialista lársadalom szerepéről, a nem­zeti frontról, a gazdaság és e kultúra irányításáról. Tartal­maz továbbá más opportunists ás revizionista tételeket is. A központi bizottság ezért 1970-es decemberi ülésén az akcióprogramot helytelen és érvér'•leien dokumentumnak minősítette, amelyből nem le­het kiindulni a párt elméleti tevékenységében és gyakorlati politikájában. A tanulságok című doku­mentum részletesen ismerteti a január utáni események ala­kulását, a jobboldali opportu­nista és ellenforradalmi erők térnyerését, majd megállapít­ja: Az ellenforradalom Cseh­szlovákiában hasonló szándé­kokat és célokat követett, mint 1956-ban Magyarországon Csupán taktikájában tért el a feltételek és az időpont kü­lönbözősége miatt. A szociális- taellenes erők Csehszlovákiá­ban a jelenkori imperializmus szándékaival összhangban mindenekelőtt a politikai, ideológiai és hatalmi bomlasz- tás módszereinek alkalmazá­sára összpontosították figyel­müket. Elleforradalmi céljaik fokozatos megvalósítását hosz- szabb időszakra tervezték, mint Magyarországon. Ezek az érők azonban Csehszlovákiá­ban is számoltak azzal, hogy alkalmas időpontban — ha terveik ellenállásba ütköznél; — fizikai terrort is alkalmaz­nak a marxista—leninista ká­derek és a szocializmushoz hr állampolgárok ellen. Ma már — mutat rá a doku mentúm — válaszolni lehet ar ra a kérdésre is, hogyan ha­talmasodott el a nép forradal­mi vívmányait fenyegető ve­szély, miért nem sikerült bel­ső erőkkel politikai harcban — akár saját hatalmi eszkö­zök alkalmazásával — útját állani az események ellenfor­radalmi alakulásának, s meg­védeni a szocializmus ügye; Csehszlovákiában. Az 1958 ja­nuárja utáni fejlődés azt bi­zonyítja, hogy a jobboldal céltudatos támadást hajtott végre a szocializmus értékei és normái ellen, s módszeresen bomlasztotta a pártot és az e"ész szocialista politikai rend­szert. Ezt az általános táma­dást megkönnyítette, hogy Mexaiíder Dubcek, aki kez­detben élvezte a párt és az or­szág bizalmát, fokozatosan le­tért a marxizmus—leniriizmus ‘alajáról, a jobboldali opportu­nista és szocialistaellenes erök uszályába került, s végül jel­képükké vált. 1963-ban a Cseh­szlovák Kommunista Párt fo­kozatosan megszűnt a szocia­lista társadalmi rendszer irá­nyító központja lenni. A revi- zionizmus hatására elvesztette marxista—leninista . jellegét, eszmei, politikai és akcióegy- sége megrendült, társadalmi vezető szerepe megbénult. Ugvanosak nagymértékben előrehaladt az államhatalmi szervek felbomlása. A bizton­sági szolgálat, a jogszolgálta­tás, a hadsereg megbénult, s nem tudott az ellenforradalmi alvilág támadásával vagy a külső ellenség diverziójával megbirkózni. A politikai rendszerben szé­les kommunistaellenes koalí­ció alakult ki, s olyan új struktúra jött létre, amellyel gyakorlatilag felújult az 1940 februárja előtti helyzet, s amelyben végül is megjelen­tek a München előtti burzsc-á köztársaság jellegzetes vonásav Elméletben és gyakorlatban fokozatosan előkészítették é: szakaszonként megvalósították a szocialista gazdaságnak egy olyan rendszerre való átalaki tását, amely a munkásosztályt és a dolgozókat megfosztotta volna a forradalmi vívmá­nyoktól, a politikai és gazda­sági biztonságtól. 1968 januárja után az ideo­lógia területén a már hosz- szabb ideje kirajzolódó válság a marxista—leninista világné­zet alapelveinek elferdítésébe, végül pedig megtagadásába torkollott. A jobboldal külpolitikai koncepciója végső következ­ményében nemcsak az ál­lam stabilitását, biztonságát és szuverenitását fenyegette, ha­nem védtelenné tette a szocia­lista közösség nyugati határait is. 1968. augusztusában Cseh­szlovákiában kiélezett ellen­forradalmi helyzet alakult ki, s az ország a poglárháború szélére, sodródott. A legélesebb formában napiréndre került a »ki kit győz le« kérdése: vagy befejezi művét a nemzetközi reakció támogatását élvező el­lenforradalom, vagy a szocia­lista erőknek sikerül elháríta­ni az ellenforradalmat, és megvédeni a szocializmust. Kommunisták és nem kom­munistáit, akik tudatában vol­tak a szocialista rendszert fe­nyegető veszélynek — írja a dokumentum — kérték a párt- 3S az állam vezetést, hogy eré­lyesen szálljon szembe gz el­lenforradalmi erőkkel, s keljen i forradalmi vívmányok vé­delmére. A CSKP Központi bizottságához címzett számos határozat és levél tartalmazott lyen sürgető felhívást.’-Ezek azonban válasz nélkül marad­tak. Több ezer kommunista, egyes állampolgárok, dolgozók egész kollektívái, a lakosság valamennyi rétegének és kü­lönféle szervezeteinek képvise­lői — hangsúlyozza a doku­mentum —, beleértve a CSKP és az SZLKP Központi Bizott­ságának tagjait, a csehszlovák '-.ormány tagjait, a nemzetgyű­lés és a szlovák nemzeti ta­nács képviselőit, a szocializ­mus sorsáért reájuk háruló esztályfelelősségük, nemzeti és nternacionalista felelősségük tudatában erőteljesen keresték i kibontakozást a nehéz, kriti- ;us helyzetből. Miközben a Pártvezetés jobboldali része :emmi olyan intézkedést nem ikart megtenni, amely meg­hiúsíthatta volna az ellenfor­radalmi fordulatot és a pol­gárháborút, az említett szemé­lyek azzal a kéréssel fordultak i testvérpártok vezetőségéhez és a szövetségesek kormányá­hoz, hogy ebben a nehéz törté- lelmi pillanatban Csehszlová­kia népének nyújtsanak inter­nacionalista segítséget a szo­cializmus védelméhez. Abban a meggyőződésben cseleked­tek, hogy osztálytestvéreik nem engedik kiszolgáltatni Csehszlovákiát a vérontással fenyegető ellenforradalom ké- lyének, s megakadályozzák, hogv országukat kiragadják a szocialista közösségből. A do­kumentum megállapítja: a pártvezetés jobboldali képvi­selőinek politikája által meg­bénított belső erők képtelenek voltak az ellenforradalom ’rontális támadásának megfé­kezésére. Ilyen helyzetben ar­cól kellett dönteni, megvár­ják-e, míg az ellenforradalom .estvérháborút robbant ki, amelyben ezrek pusztulnak el, 3 csak azután nyújtanak inter­nacionalista segítséget, vagy időben érkeznek, s megakadá­lyozzák a véres tragédiát, még az otthon és külföldön tapasztalható kezdeti értetlen­ség árán is. A szövetséges csa­patok Csehszlovákiába érkezé­se megakadályozta a véron­tást, s ezért szükséges és az egyetlen helyes megoldás volt. A csehszlovákiai szocializ­mus megvédése érdekében végrehajtott internacionalis­ta akció lehetővé tette a cseh­szlovák kommunisták számára, hogy teljes mértékben kibon­takoztassák a politikai harcot az ellenforradalmi szocialista­ellenes és jobboldali opportu­nista erők ellen, s politikai eszközökkel számolják fel az\ "llenforradalmi fenyegetést. A dokumentum végül rász- ’etesen ismerteti a párt tevé­kenységének legfontosabb ál- ’omösait a husáki nértvezetés ""unkájának megkezdése óta. (MTI) SOMOGYI NBPLAf 1 Péntek, 1971. január 15. A hetven brazil fogoly Chilébe érkezeit A hetven politikai fogoly közül néliányan. (Teleiotó: AP—MTI—KS) Incidensek Nagy-Britanniában Gondban a kabinet Jacksonnak nyoma veszett Nyolcezer dollár sem elég /

Next

/
Oldalképek
Tartalom