Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

Üzem és közgondolkodás

Ax Üzemi demokrácia to- : vábbfejlődésének kedvező lehetőségei tárultak fel a gazdasági reform nyomán. Többfelé felismerték az új helyzetet, s kedvező belső feltételeket teremtettek a vállalati csoport- érdekeltség érvényesüléséhez aZ irányító és a termelő munka különböző szintjein. Első- : .sorban azzal, hogy korszerűsítették a vállalat belső irányítási rendszerét, növelték a beosztott vezetők hatáskörét, hogy minden kérdésben ott '■ dönthessenek, ahol ahhoz leg- : inkább megvan a szükséges ér- i dekeltség, felelősség és tájékozottság. így a vezetők érdemben válaszolhatnak, intézkedhetnek a dolgozók bírálatai, li észrevételei, javaslatai alaD- ji ján.

' A helyzet azonban sokféléi tévőiről sem ilyen ideális. A beosztott vezetőknek, akik a dolgozókat közvetlenül irányítják, többnyire nincs intézkedési joguk a munkaterületüket érintő alapvető kérdésekben. A megnövekedett hatáskörök nagy része a vállalati felső vezetők kezében összpontosul, a gazdasági reformot ugyanis eddig általában nem kísérte a vállalaton belüli irányítási rendszer, a szervezet és a módszerek korszerűsítése. A vezetők viszont igen gyakran a dolgozók véleményét, észrevételeit tartják megalapozatlannak, igazságtalannak. Az üzemi közvéleményben hol ritkábban, hol gyakrabban valóban előfordul a fals, disszonáns hang. Ez azonban nem annyira a dolgozókra, mint inkább a vezetésre vet rossz fényt

Az üzemi demokrácia fejlesztése tehát sokrétű, összetett feladat Pillanatnyilag főleg azért nincs a vállalatoknál célratörő egység, mert a kö~~'n- dolkodás maga is szintenként változó. E különbségek csak részben a lét és hollét sajátos tudati tükröződései, részben pedig a kölcsönös tájékozatlanság következményei. A dolgozók többnyire nem ismerik a vállalat helyzetét, feladatait, a vezetők gondjait, a vállalat vezérkara viszont nem tájékozott kellően a vállalati közhangulatról Szakmai kifejezéssel élve: rendezetlen, »rövidzárlatos« a vállalat belső információáramlása.

Általában nincs átfogó és megbízható kép az üzemekben arról, hogy mi foglalkoztatja a dolgozókat Pedig viszonylag egyszerű eszközökkel — kérdőívekkel, csoportos beszélgetésekkel, a közösség bizalmát élvező emberek meghallgatásával — rendszeresen »szondázni« lehetne a gyári közvéleményt De a felső vezetésnek ismernie kell a műhelyek, üzemek, részlegek napi eredményeit, gondjait is. Mindez az éremnek csSpán egyik oldala. S ennél nern kevésbé fontos, hogy a vezetés maga is formálja, alakítsa tudatosan az üzemi közgondolkodást. Főként a dolgozók rendszeres tájékoztatásával.

A vezetők jól ismerik az imént vázolt feladatot, ám többnyire mégsem teljesítik Arra hivatkoznak, hogy a vállalatok rendkívül bonyolult közgazdasági, piaci környezetben tevékenykednek, s a dolgozók nem képesek a sokrétű kölcsönhatások megértésére, figyelemmel kísérésére. Bár nem mentes igazságtól ez az érvelés, mégsem fogadható el. Valamikor kétségtelenül egyszerűbb volt az irányító szervek tervutasításait továbbítani: íme, a feladatok és az eszközök; vita nincs, végre kell hajtani! Napjainkban viszont nem lehet a dolgozók kérdései, észrevételei elől kitérni és róluk, de nélkülük dönteni. Azaz: ideig-óráig lehet, de ez ellentétes nemcsak a reform célkitűzéseivel, hanem a vállalat jól felfogott érdekeivel is.

Persze nem várhatjuk el hogy széles rétegek ismerjék és értsék például az új bérszabályozási. mutató sok motívum által befolyásolt- * funkcionálását vagy a piaci mechanizmus megannyi hatását. De a vállalat igazgatója sem ismerheti ügy a műhelyek termelési és személyi gondjait, mint a művezetők. Az információk — lentiről felfelé, akárcsak lentről lefelé — bizonyos szűrőkön érkeznek, hogy lehetőleg csak annyi ismeretanyag — nem több és nem kevesebb — jusson valamennyi szintre, amennyi az adott helyen az értelmes munkához szükséges.

A vezetők feladata, hogy a dolgozók számára érthetően Ismertessék a vállalati gazdálkodás ' leglényegesebb összefüggéseit. És lefordítsák a kollektíva nyelvére úgy, hogy abból világosan kitűnjenek a műhelyek, a részlegek, a brigádok tennivalói. Erre pedig csak olyan vezető képes, aki maga is jól, érti a dolgát, ismeri az emberek gondolatvilágát, és képes a bonyolult ösz- szefüggésekről és kölcsönhatásokról is egyszerűen beszélni. S nem kinyilatkoztat, hanem észrevételeket, javaslatokat kér, vitatkozik, és miközben meggyőz, mozgósít másokat —- maga is tanul.

Közvetlen, őszinte eszmecserékre van szükség, s a munkások tájékoztatását nem lehet kizárólag a művezetőkre, a termelési tanácskozásokra bízni. ÍTöbbfelé például a vállalatok gazdasági és politikai vezetői szabad pártnapon válaszolnak rendszeresen a dolgozók kérdéseire.)

Az üzemi közvélemény soha nem igazságtalan és demagóg, legfeliebb tájékozatlan.

Ahol a vezetők nem zárkózottak és bizalmatlanok, hanem őszintén megosztják 'gondjaikat a dolgozókkal, s nem fukarkodnak a tájékoztatással, felvilágosítással _ ott megszűnik a mendemonda, az irányítással szembeni előítélet, s a közös célok teljesüléséért, a felismert közös érdekek érvényesüléséért együtt verekszik-az egész közösség.

K. J.

100 ÉVES SOMOGY MUNKÁSMOZGALMA

Emléktáblát avattak Barcsin és Mosdáson

»it ®

■ ft

Téli

A mosdós! emléktábla leleplezése.

A letakarított kukoricatábla 3 somogyszili Petőfi Termelőszövetkezeté. Két traktor nyomán barnára fordul a dértől szürke föld a felsőmezei határrészen. Ezen a reggelen csípett először igazi, téli hideg. Az eke azonban ettől még »hem fagyott ki« a földből.

Csutorás Lajos és Trapp Imre a két traktoros. MTZ- vel húzzák a barázdákat.

— Tizenkét holdat is meg lehet csinálni egy-egy géppel, ha reggel nyolckor kezdünk, és este tízig nyújtjuk a műszakot — mondják. — Addig megy a munka szaporán, amíg tart az enyhe fagy, mert ha fölenged és sáros a föld, már nem olyan jó. Négy-öt munkaegységet megszerezhetünk naponta...

A hidegre nem panaszkodnak, a vezetőfülkében jó idő van. Mindketten több éve dolgoznak traktorral, tavasztól őszig kijut mindkettőjüknek a talajmunkákból, a vetésből. Ezúttal decemberben

Az ekéket időnként igazítani, tisztítani kell.

A SOMOGYI munkásmozgalom 100. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Barcson. Az 1890-es évek legnagyobb méretű Somogyi munkásmegmozdulása Barcson zajlott le. A drávai gőzhajózási vállalat 1894 szeptemberének végén a magasabb bért követelő magyar munkásokat elbocsátotta. A rendelkézés október 1-én általános sztrájkot váltott ki A mozgalom elfojtására egy század katonságot rendeltek Barcsra.

Az október 12-én véget ért sztrájkban több mint 200 munkás vett részt, közülük tizennégyet letartóztattak.

— Az 1894. évi barcsi munkásmegmozdulás emlékére állítottuk az emléktáblát — mondta beszédében Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára. — A megemlékezés nekik és az őket követőknek szól, akik elsőként vívták harcukat

Beszédét így fejezte be:

— Hirdesse ez az emléktábla Barcs község első öntudatra ébredő munkásainak emlékét, öregbítse a somogyi, a barcsi munkásember becsületét!

Ezután Barcs nagyközség oárt- és társadalmi szervezetei a megemlékezés, az elismerés és a kegyelet koszorúját helyezték eL Az ünnepség az Tnternacionáléval ért véget.

EZEN A HIDEG, valóban téli szombaton ötven-hatvan mosdósi jött el a községi könyvtár udvarába, hogy részt vegyen Mosdós szülöttének. Kürschner Jakabnak, a kora munkásmozgalom harcosának emléktáblaavatóján.

Kürschner Jakab 1852-ber született Mosdóson, majd Bu dapesten telepedett le. Tisztviselő volt, s az 1870-es évek elején került kapcsolatba a munkásmozgalommal^ és aktívan részt vett a szocialista munkáspárt létrehozásáért vívott harcban. 1883-ban az Általános Munkás Betegsegély- ző és Rokkantpénztár tisztviselője volt, majd később vezetője. Magas funkciót kapott a nem választók pártjában, s az Általános Munkáspárt vezetőségi tagja lett Jó szónok, ügyes szervező volt, a vidéki betegsegélyző fiókok felállításának gondolatát ő vetette fel. A századforduló előtti években a Szociáldemokrata Párt szervezéséből vette ki részét, s annak megalakulásakor vezetőségi taggá választották. Később a Népszava szerkesztője. A párton belüli viszály idején az osztály harcos ellenzék mellé állt, a századforduló után ismét az országos betegpénztárban képviselte a rokkant, beteg munkások érdekeit.

A Tanácsköztársaság idején Rákosligeten tevékenykedett, s ezért héthónapi börtönt kapott. 1929-ben halt meg Budapesten.

A nép legjobbjai felismerték — mondotta ünnepi beszédében Tarr Gyula, a kaposvári járási pártbizottság titkára —, hogy a társadalom gondjait csak a széles néptömegekkel, agy osztálynélküli társadalom kialakításával, önálló munkáspárt szervezésével'és irányításával lehet megoldani. Kürschner Jakab azt hirdette, hogv a munkásoknak fel kell venniük a harcot jogaikért, s olyan törvényeket kel’ hozni, amelyek megvédik őket Tárta az országot, segítette a .’idáki szervezeteket, agitált szónokolt, buzdította a tömegeket a nagy cél megvalósításáért, a szocializmusért vívott harcra. A munkások között rendkívül népszerű volt.

A korabeli jegyzőkönyvek azt bizonyítják, hogy ’ a munkások védelmükbe vették, ha a hatóság, a rendőrség gátolta munkáját.

1957 óta egyre nagyobb gondot fordítunk a forradalmi munkásmozgalom hőseinek felkutatására, emlékük megőrzésére, hogy olyan méltó helyet foglaljanak el történelmünkben, mint amely megilleti őket.

Életútjuk, harcuk ismertetésével elő kell segíteni az ifjúság nevelését, az igazi hazafi- ság és internacionalizmus érzésének elmélyítését.

A mai emléktábla-leleplezéssel is az a célunk, hogy emlékezzünk Mosdós község szülöttjére Kürschner Jakabra, a korai munkásmozgalom kiemelkedő harcosára, s hozzájáruljunk emlékének megőrzéséhez és ápolásához.

Ezután lehullt a lepel, á könyvtár falára helyezett márvány emléktábláról, amelyen a következő felirat olvasható:

Kürschner Jakabnak — 1852—1929 —, a korai szocialista munkásmozgalom harcosának emlékére.

MVSOR követte az emléktábla-leleplezést Először Pel- lérdy Gyula szavalta el Kassák Lajos »Mesteremberek«, majd Mucsi Sándor József Attila »Szocialisták« című költe- nényét. A kaposvári járási pe- lagóguskórus három dalt adott űő.

Az ünnepség az Intémacio- náléval ért véget.

is kedvezett az idő a szántásnak, s ezt ki is használták.

— Ketten jó együtt dolgozni. Ennél több gép már sok egy helyen, de egyedül sem jó, mert unalmas, és ha baj van, magára marad az ember.

Indulás előtt még elmondták, hogy a tsz vezetői naponta meglátogatják őket a határban. Érzik, hogy törődnek

velük...

Megérdemlik.

.. . p «

Az új ötéves terv

Beszélgetés az MMG kaposvári gyáregységéről

Az-. 1856-ban alapított, majd Kühne Ede révén Európa-hí- rűvé lett gyár, a mai Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár (MMG) új családtaggal gyarapodott 1968-ban: ekkor kezdte meg munkáját a kaposvári gyáregység. Néhány nap híján hároméves tevékenység van a kaposváriak mögött. Erről az időszakról, az 1970-es esztendőről, s a negyedik ötéves terv célkitűzéseiről beszélgettünk Molnár Ferenc főmémökkeL

— Milyen volt az Indulás 1368- baa és az azóta megtett <lt;

— Annak idején szűkebb gyártási skálával kezdtünk, s a legnagyobb feladatot a mezőgazdasági gépgyártás megszervezése jelentette. Négyszáznegyvenhat emberrel, számottevő beruházás nélkül -69,6 milliós termelési értéket értünk el akkor. Tavaly már 81 milliót. Félezer dolgozót foglalkoztattunk, és a jó munka következtében a nyereségünk több mint 12 millió forint.

Tavaly sem volt sok új beruházásunk; mintegy másfél milliót költöttünk csak éL

— így jutottunk el tehát az 13'0-es évhez. Mit hallhatunk az idei munkáról?

— Több mint 92 milliós termelési érték várható, s ezt szinte változatlan létszámmá! értük el. A változatlanság csak mennyiségi vonatkozásban érvényes, mert minőségben jelentős volt a fejlődés: nőtt a dolgozók szakmai képzettsége, javult a szervezettség. Ezzel ér a mintegy kétmilliós beruházással már a komplikáltabb gyártási feladatokat is eredményese" oldottuk meg.

— Az idén kezdtük az állat tenyésztés gépesítéséhez az önálló gyártmánytervezést. A mosoni törzsgyárban ml készítjük, az anyagyárral közösen, a terményszárító berendezések egy részét. Újdonságnak számítanak az állattenyésztésben alkalmazható gépek, s köztük is különösen jelentős a sertéstartás néhány gépegysé ge. Ugyancsak tőlünk kerül k számos talajművelő gép. A fejlődés iránya az állattenyész tési gépek felé mutat, s ebben az eddiginél jobban igyekszünk figyelembe venni a me gye sajátos igényeik Persze, a

teljesítés nemcsak rajtunk múlik ... A gyümölcs-zöldség ma nipuláló gépsorokból sokat ex portálunk, s mi gyártjuk azoknak a jelentős baromfitenyész tési berendezéseknek egye: elemeit is, amelyeket jövőre s Szovjetunióba exportálnak. A? it évre szóló 40 milliós fej ’ssztés egy része — 16 milli

— erre megy: az exportelő rányzat teljesítése végett ú; izemrészt építünk.

— Mór szó esett az elkövetkező ►í évről. Mit kívánnak elérni, megvalósítani a negyedik ötéves tervben?

— A negyedik ötéves tért itolsó esztendejére 295 milliós évi termelési értéket tervezünk, vagyis -a mostaninak több mint háromszorosát .szere'nénk elérni 1975-ben. Ehhez 800 dolgozó foglalkoztató :a kell. S nem létszámnövelés -,el — hiszen ez a mostaniná sak háromszázzal lesz töb

— kívánunk a termelésbe: nőre lépni, hanem főkor schnikai korszerűsítéssel. E az időszak fordulópont lesz a gyár életében. Ott bővítünk,

korszerűsítünk, ahol leginkább szorít a cipő. A forgácsoló- műhely például az igényfeknek csak a 60 százalékát győzi kielégíteni, többre nem futja a kapacitásból, s így kénytelenek vagyunk kooperációban elvégezni a feladatokat. Ezért megkétszerezzük a forgácsolólépek számát, s a 6,5 milliós beruházásból nagyobb termelékenységű gépek beszerzését s tervezzük. Korszerű techno- ógiával ellátott, új festőműhelyt létesítünk 8,5 millióért. \z, előirányzatok között találni a hegesztés technológiájának a fejlesztését,, félautomata és automata gépekkel. Az myagmozgatós gépesítése, • a mostani energia racionálá- ~>a — áttérés szénhidrogén-túlélésre, az alapterület bővítése, a szakmai képzés szélesítése, a mainál több nő alka' mazása: ez szerepe! meg negyedik ötéves tendin' gy kívánjuk 1975-ben á i : termelési értéket 295 milk S' '. "intra növelni. Mindezt elő. a- nthéti, ha bfevál az.a számításunk, amely szerint az eg rr ejlesztéssel 1974 végére .el sülünk. — mondta beszél ■ ésünk'. befejezéseként Mól" "erenc, - az. MMG kappsv . gyáregységének, főmérnöke.

' H F.

SOMOGYI .NÉPLAP.

Yasáma®, 1970 december 20.-