Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-23 / 300. szám

4 „négy nagy” 50. ülésén sem döntöttek NEW YORK A négy nagyhatalom ENSZ- fődelegátusai New Yorkban megtartották 50. ülésüket. A tanácskozás két óráig tartott. Utána közölték, hogy a leg­közelebbi találkozó időpontját január 6-ára tűzték ki. Mint ismeretes, a nagykö­vetek megpróbálnak irányel­veket kidolgozni Gunnar Jar­ring békeközvetftő számára. A korábban beterjesztett szovjet és francia javaslatokat Wa­shington obstrukciós politiká­ja buktatta meg. (MTI) Bizaloj és munka Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója Jelenti: A LEMP jelszava ezekben a napokban: »Bizalom és mun­ka.« Az emberekkel folytatott beszélgetésekből, a dolgozók röpgyűléseinek állásfoglalá­saiból, a varsói rádió- és sajtó­jelentésekből kitűnik, hogy az új pártvezetőség politikáját, Edward Gierelc vasárnapi rá­dió- és tv-beszédében kifejtett vonalát egyetértéssel fogadják a széles tömegek. A gdanski vajdasági pártbi­zottság Alojzy Karhoszka vaj­dasági első titkár beszámoló­ját meghallgatva, egyhangú határozatban teljes támogatá­sáról biztosította a LEMP új vezetőségét. A vajdasági párt- bizottság plénuma megállapí­totta: a legközelebbi jövőben mélyrehatóan és átfogóan ele­Washington, Lisszabon és a fekete földrész Harriman nyilatkozata WASHINGTON »Súlyosan téved, aki azt hi­szi, hogy katonai erővel el le­het valamit érni Vietnamban. Ezek az emberek (a vietna­miak) már 20 éve harcolnak, s nem félnek a veszteségektől, nem olyan emberek, akiket bármilyen fenyegetéssel meg­félemlíthetünk« — mondotta Averell Harriman a Christian Science Monitornak adott nyi­latkozatában. A veterán amerikai diplo­mata, aki a párizsi négyes ér­tekezlet első szakaszában az amerikai küldöttség vezetője volt Párizsban, tegnap rnegja- lent nyilatkozatában megsem­misítő bírálatban részesítette a VDK bombázásának felújítá­sával fenyegetőző Nixon-kor- mányt. (MTI) Spanyolország Beihl nem tölti otthon a karácsonyt A hétfőn este elterjedt hí­resztelésekkel ellentétben, amelyek tudni vélték, hogy a baszk nacionalisták már ked­den reggel szabadon bocsátják a túszként fogságukban tartott Beihl nyugatnémet konzult, a spanyol kormány hivatalos hír- ügynöksége az EFE újabb közleményéből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a diplomata szabadon bo­csátására legjobb esetben j „•ö> csak karácsony után ke­rül sor. Az EFE megerősítette, hegy szombaton francia—spanyol határ közelében találkozó volt Beihl elrablóinak képviselői é3 a »főkonzul szabadon bocsátá­sában érdekelt személyek« kö­zött. E találkozón ugyan meg­állapodás jött létre, de az még nem tekinthető véglegesnek. A burgosi terrorper halálos ítélet által fenyegetett hat vádlottjának fejében túszként fogvatartott Beihl ügyéről nyi­latkozott Larzabal, a baszk se­gély-szervezet Franciaország­ban élő szóvivője, aki szerint baszk részről ismertették azokat a feltételeket, ame­lyek teljesítése esetén a főkonzult szabadon bo­csátják, s most megfelelő ellenjavasln tokra várnak. A szóvivő cél­zott arra, hogy amennyiben a burgosi hadbíróság ítélete to­vább várat magára, a baszk földalatti szervezet, az ETA szabadon bocsátja Beihl fő­konzult. Ezt azért teheti meg, mivel ha Burogsban mégis ha lálos ítéleteket hoznának és azokat a spanyol államfő nem változtatná át életfogytiglan fagyházra, a baszk ellenállók­nak módjukban áll újabb tú­szokat elrabolni és »szemet szemért« alapon elégtételt venni. Közben a spanyol rendőrség folytatja a nyomozást az elra* bolt főkonzul után és újabb terrörintézkedéseket hoz. így közölte, hogy Sevillában a de­cemberben végrehajtott rázz! ák során 24 személyt vettel őrizetbe. A letartóztatottak többsé­ge 13—15 éves fiatal ás állítólag az ifjúkommunist mozgalom tagja. Franco szülő városában, Ferrol del Cau dilióban hasonló vádakkal 21 izemélyt vettek őrizetbe. (MTI) Edward Glerek (bal.Idáit), a Lengyel Egyesült Mu.iaas­párt Központi Bizottságának első titkára fogadta a plockl olajfinomító munkásküidöttségót. A munkások képviselői a dolgozók támogatásáról biztosították a központi bizottságot. (Telefotó: CAF—MTI—KS) mezni kell a december 15— hogy a szocialista demokrácia 18-i gdanski, gdyniai és elbla- megvalósítására hivatott intéz­gi események körülményeit és okait, mert csak ez biztosít­hatja a párt és a munkásosz­tály élő, szoros kapcsolatának megteremtését és fenntartását. A Trybuna Ludu A párt határozata és a nép jóváhagyá­sa című vezércikkében a többi között kiemeli: »Gdansk, Gdynia, Szczecin és Elblag munkásmegmozUu- lúsok, tüntetések és utcai ösz- szetűzések színhelye volt. Nem lesz könnyű megvála­szolni a kérdést, hogy a társa­dalmi válságra hogyan került sor. Mély elemzésre van szük­ség. De azt már most megál­lapíthatjuk, hogy a párt köz­ponti bizottsága hetedig plé­numának határozata általános pozitív visszhangot keltett, tel­jes jóváhagyással találkozott. Ezt bizonyítják az üzemi kol­lektíváknak a termelési kiesé­sek pótlására vonatkozó ha­tározatai. Az elmúlt napok fájó ta­pasztalataiból csak egy követ­keztetést vonhatunk le: min­denütt rendre és nyugalomra van szükség, hogy semmi se zavarja meg a lengyel gyárak termelőmunkáját, a városok ás falvak békéjét« — írja a lap. A Zycie Warszawy Egyet értés és esély című vezércik­kében rámutat: »A lengyei társadalom már hosszabb ideje várja, hogy megszűnik a bizalmi válság közte és a vezetés között, újra helyreáll a párbeszéd és meg­valósul az államgépezet sike­res megjavítása és az államgá pezet helyesen szolgálja a né pet és a szocialista fejlődés céljait. Arról is sok szó esett, mények ténylegesen betöltsék szerepüket, jobban szolgálják a társadalmat. Arra van szük­ség, hogy az összes állami ha­tározatot, legyen az politikai, gazdasági vagy kulturális, a vélemények meghallgatásává': és számbavételével hozzák meg. A társadalom Ilyen Irányú várakozását teljesíti az új pártvezetőség állásfoglalása, amit Edward Gierek, a párt első titkára fejtett ki. A tár­sadalom ezt helyesléssel és re­ménnyel fogadta. A változások folyamatának — hangsúlyozza a Zycie Warszawy — tartós­nak kell lennie, de nem lehet gyors. A párt most bizonyos helyes lépéseket tett arra, hogy felszámolják azokat az igaz­ságtalanságokat, amelyek az árreform következtében a tár­sadalom legkisebb keresetű rétegét érték. Az ország álta lános helyzetének megjavulá- sát hozó további gazdaság: változásokhoz lényegesen több időre lesz szükség.« (MTI) • • • Lengyelország lakossága ál­talános helyesléssel fogadta a LEMP KB ez évi december 20-i ülésének a nép és az ál­lam érdekeit széleskörűen tük­röző határozatait. Ennek ered­ményeként a lengyel tenger- melléken teljesen helyreállt a rend és a nyugalom, azokban a körzetekben, ahol komolyan megsértették a közrendet, az Met visszatért rendes medrébe A lengyel minisztertanács azért december 22-ével hatá ■ ivón kívül helyezte ez év de­cember 17-én a közbiztonság és rend biztosítására kiadott ren­deletét. (MTI) . H étfőn »A forradalom hangja« nevű Conakry i rádióállomás — mint hírügynökségek jelentették — rámutatott, hogy az Imperia­lizmus permanens Összeeskü­vést sző Guinea ellen. »Portu­gália mindazoknak az orszá­goknak a zászlóvivője, ame­lyek régóta arról álmodoznak, hogy megsemmisítsék a haladó guinea! rendszert« — hangoz­tatta egyebek között a conak- ryi rádióállomás. Ezzel kapcsolatban érdemes felfigyelni: józanabb amerikai politikai körök és sajtóorgá­numok milyen figyelmezteté­seket intéznek a Nixon-admi- nlsztrációhoz. A New York Times egyik legutóbbi számá­nak vezércikke nyíltan leszö­gezi például, hogy az Egyesült Államok — különösen a no­vember 22-i guinea! esemé­nyek után tanúsított magajar- tásával — egyre jobban veszti el hitelét a fekete földrészen. Noha az ENSZ pártatlan vizsgáló bizottsága is megál­lapította: a Guinea elleni no­vember végi invázióban a por­tugál gyarmatosítók keze ben­ne volt, az USA mégsem sza­vazta meg a Biztonsági Tanács erre vonatkozó, Lisszabont megbélyegző határozatát. Nyilvánvaló, mutat rá a New York Times és más józan amerikai hangok is, hogy Af­rika független országai ebben azt látják: az Egyesült Álla­mok tulajdonképpen kolonia- lista NATO-szövetségesét, Por­tugáliát támogatja. Azt pedig nemcsak a független afrikai országok mondják, de az ENSZ Biztonsági Tanácsának — az USA által meg nem szavazott — határozata is, hogy a por­tugál kolonializmus súlyos ve­szélyt jelent az önálló afrikai országok békéjére és biztonsá­gára nézve. Ázsiában, a vietnami ag­resszió, majd a kambodzsai beavatkozás után, alaposan csökkent az Egyesült Államok hitele a tömegek között. Egy­re több délkelet-ázsiai ember előtt vált és válik nap nap után nyilvánvalóvá, hogy Wa­shington valójában nem »meg­védeni«, hanem leigázni akar­ja az ezen a területen élő né­peket. Mind nyilvánvalóbbá vál­nak az USA neokolonialista és a klasszikus gyarmati ha­talmat (Portugáliát) támoga­tó törekvései az afrikai orszá­gok tömegei és kormányai előtt is. Az Egyesült Államok és a világ többi része közötti bizalmi válság egyre mélyül. Annál is értelmetlenebb ez a washingtoni politika, mert nyilvánvaló: a történelem a gyarmatosítás ellen dolgozik. A kolonializmus utolsó rezervátuma: Portugá­lia is előbb-utóbb kény­telen lesz meghátrálni gyar­matainak felszabadító erői előtt, — még altkor is, ha Lisz- szabon burkoltan az Egyesült Államok támogatását élvezi. RÓMA Sötétben tölti Olaszország a karácsonyt? RÓMA Elképzelhető, hogy a britek utón az olaszok is belekóstol­nak az áramszünet örömeibe — mégpedig éppen kará­w Államosítják a rézbányákat Chilében Metfo«ytiglanra ítélték a trebiinkai hóhért DÜSSELDORF Héthónapi tárgyalás után egy düsseldorfi bíróság teg­nap életfogytiglani szabadság- vesztésre ítélte Franz Stangl volt SS-tlsztet, a trebiinkai és a sobibori haláltábor egykori parancsnokát, mert bűnösnek találta 400 000 zsidó elpusztí­tásában. A most 62 éves hóhér 1942— 1D43 között irányította a treb­iinkai koncentrációs táborban végzett emberirtást. Stang) sobibori tevékenységét a vád­hatóság nem vette ezúttal fi­gyelembe. A per folyamán Stangl azzal védekezett, hogy mindent csak parancsra tett. (MTI) SANTIAGO Salvador Allende chilei ál­lamelnök hétfőn este aláírta azt az alkotmányreform-terve- zetet, amely lehetővé teszi az amerikai tulajdonban lévő rézbányák és lelőhelyek álla­mosítását. Az aláírásra ünne­pélyes keretek között, az el­nöki palota előtti téren nagy tömeg jelenlétében került sor. Allende elnök közölte, hogy 1930 óta az országban műkö­dő nagy rézbánya-vállalatok 3700 millió dollárnyi értékű rezet termeltek ki, ami Chile természeti kincseinek 40 szá­zalékát jelenti. A rézbányák államosítása Chilének évente 70 millió dollár hasznot hoz majd. Az AFP santiagói tudósítója szerint a chilei politikai pár­tok túlnyomó többsége, így az ellenzéki kereszténydemokrata párt is támogatja az államo­sítást. Az elnökválasztás so­rán vereséget szenvedett Jor­ge Alessandri pártja, a jobb­oldali nemzeti párt még nem nyilatkozott, hogy egyetért-e az államosítással. A hírügynökségek újabb részleteket hoztak nyilvános­ságra Allende chilei elnök hétfői beszédéből. A több tíz­ezer főnyi tömeg éljenzése közepette Allende bejelentet­te, hogy a rézen kívül rövide­sen sor kerül a vasérc és a salétrom államosítására is. A chilei réz államosítására vonatkozó javaslatot Allende elnök a kongresszus elé ter­jeszti. Amennyiben ott nem kapja meg a szükséges több­séget, Allende közvetlenül a néphez fordulhat és kérheti az alkotmánymódosítás nép szavazással történő elfogadá sát. (MTI) Nixon összehívta kormányát Nixon amerikai elnök hétfőn összehívta kormányának ez évi utolsó ülését. A Fehér Házban — mint a TASZSZ megjegy­zi — meglehetősen ritkán ke- -ült sor effajta ülésekre 1970- ben. A mostani, sorrendben 15, tanácskozáson külpolitikai és gazdasági kérdésekről tanács­koztak a miniszterek és a vitába bevont miniszteri rangú ta­nácsadók. Az előbbi témáról Rogers külügyminiszter, az utóbbiról Schultz költségvetési csúcs­miniszter mondott beszámolót. (MTI) csonykor. A kormány ugyanis hétfőn nem tudott kielégítő biztosítékokat adni a 120 ezer elektromos energiaipari dol­gozónak arra vonatkozóan, hogy követeléseiket — maga­sabb béreket és jobb életkö­rülményeket — kielégítik. Tegnap az áramszolgáltatók négyórás sztrájkot tartottak, szakszervezeteik pedig betil­tottak minden túlórát és rendkívüli — ünnepi szolgál­tatást. (MTI) A chilei—argentin határvidéken fekvő Cautin tartományban a mezőgazdasági munkások akcióba léptek a földbirtokosok ellen, huszonhárom birtokot pedig a nincstelen parasztok elfoglaltak. Salvador Allende chilei elnök vasárnap a vidék székhelyére, Temucóba érke­zett. Képünkön: Földfoglaló parasztok. A táblák felirata: »Kenyér, föld, szocializmus«, »Győzni fogunk«. (Telefotó: AP—MTI—KS) Ehmke villámlátogatása Washingtonban Horst Ehmke, a bonni kan­cellári hivatal tárcanélküli mi­nisztere hétfőn a legnagyobb titoktartás közepette Washing­tonba utózott, hogy »a keleti politika időszerű kérdéseiről« tárgyaljon Henry Kissingerrel, Nixon elnök külpolitikai ta­nácsadójával. Néhány órás washingtoni tartózkodás után visszarepült Bonnba. A megbeszélésről megbízha­tó forrásból közölték: a N.yu- gat-Berlinről folyó négyhatal­mi tárgyalásokról és az NSZK keleti politikájának különböző vonatkozásairól volt szó. A Nyugat-Berlinnel kapcsolatos tárgyalásokat illetően — fűz­ték hozzá — mind a lényeg­ben, mind a taktikában teljes volt az egyetértés. Ehmke és Kissinger megbe­szélésén — megbízható körök szerint — szó volt arról a sze­mélyes jellegű levélről Is, ame­lyet Brandt kancellár múlt hé­ten intézett az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányfőjéhez. A bonni kancellár ebben a »szi­gorúan titokban tartott« levél­ben állítólag azt fejtegette, hogy a Nyugat-Berlinnel kap­csolatos négyhatalmi tárgyalá­sokat hogyan lehetne »mi­előbb és célszerűen sikerre ve­zetni«. Ehmke washingtoni villám- látogatását sem a bonni kor­mány. sem az NSZK washing­toni nagykövetsége nem jelez­te. (MTI) SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1970. december 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom