Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

Vízrendezők a mezőgazdaságért Fenntartási munkák 200 kilométeren —- Üdülőkörzet Kaposvár mellett? Vörös diploma A közelmúltban tartotta meg közgyűlését a Kapós-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédel­mi Társulat. Ezen Szabó Lász­ló igazgató főmérnök számolt be a társulat idei tevékenysé­géről és a jövő évi tervekről. Most az irodában beszélgetünk. A falon térképek, az asztalon kimutatások, adatok. Nemrég értünk vissza terepjáró gépko­csival a töröcskei víztározó építkezésétől. Az iroda mele­gében a látottakat idézzük, és az egész évi munkát, hiszen o víztározó csak része a jókora egésznek. — Mi a feladata a Kapós- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnak? — Az alapszabályban rögzí­tetteknek és a tagok érdekei­nek megfelelően vízrendezési, talajjavítási és talajvédelmi munkákat tervezünk, s ezeknek a kivitelezését, lebonyolítását es műszaki ellenőrzését is el­végezzük. így segítjük a me­zőgazdasági termelést, a ter­mésbiztonság megteremtését és a termelési szint emelését. A vízrendezésnél is, mint oly sok más esetben, a műszaki, majd a pénzügyi lehetőségek szab­ják meg a kivitelezés sorrend­jét. — Hol és milyen vízrende­zést végeztek az idén?\ — A bárdi, a jutái, a hetest, a taszári és a szentimrei víz­folyáson már végeztünk a munkával, s elkezdtük, illető­leg elkezdjük a Tömörkei- és a Tékespatakon. Csaknem 20C kilométer hosszú vízfolyáson végeztünk fenntartási munká­kat. Társulatunk beruházása­ként — a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság kivitelezésé­ben — készül a töröcskei ár­vízi tározó. — Kint jártunk a helyszí nen, láttuk az építkezést Szép a környezet, s szinte önként kínálja magát ahhoz, hogy a természetet kedvelők fölkeressék. — Erre is gondoltunk, mert ez a tározó az árvízcsúcs-csök kentő szerepén túl üdülőkör­zet létesítésének az alapjául is szolgálhat Kaposvár közelében. — A töltésen járva elkép­zeltem a vízzel telt völgy­katlant, s arra gondoltam, hogy ez egyúttal jó vízszerző hely lehet öntözéshez. Igaz viszont,'hogy itt a környezet nem a legalkalmasabb az öntözésre. — Ügy van. A tározóknak nagy szerepe van az öntözés­ben, s a megvalósításra éppen a területi és vízrajzi adottsá­gok miatt sok helyen nyílna le­hetőség. A tározóknak több célja lehet: gazdaságosak is, és a költségek nagyon rövid idő alatt megtérülnek. Sajnos, az igények nem azt mutatják, hogy mindezt fölismerték vol­na. Egyre inkább előtérbe ke rül a talajvédelmi munka fon­tossága. Társulatunk területé­ből több tízezer holdnyi erősen, közepesen és gyengén erodált, felméréseink szerint évente 2 —3 mázsa búza termesztéséhez elegendő tápanyagot hord le holdanként az erózió. Az idén négy termelőszövetkezetnek készítettünk komplex agronó­miái kiviteli tervet, lebonyolí­tottunk talajvédelmi kiviteli munkákat, és műszaki ellenőr zést végeztünk. Az erózió által károsított területeken megin­dult a tervszerű talajvédelem. — Közeledik az év vége, s úgy gondolom, választ adhat a kérdésre: összességében mit végzett az idén a társu­lat? Az eddigi adatok szerin l semmi akadálya sincs az éves terv teljesítésének. Ez termelé­si értékben több mint nyolc és fél millió forintot tesz ki. Ok­tóber végén hét és negyed mil­liónál tartottunk. A vízrende­zés során végzett földkiterme­lés az említett időpontig meg­haladta a 155 ezer köbmétert, s egy munkásra 96 ezer forint termelési érték jut. Az idei év háromnegyedének a végére elértük azokat az eredmény- mutatókat, amelyeket tavaly csak az egész év végén mond­hattunk magunkénak. Ebben része van annak, hogy dolgozó­ink szocialista munkaverseny­ben, a X. pártkongresszus tisz­teletére tett vállalások szelle­mében dolgoznak, és a szüksé­ges műszaki, anyagi feltétele­ket is biztosítottuk a több és jobb munka elvégzéséhez. — Hogyan tovább a jö­vőben ? — Most készülnek a jövő évi tervek a kiviteli kapacitás és az egyéb feltételek biztosítása ra. Ez a terv az ideinél öt szá­zalékkal nagyobb feladatokat tartalmaz. Az 1971. évi mun­kák előkészítésével párhuza­mosan készül társulatunk, ne­gyedik ötéves terve is, amely évi bontásban jelöli meg ten­nivalóinkat. Távlati fejlesztési tervünkön ugyancsak dolgo­zunk, s várhatóan a jövő év első negyedében elkészülünk vele. Anyagi forrásaink vége­sek, de ezen belül — és az ér­dekeltek, az illetékesek segít­ségével — azon leszünk, hogy terveink tényékké váljanak — mondotta Szabó László igazga­tó főmérnök. \ Négy termelőszövetkezetben — a böhönyeiben, a csákányi­ban, a pusztakovácsiban és a somogyzsitfaiban — végzett vizsgálatot az elmúlt hetekben a Marcali Járás Népi Ellenőr­zési Bizottsága. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a tsz-ek eleget tesznek-c a társadalmi tulajdon védel­mét biztosító követelmények nek. Sajnos, a jelentés számos olyan, mulasztásból, felületes­ségből és gondatlanságból ere­dő hibát tárt fel, amelyek a rendeletek pontos betartásával megfelelő intézkedésekkel ezeknek következetes érvénye­sítésével megelőzhetők, illet­ve rövid úton megszüntethe­tek lettek volna. Nem találták kielégítőnek az ellenőrök a pénzeszközök biztonságos őrzé- s illetve az elszámoltatási határidő betartását, elsősorban a csákányi tsz-ben; Pusztako­vácsiban pedig a pénzellenőr­zés rendszertelenségét, továbbá az első félévi kintlevőségeit magas összegét kifogásolták. (Az elmaradt nyilvántartás AZ IV vala honnan alulról kanyarodik a magasba. A ki­induló pontban áll a mindig vándorló édes­apa, aki cseléd volt, a pálya csúcsán pedig Tolnai Sándor, aki a hat test­vér közül a leg magasabbra ju­tott kitartásá- 3ával, szorgal­mával, s hiva­tásos pártmun­kás lett. Az irodában páncélszek­rény, virágok, a falon Lenin portréja. Négy hónapja dolgo­zik a megyei púrtszékház negyedik eme­leti irodájában, mint a párt- és tömegszerve­zetek osztályá­nak munkatársa. Tizenegy éve‘ öltött el a mozgalomban, am; ebbe a beosztásba került. Csal tőmondatokban az előzmé­miatt ennek pontos összegéi nem is tudták megállapítani.) A készletek biztonságos ke­zelésében mindenütt nagy gon­dot jelent a megfelelő raktá­rak, tárolóhelyiségek hiánya. Ezt a helyzetet csak tovább "ontja, hogy a nyilvántartáso­dat is hiányosan vezetik. A sa­ját üzemben felhasznált kész­letek nyilvántartását a so- mogyzsitfai állattenyésztésben, továbbá a csákányi erőgépek­nél nem találták rendben. Kü­lönösen ez utóbbi ad lehetősé­get a visszaélésekre. Ugyan­csak a csákányi tsz-ben talál­tak az ellenőrök fogyatékossá­got. felületességet, sőt mulasz­tásokat is az állóeszközök nyil­vántartása körül, továbbá itt kényszerültek arra a megálla­pításra is, hogy az ellenőrzési bizottság a vizsgált időszak alatt — 1970. január 1. óta — nem végzett semmiféle ellen­őrzést. A Járási Népi Ellenőrzési 3izottság legutóbbi ülésén részletes javaslatot terjesztett a vizsgált tsz-ek elé a tapasz­talt rendellenességek, sza­bálytalanságok megszüntetésé­re. nyék: tizenhárom évvel ez­őtt érettségizett Csurgón, najd hazakerült Nemesdédre. a tanácsházára, gazdálkodási előadónak. Mindenki ismerte és szerette a faluban, azt is tudták, hogy DISZ-csúcstitkár volt a gimnáziumban. Sokat tett odahaza is a fiatalok ösz- >zefogásáért a KISZ-szervezet titkáraként. Munkájára fölfi­gyeltek Marcaliban, s bevitték a járási KISZ-bizottságra munkatársnak. Később ő lett a iárási KISZ-titkár, aztán öt évvel ezelőtt bekerült a járási pártbizottságra agitációs és propaganda-főelőadónak. Tolnai Sándor elgondolkozva szívja cigarettáját. A kezdetre emlékszik: — Nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy fiatal koromban ke­rültem felelős hivatásos politi­kusi beosztásba... — A többi testvér? — Mind fizikai dolgozók. Mariska néném Nemesdéden él, Annus néném szintén ott tsz-tag, Pista bátyám Vésén tsz-tag, Feri bátyám a Lábo- di Állami Gazdaságban dolgo­zik, Margit néném a Kutasi Állami Gazdaságban növény- termesztő. Én vagyok a legfia­talabb. köztem és Mariska né­ném között nyolc év van. A családból csak én tanulhattam tovább. A testvérek között mindig nagyon jó volt a vi­szony, jó tesvtéri közösségben éltünk. Sajnos, édesapám hu­szonöt éve, az édesanyám pe­dig öt évvel ezelőtt meghalt. Hosszú csend telepszik az irodára. Az asztalon fekvő ira­tokat, brosúrákat nézzük. — S mikor találkozik a hat testvér? — Hát, bizony ritkán.., Például a kisfiam névadóján mind ott voltak. A marcali évekre, majd a tanulásra terelődik a szó. — Négy és fél évig tanultam, öt hónapot K.ISZ-islcolán, egy évet Komszomol-iskolán, majd pedig a Politikai Főiskolán folytattam tanulmányaimat. Én rendkívül sokat köszönhe­tek a mozgalomnak, hiszen le­hetőséget adott a továbbtanu­lásra, s a főiskola nappali ta­gozatán szerezhettem meg a diplomát. — Nehéz volt? — Keményen megdolgoz­tunk minden jegyért. Amikor egy felnőtt beül az iskolapad­ba, diáknak érzi magát, a fe­lelőssége azonban jóval na­gyobb. Sokszor éjszakákon át tanultunk, hogy sikerüljön. Minden megyéből jött valaki, s így szinte országos tapaszta­latcsere volt a tantermekben, noha nem jártam be az orszá­got. Ezek a beszélgetések meg­győztek arról, hogy a vezető káderek politikai alapállása, tettrekészsége mindenhol egy­séges. Tolnai Sándor elsőnek vé­gezte el a somogyiak közül a Politikai Főiskolát, mégpedig nem akárhogyan. Mindenből jelese volt, a szakdolgozata pe- dik kitűnő lett. Tizenegy tár­savai együtt vörös diplomát vett át Nemes Dezső rektortól. Az ünnepségen ott volt a fele­sége is, aki a legnagyobb ál­dozatot hozta az édesanyjával együtt, hogy a férje elvégez­hesse a főiskolát. Ok ketten vesződtek helyette is az ötéves Attilával és a kétéves Sándor­ral. Tolnai Sándor új beosztásá­ban a pártélet kérdéseivel, a régi párttagok gondjaival, a kádermunkával foglalkozik, s ahogy ő mondja: most vált át a járási szemléletről a me­gyeire. Munkatársaitól minden támogatást megkap, hogy mi­nél gyorsabban beilleszkedjen az új közösségbe. — A FŐISKOLÁN tanulta­kat már most gyümölcsözte- tem: órákat tartok az egyéves pártiskolán. Igénylem ezt, hi­szen a gyakorlati munkának megvan az a veszélye, hogy az ember enged az elméleti igé­nyességből. Éppen ezért érde­mes fölfrissíteni az elsajátított anyagot. Nagyon megragadott, amit a rektorunk mondott az évzárón: megdolgoztunk a vö­rös diplomáért, az életben is legyünk hát vörösdiplomások. Szerintem nagyon igaza van: a diploma nem minden, a gya­korlatban kell bizonyítanunk, hogy nem hiába küldtek el bennünket négy évre a fővá­rosba. Lajos Géza Hernesz Ferenc A vagyonvédelem elsődleges Egy vizsgálat figyelmeztető tapasztalatai a marcali járásban (Tudósítónktól.) | Vöröskőy János 111 j 11 11 m t4 fekete macska visszatér 31. — Menekülnöm kellett. Ah­hoz, akitől a feladatokat kap­tam. Tudtam, hogy ez kocká­zatos, de nem volt más válasz­tásom. Jól dolgoztam, bíztam benne, hogy megmentenek. Még sok szolgálatot tehetek Vagy külföldre visznek, vagy itt bújtatnak el. Az utóbbit vá­lasztották. Egy ötvenhatban disszidált, s közben beszerve­zett vasutast küldtek haza. Kinti központunk tudomást szerzett Medgyes terveiről. A családi tragédia, a szolgálati vétség, a leváltás nagyon meg­viselte az idegeit. Nem látott kiutat. Külföldi rokonainál akart feledést keresni. Ez ka­póra jött nekünk. Egyik embe­rünk Szolnokra utazott. Kö­zölte az új állomáshelyére ké­szülődő Medgyessel: ha akar­ja: a leányával egvütt még a? éjjel túl lehet a határon. Idé­zett a leveleiből, átadta a kint élő rokonok üdvözletét. Med­gyes azonnal kapott egy TEFU- kocsit. Gyorsan összecsomagol­tak és elindultak — névleg — Bakonyfürtre. — De sohasem érkeztek meg. Beke halkan kijavította Ker­tész ezredest: — Megérkeztek, csakhogy a tükrös szekrényben. Holtan. A nő könnyedén odavetette: — Adnak egy cigarettát? Mohón rágyújtott, a füstöt tüdőre szívta, majd hosszan maga elé fújta. Hallgatott. Tompán koppant a következő kérdés. — Hogyan gyilkolták meg Medgyeséket? — Emberünk úgy beszélte meg a férfival, hogy Herend után a tizedik kilométerkőnél állítsa meg a kocsit. Jobb fe­lől ott áll egy tanya. Mondja azt a sofőrnek, hogy rosszul lett a lánya, görcsök kínozzák a lábát, azonnal ecetes boroga­tást kell rá rakni. A tanyán várakozik a megbízottunk, aki majd gépkocsival elviszi őkel a határnak egy olyan pontjára, ahol nyugodtan átsétálhatnak — Még manapság is akadnak olyanok, akik bedőlnek az ilyen mesének — jegyezte meg fejcsóválva Ébert százados. Á nő gúnyos mosollyal foly­tatta: — De hát a tanyáig sem ju­tottak. Amikor a teherkocsi hátulján lekászálódtak, két ütéssel végeztünk velük. A vas rögtön csontot tört. A holttes­teket földobtuk a kocsira, föl­szálltunk mi is. A vezetőfülké­be nyíló ablakon át szóltunk a sofőrnek, hogy jobban lettem, indulhatunk tovább. Gyorsan átöltöztünk, én felcsatoltam a járógépet, Medgyest és a lá­nyát pedig a szekrény aljában helyeztük el. Bakonyfürtön még hajnaltájt elástuk őket a vasútállomás kertjében. Figyelmesen elnyomta a ci­garettavéget. Beke őrnagy eny- nyit tett a nő szavaihoz: — S ezzel elkezdődött a nyu­galmas vakáció. A jól végzett nyolcadik általános után. Med­dig tartott a gondtalanság? — Egy hónapig. Augusztus közepén »apámat« Pestre ren­delték. Főnökei ismertették ve­le az új akció elgondolását. A terv arra épült, hogy én tizen­öt esztendős lány vagyok. Be kellett- tehát iratkoznom a gim­náziumba. Itt az volt a felada­tom, hogy megszervezzem: egy tavaszi hadgyakorlaton a kato­nák »tragikus véletlen« folytán semmisítsék meg az éppen ott kiránduló diákcsoportot. — De hiszen maga is közöt­tük lett volna! — kifelejti, hogy a MÁV- AUT-busz csak megközelíti a Vadgalamb turistaházat. A megállótól egy darabig gyalo­golni kell. Mi a barátnőmmel lemaradhattunk volna. A lá­bam, ugyebár... — A harminc gyerek pedig elpusztult volna! Az elhárító tisztek sok ke­gyetlenséggel találkoztak már hivatásuk teljesítése során, df a nő elvetemültsége még őkol is megdöbbentette. Hosszú másodpercek teltek el néma csendben, míg Kertész ezredes újra megszólalt. — Ismertesse a terv részle­teit! — Mivel a tanulmányi kirán­dulásokat az osztályfőnökök vezetik, először Sárkány ta~f nárnőt kellett kiismernem.*) Nem volt nehéz. Szimpla élet,*) egyetlen nagy szerelemmel.^ Azután házasság, más férfival. ^ Gyerek, kulimunka az iskolá- ‘ ban. A veszprémi orvos — a nagy szerelem — tudtán kívül az események egyik kulcsfigu­rája lett. Tudomására hoztuk, hogy Sárkány tanárnő még mindig szereti őt, szívesen ta­lálkozna vele. Ekkor megin­dult közöttük a titkos leve­lezés. De ez csupán az egyik, eléggé bizonytalan szál volt, amelyre még nem lehetett épí­teni. Fontosabbnak látszott az ügy katonai oldala. Itt várha­tóan jól ki lehetett használni diáklány mivoltomat. Amikor megtudtam, hogy az egyik osz­tálytársnőm a násfai tüzérlak­tanyával szemben lakik, nyom­ban hozzájuk költöztem. — Ekkor lépett a színre Ki­rály őrmester. — Vagyis inkább én léptem színre. Esténként a szobaablak­ban. Jobb szerettem volna, ha egy csinosabb fiúval akadok össze, de hát nem váltogathat­tam. Be kellett érnem vele. — Ment a levél a kedves ku­kucskálónak. — Látom, ezt tudják, kár lenne ismételni. Mire kíván­csiak? — Maga mire volt kíváncsi? — Mindenre, ami a lakta-' nyában történik. Sok katona azt hiszi, hogy bennünket csu-] pán az országos adatok meg e különleges haditechnikai kísér-] letek, az új fegyverek és fel-] szerelések érdekelnek. Kevés konzerv fogj Kaposváron (Folytatjuk.) A konzerv egyelőre még a jövő ételének számít, a kapos­vári tapasztalatok legalább is ezt mutatják:. A kínálat aránytalanul nagyobb — mind mennyiségben, mind válasz­tékban — a keresletnél. A Május 1. utcai csemege­boltban az összes eladott áru­nak körülbelül öt százaléka csak a konzerv, a félkész­vagy a készétel. Más boltok­ban az áruk arányától füg­gően a százalék változik, de az általános tapasztalatok mindenütt megegyeznek. A választék: nyolc-tízféle pör­költ, hét-nyolcféle vegyes készétel, ezeken kívül mindig kapható szinte az összes főze­lék. Ha a konzervek közé szá­mítjuk a vagdalthúsokat és májkrémeket, akkor a nyári időszakban némiképp növek­szik a fogyasztás, az emberek akkor a meleg miatt félnek felvágottat vásárolni. Az őszi és téli időszakban viszont a a zöldfőzelék fogyasztása nö­vekszik. Még ezekkel az in­gadozásokkal együtt is meg­lepően alacsony a konzervfo­gyasztás a városban. Azok, akik törzsvendégnek számítanak a konzervvásár- lásban, legtöbbször olajosha­lat vesznek vagy bébipürét. bár ebből nem mindig kielé­gítő a választék. Három alapvető okra vezet hető vissza a konzervek mel­lőzése. Az egyik ezek közül tulajdonképpen örvendetes • általában kapható friss hús (ha mégis akadozik az ellá­tás, szembetűnően megnő a konzervek fogyasztási ará­nya). Viszonylag jó az ellátás felvágottakból is. A másik okot egy vásárló így fogalmazta meg: — Én szeretem a töltöttká­posztát, s a pacalpörköltet és még sok más ételt, ha vi­szont a boltban veszem meg. a töltött káposztának nem töltött káposzta, hanem kon- zervíze van, és ez majdnem minden ételre vonatkozik. Ez a megállapítás nyilván túlzó, de valami igazság még­is van benne. A konzervek nagy részén érezni a tartósító anyag ízét. Ennek kiküszöbö­lése a konzervgyárak felada­ta. A harmadik ok az ár. Ismét egy vásárló háziasz- szony megállapítása. — Vegyük a legegyszerűbb ételt, a tökfőzeléket. Egy üveggel két személynek elég. és hétnyolcvanba kerül. Sze­zonban egynyolcvanért kapok egy kiló tököt, s az elég egy négytagú családnak. Nem éri meg készen venni. Akik mégis vásárolnak, azok a fiatal házasok, ahol az asszony is dolgozik, és munka után már nincs kedve főzni. Ahol mindketten keresnek, és esetleg csak egy gyerek van vagy egy sem, már jut pénz kész vacsorára. A konzervnek nagy előnye, hogy gyorsan fogyasztható, s nem igényel különösebb fő­zést Iharos! Ibolya B SOMOGYI NfiFlAP Csütörtök, 1970. december 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom