Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
Törzsgárdajelvény pedagógusokn ak Csökkenteni keli a nevelők túlterhelését A NAGYATÁD nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága a nagyatádi általános iskola nevelőnek élet- és munkakörülményeiről tárgyalt Az általános iskolában 50 tanár, illetve tanító oktatja az iskola 1100 tanulóját. Egy nevelő hetente átlagosan 30—31 órát tanít A tanítási órán kívül sok egyéb elfoglaltságuk is van: korrepetálás, dolgozók esti iskolája, népművelői munka, családlátogatások, ifjúsági szervezetben való tevékenység takarékossági mozgalom, vöröskeresztes munka. Az adminisztráció is rendszeresen rájuk hárul. De részt vállalnak a különböző akciókból is, mint például a hulladékgyűjtés, kul • turális bemutatók, iskolai műsorok, kirándulások szervezése stb. Az ülésen megállapították, hogy a pedagógusok munkája túlzsúfolt. A pedagógiai feladatok teljesítése ugyanakkor állandó továbbképzést igényel. A nevelők 80 Százaléka például nő, többségüknek családja van, tehát az iskolai munkál? után otthon a »háztartási műszak« vár rájuk. De nemcsak a pedagógusok túlterheltek, hanem a tanulók is. Ezeken a gondokon a Művelődésügyi Minisztériumnak kellene bizonyos reformokkal sürgősen segíteni. Az elmúlt években javultak az iskolában a tárgyi feltételek, a munkakörülmények Több minden azonban még fejlesztésre vár: újabb tantermekre, gyakorlati műhelyteremre, oktatógépekre, tornateremre volna szükség. A nagyatádi nevelők lakás- viszonyai általában jók, de öl nevelő — közülük három családos — lakásproblémája még megoldatlan. Elhangzott az értekezleten : az eddigieknél sokkal nagyobb megértéssel kell foglalkozni a nevelők problémáival. A különböző társadalmi szerveKhek pedig meg kell érteniük, hogy a pedagógusok elsődleges feladata az oktatónevelő munka. Természetesen — idejüktől, erejüktől függően — továbbra is kiveszik részüket a közéleti tevékenységből is. A BESZÁMOLÓ és a meghívott nevelők hozzászólásaiból a végrehajtó bizottság tagjai hű képet kaptak a nevelők munkájáról, problémáiról, gondjairól. A vb úgy határozott, hogy az öt évnél huzamosabb Ideig Nagyatádon tanító pedagógusoknak ötévenként törzsgárdajelvényt, díszoklevelet és kiemelt ' pénzjutalmat adományoz minden évben a pedagógusnapon. ü. S. „Áruátvétel miatt az árusítás szünetel“ Ez a felirat fogadja jóné- hányszor azt a vevőt, aki a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat kaposvári Ady Endre utcai vasboltjában akkor akar vásárolni, amikor befutnak — mint képünkön is láthatjuk — azok a teherkocsik, amelyek az ország minden részéből hoznak árut az egységnek. Ilyenkor bezárják az üzletet, s a bolt tizennyolc alkalmazottja cipeli, s kézikocsival húzza az utcától mintegy hetven méterre levő raktárakba a nehéz vasárut A vevő pedig bosszankodva fordul vissza a boltajtóból a felirat láttán. Azon a napon, amikor felvételünk készült, harminc- nyolc tonna árut kellett a kiskocsikon behúzni, aztán elrakni, rendezni a bolt dolgozóinak. S ez nem Ids erőfeszítést jelent December 7-én egész délután zárva kellett tartaniuk az üzletet. Nem mindig volt ez így. Néhány éve még az Achim András út felől egész a raktárajtóig tudott bejárni az árut hozó gépjármű. Amióta azonban megkezdték a Vasipari és Műszaki Ktsz üzemházának építését, beépítették a raktár bejáróját (Az Ady Endre utcai kapubejáró olyan szűk, hogy azon tehergépkocsi nem tud közlekedni.) Így aztán az Ady Endre utca felől rakodnak — igen nehéz munkával. A bolt dolgozóit nem lehet a kialakult helyzet és gyakorlat miatt elítélni. Nekik az új üzemház miatt adódó körülmény csak többletmunkát — és kiseb forgalmat — hoz. (Hiszen addig is árusíthatnának, amíg a rakodással töltik az idejüket) Közlekedési szempontból sem kívánatos, hogy az Ady Endre utca amúgy is nagy forgalma tovább romoljon. A Salgótarjánból, Zalaegerszegről, Győrből, Székesfehérvárról érkező kocsik pedig nyilván a nyitva tartási idő alatt is érkeznek, és órák hosszat nem lehet őket várakoztatni, hogy ezt a munkát zárás után végezzék a bolti eladók. Ipiflpp Van-e megoldás? Kell, hogy legyen! Ha másképp nem, az Ady Endre utca 7. szám felől kell utat biztosítani. Elképzelhető másféle intézkedés is. Aztán sokat jelentene már most egy modern emelő targonca is. A vas igen nehéz áru. Targoncával gyorsabban lehetne szállítani. Egy biztos: a vásárlók és a közlekedés érdekében intézkedni kell. S az intézkedés előtt az illetékesek hallgassák meg azokat a kereskedelmi dolgozókat, akik bár most nehéz rakodómunkási feladatokat is végeznek, emellett még hallgatniuk kell a vevők jogos kifakadúsait is. Eonai László NYOLC NAP CSEHSZLOVÁKIÁBAN Múzeum ötszáz méterre a föld alatt Prágától negyvenöt kilométernyire voltunk tanúi a mezőgazdasági üzem iparivá válásának. Az Agrártudományi Főiskola mintagazdaságában jártunk. A Rudai Állami Gazdaság területe ez. Meddőhányók között kanyarog az út, az érkező először azt hiszi: a mélykékre festett tucatnyi torony a bányának valamilyen kiegészítő része. Fehérek lesznek rajtuk a betűk: Harvester — »Takarmánytároló« — fordítja kapásból Greguss kollégám. Szakállas fiatalember, a telep inzsenére (mérnöke), vezet körbe bennünket. Lavickijnak hívják, s Gödöllőt emlegeti, az itteni gazdaságot hasonlítgatja össze vele. Háromfajta szarvasmarhát tartanak itt. Négy évvel ezelőtt épült a farm. A Manes- mann nyugatnémet cég építette, angol licenc alapján, tizenegy millió koronáért. A négyszáz szarvasmarhát mindössze nyolc dolgozó látja el, két műszakban. A teheneket téjhozam szerint csoportosították. Szabadon mozognak, csaknem az egész évben ridegen tartják ezeket az állatokat. A boxok padlóját gumimatrac bontja Fél évig zöldtakarmányt kapnak a szarvasmarhák. Az eleség a tornyokból emberi beavatkozás nélkül jut az állatokig. Csak a vezérlőasztalnál áll egy munkás, aki a különböző színű gombokat benyomva irányítja az etetést. Ha a hatvan-hetven centiméteres vályúk megtelnek, leáll a szállítószalag. Hidegben langyos víz enyhíti az állatok szomjúságát. Tejtermelő gazdaság ez. A tehenek egy fejőskor átlagban négy és lé! liter tejet adnak. A kézi erőt itt is kiküszöbölték. Emberi beavatkozás nélkül ömlik a tej az Alfa Laval svéd cég által gyártott hűtőtárolókba, amelyek egyenként tizennyolc vagon befogadóképességűek. Barátként búcsúzunk a fiata1 mérnöktől. Újra Prága. A nagy hírű Tesla gyár egy üzemegysége. Rádió- és televízióadókat gyártanak ebben a hatalmas épületcsoportban. Járjuk a termeket, laikusnak érthetetlen munkamozzanatokat figyelek. Hogy ne misztifikáljunk semmit, arról Jindrich Bradác tervezőmérnök és Milos Husnik, a tv-leadók gyártásvezetője gondoskodik. Szavaik nyomán kibontakozik az üzem arculata. 2300 ember dolgozik itt. Eleinte rádióvevők gyártásával foglalkoztak. A második világháború után tértek át az adógyártásra. Az elsők tesmészetesen kis teljesítményűek voltak, mindössze 30 kilowattosak. Ma már 1500 kilowattosat is gyártanak. A világon csak öt gyárban állítanak elő ilyen nagy teljesítményű készülékeket. A csehszlovák televízióadókat is ők gyártották. A nézők már két program között válogathatnak. Folyik a kísérleti színes adás is. A rendszeres színes műsort 1972 májusára tervezik. Gyártmányaik nagyobb része exportra megy. A Szovjetunió, Marokkó, Algéria, Egyiptom, Szíria, Mali és Guinea tartozik legjobb partnerei közé. Prágától 170 kilométernyire vagyunk. Békés kisváros. Já- chymov a neve. Mint a kisgyermek a bölcsőben, úgy nyugszik a hegyek karéjában fekvő völgyben. Kilencszáz éves bányászváros. Ezüstöt hoztak itt a felszínre, majd kobaltot Találtak más színesfémet is, Híressé a hánya azonban az urántól lett. Ma már múzeum, ötszáz méterre a főid alatt. Süllyed velünk a kas. és a levegőtlenség érzése lesz úrra rajtam. Hányás-sapkánkat szíj szorítja az állunkhoz, a kezünkben kis lámpa. Sziklafalak. Madame Curie itt tárta fel a rádiumot Az ötvenes években hatvanezer ember járta a százhúsz kilométer hosszúságú, kanyargó, zegzugos járatokat. Néhány csille, fejtőgép még tanú erre. Három aknát nyitottak. Félmillió kilogramm szmolinec fajta ércet küldtek a felszínre. Aztán elapadtak az erek. 1964- ben szűnt meg az üzemelés. Azóta csak a radioaktív vizet 1- •'zzák a felszínre. A 38 Celsius fokos víz beteg embereket gyógyít 750 ember keres itt írt reumájára, egyéb betegségére, egy-egy turnusban. Hatvan esztendeje Ismerik világszerte Jáchymov »csodavizét«. Keskeny vágatokban lépke dünk előre. Elgy-egy bemélyedést villannyal világítottak meg. Régi bányászeszközöket állítottak ki ezekben. Alig tudjuk elképzelni, hogyan dolgozhattak velük sok száz évvel ezelőtt. Újra a napfényen. Megkönnyebbülve vesszük le a sisakot és nagyot szippantunk a hegyi levegőből. Másfél órát töltöttünk lenn. Leskő László (Folytatjuk.) A Móra Ferenc Köny vkiadó újdonságai A gyermeki rajongásnak I nem testvére a mérlegelés. Ha szeret, teljes szívvel teszi, ha gyűlöl, azt is őszintén. Ilyen Vityaz városka gimnazistáinak szeretete és gyűlölete is. Alelc- szandr D. Tverszkoj regénye, a »Török induló« e gyermeki érzésvilágba kalauzolja el az olvasót, ám drámai időpontban, a háborút megelőző hónapokban és a németek bevonulását követő időben. A diákcsínyekbe belefeledkezett srácok egycsapásra szivükbe fogadják az új tanárt. Grandtot, aki a történelem titkait tárja fel előttük. A lányok beleszeretnek, a fiúknak imponál, de elkövetkezik a nagy pillanat, s a- bálványból áruló lesz, a németek embere. Ahogy a szeretetet teli marokkal mérték, úgy tesznek gyűlöletükkel is. Harcba szállnak a németek és az árulók ellen, s e küzdelemben érnek igazi emberré. A Soproni András fordította, megkapóan közvetlen hangú regényt Kass János illusztrálta. rr NE GYERE VISSZA! rr — Adj kölcsön húszast — szólalt meg Laci. — Nincs pénzem. — Megígérted, hogy adsz. — És mikor kapom vissza? — Becsületszavamra visz- szaadom, de most annyi pénzem sincs, hogy haza tudjak utazni! — Rendben van, de milyen biztosítékot kapok? — kérdezte kíváncsian Eszter. — A szavamat adom rá. — Sokra megyek vele. — Nem szólalok meg. — Az hülyeség! — Akkor csak ma este leszek néma. — És itt fogunk ülni és hallgatni? Ügy nem lesz nehéz. — Nem. Elmegyünk valahova, az emberek közé. — Jó! Akkor nyolctól kilencig nem szólalsz meg. Nem is köhögsz, nem is fütyülsz. — Rendben! Kezdem. — Hova menjünk? — kérdezte hirtelen a lány. — Föl a hegyre I — szólalt meg Ádám, a másik fiú. — Ne, akkor megint nyakig sáros leszek, és utálom ezt a nyavalyás csizmát tisztítani. — Talán a Romkert megfelel? — Igen, az pont jó lesz. Te, mit szólsz hozzá? — fordult Eszter a némaságra ítélt fiúhoz. A „néma" csak ült, és mosolygott. — Mehetünk a Romkert- be? Laci elővette a tollát és a noteszét, majd szép lassan leírta: — Nekem teljesen mindegy — olvasták. A „néma" bólintott. — Akkor minden rendben. Egy-kettő, indulás! A néma megint írt valamit. A lány felolvasta: — Kérem a pénzt! Odaadták neki a húsz forintot, aztán elindultak. Kevesen jártak az utcán. Sötét volt, és hideg. — Te vagy a néma levente! — szólalt meg nevetve Eszter. Laci kérdően tekint rá. — Nem tudod, hogy ki volt a néma levente? — kérdik tőle szinte egyszerre. ö tagadólag rázza a fejét. Egymás szavába vágva elmesélik neki a színdarab rövid történetét. Az egyik sarkon megállnak, és rágyújtanak. A néma mindenkinek tüzed ad, majd eldobja az üres gyu- fásdobozt. — Mit jelent németül a gyufa? — kérdi Adám. — Azt hiszem: Zünder. Laci tagadólag rázza a fejét, és az út menti fákra mutat. — Der Baum — mondja Eszter, de a néma ismét rázza a fejét A lány gondolkodik, majd örömmel kiáltja: — Das Holz! A fiú rábólintott, s mutatja a dobozt. — A gyufát nem az jelenti, hogy Holz? — kérdi kétkedőén a lány. Laci a tenyerébe rajzolja a betűket. — Ze, ü, en, dé — olvassa Eszter. — Zündholz — kiáltja hirtelen. Laci örömmel helyesel. Lassan sétálnak tovább. A néma kézmozdulatokkal magyaráz, a másik kettő pedig hangosan beszélget. Betérnek egy presszóba. Leadják a kabátokat. A ruhatáros sajnálattal tekint a némára, aki csak mutogat. Két sört és egy szörpöt rendeltek. Papírt., ceruzát vesznek elő, és „beszélgetnek". Laci ír, 6k meg válaszolnak. Alig pár perce ülnek ott, amikor megszólal a zene. Egy nő zongorázik, egy férfi dobol, és énekel. Ok nézik a táncolókat. Szeretnének táncolni, de mégis ülve maradnak. A papír lassan betelik. — Már csak egy negyed óra van vissza, és akkor megszólalhatsz. A néma tagadólag rázza a fejét. — Nem akarsz beszélni? A fiú nemet int. — Ne hülyéskedj! A fiú komoly marad. — Meddig akarsz hallgatni? — „Örökké" — olvassák a papírról. — Annak semmi értelme! Próbálják meggyőzni, de a ..néma" nem válaszol. A vállát vonogatja és mosolyog. És minden igyekezet hiábavalónak bizonyul. — Fizessünk, és menjünk innen! — kiált föl végre bosszúsan Eszter. Adám fizet. Vége a vidámságnak. A ruhatárnál Laci nyújtja át a számokat, és távozáskor egy fejbólintással köszön el. A ruhatáros egy szánalommal és sajnálattal teli, hangos viszontlátást kiált utána. Csendesen mennek az utcán. Teljesen céltalanul, és némán kószálnak a városban. Amikor végre lejár a kiszabott idő, újra próbálkoznak. — Kilenc óra! — Beszélj! — Ne hülyéskedj! — A játéknak is van határa! Minden hiába. Nem szólal meg. Csak mennek, mennek. Az egyik sarkon megállnak. Eszter és Adám azon tanakodnak, hogy merre tovább. Eszter végre legyint, és dühösen elindul, keresztül az úttesten. — Gyertek! — kiáltja. Hirtelen megtorpan, s indulna vissza, mert észreveszi, hogy a fiúk nincsenek mellette. — Ne gyere vissza! Élesen hangzik a szó: nem is felszólítás, hanem parancs. A lány nem fogja fel a kiáltás értelmét. De ösztönösen engedelmeskedik, és csodálkozik, hogy Laci ilyen váratlanul megszólalt. Mikor fellép az úttestről, akkor pillantja meg a járda mellett bekanyarodó autóbuszt. Aztán átszaladnak hozzá a fiúk. — Köszönöm! — suttogja Eszter. — Remélem, most már befejezted a hallgatást? — kérdi Lacitól Ádám. — Igen. De arra gondoltam, hogy mi lenne, ha már többé nem tudnék megszólalni. Most meg is ijedtem egy kicsit. Lassan mennek tovább. Eszter belekarol a fiúkba, akik már a régi módon vitatkoznak. — Az előbbi sarkon balra kellett volna fordulnunk. Van ott egy cukrászda. — Késő van már, haza kellene... — Ráérünk! Igaz, Eszter? — Igen, most már ráérünk. Vázsonyi Borbála A történelembe, a régmúltba nyúl vissza a másik újdonság szerzője, Karczag György is »Zúgó nyilak« című regényében. Műve hőséül történeti alakot, az Ákos nembélí Ákos fiát, Ernyőt választotta. Azt az- embert, aki a tatárjárás vad viharában is a törvényt, a rendet megtestesítő király mellett állt, s nem rabolt, harácsolt, mint a többi nemesúr. A regény tényleges események s képzelt történések jó elegyítése. Sokszínű kép arról a világról, ahol bűn és erény, hamisság és helytállás egyszerre volt jelen, olykor egy emberben is. A stílusában a régi nyelvet ici'ző művet Győry Miklós illusztrálta. Geometriai feladatok algebrai módszerekkel történő megoldása közismert eljárás, annál kevésbé ennek fordítottja: az algebrai feladatok eredményének geometriai eljárással való kiszámítása. Lukács ETnőné és Tarján Rezsőné »Rajzos matematika« című könyve az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályának tananyagából vett példákon mutatja be e tagadhatatlanul érdekes, szemléletes módszert. A szellemes példák, s a megoldásukat ábrázoló rajzok szórakoztató agytornaként sem lebecsülhetek, ám ennél nemesebb küldetést is ellátnak: kedvet csiálnak a »száraz« matematikához. Megmutatják, hogy az eredményhez sokféle út vezethet, de közülük néhány zsákutca is lehet. A játékos ismeretközlés Jó példája ez a könyv. (M) v SOMOGYI KÉPLAP Csütörtök, 1970. december 10. 5
