Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

a világpolitikában Berlinben és Brüsszelben Ritkán adatik meg az újság­olvasónak, hogy ennyire nap­ra egy időben tájékozódhassák a legfontosabb világpolitikai folyamatok különböző értéke­léséről. Pénteken reggel je­lentek meg az újságokban a Berlinben megtartott varsói csúcsértekezlet okmányai, dél­után pedig nyilvánosságra hoz­ták a NATO-tanácsülés záró­közleményét. Valóságos szem­besítés volt ez: hogyan foglal állást, milyen magatartást ta­núsít a két szemben álló világ- rendszer magvát alkotó két politikai-katonai szövetség. A berlini értekezlet hom­lokterében — ez már a tár­gyalt kérdések sorrendjéből s a közzétett dokumentumok ter­jedelméből is kitűnt — az eu­rópai helyzet elemzése állott. A Varsói Szerződés orszá­gai nagy felelősséget érez­nek a béke egyetemes ügye iránt, ezért határo­zataik érintették a legje­lentősebb válságterülete­ket. Elítélték az indokínai térség­ben folytatott amerikai agresz- sziót, és szolidaritásukat fejez­ték ki a hősiesen harcoló viet­nami, laoszi, kambodzsai nép­pel. Síkra szálltak a közel-ke­leti konfliktus politikai rende­zésének érdekében, amelynek alapfeltétele az izraeli csapa­tok kivonása — a Biztonsági Tanács határozatának megfele­lően — minden megszállt arab területről. A Guineát ért táma­dás kapcsán hangsúlyozták, hogy Afrika népei a felszaba­dulásért s a függetlenség bizto­sításáért vívott harcukban to­vábbra is számíthatnak a szo­cialista országok segítségére. A NATO miniszteri összejö­vetele ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozott külön okmá­nyokban, s általában szűkszavúan nyilatkozott. Jó oka volt rá, hiszen az atlanti partnerek egysége korántsem tökéletes. Washington legutóbbi eszkalá- ciós lépését, a VDK elleni bombázások felújítását Nyuga­ton is élénk bírálat érte. A portugál kolonializmus eseté­ben pedig valóságos »politikai tudathasadás« lett úrrá a NA- TO-n. Lisszabon tagja az At­lanti Szövetségnek, szövetsége­sei mégis óvakodnak a túlságo­san nyílt támogatástól, féltik saját afrikai érdekeiket. A széles horizonton való képletes körutazás után, tér­jünk vissza Európába! Jó húsz hónappal az emlékezetes buda­pesti felhívás után, Berlinben megállapíthatták, hogy földré­szünkön mind nagyobb mér­tékben tör utat az enyhülés, egészségesebbé vált a helyzet, őszintén szólva jólesik halla­ni, hogy a krízisek sokasága között IZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: Hétfő: Üjabb amerikai légitámadás a á VDK ellen. Provokatív CDU—CSU frak­cióülés Nyugat-Berlinben. Kedd: Heves harcok a kambodzsai főváros körül. A válási törvény elfogadása Olaszországban. Szerda: A Varsói Szerződés politikai tanácskozó .testületének ülése Berlinben. Csütörtök; , Per Burgosban 16 baszk ha­zafi ellen. Nyugatnémet diplomata elrab­lása Spanyolországban. A Jordániái király kairói tár­gyalásai. Péntek:. A NATO brüsszeli tanácsülé­sének zárókőzleménye. A Guinea-ellenes portugál ag­resszió bizonyító anyagai az ENSZ előtt. Szombat: Diplomáciai élénkség a Közel- Kelet ügyében. éppen Európában — e kü­lönösen fóntos térségben — javultak az állapotok. Ebben a Szocialista orszá­gok helyes politikájának, az erőviszonyok átalakulá­sának, mindannyiunk erő­feszítéseinek eredményét láthatjuk — ez megalapozott derűlátás­sal tölthet el valamennyiün­ket A tennivalók nagyobbik ré­sze azonban még előttünk áll Elegendő Szinte a címszavakat sorolni: hátravan az NSZK szerződéseinek ratifikálása; a Német Demokratikus Köztár­saság külkapcsolatainak álta­lános nemzetközi jogi rendezé se, beleértve a két német ál lám egyenjogú kapcsolatait, s felvételüket az ENSZ-be; an nak elismerése- Bonn részéről hogy a müncheni egyezmény eleve érvénytelen, s végül szin­te összegezésképpen egy tartós európai biztonsági rendszer megteremtése. A berlini értekezlet — teljes, konstruktív egységben — ismét ráirányította a.figyelmet ezek­re a célkitűzésekre. A terve­zett európai biztonsági konfe­renciával kapcsolatban pedig rámutatott, hogy annak felté­telei adottak, nincs és nem le­het ésszerű indítéka t további halogatásának. Valóban: lé­nyegében megegyeztek a rész­vevők körében, a napirendben, s valószínűnek tűnik a helsinki színhely is — miért ne kerülne megtartásra az értekezlet? A szocialista országok vé­leménye az, hogy az elő­készítési szakasz szétfe­szítette már a kétoldalú találkozók burkát. Szük­ség lenne a sokoldalú ta­lálkozókra. Helyeslik tehát azt a finn kez­deményezést, hogy Helsinkiben az Összes érdekeit országok nagykövetei kezdjenek előké­szítő, alapozó megbeszéléseket. A NATO elvben nem vetet­te el, tulajdonképpen nem vethette el a biztonsági konfe­renciára vonatkozó javaslato­kat. Következik viszont a »de<- kötőszók serege, a válaszoknak a legkülönbözőbb feltételekkel történő körülbástyázása. Amint az NSZK közismerten a nyu­gat-berlini tárgyalások mene­tétől kívánja függővé tenni a ratifikálást, a NATO-nak is ez a kiindulópontja. A nyugat-berlini eszmecse­réről egyébként a varsói csúcs okmánya is említést tesz: kife­jezi reményét, hogy sikerül kölcsönösen elfogadható egyez­ményt kötni. Csakhogy ezt so­rozatos zavarórepülések aka­dályozzák: a kereszténydemok­rata képviselők tüntető nyv- gat-berlini tanácskozása, az NSZK vezetőinek látogatásai. A kölcsönösen elfogadható egyezmény magába fog­lal la egy kompromisszum lehetőségeit, ám egy sar­kalatos kérdésben nem le­het helye alkunak. Nyugat-Berlln nem volt, és so­ha nem Is lesz része az NSZK- nak. Nyugat-Németországnak le kell mondania ezzel kapcso­latos terveiről. A bevezetőben említett »szembesítés« folytatódik. Nem is olyan sokára: ma, vasárnap érkezik Brandt Varsóba. Hol­nap hivatalosan Is tárgyal a lengyel vezetőkkel, akik ép­pen, hogy visszaérkeztek Ber­linből. Francia ifjú kom man isták kongresszusa Párizs Saint Denis nevű külvárosának sportcsarno­kában megkezdődött a francia kommunista ifjúsági mozga­tom országos kongresszusa, amelynek munkájában több mint 1390 küldött vesz részt. A kongresszuson Roland Fa- varo, a kommunista ifjúság' mozgalom országos tanácsának főtitkára tartott beszámolót. Nagy teret szentelt a francia ifjúkommunisták akcióinak a vietnami és az arab néppel va­ló szolidaritási kampányban Favaro a francia fiatalok együttérzéséről biztosította Spanyolország, Görögország és Portugália népét. röviden ' Flnnorszá India helyreállítja normális kapcsolatait Pakisztánnal, és felújítja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. Tegnap összecsaptak a nyu­gat-németországi Essenben a baloldali fiatalok az autókon felvonuló újnáci Nemzeti De­mokrata Párt tüntetőivel. Trinidad és Tobago — 17. országként — csatlakozott ah­hoz az egyezményhez, amely betiltja a nukleáris fegyvere­ket Latín-Amerikában. Charles Yost, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusa december végén benyújtja le­mondását — jelentik a nyugati hírügynökségek. Az ENSZ-közgyűlés különle­ges (politikai) bizottsága 46 szavazattal 19 ellenében elfo­gadta azt az afroázsiai orszá­gok által beterjesztett határo­zati javaslatot, amely elismeri a palesztinai nép önrendelke­zési jogát. A spanyol rendőrség nagy erővel folytatja Eugen Beihl felkutatását, aki elrablása óta tegnap először adott életjelt magáról. Behatoltak ismét a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság légiterébe az Egyesült Ál­lamok légierőinek repülőgépei, s tűz alá vették a koreai nép­hadsereg állásait. A koreai néphadsereg alakulatai teljes egészében felszámolták az amerikai szoldateszka provo­kációit A gulneal fővárosban lassan eltűnnek a portugál gyarmato­sítók agressziójának nyomai. A város utcáin azonban — főleg éjszaka — járőrök cirkálnak, ellenőrzik a gépkocsikat, s a gyanús személyek iratait Szrájkba lépett 36 ezer New York-i taxisofőr és garázsal­kalmazott. Bérköveteléseiket kívánják alátámasztani. nemzeti ünnepe F ennállásának 53. év­fordulóját ünnepli ma a Finn Köztársaság. Északi rokonnépünk' százéves cári elnyomó uralom után az októberi forradalom győzel­me, ft népek önrendelkezési jogáról szóló lenini el­vek érvényesülése következ­tében léphetett a nemzeti ön­állóság és állami független­ség útjára. Fejlődésének első évtize­deiben a fiatal köztársaság nehéz politikai küzdelmek színhelye volt. A hazafias, realista gondolkodású veze­tők kezdettől fogva felmér­ték, hogy az ország függet­lensége csak akkor lehet szi­lárd, ha békés kapcsolatokat épít ki valamennyi európai állammal, mindenekelőtt a szomszédos Szovjetunióval. Ezt a politikai irányzatot el­sőként Paasikivi, a nagy finn államférfi fogalmazta meg, s olyan kiváló vezetők támogatták, illetve folytat­ták, mint Kekkonen, az ország jelenlegi elnöke. A nemzetközi és a hazai reak­ció azonban a finn államiság első pillanatától más célokat követett, szovjetellenes poli­tikát szorgalmazott, és ve­szélyes bonyodalmakba so­dorta az országot. A második világháború után véglegesen győzött a Paasikivi—Kekkonen vonal. A finn belpolitikában ez a reakció visszaszorítását, a közélet demokratizálódását, a baloldali és más népi erők összefogását jelentette. Külpolitikában Finnország semlegessége az alap. 1948- ban létrejött a szovjet—finn barátsági szerződés. A finn nép immár több mint két év­tizedes gyakorlatból tapasz­talja a Szovjetunióval kiépí­tett szoros politikai és gazda­sági kapcsolatok előnyeit. A Szovjetunió hosszú lejáratú kölcsönökkel, nagy összegű rendelésekkel támogatja a finn gazdaságot, s egyes ipar­ágak — például a hajógyár­tás — szinte teliír, egészében szovjet rendelésekből tartják fenn magukat. Finnország következetés békepolitikájával jelentős nemzetközi elismerést és megbecsülést szerzett magá­nak. Helsinki az európai biz­tonsági konferencia házigaz­dájaként jelentkezett, s a finn diplomácia óriási aktivi­tást fejt ki a konferencia si­keres előkészítésére. A finn békepolitika külföldi elisme­rését dokumentálja, hogy je­lentős nemzetközi konferen­ciák, találkozók, tárgyalások színhelyéül választják Hél- sinkit. Így ' például már két ízben is a finn fővárosban hívták össze a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai konferenciát. szaki rokonaink Hern­ia zeti ünnepén örömmel és elégedettséggel ál­lapítjuk meg, hogy bizta­tóan fejlődnek a magyar- finn politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok. A két ország vezetőinek rendszeres és magas szintű találkozói, államközi egyezményeink és a közös munka sok más for­mája a biztosíték arra, hogy népeink hagyományosán jó kapcsolatai a Jövőben irtég gyümölcsözőbbek lesznek Az ünnep alkalmával kö­szöntjük a testvéri finn né­pet, és szívből kívánjuk, hogy még eredményesebben munkálkodjék hazája felvi­rágoztatásán, és Európa béké­jének, biztonságának meg­szilárdítása érdekében. Harcok Kambodi (Folytatás az 1. oldalról.) légierő által 1961 január óta elszenvedett veszteségekről. A hivatalos veszteséglistán a légierő 3239 harci repülőgépe és 4173 helikoptere szerepel. Az utóbbi napokban meg­élénkült a kambodzsai haza­fiak hazai tevékenysége. A szabadságharcosok különö­sen a főváros, valamint Kom- pong Cham és Skoun térsé­gében súlyos veszteségeket okoztak a bábrezsim csapatai­nak. Laird (balról) amerikai és Schmidt nyugatnémet hadügy­miniszter a brüsszeli tanácskozáson. (Képtávírón érk. — AP—MTI—KS) A Daily Mail tegnap első oldalon közölte bonni tudósí­tójának azt az értesülését, hogy Nagy-Britannia aláírt egy szerződést, amely szerint 25 millió fontért egy új típu­sú „halmazbombát’’ ad el a nyugatnémet légierőnek. Az új bomba sokkal hatékonyabb mint az eddigi közönséges lé­gibombák: első robbanása után több száz kisebb bom­bát szór szét — meglehetősen tágas térségben. A Bedford grófság egyik üzemében gyár­tott bomba hossza körülbelül Egy titokban aláírt szerződés szerint Anglia új bombái az NSZK légierőinek két és fél méter, súlya 300 ki­logramm, és a nyugatnémet légierő 660 Starfighter harci repülőgépének felszerelésé­hez fog tartozni. A lap tudósítója szerint a szerződést már szerdán alá- 'rták Bonnban, de igyekeznek titokban tartani, nehogy rontsák a Brandt-féle „Ost­politik” légkörét. Az ügylet — az értesülés szerint — ta­valy kezdődött, amikor Stein- hoff nyugatnémet tábornok Skóciában megtekintette a próba bombázásokat. Írországban fegyveres összeesküvés? Jack Lynch ír miniszterel­nök pénteken este közölte, hogy fegyveres összeesküvést lepleztek le. Ennek részt ve­vői külföldi diplomatákat, ve­zető ír politikusokat és más be­folyásos személyiségeket ké­szültek elrabolni, ezenkívül fegyveres bankrablásokat ter­veztek, és szükség esetén gyil­kosságoktól sem riadtak volna vissza. A bejelentést követően az ír rendőrség megkezdte az ír kormány tagjainak, politiku­soknak, külföldi diplomaták­nak a fokozott védelmét. Húsz évi szünet után helyreállítot­ták az internálótáborok intéz­ményét is, hogy a kormány minden birói döntés nélkül in­ternálhasson olyan személye­ket- akikről feltételezhető hogy tagjai valamilyen illegá­lis szervezetnek. A kormány rendkívüli in tézkedései nagy politikai vi­hart keltettek. Tomas Mac jiolla, a törvényen kívül he­lyezett ír köztársasági hadse reg (IRA) politikai szervénei egyik vezetője sietett kijelen teni: semmi bizonyíték nincs arra, hogy bárki is fegyveres összeesküvést szőtt volna. Sebesült kormánykatonát visznek hátra a tűz vonalból. (Telefotó: AP—MTI—KS) Nixon és az infláció Nixon amerikai elnök beje lentette, hogy kormánya újabb lépéseket tesz a stagnáló ame­rikai gazdaság »erőteljes és el­lenőrzött fellendítésére«. Egy­úttal felszólította a munkaadó­kat és munkavállalókat, hogy a bér és árvitáikban tanúsított mérséklettel járuljanak hozzá az infláció leküzdéséhez. Beszédében az elnök azt is hangoztatta, hogy a következő évben — a gazdasági növeke­dés meggyorsítása érdekében — deficites költségvetési poli­tikát kíván folytatni. — A péntek este nyilvános­ságra hozott 5,8 százalékos munkanélküliségi arány — folytatta Nixon — ugyanakkor arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államoknak magas írat kell fizetnie az áremelke­dések korlátozásáért. A jövő gazdasági politikája ezért a kö­vetkező célt tűzi ki: »A gaz­daságot olyan útra terelni, amely a lehető leggyorsabban biztosítja a teljes foglalkozta­tottság elérését, miközben si kereket érhetünk el az infláció ellen is«. Mint a TASZSZ jelentése rá­mutat : Nixon elnök beszéde el­árulta, hogy az Egyesült Álla­mok gazdasági problémái egyre komolyabb jelleget öltenek. Az infláció szűnni nem aka­ró növekedését Nixon a szak- szervezetek részéről megnyil­vánuló »mértéktelen« béreme­lési követelésekkel igyekezett megmagyarázni, és ezzel kap­csolatban nem is leplezte a szakszervezetek jogainak kor­látozására irányuló szándékait. Nixon beállításával ellentét­ben közismert tény, hogy az infláció rohamos növekedését nem a dolgozók »mértéktelen követelései« idézték elő, hanem a vietnami agresszióra fordított óriási kiadások. A nagy mono­póliumok kihasználják az al­kalmat és állandóan emelik az rakat (az áremel . -dísek évi átlaga 5—6 százalék). Ennek ellenére Nixon egy szót sem szólt az áremelkedé­sekért felelős monopóliumok hatalmának korlátozásiról. Az amerikai gazdasági szak­értők szerint á folyó pénzügyi évben majdnem 13 milliárd dollár költségvetési hiánnyal kell számolni. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. december ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom