Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-04 / 284. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) »emmibe veszi. Az amerikai kormány cinikusan megsértet­te azt a vállalt kötelezettségét, hogy teljesen és feltétel nélkül beszünteti a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság területé­nek bombázását és lövetésél, holott ennek a kötelezettség­nek a vállalása tette lehetővé a vietnami probléma rendezé­sével foglalkozó párizsi négyes tárgyalások megkezdését. A tüzetesebb vizsgálat bebizonyí­totta, hogy az Egyesült Álla­mok elnöke által a közelmúlt­ban nagy reklámmal meghir­detett, úgynevezett vietnami békés rendezési program csak az agresszió folytatásának és kibővítésének palástolására szolgál. A dél-vietnami rabló háború folytatása, a laoszi fegyveres intervenció kiterjesztése, Kam­bodzsa semlegességének lábbal tiprása és az ellene elkövetett agresszió, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni újabb barbár támadások — mind ugyanannak a folyamat­nak egy-egy láncszeme, egy bizonyos politikának szerves alkotórésze. E politika a nem­zeti felszabadító mozgalom el­nyomásának a -durva imperia­lista diktátumnak a politikája, amely fegyveres erőszakkal próbálja kikényszeríteni a né­pektől saját követeléseinek tel­jesítését. Nem véletlen, hogy az Egye­sült Államok egyidejűleg a Távol-Kelet térségében is élezi a feszültséget. Az Egyesült Államok ösztönzi Japánban azokat az erőket, amelyek fel akarják támasztani a japán militarizmust és annak ter­jeszkedő politikáját. Az ame­rikai katonai vezető körök és a szöuli bábjaik egyik provo­kációt a másik után szervezik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok növelte a Csang Kaj- sek-klikknek nyújtott katonai segélyét, haditámaszpontokat tart fenn Tajvan szigetén, amely a Kínai Népköztársaság része. Az Egyesült Államok is­mét megakadályozta, hogy visszaállítsák a Kínai Népköz- társaság törvényes jogait az ENSZ-ben. Egyes amerikai kö­rök talán azt hiszik, hogy mi­nél több országot vonnak be a nemzetközi he.lyzet élezésére irányuló veszélyes játékukba,' annál könyebben érhetik el imperialista céljaikat. Ámde ezen az úton az Egyesült Ál­lamokra csak újabb kudarcok, újabb bukások várnak. Közöljük annak a nyilat­kozatnak a szövegét, amelyet a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületé ülésének részvevői de­cember 2-án Berlinben fo­gadtak el: A Varsói Szerződés tagál­lamai politikai tanácskozó tes­tületének berlini ülésén kép­viselt országok, — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Román Szocialista Köz- rsaság és a Szovjetunió — megvizsgálták a közel-keleti helyzetet és ezzel kapcsolat­ban a következő nyilatkozatot fogadták el. A Közel-Keleten a helyzet a béke szempontjából tovább­ra is veszélyes. Az izraeli csa­patok több mint három esz­tendeje arab területeket tarta­nak megszállva. Izrael ural­kodó köreinek és a nemzetkö­zi reakció Izraelt támogató külső erőinek imperialista po­litikája egyre újabb akadályo­kat gördít a politikai rendezés útjába a Közel-Keleten. A térség nemzetközi jelentősegé­vel számolva nem lehet lebe­csülni az ezzel kapcsolatos ve­szélyek mélységét és méreteit. A közel-keleti ügyekben két ellentétes irányvonal nyilvá­nul meg. Az egyik a rendezés politikai eszközökkel történő elérésének következetes irány­vonala. Ez a rendezés minden közel-keleti nép, köztük az iz­raeli nép számára is garan­tálná a független, biztonságos Kudarcot vallottak az ame­rikai imperialisták kísérletei, hogy megtörjék a vietnami nép akaratát, megfélemlítsék és térdre kényszerítsék a viet­nami népet.' Az Egyesült Álla­mok politikája az egyik legsú­lyosabb kudarccal került szem­be. Minél inkább kiterjeszti az Egyesült Államok az interven­ciót, annál határozottabb visz- szautasításban részesül a hős vietnami nép részéről, amely a maga oldalán tudhatja a testvéri szocialista országok, a világ összes szabadságszerető erőinek támogatását. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak (DIFK) a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya ál­tal is támogatott konstrukciós javaslatai lehetőséget adtak és adnak ma is az Egyesült Álla­mok vezetőinek arra, hogy vé­get vessenek a - konfliktusnak, beszüntessék szégyenletes gyarmati kalandjukat, amelybe országukat belesodorták. A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok teljes és feltétel nélküli visszavonása meghatározott időn belül, egy ideiglenes koalíciós kormány megalakítása a DIFK és a VDK kormányának javaslatai alapján — ez a gyors vietnami politikai rendezés reális útja. A találkozó részvevői hatá­rozottan elítélik az Egyesült Államok agresszív cselekede­teit. Megerősítik, hogy szolidá­risak Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa népeivel, amelyek sza­badságukért, függetlenségü­kért, azért a csorbíthatatlan jogukért harcolnak, hogy fej­lődésük útjáról mindenfajta külföldi beavatkozás nélkül, nemzeti érdekeikkel és vá­gyaikkal összhangban maguk dönthessenek. A proletár in­ternacionalizmus elveinek szel­lemében cselekedve a béke és a haladás ügyét védelmezve a szocialista országok a jövőben is minden vonalon támogatást fognak nyújtani Indokína né­peinek a fegyveres imperialista intervenció visszaveréséhez, A szocialista országok a múltban is támogatták és a jö­vőben is támogatni fogják a Vietnami Demokratikus Köz- 1 társaság kormányának, a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormányának, a laoszi és kambodzsai haza­fias erőknek a mielőbbi poli­tikai rendezés érdekében kifej­tett erőfeszítéseit. A szocialista országok ren­díthetetlenül bíznak annak az igazságos ügynek a diadalá­nemzeti létet. Biztonságossá tenné a határokat, a népek saját létfontosságú szükség­letei kiegészítésére használ­hatnák fel erőiket, energiáju­kat, a természeti kincseket. De a Közel-Keleten mindad­dig nem lehet béke, amíg az izraeli csapatok nem vonulnak ki minden megszállt arab te­rületről. Enélkül lehetetlen elképzelni, hogy a közel-keleti népek jó szomszédokként él­jenek. Ennek az irányvonal­nak a hívei — az Egyesült Arab Köztársaság, más arab államok, az őket támogató szocialista és más békeszerető államok — síkra szállnak a Biztonsági Tanács által 1967. »ovember 22-én hozott és a közel-keleti béke helyreállítá­sának alapját képező határo­zat valamennyi pontjának tel­jesítéséért. Ragaszkodnak ah­hoz, hogy az egymással konfliktusban lévő felek a legközelebbi gyakorlati lépé­sekként teremtsenek egy­mással kapcsolatot, és folytas­sanak tárgyalásokat az ENSZ főtitkárának különmegbízott- ja. Jarring nagykövet közve­títésével. A másik irányvonal az arab államok elfoglalt területeinek minden eszközzel való meg­tartása és bekebelezése, a kö­zel-keleti feszültség fenntar­tása, a haladó arab rendsze­rek megdöntése és az arab nemzeti felszabadító mozga­lom aláásása. Izrael és felbujtói kitartóan szabotálják mindazt, ami az igazságos rendezéshez vezet­het. Megkísérlik saját impe­rialista követeléseiket ráerő­ban, amelyet Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei védelmez­nek, és felszólítják valameny- nyi ország kormányát, politi­kai és társadalmi szervezeteit, mindazokat, akik szívükön vi­selik a népek békéjének és szabadságának érdekeit, hogy fokozzák a harcoló indokínai népeknek nyújtott támogatá­sukat. A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: GUSTÁV HUSÁK, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, LUBO- MIR STROUGAL, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel Népköztársaság nevében: WLADYSLAW GO- MULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, JÖZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. A Német Demokratikus Köz­társaság nevében: WALTER ULBRICHT, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WIL­LI STOPH, a Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. A Román Szocialista Köz­társaság nevében: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, ILIÉ VERDET, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége nevében: L. I. BREZSNYEV, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, A. N. KOSZIGIN, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. szakolni e térség népeire, lé­nyegében kijelentvén, hogy vagy elfogadják ezeket a kö­veteléseket vagy pedig nem lesz béke. Ezt a politikát az ENSZ-közgyűlésének 25. ülés­szaka nemrég ismételten el­ítélte.-x nemzetközi — elsősorban az amerikai — imperializ­mus erőire hárul minden fele­lősség azért, hogy a közel-ke­leti térség továbbra is a fe­szültség egyik legveszélyesebb góca marad a világon. Izrael militarista uralkodó körei, amelyek hódító terveikkel, a »nagy Izrael-« kiépítésének programjával virtuskodnak, valójában az izraeli nép létér­dekeit veszélyeztetik. A tanácskozás kifejezi azt a meggyőződését, hogy az arab államok és népek továbbra is egységük és összeforrottságuk megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket fogják szem­beszegezni az imperialista or­szágoknak azon kísérleteivel, hogy az arab népeket elvá­lasszák egymástól és egymás ellen fordítsák. A tanácskozás részvevőinek meggyőződése, hogy miként a múltban, most is kudarcra vannak ítélve a nemzetközi reakciónak a ha­ladó arab rendszerek ellen irányuló mesterkedései. Ezzel kapcsolatban kifejezésre jut­tatják: mélységesen elégedet­tek az Egyesült Arab Közátr- saság vezetőinek azon nyilat­kozataival, hogy rendületlenül azt az irányvonalat szándé­koznak követni, amelyet az EAK Gamal Abdel Nasszer elnök életében követett; sík­ra szállnak a közel-keleti konfliktus politikai rendezé­séért, a nemzetközi imperia­lizmus ellen, a függetlensé­gért, a szabadságért és a ha­ladásért, a szocialista orszá­gokkal való barátságért, a békéért és a nemzetközi egyet­értésért. A tanácskozás részvevői megerősítik, hogy a jövőben is készek határozottan támo­gatni az arab népek — köz­tük a palesztinai arab nép — igazságos harcát a Közel-Ke­leten folytatott imperialista agresszív politikával szemben, a megszállt arab területek felszabadításáért, a szabadsá­gért és a társadalmi haladá­sért. A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke. Az alábbiakban közöljük a Varsói Szerződésben részt ve­vő országok politikai tanács­kozó testületének ülésén el­fogadott határozat szövegét a gyarmatosítók által a Gui­neái Köztársaság ellen elkö­vetett agresszióról­A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői, a Var­sói Szerződésben részt vevő országok politikai tanácskozó testületének berlini tanácsko­zásán a következő nyilatkoza­tot tették a gyarmatosítóknak a Guineái Köztársaság elleni agressziójával kapcsolatban. Az imperializmus újabb gaztettet követett el a szabad­ságszerető Afrika ellen. No­vember 22-én a portugál gyar­matosítók fegyveres agressziót hajtottak végre egy szuverén állam, az ENSZ egyik tagja, a Guineái Köztársaság ellen. A nemzetközi jog elemi normáit súlyosan sértő ka­land célja az, hogy megdönt- sék Guineában a haladó rend­szert, elzárják a guinea! nép elől az új élet építéséhez ve­zető utat, ismét nyakába rak­ják az idegen elnyomás jár­mát. Az imperialisták egyút­tal más független afrikai or­szágokra is igyekeztek csa­pást mérni. Még mindig nem hagytak fel azokkal a kísérle­tekkel, hogy olyan rendet hoz­zanak létre, amely lehetővé tenné számukra az egész né­peket kirabló és kizsákmá­nyoló új gyarmatosító politika folytatását. Az agresszorok számítása az volt, hogy feltartóztassák Guinea (Bissau), Angola, Mo- zambik, Dél-Afrika, Zimbabwe, Namíbia népeinek felszabadí­tó harcát. Ezek a népek ki akarnak törni a gyarmati és faji elnyomás szorításából, és maguk akarják meghatározni sorsukat. A portugál gyarma­tosítók, amikor fegyveres tá­madást hajtottak végre a Gui­neái Köztársaság ellen, az im­perialista erők mindazok ro­hamcsapataként, eszközeként cselekedtek, akik áz afrikai Csütörtökön tartották Pá­rizsban a Vietnammal foglal­kozó négyes értekezlet 93. ülé­sét. Xuan Thuy államminiszter, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének veze­tője, felszólalásában rámuta­tott: az Egyesült Államok té­ved, ha azt hiszi, hogy a VDK ellen irányuló katonai kalan­dor akciókkal elkerülheti »vietnamizálási« politikájának kudarcát Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány küldöttségének. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: GUSTÁV HUSÁK, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, LUBO- MIR STROUGAL, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengvel Népköztársaság nevében: WLADYSLAW GO- MULKA. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bízottad-’ gának első titkára, JÖZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, FOCK JENŐ. a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. A Német Demokratikus Köz­társaság nevében: WALTER ULBRICHT, a Német Szocia­kontinens gazdagságára áhí­toznak. Portugália sohasem mert volna ilyen gyalázatos lé­pést tenni az imperialista körök tudta és támogatása nélkül, amelyek felfegyverzik ezt az országot, irányítják politiká­ját, beleértve azokat a próbál­kozásait is, hogy leszámoljon a nemzeti felszabadító moz­galommal. A szuverén guineai államra támadó portugál zsol­dosok kezében a NATO fegy­verraktáraiból származó fegy­verek is voltak. Az imperialisták kalandja kudarcba fulladt. Guinea né­pe a baráti afrikai és szocia­lista országok, minden haladó és imperialistaellenes erő tá­mogatásával sikeresen veri vissza a fegyveres interven­ciót, megvédi jogát az önálló fejlődésre. A Guinea elleni imperialis­ta agresszió ismét megmutat­ja, hogy mennyire halasztha­tatlan a gyarmati és fajüldö­ző rendszerek teljes felszámo­lása. A gyarmati rendszer minden nép békéjét és biz­tonságát fenyegeti mindad­dig, ámíg az afrikai konti­nensen, akárcsak egy gyarma­tosító rendszer is megmarad, amíg ebből a térségből nem vonják ki a gyarmatosítók minden katonáját, nem szá­molják fel katonai támasz­pontjaikat, veszély fenyegeti az afrikai államok békés és szabad fejlődését. A gyarmatosítás és a faj­üldözés teljes felszámolása annál gyorsabban következik be, minél egységesebben és} határozottabban lépnek fel a független afrikai országok és népek egyebek között az Afri­kai Egység-szervezet kereté­ben, minél erősebb lesz a vi­lágméretű, antiimperialista mozgalom minden osztagánál? cselekvési egysége. A tanácskozás részvevői ha­tározottan elítélik a Guineai Köztársaság elleni agressziót és az imperialisták és újgyar­matosítók más bűntetteit. Megerősítik, hogy szolidárisak a guineai nép és valamennyi afrikai nép igazságos harcá­val, amelyet a szabadságért és a haladásért, annak az ENSZ-deklarációnak a meg­valósításáért folytatnak, amely kimondja, hogy függetlensé­vezetője, felszólalásában rész­letesen beszélt arról, hogy az Egyesült Államok és dél-viet­nami csatlósaik az újabb ag- ressziós lépések mellett tovább folytatják Dél-Vietnam »pa- cifikálását-«, hatalmas területe­ket égetnek fel és emberek ez­reit hurcolják el. Végezetül Binh asszony is­mételten kifejezésre juttatta kormánya készségét a vietna­mi kérdés békés úton történő rendezésére a VDK és a DIFK 1970 szeptemberében közzé tett javaslatai alapján. (MTI) lista Egységpárt Központ! BV- zottságának első titkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WIL­LI STOPH, a Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. A Román Szocialista Köz­társaság nevében: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, ILIÉ VERDET, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége nevében; L. I. BREZSNYEV, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának'főtitkára, A. N. KOSZIGIN, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. get kell biztosítani a gyarmati sorban lévő országoknak és népeknek. Afrika népei a fel- szabadulásukért vívott harc­ban, mint azelőtt, továbbra is számíthatnak a szocialista or­szágok segítségére. A Bolgár Népköztársaság nevében: TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: GUSTÁV HUSÁK, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára. LUBO- MIR STROUGAL, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Lengyel- Népköztársaság nevében: WLADYSLAW GO- MULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, JÓZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A Magyar Népköztársaság nevében: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkás­párt »Központi Bizottságának első titkára, FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. A Német Demokratikus Köz­társaság nevében: WALTER ULBRICHT, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára, a Né­met Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, WIL­LI STOPH, a Német Demok­ratikus Köztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. A Román Szocialista Köz­társaság nevében: NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, ILIÉ VERDET, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége nevében: L. I. BREZSNYEV. a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, A. N. KOSZIGIN, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. RÖVIDEN Elutazott Budapestről az MSZMP X. kongresszusán részt vett kubai delegáció, és a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának küldöttsége. Az U—2-es gépek kémrepü- léseit leállította ugyan az Egyesült Államok a Szuezi- csatörna térségében, de kém­holdjai segítségével folytatja a közel-keleti frontvonal megfi­gyeléseit — írta az A1 Ah- ram. Szabadon bocsátották elrab­lói James Cross angol diplo­matát — jelenti az AFP és az UPI­SOMOGYI Péntek, ion. NÉPLAr K A Közel-Kelet tarlós békéjének és biztonságának megteremtéséért Véget kell vetni az imperialista provokációknak Afrika független országai ellen A vietnami küldöttek vádolnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom