Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-02 / 282. szám
RÖVIDEN I Brandt az európai biztonsági konferenciáról Az értekezlet sikere a fontos A felszabadító háború emlékérme kitüntetést adományozta Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke 131 magyar állampolgárnak a közös antifasiszta harcban tanúsított bátor magatartásuk elismeréseként. Népszámlálás kezdődött keddre virradóra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. Tiltakozó mozgalom kezdődött több spanyol városban azzal kapcsolatban, hogy csütörtökön hadbíróság elé akarnak állítani 16 baszk vádlottat. A megfigyelők halálos ítéletekre számítanak. Űj tények kerültek napvilágra a Guinea ellen elkövetett portugál agresszióról. A gui- neai kormánynak hivatalos portugál dokumentumok jutottak a kezére. Polgár Dénes, az MTI tu- dúsító ja jelenti: Willy Brandt kancellár kedden a Bonnban akkreditált külföldi tudósítók ebédjén kijelentette, hogy az európai biztonsági konferencia problémáival kapcsolatban nem kíván „feltételekről” beszélni. A fontos az, hogy ez a konferencia sikeres legyen. Mi a siker előfeltétele? — Ennek a konferenciának többnek kell lennie a különböző álláspontok kifejtésére szolgáló fórumnál, ilyen értelemben kell nézni a „berlini kérdést” (értsd: Nyugat-Ber- I lin kérdését) is — mondotta Brandt. — Ha a négy nagyha- ' falómnak nem sikerülne kielégítő rendezést találnia, akkor minden jel szerint nem sikerülhetne egy biztonsági értekezlet. A nyugat-berlini rendezés viszont elősegíthetné a konferencia sikerét — fejtegette a kancellár. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit nyert az NSZK a Kelettel kötött politikai szerződéseken, Brandt azt válaszolta: a szocialista országokkal való viszony normalizálása után az NSZK képessége és lehetősége megnövekszik abban a vonatkozásban, hogy egyenlő legyen a többi állammal, s ez lesz a szerződések fő eredménye. Brandt hangoztatta, hogy elégedett azzal a haladással, amely a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírása óta megfigyelhető. Kifejtette álláspontját az NDK-val folytatandó tárgyalások egyik kérdéséről is- Hangoztatta: a bonni kormány különbséget tesz a két ország közötti általános közlekedés — beleértve a tranzit- forgalmat is — és a Nyugat- Berlinbe irányuló közlekedés között. Ez utóbbiról — szerinte — a nagyhatalmaknak kell megállapodniuk, s a két német kormány csak kiegészítő egyezményt köthet. Az általános közlekedés azonban a két német állam ügye. Brandt végül megismételte: | arra számít, hogy ezen a télen megkezdődnek Bonn és Prága I tárgyalásai. (MTI) Husszein körútja Husszein jordániai uralkodó kedden Szaúd-Arábiába utazott, hogy megbeszéléseket folytasson Fejszal királlyal. Ezzel Husszein megkezdte diplomáciai körútját, amelynek során ellátogat Kairóba Londonba, Washingtonba, Párizsba. Tárgyalásait az NSZK fővárosában fejezi be. Törvényjavaslatot szándékozik terjeszteni az ország parlamentje elé Allende chilei köztársasági elnök a főként amerikai tulajdonban levő chilei rézbányák államosításáról. Bomba robbant kedden az Egyesült Államok Phnom Penh-i nagykövetségén. A robbanásnak egyetlen sebesültje volt, s megrongálódott az épület első emelete. A Kínai Népköztársaság kormányát — Kanada és Olaszország után — negyven- nyolcadik külföldi hatalomként az Etiópiái Császárság is elismerte. VI. Pál pápa a keddre virradó éjszaka Sidneyben — távol-keleti kőrútjának ötödik állomáshelyén ■ -"észt vett az ausztráliai, -'"saniai és új-zé- landi püspökök értekezletén. Bar sei és Schütz makacskodnak A nyugatnémet CDU—CSU parlamenti frakciója kedden befejezte provokatív jellegű kétnapos nyugat-berlini ülését. Rainer Barzel bejelentette, hogy 1971-ben is szándékoznak ülést tartani Nyugat- Berlinben. Barzel a CDU—CSU-frakció nyugat-berlini ülésén bejelentette, hogy jövő év januárjában szándékozik Lengyelországba utazni. Az ülésen elhangzott megjegyzésre, amely szerint a nyugati hatalmak messzemenően helyeslik a lengyel—nyugatnémet szerződést, Barzel kijelentette, hogy ezen nincs mit csodálkozni, mert végül is »egy német kormány túljutott egy bizonyos ponton, amelyet korábbi kormányok nem mertek átlépni.-« Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármester a városi szenátus keddi ülésén — a korábbiakhoz hasonlóan — ismét azt az álláspontot képviselte, hogy a Bundestagnak és a parlamenti szerveknek »joguk van- Nyugat-Ber- linben ül“se7ui. Testvérpártok világértekezlete T íz esztendeje Moszkvában nagyszabású világértekezletet tartottak a kommunista és munkáspártok. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, a kommunista mozgalom stratégiai problémáit, és rendkívül nagy jelentőségű elvi kérdésekben jutottak egyetértésre. Természetesen szó sincs arról, hogy a tíz évvel ezelőtti helyzetből levont következtetéseket »mindörökkön« és betű szerint a kommunista mozgalom fő stratégiai és taktikai vonalának tekintsük. A tíz éve megtartott tanácskozás felmérte a világfejlődés fő tendenciáit és távlatait, áttekintette a történelemformáló osztályerök helyzetét, kidolgozta a1 forradalmi harc stratégiai irányzatait, a három legfőbb forradalmi erő — a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály s a nemzeti felszabadító mozgalom — tennivalóinak látószögéből. Elemezte a kapitalizmus általános válsága harmadik szakaszának sajátosságait, s a proletár internacionalizmus, az egyenjogúság és az önállóság elveinek alkalmazásával rögzítette a testvérpártok kapcsolatainak normáit. Milyen főbb irányait, mely stratégiai vonalait dolgozták ki a forradalmi harcnak az osztályerők megoszlásának elemzése alapján tíz esztendővel ezelőtt a testvérpártok? 1. Az értekezlet állást foglalt a szocialista forradalom békés vagy nem békés útjának kérdésében. Ez a probléma már a marxizmus—leninizmus klasszikusait is foglalkoztatta, a nemzetközi porondon kialakult új erőviszonyok azonban múlhatatlanul szükségessé tették a kérdés új áttekintését. Pártjaink arra a következtetésre jutottak, hogy számos országban a nép többségének egyesítése alapján lehetőség nyílik az államhatalom viszonylag békés úton való megszerzés sére. Ez azonban korántsem jelenti, hogy a proletariátusnak ne kellene mindenkor felkészülnie a burzsoázia erőszakos ellenállására. 2. Állást foglalt az értekezlet a monopóliumok elleni harc egységfrontjának létrehozásában is. Megállapította, hogy a demokráciáért, a szocializmusért vívott harc alkotó része a széles körű osztályszövetség. Hiszen a szociáldemokrata pártokban differenciálódás megy végbe, s megvan a lehetősége annak, hogy különböző szinteken — a dolgozók üzemi érdekeiért vívott harctól egészen a kormányzásban való közös részvételig — akcióegység jöjjön létre a különböző munkáspártokhoz tartozó dolgozók között. 3. A nemzeti felszabadító mozgalom feladataira és fejlődésének perspektíváira az akkori fejlődés tényeiből levont számos következtetést azóta az élet igazolta. A moszkvai tanácskozás tíz esztendővel ezelőtt rámutatott arra, hogy az összes hazafias és demokratikus erők összefogása egy nemzeti demokratikus frontban nagy hozzájárulás lehet a fejlődő országokban a fejlődés nem tőkés útjának kimunkálásához. 4. A nemzetközi kommunista fórumok külön dokumentumot fogadnak el a békéért való küzdelemről, a termonukleáris világháború veszélyének elhárításáról. Az 1960-as értekezlet is elfogadott egy különleges felhívást, amely a népeket az egyetemes béke védelme érdekében a leghatározottabb akciókra mozgósítja. 5. Ehhez kapcsolódik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséről szóló tézisek kimunkálása a tíz esztendővel ezelőtti tanácskozáson. A testvérpártok által elfogadott közös dokumentum természetesen hangsúlyozza: az imperializmus agresszív természete mit sem változott, és ha csak az imperialisták akaratán múlna, »már belesodorták volna az emberiséget az új világháború szerencsétlenségeinek és borzalmainak örvényébe«. Egy ENSZ-határozat margójára Az ENSZ-közgyülés plenáris ülésén megbélyegezte az apartheid-politikát, a gyarmati elnyomást és a fajüldözést. Újra bebizonyosodott, hogy az a különös alakú üvegpalota ott a New York-i East River partján, a nemzetközi élet számos területén többé-kevesbé pontosan tükrözi világunk változása't. Nemcsak maga a tény jelzi, hogy mennyi minden történt e glóbuson az elmúlt esztendőkben, hanem számos, a2 eredményhez kapcsolódó hír is. Az egyik a szavazati arány. A világszervezet reprezentatív fóruma elsöprő többséggel — 71:10 arányban — döntött a legszebb emberi elvek jegyében fogant határozat mellett. Ez beszédesen bizonyítja azt, amibe néhány klasszikus gyarmattartó — vagy éppen neokolonialista — hatalom nem tud és nem akar belenyugodni: végleg és visz- szavonhatatlanul elmúltak azok az idők, amikor az ENSZ-ben a Washington vezette nyugati blokk mintegy gombnyomásra intézkedhetett egy-egy fontosabb szavazás sorsáról. A határozat másik érdekessége annak nemzetközi fogadtatása. Ez az az eset, amikor egy látszólagos negatívumról már a második pillanatban ^kitűnik, hogy valójában ör- ‘%vendetes jelenség. A látszólagos negatívum az, hogy a határozat híre sehol nem keltett szenzációt, és tulajdonképpen még különösebb visszhangot sem. flrvendetes viszont attól lesz ez a tény, hogy a nemzetközi közvélemény ma már természetesnek tartja: a világszervezeti tagállamok többsége elítéli az embertelenség, az intézményesített kegyetlenség minden formáját, és képes is ennek kollektív kimondására. A szocialista tábor ereje mellett a közvéleménynek ez az immár öt kontinensre kiterjedő alapállása a legfőbb biztosíték arra, hogy a gyarmati rendszer maradványai is eltűnjenek. Ma azonban még megvannak ezek a maradványok, és a határozat jórészt meg is nevezi a legfőbb felelősöket: elítéli Dél-Afrikát, Portugáliát, Rhodesiát, valamint azokat az államokat, »amelyek politikailag, gazdaságilag vagy katonailag támogatást nyújtanak a fajüldöző és gyarmati rendszereknek«. Bizonyos NflTQ-hafalmak számára a határozatnak ez a második része komoly morális vereség, és az utóbbi idők eseményeinek fényében nyugodtan megállapíthatjuk. hogy mindenekelőtt Nagy-Britannia konzervatív kormányának szól. Harold Wilson még »csak« passzivitásával segítette életre a rhodesiai Smith-rézsi- met, a dél-afrikai apartheidrezsim átvevőjét és ki terjesztőjét. Heath már aktív kapcsolatokkal kacérkodik. A közvélemény nem felejti el, hogy a tory kabinet első külpolitikai ténykedése a Pretó- riába irányuló fegyverszállí - tások felújítása volt. És Londonnak tudnia kell, mire, és kik ellen használja a fegyvereket az az állam, amelynek vezetőit a népek világszervezete most újra kiközösítette a nemzetek nagy családjából. Kiesinger a CDU—CSU nyugat-berlini ülésének színhelyén. (Telefotó: AP—MTI—KS) Hágai értekezlet A repiilippek eSSsni támadásokról A nemzetközi polgári repü- j a légi kalózkodás ügyében lésügyi szervezet (ICAO) kéz- | hozandó büntető szankciókról, deményezésére Hágában ked----------------------------------------------nnak a küzdelemnek, melyet a kommunista és munkáspártok a békéért, a haladásért, a szocializmusért folytatnak, az egyik legfontosabb kérdése a kommunisták egysége, amelyet csakis a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a különböző opportunista áramlatok elleni erélyes harcban lehet megszilárdítani. A kommunista világmozgalom egységének megszilárdítása ma is elsőrendű kérdés az egész forradalmi folyamat fejlődése szempontjából. Az 1960. évi értekezlet nagy szerepet töltött be abban, hogy a kommunista mozgalom az elmúlt évtized nehéz körülményei között is nemcsak régi vívmányait védte meg, hanem több vonalon új eredményeket is el tudott érni. Ez az utóbbi évtized legfőbb pozitívuma. den megnyílt a polgári repülőgépek elleni támadások kérdéseivel foglalkozó nemzetközi értekezlet. Az értekezlet — amelynek munkájában több mint hatvan ország, köztük a Szovjetunió küldöttsége vesz részt — megvitatja az ICAO jogi bizottsága által indítványozott egyezménytervezetet a polgári repülőgépek erőszakos eltérítésének megakadályozásáról és Banditatámadás Zágrábban Automata puskákkal, pisztolyokkal és késekkel felfegyverkezve húsz férfi kedden délután Dubravában, Zágráb külvárosában tüzet nyitott, és behatolt Ahmed Bajrics 45 éves lakos házába. A támadók a házban lövöldöztek, és ösz- szetörtek mindent, ami kezük ügyébe került. * - ’ s következtében 1 ily megsérült, között. „n Ahmed Bajrics és két fia. A támadóknak sikerült elmenekülniük. (MTI) Megkezdődött a MTO-tanácskozás Kedden délután Brüsszelben megkezdődött a NATO szokásos téli tanácskozássorozata. A minisztertanács nyitányaként délután tíz nyugat-európai ország hadügyminiszterei ültek össze. A keddi tanácskozás célja, hogy közös álláspontot próbáljanak meg kialakítani az Európában állomásozó 300 ezer főnyi amerikai csapatkontingens fenntartási költségeivel kapcsolatosan bizonyos ter- heknek átvállalásáról. Laird egyébként Brüsszelbe^ indulása Goodpaster tábornok, a NATO toparancsno előtt kijelen- ka megérkezik a tanácskozás színhelyére. tette, hogy az (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) Egyesült Államok 1972. július 1-ig feltét- kentést követelő megnyilvá- leniil változatlanul hagyja az I nulásai miatt aggódó európai amerikai katonák létszámát. I partnerek újabb egyéves hala- Ezzel a szenátus létszámcsök- i dékot kaptak. / Olasz válási törvény Saragat is aláírta Kedden hajnalban — elhúzódó vita után — az olasz kéoviselőház 319 szavazattal 286 ellenében megszavazta a válási törvényjavaslatot. Az elfogadott javaslat Saragat köztársasági elnök jóváhagyása után lép törvényerőre. A szavazás alatt a parlament előtt több százan gyűltek össze, és nagy üdvrivalgással üdvözölték a végeredményt. Az új törvény bizonyos feltételek mellett — például az egyik házastárs legalább 15 évi börtönbüntetése, orvosilag kimutatott beszámíthatatlan- sága vagy öt évi különélés stb. esetén — lehetővé teszi a házasság bírósági úton való felbontását. • * * Saragat olasz köztársasági elnök kedd este aláírta a parlament és a szenátus által jóváhagyott törvényt a válásról. A törvény akkor lép életbe, amikor az olasz hivatalos közlönyben (Gazetta Ufficiale) kihirdetik. Az AP szerint ez a jövő hétre várható. (MTI) SOMOGTI NÉPLAP Szerda, 1970. december 2,
