Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

t Sikeres vadászat titán, léi előtt a kálmáncsai erdőben A Kálmáncsa és Vidéke Va­dásztársaság tagjai december elején 16 szarvast, 60 őzet és 25 vaddisznót ejtettek eb A külföldi vadászok a szarvas- bőgés idején 60 000 forintot fizettek a társaságnak a ki­lövésekért, ezüst- és bronz­minősítésű szarvasagancsokat vihettek haza. Dr. Ottó Amb­ros bécsi ügyvéd az „ezüstér­mes” boldog tulajdonosa. (Ké­pünkön az osztrák vadász a lelőtt bikával látható.) Ezekben a hetekben a tár­saság legfőbb gondja, hogy a vadakat átsegítsék a téli ele- séghiányon. Nem kevesebb, mint 400 őz, 60 szarvas, 50 vaddisznó és 20 dámvad ta­nyázik területükön, amelyeket szeretnének a tél nehézségein átsegíteni. Készítik, javítják az etető­ket, amelyekből negyvenet az apróvadaknak, hatot a nagy­vadaknak állítottál?: fel. A vaddisznóknak hat eleségszóró helyet jelöltek ki. Megvásá­rolták már az erdőlakók téli eleségét is. 40 mázsa makk, 50 mázsa kukorica, 60 mázsa ocsú, 20 mázsa lucernaszéna csillapítja a közelgő télben a kálmáncsai erdők vadjainak éhségét. D. Z. Noteszlap Bohókás Mindössze egy fehér lap, rajta ennyi: »Szeretettel küldöm a most nyílt ibolyát kertemből. Ma­radok tisztelettel: Erdős Fe­renc, Memye.K És a fehér lapra ragasztó- lappal rögzítve egy zöld le­vél, rajta három szál sötét­lila ibolya. December kilencediké. Tegnap volt. Kinn sütött a nap, s a piros háztetők fölött a kék ég válláról emitt-amott lecsúszott a tejfehér fátyol­felhő. Bevallom, néhány per­cig mozdulatlanul álltam a szobámban, kezemben a bo­rítékkal, a fehér lappal, az ibolyával, s hol ezt, hol a veröfényes utcát néztem. Es hirtelen annyi minden eszembe jutott, hogy ki kel­lett mondanom félhangosan: Milyen szép! Mennyi szép! Szép, hogy a csillogó asz­faltra árnyékportrét fest a higanygőzlámpa ívelt oszlo­pa, hogy a szemközti ház ab­lakszemét egy ismeretlen kéz december szélesre tárja, s hogy öt kis­diák megáll, összedugja szo­rosan a fejéi, aztán hirtelen harsány nevetéssel szétreb­bennek. Szép, hogy a kék ég félé nyúlánkan ágaskodnak a tv-antennák, hogy a ké­ményből gomolygó füstnek ma más színe van, hogy a rohanó autók szélvédő üve­gén időnként sziporkát szór a fénykéve, s ahogy elhúznak az ablak előtt, szobám falára fénygolyókat dobnak. Fény, derű. Bohókás de­cember. December? Kezem­ben az ibolya. Erdős Ferenc írhatta volna: »Közlöm, hogy a szokatlan jó idő hatására kertemben kinyílt az ibolya.« Vagy azt: »Kérem, közöljék lapjukban azt a természeti érdekességet, hogy...« De a kezemben itt az ibo­lya. Bársonylila kedves vi­rág, egy fehér laphoz gondo­san odaerősítve. Tegnap még a kertben volt »Szeretettel küldöm...« Köszönjük! V. M. Kapospulai eredmények Szép eredményekre tekint­hetnek ebben az évben is vissza Kapospulán. Az Ezüst­kalász Termelőszövetkezet­ben ugyanis kilencszáz hold kukoricát törtek le az idei őszön. Erről Illés János elnök tájékoztatott bennünket. Negy­venöt mázsa csöveskukoricát kaptak holdanként a tagok. Száz asszony segített a mun­kában a gépeknek. Kétszáz­nyolcvan vagonra való ter­mett összesen. Ebből a gaz­dáknak száz vagonnyit osz­tottak ki. Az állattenyésztésben xs „re­kord” dőlt meg: 1400 sertést adtai? el ebben az évben. A háztáji állomány 230 darab­bal segített a megye ellátásá­ban. Jövőre már ötven hízó­marha szállítására szerződött a tsz. A közös segítségével ér­tékesített állatokért egyébként 2 200 000 forintot kaptak a kapospulai gazdák. A tsz öt­ven kocát és ötszáz süldőt helyezett ki; a közös állomá­nya pedig háromszorosára nőtt ebben az évben. Jövőre némileg módosul a vetésszerkezet. Negyven hold helyett száz holdon vetnek I burgonyát. A kertészetben pe­dig uborkát, zöldbabot, vörös­hagymát termesztenek majd. XXVI. évfolyam, 289. szám. Csütörtök, 1970. december 10. Számolják a napokat Az üzletekbe belopózott s fenyőillatú és karácsonyfadísz­től csillogó hangulat, ötórai csúcsforgalomra emlékeztei ő tömeg tolong a pultok előtt. A kép azonban többet mond a megszokott hétköznapokénál Az eladók a zsúfoltság ellené­re is mintha türelmesebbek lennének. Minden ember meg­szállottan vásárol, vagy csal? nézegeti, tervezi az ajándéko­kat. A karácsonyban a leg­szebb adni, bár kapni is öröm. — Még nem tudom, mit ve­szek anyunak. A hang gazdája egy maxi­kabátos kislány. — Vegyél zsebkendőt vagy harisnyát! — Nem. Tavaly is azt vet­tem, most inkább könyvet. Bemennek a könyvesboltba, így a beszélgetést nem tudom tovább követni. Járom az ut­cákat, a boltokat, s figyelem a körülöttem levő forgatagot. Anyja kezét fogja a kisfiú de apja felé fordulva meséli, hogy milyen vonatot látott a játékkiállításon. — Így ment — mutatja ke zével lelkesen. — Olyat aka­rok! Szemében az emlek hatásá­ra áhítat tükröződik. A szülők összenéznek: a kis vonat két napja már otthon van a szekrény legfelső polcán. Fejkendős néni tolltartót és játéknyomdát vesz az unokái­nak. — A gyerek már iskolás — büszkélkedik. — Aztán szé­pen csomagolja be, kedves! — kéri az eladótól. A férj egy kalaphalom előtt áll, és kritikus szemmel vizs­gálja a nagy karimájú, divatos darabokat. Végül megadóan a legdrágáb'bat fizeti ki. Ezalatt felesége az utca túlsó oldalán várja fél kiló fonallal, és azon töpreng, elkészül-e a pulóver karácsonyra. Mikor lesz ideje titokban kötni? Karonfogva indulnak tovább, gondosan titkolva a csomagok tartalmát. Az ékszerboltból fogy a gyű­rű, a nyaklánc, az illatszerboit- bólt a műhaj, — a pénztárcák­ból a pénz. Mindenki titkolózik, kíván­csiskodik, és számolja a na­pokat Sz. A. Egyre többen méhészkednek a megyében Kecske és a szarvas Elkészült a téli továbbképzés programja (Tudósitónktól.) 88 vagon mézet szállít az Or­szágos Méhészeti Szövetkezeti Vállalatnak Somogyból 1970- ben december végéig közel kétezer méhész, a fogyasztási szövetkezetekkel összefogva. A 43 ezer méhcsalád jó munkát végzett az idén. A somogyi mé­hészek hozzávetőlegesen 16,7 millió forintot kaptak az el­adott mézért. A somogyi méz kiváló minőségű, s ezért legna­gyobb részben exportra kerül. letve virágpor termelésről be­szélnek majd hallgatóiknak, Sok neves szakembert hív­tak meg a társulások is. Nagy­atádon például a méhészek jo­gi problémáiról dr. Marton Aladár főiskolai tanár, méhé­szeti igazságügyi szakértő tart előadást. Elfogadták a társulá­sok meghívásait a megye olyan szakemberei is, mint dr. Krax- ner István, Kruppai Márton, Palánki Péter és Jankovits Jó­zsef is. (A Polish Weekly karikatúrája.) A bizalomról Nem könnyű az önkiszolgá­llyen eredmények mellett érthetően nagy az érdeklődés a méhészkedés iránt. Örömmel hallottuk Kovács Jánostól, a méhész szakbizottság titkárá­tól, hogy egyre több a kezdő méhész, és szerencsére vannak köztük fiatalok is. A régi és új méhészek egyaránt szívesen hallgatnak szakelőadásokat a nagyobb tudás megszerzése ér­dekében. Az eddigi gyakorlat az, hogy a társulások tagjai e", családként ülnek az elő­adásokon, kérdéseket tesznek fel, vitáznak. A megyei szak- bizottság most szervezi a téli oktatásokat. Előreláthatólag 10 előadás lesz a megyében, s döntő többségét januárban és februárban tartják. Országos és megyei szinten elismeri szakemberek adják át tapasz­talataikat, tudásukat, öt elő­adás lesz a megyszékhelyen. Közöttük kiemelkedőnek ígér­kezik dr. Búza Lászlónak, a Budapesti Állategészségügyi Intézet munkatársának, Szőnyi Jánosnak, a Zalaapáti Méhész Szakiskola igazgatójának és Noé István megyei szakember­nek az előadása, akik a méh- egészségügyről, a lépesméz, il­lő boltok dolgozóinak a hely­zete. De mindjárt azt is tegytii? hozzá, hogy az itt vásárlóké sem. A közelmúltban közöl­tünk egy írást, amelyben egyik kaposvári olvasónk szóvá tette, hogy szarkának nevezték, s nem éppen udvarias formában szólították fel: tegyen eleget kívánságuknak, engedje magat megmotozni. Tagadhatatlan: akadnak szarkái?, olyan emberek, akik néhány forintért — gyakran fillérekért — kockáztatják be­csületüket. Erről vallanak az önkiszolgáló boltokban találha­tó jegyzőkönyvek is. A boltok dolgozói anyagilag is felelősek a gondjaikra bízott üzletekért, érthetően vigyáznak is, hogy a szarkák ne garáz dálkodhassanak. öl? is jól tud­ják: alkalom szüli a tolvajt, s az ilyen önkiszolgáló rendszerű áruházakban, élelmiszerüzle­tekben van is alkalom elegen­dő. Sorolhatnánk a példák tucat­jait a megtörtént esetekről, de elég, ha csupán n Sió Áruház­ból veszünk egyet. Itt értek tetten egy fiatal csurgói lányt aki tejeskannában akart — fi­zetés nélkül — elvinni egy több száz forintos ruhát. Ám a vásárlók többsége tisz­tességes szándékú, és éppen ezért sérti őket — mégpedig joggal —, ha azt látják, ta­pasztalják, hogy az eladók ár­gus szemekkel figyelik minden mozdulatukat, amíg csak el nem hagyják az üzletet. Igaza van annak a fiatalem­bernek is, akit az egyik kapos­vári üzletben azzal gyanúsítot­tak meg — feltűnően, mások füle hallatára —, hogy fizetés nélkül zsebre tett valamit. S amikor felháborodásának a pa­naszkönyvben kívánt nyomot hagyni, az volt a válasz: az üzletben nincs panaszkönyv!(?) Amikor zsebeit kipakolva látták, hogy abban semmit nem rejteget, utólag elnézést kértek ugyan, amiért meggya­núsították, mert nem ő, hanem egy másik vásárló lehetett a tettes. Ezt írásban is i'ögzítel- ték, de mert ezt nem találta elegendőnek, és másnap isttv' bement a boltba, azzal utas! tották el, hogy a boltvezet távolléte miatt nem tudnak vele foglalkozni. Az ilyen sértő esetek bizony nem erősítik a vásárló és a kereskedelem dolgozói között szükséges bizalmat. Pedig en­nek hiányában naponta több­ször is megismétlődhetnek a hasonló kellemetlenségek. Kölcsönös bizalomra van szükség. Arra, hogy az eladók bízzanak a vevőkben, abban, hogy nem mindegyik szarka. A vevők pedig higgyék el, hogy az önkiszolgáló boltok dolgo­zói feladatukat teljesítve őr­ködnek a sok százezer forint értékű áru — népvagyon — felett. Július hatodika Aforizmák mindenféléről Csak a bizonytalansá­gunk teljesen bizonyos. • • • A korsó addig jár a kútra, amíg műszakilag meg nem hibásodik. • • • Az ördögnek olykor an­gyali türelemmel kell ren­delkeznie, ha egy lelket magához akar édesgetni. • • • Addig kereste a borban az igazságot, amíg megta­lálta. • • • Mondd meg mit iszol, és én megmondom, meny­nyit keresel. • • • A legszörnyűségesebb halál egy alkoholista szá­mára a vízbefúlás. • • • Csak a tökfejű követel­heti, hogy ezt rábizonyít­sák. • • * Beszélni ezüst, haHgat- ni arany. Eszerint minden néma milliomos lenne. A szerelem olyan, mint egy detektívregény. Ha megnézed a végét, elvesz­ted az érdeklődésedet • • • A természetellenes po­zíció nemcsak a jogik elő­joga. * • • Ha megrázol egy fát, nézd meg, hogy nem áll-e valaki más is alatta. • * • A megnyergelt lő Is le­dobhat magáról. • • * Igazságtalanság lenne a visszhangnak szemére hányni, hogy nem eredeti. • • • Ha megsarkantyúzod a lovat, ne várd, hogy lé­pésben haladjon. • * $ A fejben levő szalmát is fel lehet tupírozni. * • • A darab megbukott, de a szerző néhány fokkal magasabbra emelkedett a karrier lépcsőjén. * • • A különbség a feleség és a titkárnő között az, hogy a feleség nem enged magának diktálni. Szigorú szabály Franciaországban a li- moges-i diákotthonban a következő szábályzatot függesztették ki: „Helyiségeinkben szigo­rúan tilos flörtölni”. Halál és dedikáció De Gaulle halála élénk forrongást idézett elő a kéziratkereskedők és gyűl­tök körében. Két napnal a tábornok halála után a Revue Militarie Fran- caise 1936-os évfolyamá­nak négy száma — De Gaulle dedikációjával — két és fél millió frankért cserélt gazdát. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! ' Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkes/tóses Kaposvár, Latinca Sándor u. Z. Teleton: 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogv megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 Felelős kiadó: Doniján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitoknéL Előfizetési dir egy hónapra 20 Ft. Index: 25 067. iteázuu a Somogy me&y£i Nyomda- ipán Vállalat kaposvári üzemeden Kaposvár, Latinca S. u„ 6. Felelős vezető; Mautner József Jelenet a Televízió ma 29.99 órakor kezdődő adásából. Sz. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom