Somogyi Néplap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
\ Korszerűsítik a MÉH-telepeket Új szociális létesítmények — Nagy teljesítményű rakodók, bálázók Rigó János telepvezető. Még ott lebegett a köd a hatalmas vashalmaz fölött, amikor gépkocsink bekanyarodott a So- mogy-Zala megyei MÉH Vállalat marcali telepére. Néhány gumicsizmás, pufajkáa munkás fázósan válogatta a színesfémet és az öntvényt a roncshalmazból. Balogh Ernővel, a MÉH Vállalat munkatársával érkeztünk a telepre. A meleg, barátságos irodahelyiségben Rigó János telepvezető ösz- szead, szoroz, oszt. s már mondja is a tavalyi eredményeket: száztíz vagon vashulladék helyett száznegyvenet adott át a telep. Megjegyzi, hogy ez nagyon szép eredmény. Négyszáz négyszögöl területen tárolják a begyűjtött hulladékot, s ha nem a tervezett ütemben megy a szállítás, már baj van a raktározással, hisz kevés a hely. Tizenhét év óta dolgozik a MÉH Vállalatnál — azóta telepvezető. A kisujjában van a szakma csínja-bínja. — Legfontosabb, hogy kiváló üzleti érzéke legyen annak, aki ezt a szakmát folytatja. Értsen az emberek nyelvén, tudja elmagyarázni, mit jelent a népgazdaságnak az a vas-, rongy- vagy papírhulladék, melyet a tsz-portákon vagy a liáz körül esetleg semmire sem értékelnek az emberek — mondja. Járja a marcali járás falvait, szerződéseket köt a termelőszö - vetkezetekkel, üzemekkel, vállalatokkal. Már eltűntek a régi, egészségtelen telepek. Itt Marcaliban körülbelül kétszázezer forintért korszerű irodaépületet, szociális helyiségeket épített a MÉH Vállalat. Ütünk következő állomása Siófok volt. A kerítéseken MÉH feliratú emblémák hívják üzemnek nagyobb mennyiségű vasra van szüksége, a MÉH beszerzi a megrendelőnek — mondta Balogh Ernő. Nagy a telep, s itt is épültek tavaly új szociális helyiségek. Amikor végigjártam a mosdókat és öltözőket, meglepődtem. Csempével kirakott fürdő, szép étkezőhelyiség. — Ide is nézzenek be — invitálnak bennünket a telep dolgozói, akik elégedetten mutatnak meg mindent. Tizenhárom év óta dolgozik Gerehely Ferenc telepvezető és Fehérvári József né adminisztrátor a siófoki telepen, mindketten a könnyűipar kiváló dolgozói. Bódi János igazgató elmondta még, hogy Somogybán nyolc, Zala megyében pedig négy átvevőhely van. A vállalat több rakodógépet munkába állított, hogy a nehéz fizikai munkát megkönnyítse. Négy nagy teljesítményű rakodógép és két automata bálázógép dolgozik már a telepeken. A vállalat a Osztályozzák a haszon vasat a siófoki MEH-telepen. fel magukra a járókelők figyelmét. Sokan tartózkodtak a korszerű telepen, olyanok is, akik nem itt dolgoznak. Lázas buzgalommal túrták szét a rozsdás vashalmazt — keresték a régi faszenes vasalókat. A munkások kidobálták a hó alól a »haszonvasat«, hogy a vásárlók könnyen tudjanak választani. — Haszon vas árusításával is foglalkozunk. A MÉH-telepek közvetlenül a gyártól kapják. , Ha valamelyik tsz-nek vagy» tervet 308 vagon vashulladékkal, tíz vagon színesfémmel, 18 vagon papírhulladékkal teljesítette túl. Exportra ötven vagon üvegcserepet szállított. A jó eredmények elérésében sokat segítettek a múlt évben megrendezett gyűjtési akciók, a »vaskampány« és az »úttörők az árvízkárosult iskolákért« akció. Gycrtyás László Négy világrész 32 országa kürti mm Csókol: három eve folynak az első vadászati világkiállítás előkészületei. Az 1971. augusztus 27-től szeptember 30- ig tartó bemutatóra eddig négy világrész 32 országa — köztük a Szovjetunió, a szocialista országok, Francia-, Olasz-, Spanyolország, Kamerun, Kenya, Tanzánia, Szudán — jelentette be részvételét, hogy önálló, nemzeti pavilonban szerepeljen. Magyarországot a vadászat messze múltba nyúló hagyományai, a vadgazdálkodásban, a természetvédelemben értékes vadjaink megóvása terén elért eredményei teszik hivatottá a nemzetközi seregszemle megrendezésére. A mezőgazdasági vásár 33 és fél hektárnyi területén na- vilonokban és szabad területen változatos látnivaló tárul maM az érdeklődők elé. A kiállítás díszcsarnoka a »Világ vadászata« címmel az egyes világrészek vadászati jellegzetességeit, a vadászat és az ember kapcsolatát szimbolizálja. Méltán tarthat érdeklődésre szamot a magyar vadgazdálkodási bemutató. Az argrv-. ezüst- és bronzdíja'- tréfák b“mv+ató1án 210 nemzetközi díjat nyert agancs trófea látható maid. Hazánkban ezelőtt épp«n száz évvel tartották az első trófeakiállítást. Vadaskertet rendeznek be, ahol a magyarországi vadfajtákat természetes környezetben helyezik el. Szarvas, muflon, őz, vaddisznó, túzok, fogoly, fácán, róka, nyúl, mesterséges tóban vízi madarak népesítik be majd a vadaskertet. A fegyvertörténeti bemutató ( régi míves kivitelű vadász-, lándzsákat, kovácspuskákat ( vonultat fel. A vadászterem, reneszánsz bútorokkal bérén- ( dezett kastélyt idéz, a fegy-, vertár kronológiai sorrendben tárja a vadászpuskákat a látogató elé. Lesz természetfilm-feszti-1 vál, bélyeg-, könyv- és fotó- kiállítás, melynek témája a i vadászathoz kapcsolódik. A i Vadászat a művészetben című nagyszabású képzőművé-' szeti bemutató színhelye lesz, a Műcsarnok 12 terme. Va-, dászkutyaverseny, sporthor-, gászáti bemutató lovasbaj-, nokság, európai fogatverseny, lesz ez alkalommal a vásáron., Hangversenytermekben, szín-, házakban a témához közelálló, kulturális eseményekre kerül, sor. Nemcsak a kiállításon, nem- ( csak Budapesten várja gazdag i program az érdeklődőket. Bemutatják az ország vadgazdálkodását, vadásztájainkat, egyebek között a pilisi, a ge- menci, a gyulaji, a zamárdi. keszthelyi, veszprémi, tatai erdő- és vadgazdaságot. A KIÁLLÍTÁSRA 1 milliói hazai és 60 ezer külföldi látó-1 gatót vár a rendezőség. Senate 9. A kibemo-automata nemcsak gyors és sokoldalú, hanem precíz is. Saját bőrömön tapasztaltam. Golyóstollat néztem ki magamnak egy írószerbolt kirakatában. Bementem, találtam egy üres kört, beléptem, közöltem, hogy mi kell, és három darab tízőrést csúsztattam be a nyíláson. Legalábbis így hittem. Szemüveg nélkül nem látok egészen jól kis tárgyakat. Mindenesetre a másik oldalon nem a golyóstoll jelent meg a rekeszben, hanem egy magyar tízfilléres. — Bocsánat — mondja a doboz a falon. — Szíveskedjék, Kopra úr e számomra ismeretlen érmét egy tízőrésre kicserélni. Köszönöm! Egy öreg lovaglóülésben ül a pádon a parkban. Pufók arcú, majdnem teljesen kopasz, lógó sárgás bajusza van. Bekapott egy kanárit, csak a szárnyai maradtak kint. Dán Tarasz Buly- ba. Előtte sakktábla, szemben vele egy fehér-feketefoltos fo- xikölyök. Sajnálom, hogy Odensében maradt a fényképezőgépem, remek felvételt készíthetnék. A szemlélőneK ugyanis az első pillanatban az á határozott benyomása, hogy D SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. január 28. I ■ ■ ■■ KÜLFÖLDI Hovatovább semmi értelme konzerven és szalámin élni egy-egy külföldi turista- vagy szolgálati úton, megfosztva magunkat a helybeli sajátos gasztronómiai élvezetektől csak azért, hogy egy cipőt, pulóvert vagy villanyborotvát vásárolhassunk. Idehozzák a helyünkbe, megvásárolhatók forintért. Ez eddig igaz — bólinthat a kedves olvasó —, csakhogy van itt még egy kalkulációs tétel: a forintátszámolás. Ez eddig igaz — volt —, bólint most az újságíró, a fo- gyasztásicikk-import néhány évvel ezelőtti mértékénél, amikor a választék sem fajtában, sem árban — sem az árak ún. szervizében nem volt kielégítő. S ha legértékesebb áruknál pont ez az ún. szerviz a legdöntőbb. Tehát az, hogy bármilyen külföli árura, amit itthon vásárolunk — garancia van. Sőt, a kereskedelem a behozott iparcikkhez — villanyborotvától a hűtőszekrényig, óráig, magnóig, fényképezőgépig — az alkatrészellátásról is köteles gondoskodni. A garancia, a pótalkatrész-ellátás, sőt, a magyar nyelvű használati, kezelési utasítás olyan előnyökkel jár, a vásárlás, a »befektetés« olyan biztonságát nyújtják, a turista- vagy kézalatti beszerzésekkel szemben, hogy az esetleges átszámításból következő, de aligha nagy különbségért bőven kárpótol. Nem eszünk meg mindent Az utóbbi években a magyar ipar is számottevően fejlesztette termékei minőségét, a választékot. Igaz, ebben megint csak szerepük van a kirakatokban egyre nagyobb mennyiségben megjelenő külföldi áruknak. 1970-ben 46 százalékkal több import fogyasztási cikk került az üzletekbe, mint 1969-ben, összesen 23 milliárd forint' értékben. A teljes kiskereskedelmi áruforgalomnak majd 17 százaléka volt külföldi áru. Óriási árutömeg ez. Mekkora? Mennyivel nagyobb, mint 69-ben? Felbecsülni elég az összehasonlító emlékezés: mennyi bosszúsága akadt a vásárlónak 1969 decemberében, s mennyi 1970 ünnepi vásárán. Nem állítják a kereskedők, hogy most már ez a négylábú koma az öregúr ellenfele. Olyan elmélyülten bámulja ő is a táblát. Röv'd idő alatt aztán kiderül, hogy a kutya nem sakkozik, csak kibicel, a sárga bajuszú bácsi mozgatja a világos bábukat is, a sötéteket is. Minden lépés előtt hosszan töpreng, aztán a tett lépést feljegyzi a noteszébe. Talán valami feladványt igyekszik megoldani vagy játszmát elemez; fogalmam sincs, gyengén művelem ezt a sportot, nem is érdekel különösebben. Csakhogy agyonüssem az időt, azért horgonyoztam le ebben a kis parkiján, azért figyelem a partit. A tata felnéz a tábláról, rám mosolyog, gyors mozdulattal elhessenti a foxit a pádról, és barátságosan int, hogy üljek a kutya helyére. Leülök. Az öregúr mond valamit, sajnálkozva tárom szét a ka rom, és közlöm németül, hogy nem értem a dán nyelvet. — Szóval ön külföldi — vált át németre ő is. — Annál jobb, úgyis rég nem játszottam nemzetközi mérkőzést. Ha nem veszi tolakodásnak, melyik ország a hazája? — Magyar vagyok, Budapestről. — Jártam ott. Vagy harminc éve. Szép város, gyönyörű nők, kitűnő sakkozók. — Versenyzőnek tetszik lenni? — Voltam. Nemzetközi mester. — Akkor ne tessék haragudni, én feladom 'az el sem kezdett játszmát, és a következőket is. Kocajátékos vagyok, épp csak, hogy ismerem a lépéseket. Csak kínlódnánk mindkétARUK A KIRAKATBAN minden hibátlan volt, hogy minden kívánságot kiszolgálhattak zökkenő nélkül, de azt állítaniuk nem kell — tapasztaltuk —, mennyivel bőségesebbé, gazdagabbá vált az ellátás egyetlen esztendő alatt. Érdekes és örvendetes a vásárlások összetételének megváltozása is. Mind a teljes mind az importcikkek forgalmán belül a vegyes iparcikkek és a ruházati cikkek forgalma növekedett a legdinamikusabban. A teljes forgalom növekedése megközelítette a 14 százalékot. Ezek az adatok arra utalnak, hogy már nem eszünk meg mindent. A családi költségvetésekben csökken az élelmiszerre fordított kiadások részaránya. Nem azért, mert visszafogtuk az étvágyat, hanem most már sok minden másra is jut a jövedelmünkből. Robi és Ropi A fogyasztásicikk-import növekedése nyomán bekövetkező választékbővülésen és az ellátás javulásán túl szaporodnak a jelei annak is, hogy a külföldi áruk versenyre késztetik a hazai ipart. Amióta megjelentek az üzletekben a jugoszláv nápolyik, azóta a hazai ipar is egyre finomabb nápolyikat, egyre szebben, s egyre praktikusabban csomagolva hoz piacra. Vagy: megjelent a szintén jugoszláv Robi sós-ropogós pálcika. A hazai iparnak ki kellett találnia a Ropit, hogy »pályán« maradhasson. Vagy: a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár megkereste a kooperáció lehetőségeit egy angol gyárral, hogy a nemzetközi színvonalnak megfelelő minőségű szálakból készíthesse kötöttáruit, hiszen a kiváló minőségű angol és olasz kötöttáruk megjelentek üzleteinkben. Tehát az importnak ez a mennyisége már kimutathatóan ösztönözte a hazai ipart a gyártmány- és gyártásfejlesztésre. A külföldi áruk emelkedő mennyiségével kapcsolatban gyakorta felmerül egy aggodalom. A világpiacon fokozódik az infláció, jó néhány importtermék ára megy felfelé, nem lesz-e ez hatással a mi piaci arainkra? A szocialista országok tervgazdaságai lényegesen csökenthetik a világpiacnak ezeket u nem kíván, - tos hatásait — a belföldi piacokon. Elsősorban azzal, hogy külkereskedelmünk döntő hányadát egymás közt bonyolítják le. Borissza vagy sörissza a magyar? Az idei fogyasztási cikk behozatali terveket a tavalyihoz hasonló céllal állították össze. Az import elsősorb n hiányt pótoljon. Így jelentősen javul majd az import segítségével az építőanyag-ellátás, bár a -.zükségletek rohamos növekedése miatt itt még teljes egyensúly nem várható. A sörellátásban azonban erősen valószínű, hogy létrejön a kereslet-kínálat egyensúlya — a megemelt import révén. Hazánkban a sörfogyasztás ugyanis elérte a 62 literes fejenkénti fogyasztást évente. A borfogyasztás ennek a fele. Lehet tehát, hogy már nem is borivó a magyar. Nos, ebből a fejenkénti 62 liter sörbőr 12 liter az import. A behozatali programban ún. szabad cikkek, tehát korlátlanul — a szükségletnek megfelelően — importálhatok a kávé, a citrom, a fűszer és a halfilé. Ugyanígy lényegében korlátlan az import 16 fejlődő országból. S korlátlan a fogyasztási cikkek behozatala a szocialista országokból. A hiánypótlás mellett az import célja a választékbővítés is, de követelmény, hogy az import az árakat ne hajtsa fel, hogy zömében feleljen meg az átlagos és az alacsonyabb keresetűeknek is. Követelmény, hogy az importált áru állandóan kapható legyen, pótalkatrészekkel együtt. 1971-ben több mint 10 százalékkal nagyobb mértékben hozunk majd be külföldi árukat. A teljes importmennyiségen belül tovább emelkedik majd elsősorban az iparcikkek aránya, s a második helyen a ruházati cikkeké, minthogy az életszínvonal emelkedésével folytatódik tovább a fogyasztás szerkezetének kedvező irányú átalakulása. G. F. ten. ön azért, hogy ne adjon susztermattot, én azért, hogy ne kapjak. — Ha nem, hát nem — nyugszik bele bánatosan az öregúr. — Sajnos, a helybeliek közül sem ül le már velem senki, pedig vezérelőnyt adok. — Ez a nagyság átka. — Ugyan, van itt valaki, illetve valami, aki vagy ami nekem adhatna fórt, akkor is győzne. — Nem értem. Mi az, hogy valaki vagy valami? — Feltételezem, hogy az Omnisap automatáival már kapcsolatba került? — Amióta itt vagyok, lépten- nyomon beléjük botlom. Mást sem teszek, csak akarva-aka- ratlanul ezeknek a csodálatos automatáknak a szolgálatait veszem igénybe. Az öregúr biccent. — Ez a helyes kifejezés. Akarva-akaratlanul. Tudniillik a főautomatának a kapacitása szinte kimeríthetetlen. És úgy van szerkesztve, hogy állandóan keresnie kell magának újabb és újabb elfoglaltságot, hogy kihasználhassa energiáit, képességeit. Nos, Aarlesben nincs megfelelő emberellenfelem, de a kibemo-automatáva! nem szívesein játszom: még döntetlent sem tudtam vele szemben egyetlen alkalommal sem elérni. Pedig tízperces partinál öt perc előnyt ad. Nyomasztó ez a fölény. Ezért inkább magammal sakkozom, régi versenypartijaimat játszom le újra, és elemzem őket. Ezt ő rossznéven veszi, az: szeretné, ha vele mérkőznék. — Rossznéven veszi? Szeretné? Egy gép?! — Hát igen, a kifejezések nem egész pontosak, de lényegileg mégiscsak arról van szó. ön meddig marad nálunk? — Egy óra múlva indul a hajóm. — Hát akkor üdvözlöm a pesti nőket és Barcza nagymestert. Talán ő még emlékszik rám. Szerencsés utat kívánok! Füttyent a foxinak, s elmennek. Mégis csak dilis a papa. A nevét sem árulta el. Hát most mit mondjak a pesti nőknek és Barcza nagymesternek, hogy ki üdvözli őket? Órámra nézek, felállók, hónom alá kapom a táskámat, ideje, hogy kibattyogjak a hajóállomásra. Már a park végében járok, amikor nekem ront egy négyéves forma kisfiú, majd ledönt a lábamról. Arra sincs érkezésem, hogy néhány keresetlen úszóval kioktassam, magyarul persze, nehogy kárt tegyek bimbózó érzelemvilngában már tovább is szalad. De közben egy papírgalacsint nyom a kezembe. Kisimítom, ez áll rajta gvöngybetűkkel, németül: »Drága barátom! Légy pont délben az Orsted utca és a Műnk utca sarkán. A helyet a iárókelöktől érdeklődd meg, semmiképp se fordulj a lila körhöz! Csókol: Renate.« Hű, de melegem lett! Szóval itt van a drága, vár, tegez és csókot küld. tFolytatjuk.) /
