Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-03 / 283. szám
Az amerikaiak habarás bűntettei Nem eltévelyedés — átgondolt politika A kongresszus a magyar külpolitikáról Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti Washingtonból: A washingtoni Dupont Plaza Hotel különtermében megkezdődött az Egyesült Államok Vietnamban elkövetett háborús bűntetteinek feltárására rendezett háromnapos nyilvános tárgyalás. A Vietnamból hazatért tisztek és közlegények sajtóértekezleten jelentették be: azt kívánják bizonyítani, hogy “-a vietnami atrocitásokért a felelősség a hadviselési politikát meghatározó tábornokokat terheli-“, továbbá, hogy »My Lai nem eltévelyedés, hanem egy átgonTöbb ezres tömeg tüntetett San Franciscóban a vietnami háború és a városban tartózkodó Nguyen Cao Ky, a délvietnami bábkormány alelnö- ke ellen. A rendőrség brutálisan rátámadt a tüntetőkre. A durva beavatkozás következtében többen megsebesültek, 34 szedőit, bűnös politika része volt-“. Kedden 11 amerikai katona tett tanúvallomást, közöttük Thomas Allison vezérezredesnek, a dél-európai szövetséges csapatok volt parancsnokának fia, aki a dél-vietnami polgári lakosság megkínzásának embertelen módszereit tárta feL Larry Rottmann (jelenleg bostoni egyetemi hallgató), aki annak idején a 25. gyalogos hadosztály információs tisztje volt, elmondta, hogy az amerikai katonák prémiumot kaptak a legyilkolt vietnamiak után, mélyt a rendőrség őrizetbe vett. A hírügynökségek megjegyzik, hogy San Franciscóban még soha olyan erős rendőri készültséget nem rendeltek el, mint most, Ky látogatásakor, holott a város fogadott mar néhány neves külföldi politikust. (MTI) Aki a legtöbb vietnamit ölte meg, az jutalmul elutazhatott Hongkongba, Ausztráliába vagy Honoluluba. — Azt is láttam — jelentette ki —, amikor a katonák ösz- szeverekedtek azon, hogy ki ölt meg többet. ö maga hallotta, amikor Westmoreland tábornok, a Vietnamban bevetett amerika' csapatok volt főparancsnoka kijelentette: "A pacifikálási porg- ra innak vége. Ezentúl több holttestet akarok.-“ A washingtoni tárgyalás első napján elhangzottakra reagálva Jerry Friedheim, a hadügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a Pentagon kivizsgálja a veteránok állításait. Franz Josef Strauss, a CSU elnöke szerdán — előzetes bejelentés nélkül — az Egyesült Államokba utazott. Utazásának céljáról sem ő, sem pártjának szóvivője nem nyilatkozott. Csupán annyit közöltek, hogy »magánlátogatásról« van szó. Bonni politikai megfigyelők Az MSZMP X. kongresszusa nemcsak arra nyújtott új, alkotó útmutatást, hogy a magyar nép miképpen munkálkodjék magasabb szinten a szocializmus teljes felépítésén, hanem ’mélyrehatóan elemezte a nemzetközi helyzetet, hazánk külpolitikáját is. Az MSZMP politikájának szerves alkotóeleme, hogy biztosítsa népünknek a szocialista építés nemzetközi feltételeit, és becsülettel kivegye részét a haladásért világméretekben folyó küzdelemből. ' • Ennek az . internacionalista alkotó munkának jellemzője, hogy a párt nemzetközi tevékenysége és a magyar kormány külpolitikája szoros egységbe fonódik. Ezt az egységet méltatta Brezsnyev, az SZKP főtitkára, amikor arról beszélt, hogy az SZKP »igen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikáját és az MSZMP igazi internacionalista tevékenységét«. Ennek az egységes politikának kibontakoztatására az adott és ad elvi lehetőséget, hogy az MSZMP internacionalista politikája — mint Kádár János kifejtette a Központi Bizottság beszámolójában — a Szovjetunióhoz való viszonyt az internacionalizmus fokmérőjének tekinti. »A Szovjetunióhoz való viszonyunk — mondotta — nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel.*' Szövetség a világ haladó erőivel Ennek megfelelően az alapvető nemzeti kérdésekben elfoglalt magyar állásfoglalást Egyesült Államokban. Aminthogy nem véletlen: Strauss lapja, a Bayern Kurier éppen az elutazás napján közölt cikket arról, hogy az »NSZK-nak hamarosan új kormányra lesz szüksége«. Hasonló értelemben nyilatkozott Strauss a Quick című mindig teljes egyértelműen meghatározza, hogy szocialista ország, a Szovjetunió szövetségese, a Varsói Szerződés tagországa vagyunk. A kongresz- szus határozatának a magyar külpolitika fő irányaival foglalkozó fejezete ennek megfelelően kifejti: »Ezután is következetesen feleszteni kell országunk szövetségét a Szovjetunióval, a világ haladó erőinek fő támaszával; e szövetség volt és marad a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájának rendíthetetlen pillére.*' Alig néhány nappal, a kongresszus befejezése után ezt az egvséget demonstrálja a Var-‘ sói Szerződés tagországai vezetőinek Berlinben közös megállapodás alapján összehívott találkozója. Magyarország Európa közepén fekszik, s ennek megfelelően különleges szerepet kapott a kongresszusi beszámolóban az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséért vívott küzdelem. Nemzetközi aktivitás A Varsói Szerződés tagországai által kiadott felhívás — amely a szocialista országok külpolitikájának egyik fő célkitűzésének szabta meg az európai biztonsági értekezlet ösz- szehívását — összefonódott fővárosunk nevével. A budapesti felhívás szívós diplomáciai harc kezdetét jelentette. A magyar álláspont — Kádár János szavai szerint — az, hogy »mi már a közeljövőben össze- hívhatónak tartjuk ezt az értekezletet és kormányunk kész mindent megtenni a maga részéről ennek létrejötte és sikere érdekében/« Az európai biztonságért folytatott küzdelem elválaszthatatlan a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott internacionalista együttműködés további megszilárdításától. A kongresszus határozata is félreérthetetlenül leszögezi: »Folytatni kell a küzdelmet az NDK teljes jogú nemzetközi elismeréséért.*' A magyar külpolitika — ép- I pen, mert szorosan összefonódik a testvéri szocialista országok nemzetközi aktivitásával — magától értetődően nem »zárkózik be« az európai földrész határai közé. Fontos törekvése hogy fejlessze kapcsolatait Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független országaival, támogassa az imperializmus és neokolonializmus ellen harcoló népek küzdelmét. E küzdelem legelső harci vonalában áll ■ma a vietnami nép. A Központi Bizottság beszámolója határozott szavakkal fogalmazta meg népünk szolidaritását Vietnam hősi népével, s ;azt a szilárd álláspontját, hogy az igazságos indokínai béke érdekében az amerikai kormánynak ki kell vonnia intervenciós csapatait és csatlósait Vietnamból, Laoszból és Kambodzsából. 'Hasonló határozottsággal tárgyalta a beszámoló a közel- kelet} eseményeket is. Kiemelte: a magyar külpolitika támogatja a Biztonsági Tanacs 1967-es határozatát, s a politikai rendezést tartja szükségesnek és törvényesnek. »A közel- keleti helyzet normalizálása csak akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az ösz- szes megszállt arab területről és megállapodás születik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi épségét és függetlenségét.« A béke és a irz’onság erősítéséért Mind a beszámoló, mind a vitában elhangzott külpolitikai állásfoglalások, mind pedig a határozat félreérthetetlenül mutatják: a X. pártkongresz- szus nagy felelősséggel és realitással munkálta ki a magyar külpolitika irányvonalát és feladatait. A világfolyamatok objektív törvényszerűsége, hogy a szocialista világrendszer a Ír' adás, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek tárna - szává, az imperialista világ pedig a reakció, az elnyomatás, az ellenforradalmi erők támaszává és központjává lett — szögezte le a kongresszus határozata. E. megállapításból következik, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikája a jövőben is eddigi fő vonalait követi: a béke és biztonság erősítésének eszköze volt és marad pártunk és kormányunk kezében. A téli tanácskozás Brüsszelben I. E. Ceaitsescii az Ötéves tervekről Tüntetés Ky ellen Miért utazott Strauss az Egyesült Államokba? Ai Atlanti Szövetség tagjai számára bizonyos értelemben nem négy. hanem csak két évszak ^létezik: minden esztendőben tavasszal és télen ül össze a szervezet minisztereinek tanácskozása. A brüsszeli NATO-főhadiszál- láson most megkezdett konferencia formailag a szokásos téli tanácskozás, tartalmilag azonban . fontosabbnak ígérkezik az eddigi rutinülések legtöbbjénél. Ennek az előrejelzésnek az alapja bizonyos körülmények és a legfontosabb napirendi témák ismerete. Az értekezlet első napján a tizenöt tagállam tizennégy hadügyminisztere ült össze. A hadügyminiszterek két fontos témát vitattak meg. Az egyik az, hogyan és milyen összeggel járuljanak hozzá az európai tagországok a kontinensünkön állomásozó amerikai csapatok fenntartásához. A TASZSZ ezzel kapcsolatos kommentárjában rámutat: az amerikai csapatok állomásoztatása az európai feszültség egyik legfőbb forrása. S a Nixon-kabinetre komoly hazai és külföldi nyomás nehezedik, hogy csökkentse Európában tartózkodó csapatainak számát. A Fehér Ház ezt a lehetőséget már korábban egyértelműen elvetette, de a döntés kongresszusi bírálóinak vitorlájából úgy akarja kifogni a szelet, hogy az anyagi terhek egy részét — jó részét — megpróbálja áthárítani a nyugat-európai partnerekre. Ezeknek a partnereknek a hadügyminiszterei már a tanácskozás hivatalos megnyitása előtt külön megbeszélést tartottak Brüsszelben, amelyen ismét kikristályosodott két korábban is ismert álláspont. Az egyiket Anglia képviseli, és az a lényege, hogy a tagállamok külön-külön — mindenekelőtt saját haderejük növelésével — járuljanak hozzá az amerikai terhek csökkentéséhez. Ez a kom- cepció kétségtelenül összefügg a toryknak azzal a döntésével. hogy Londonnak meg kell kísérelnie átvenni a nyugat-európai vezetést. A másik álláspont — ezt elsősorban Bonn képviseli — amellett száll síkra, hogy a tagállamok közösen járulja» nak hozzá a költségekhez, többek között úgy, hogy öt esztendő alatt 420 millió dollárt adjanak a »NATO-infra- struktúra megjavítására«. A jelek szerint a brit oroszlán haragos morgása ellenére ez a koncepció diadalmaskodott. Csütörtökön és pénteken ülnek össze a külügyminiszterek. Az ő tanácskozásukat azért kíséri különös érdeklődéssel a nemzetközi közvélemény, mert végre világos választ vár a szocialista országoknak az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos javaslatára. A brüsszeli döntések alaposan befolyásolhatják a kelet-nyugati párbeszéd jövőjét. A téli tanácskozás közelebb’ hozhatja a világot a tavaszhoz, de a fagyhullámhoz is. azonban nem kételkednek abban1, hogy a CSU-elnök a Brandt-kormány keleti politikája ellen akar agitálni az lapnak is. Sőt, hangsúlyozta, hogy a lengyel—nyugatnémet szerződést egy »fonák politika« eredményének tartja. Konzulrablás Spanyolországban Ismeretlen személyek elrabolták Eugen Beihlt, Nyugat- Németország San Sebastian-i főkonzulját. A hírt szerdán reggel a bonni külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján megerősítette. Egy francia földön működő baszk szervezet szerdán délben bejelentette: üzenetet kapott spanyolországi testvérszervezetétől, az ETÁ-tól, hogy Beihl nyugatnémet főkonzul az ő kezükben van. Az üzenet szerint a főkonzul élete annak a 16 baszk nacionalistának a sorsától függ, akiket a spanyolországi Burgosban állítanak bíróság elé. MADRID—BONN Délben összeült a spanyol kormány szűkebb kabinetülése, hogy megvitassa San Sebastian-i nyugatnémet főkonzul elrablása következtében előállott helyzetet. Scheel nyugatnémet külügyminiszter szerdán reggel a még Bonnban tartózkodó Gregorio Lopez Bravo spanyol külügymiA spanyolországi San Sebas- tianban a baszk szeparatista mozgalom tagjai által elrabolt Eugene Beihl Schaefer nyugatnémet konzul. (Telefotó: AP—MTI—KS) niszterrel tárgyalt az ember- rablási ügyről. A főként baszkok által lakott Guipuzcoa tartományban ahol San Sebastian van, gyakorlatilag bevezették a rendkívüli állapotok Bukarestben közétették annak az előadói beszédnek a szövegét, amelyet Nicolae Ceau- sescu, az RKP főtitkára november 25-én a párt végrehajtó bizottsága és a kormány ülésén mondott. Ceausescu kijelentette, hogy a mostani ötéves tervet sikerrel teljesítik. Előzetes adatok szerint az ipari termelés az előirányzott 10,6—11,6 százalékkal szemben átlag évi 11,7 százalékkal növekedett a most véget érő ötéves tervben. A ipar részesedése a nemzeti jövedelemből 60 ’ százalékos (1965-ben 49 százalékos volt). Az utóbbi öt évben 1500 kapacitást és ipari objektumot helyeztek üzembe, s mintegy 330 ezer lakást építettek. A X. pártkongresszus által a következő ötéves tervre előírt előirányzatokat az év nyarán megvizsgálták, és számos módosítást és javítást eszközöltek. A következő ötéves terv egyik legfontosabb jellemzője a gazdaság magas növekedési ütemének további biztosítása. (MTI) RÖVIDEN Megvitatta és elfogadta a lengyel minisztertanács az ország 1971. évi népgazdaságfejlesztési és költségvetési tervezetét. Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere a svéd hadügyminiszter meghí-, vására szerdán hivatalos látogatásra Stockholmba érkezett. A Phillips Petroleum amerikai olajtársaság bejelentette, hogy az Északi-tenger norvég szakaszán jelentős olajlelőhelyet fedezett fel. őrizetbe vettek Zágrábban két fiatalembert, akik november 23-án a jugoszláv nemzeti ünnep előestéjén az úgynevezett »horvát forradalmi ifjúság« nevű usztasabarát szervezet által készített, a jugoszláv társadalmi rendszert támadó röpcédulákat szórtak szét a horvát főváros központjában. KANADA Biztonsági intézkedések a rendkívüli állapot helyett A kanadai képviselőház jóváhagyta a kormány törvény- javaslatát, amelynek az a célja, hogy a québeci emberrablások után bevezetett rendkívüli állapotot ideiglenes biztonsági intézkedésekkel cserélje fel. A tervezetet, amely egyebek között törvényen kívül helyezi a Québeci Felsza- badítási Front nevű terrorszervezetet s öt év börtönbüntetést helyez kilátásba tagjai számára, most a szenátus elé terjesztik. ijS SOMOGYI N mmr 3.
