Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

HÚSZ ÉV UTÁN Az üzemben hetek óta nem látták a főnököt. Eddig még szabadsága idején is azzal éb­redt föl minden reggel: mit kell bent megcsinálni? Most nyugdíjba ment, és nem lép­te át a Kaposvári Húskombi­nát kapuját. — Most is sűrűn gondolko­dom azon, mi lehet bent, de amíg bírom, nem megyek be. Ne mondják azt, hogy nyug­díjasként is folyton benn já­rok. Pedig hiányzik a munka, a napi gondokat nehezen fe­lejti az ember. Lakásán beszélgetünk. — Mi volt a legnagyobb gondja? Csönd. — Nem lehet azt eldönteni. Később így felel a kérdésre: — Ami a szakmával járt. Azt hiszem a gépek, a techni­ka bevezetése. Amikor én az üzembe kerültem, háromszáz baromfit vágtunk óránként Most tízszer annyit. Darula János életrajzából két adatot jegyeztem föl. Orosházán hűtőházi munkás volt, húsz évvel ezelőtt. Ak­kor került Kaposvárra, ami­kor megkezdték a baromfi fel­dolgozását. Azóta itt van. Nyugdíjba termelési főosztály- vezetőként ment. A Kaposvár: Húskombinátban azt mondják róla, a kevesek közül az egyik volt, aki végigcsinálta a kez­dettől egészen idáig. — A legszebb emlékének mit tart? A választ gyorsan fogalmaz­za a kérdésre: — Ta’án a technikát, ahogy 'ijlődött. Nőtt az üzem, egy- -e nagyobb és bonyolultabb •»épekkel találtuk szemben magunkat. Menet közben sok­szor észre sem vettük, hogyan '•ylődött. Most, ha visszagon- iolok arra, ho?y mivel kezd­tünk, akkor magam is alig hi­szem. — Hol tanulta ezt a szak­mát? — Megmutatták, s az em­ber saját maga jött rá munka közben. Az üzemben mindenki így szólította: főnök. Néhányan az idősebbek közül azt is mondták neki: atya. Ezt a megszólítást még Orosházáról hozta magával. Ott. a hűtő­házban szólították így egy^ mást az emberek. Az idős a fiatalt, a fiatal az időset egy­aránt, ha jó viszonyban voltak egymással. — Szigorú főnöknek tartot­ta magát? — Ügy gondolom, elég szi­gorú voltam. Durva azonban soha. A munkát meg kellett csinálni, nekem is, másnak is. Azt hiszem, megértettem az embereket, igyekeztem a gondjukon segíteni, de na­gyon haragudtam azért, ha megtudtam, hogy »-átvertek-«. A főosztályvezető a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta, amikor nyugdíjba ment. Előtte egyszer már kitüntet­ték a bronz fokozattal. Mind­ezt a vállalatnál hallottam. Erről csak ott beszélnek. — Azért most is tudom, hogy mi történik a vállalat­nál — mondta mosolyogva. — A fiam gépészmérnök, ö mondja el, mi újság bent. Fia­tal ember, tavaly került ide. \z országos vállalatnál volt ösztöndíjas. Amikor végzett az egyetemen, ide akarták helyezni és én intéztem el, hogy Kecskemétre kerüljön. — Miért? — Jobb volt így. Az egye­tem után ott ismerte meg a szakmát, s ha valamit elron­tott, legalább nem érezte ma­ga mögött az apját. Ott a munkája után becsülték. Most ide került, s iá. hogy itt van. Együtt a család. K. I. A földnyilvántartás reformja BORSOD-ABAÚJ • .iíZEMPLÉN—ss SZABOI.CS- .!-. SZATMÁR NÓGRAD [MISKOLC iüMilíi !.\JDU HEVES Gv ftR-soPR oiyvlQM^P.0.1'^ DEUKLCtN ÉbíhíarüI ÍSZOLNOKj ÍVESZPrImIj ÉR] TOLNA SOMOGY ICSONGRADm»!-!'i!®,3«S/.‘ Gt ' agte KISKUN BARANYA A me térrendszerre való áttérés és a gépi adatfeldolgozás bevezetése a földnyilvántartásba: ESS 1969 1970 fül 1971 I 11972 t.iv'aiuarias a föld- d apcsolatos gazdasági, tér v ;zési, jövedelemszabályozás és igazgatási tevékenységnek fontos eszköze és adatszerű bázisa. Gazdaságirányítás rendszerünk egyre több ér gyorsabb adatszolgáltatást igé nyel, ami csak a gépi adatfel­dolgozás bevezetésével oldható meg a kívánt színvonalon. A gépesítés szükségessé teszi, hogy a magyar földmérésben is az eddig használt négyszög­öl, katasztrális hold (1600 négyszögöl) helyett a nemzet- .özileg használatos négyzet­méter és hektár mértékegy­ségeket vezessék be. Az át­térés megkönnyíti a termelé- :i adatok nemzetközi összeha­sonlítását is, hiszen nagyon kicsi az eltérő mértékegységet alkalmazó országok száma. Ezek közé tartozik többek kö­zött jelenleg az USA, Kanada, Nagy-Britannia. A méterrendszerre való át­térés és az adatfeldolgozás gé­pesítése 1972 végéig fejeződik be, a négyéves időszak folya­mán több mint 10 milllió ada­tot kell átszámítani. (1 m3 = 0,278 négyszögöl, 1 hektér= 10 000 m3 = 1 katasztrális hold és 1180,36 négyszögöl. Tájékoz­tatásul: a háztáji gazdaságok nagyságát 3 000 és 6 000 m3 között határozták meg.) VE BENYÚJTJA A SZÁMLÁT 7. Most, hogy Erdős leleplező­dött, egy kicsit már az áldoza­tot látták a kamaszképű or­vosban. — Persze — mélázott han­gosan Takács Géza. — Ben­nünket, laikusokat könnyen rászedett a fulladásos halál meséjével. Aztán lám: egy in­jekció volt a... — Nem! — ordított föl az orvos. — Nem! Nem vagyok gyikos!... Igenis. Voltam bent Várynénál. Tíz órakor. Délután beszéltem meg vele, hogy nyugtató injekciót adok be neki, ha nem tud aludni. Azt ellenőriztem: sikerült-e elalud­nia? — Szóval nem fecskendezett semmit a bőre alá? — kér­dezte Vámos. — De ... igen. Nem tudott pihenni. Így aztán végeztem a kötelességemet. Idegesen törölte meg bepá­rásodott szemüvegét egy pici ronggyal. Vé táguló pupillákkal kö­vette minden mozdulatát. Jel­zés volt számára ez az apró­ság. Már régóta várta. — A »kötelességét« végezte — mondta iszonyodva Gálné. És fázósan összehúzta magán a szvetterét. A kandallóban már pislákolt a láng. — Maradjon csak, Gál néni! — ugrott oda Vé a szenes­kannához, amikor a borzas asszony szénért akart indulni. — Majd én! Mikor megindult a kijárat felé, Vámos hadnagy már az orvosék szobája felé tartott. Takács Géza ajánlatára a gyű­rű után akart nézni. Főként Erdős doktor táskájára volt kíváncsi. Az összes üdülővendég ott tolongott a nyomában. Vé egy hirtelen ötlettel a te­lefonhoz lépett. Tárcsázott. — Kisasszony — mondta félhangosan a kagylóba. — Továbbította maga a turista- szállóból telefonon feladott táviratomat tegnap reggel? Igen? Biztos benne? A bará­tom ugyanis még mindig nem érkezett meg, pedig úgy tu­dom a vasúti közlekedéssel egyenlőre semmi probléma... Meddig lehet az ember világtalan? Kicsi szoba, ajtaja közvetle­nül a szabadba nyílik. Tiszta­ság, rend. A mennyezetet vas­tag papír borítja, szigetel és eltakarja a csupasz gerendá­kat. Itt lakik Horváth József vak kefekészítő kisiparos fele­ségével és két kislányával 1962 óta. Horváth József érti a mes­terségét. Éveken át nagy téte­lekben szállított keféket, me- szelőket, ecseteket a különbö­ző nagykereskedelmi vállala­toknak. Kialakultak árkalku­lációi, anyagíelhasználási ará­nyai, állandó vásárló és szál­lító partnerei. 1967-ben ne­gyedévenként 15 ezer lapos lakkecsetet szállított Szolnok­ra, az ottani nagykereskedelmi vállalatnak. Dolgozott, szíve­sen, nagy szorgalommal. Árak, kölcsönök »Nincs keresetem. Aki mást mond, az hazudik. Ha kilátás lenne munkára, nem tudnám hol végezni, mert csak egy kis szobát bériünk negyedmagunk­kal. Elkeserítő a helyzetünk. Nincs ruhám, cipőm, nincs biztosítva a téli tüzelőnk, sem az élelmiszer. Kérek lakást, hogy dolgozni tudjak, vagy olyan segélyt, amelyből meg tudnánk tisztességesen élni« — írja most levelében Horváth József. Hogyan változhatott meg ilyen gyökeresen a helyzet? — Két éve rengeteg pénzt költöttem kefeszőrre, ragasztó­ra, mert akkor úgy láttam, hogy érdemes. Biztos szerződé­sem volt, dolgoztam, s azzal hitegettek, hogy 1968-ban is számítanak rám. Nem így tör­tént. A legnagyobb baj az, hogy nincs kefefám. Egy pest­erzsébeti kisiparos szállította ezelőtt, de két éve szóba sem áll velem. És jöttek a kölcsönök, nőtt az adósság, halmozódott a Ki­fizetetlen albérleti díj. A pos­ta leveleket kézbesített, me­lyekben elutasították Horváth József lakáskérelmét. Munka alig akadt, közeledett a tél, tü­zelő nem volt, s a második­ként megszülető kislány to­vább szaporította a gondokat. Mit lehet ezek után tenni? A gvcrekek éhesek, meleg kell nekik. Az érem másik oldala »Levelet kaptam Somogy­bái. A levélen nem volt' bé­lyeg, a vakírást díjmentesen továbbítja a posta. Belül ái- lyuggasztott papír közölte, hogy Horváth József balaton- őszödi lakos anyagi támoga­tást kér a megadott címre. Nevünket valószínűleg a tele- fonkönyvböl vette. Minden­esetre, ha a levélíró vak, segí­tőtársának kellett lenni, a«», a könyvet böngészte. Ha pedig nem vak, úgy szellemes és talpraesett volt az ötlet.« Az idézett sorok Csongor György dunaújvárosi népi el­lenőr leveléből valók, ö és az országban még legalább ezer értelmiségi — főként orvosok — kapott hasonló sorokat. A leveleket nem terhelte rezsi- költség, tehát biztos befekte­tésnek bizonyultak. Az ügy már kezdetben sem volt tisz­ta, hiszen a látó feleség bön­gészte a telefonkönyvet, s cí­mezte meg a leveleket. Ráadá­sul könyöradományok kunye- rálását tiltja a törvény. Kicsi plusz önmagunkból A tényékhez tartozik az is, hogy Horváth József 10 ezer forint iparoskölcsönt is fölvett, s amikor a visszafizetésre ke­rült sor, »-fizessenek a keze­sek« alapon napirendre tért a dolog fölött. Igaz, nincs mun­kája, keresete, és így valóban fizetésképtelen. Csakhogy... A KIOSZ révén könnyen besze­rezhető a kefeszőr, /és az is el­gondolkodtató, hogy az öt so­mogyi kefekéazítő közül csak Horváth József képtelen kefe­fát szerezni. A világtalan kis­iparosnak látó felesége van, aki — mint mondja — beteg ugyan, de könnyű otthoni munkát, bedolgozást bármikor elvégezhetne. Sőt, a balaton- szemesi tanács állást ajánlott neki a községi óvodában, amit ő visszautasított. Ezenkívül több ízben utaltak ki számuk­ra 300-tól 1000 forintig terje­dő gyors- és rendkívüli segé­lyeket, továbbá a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézettől mintegy 2900 forintot a gyermekek öl­töztetésére. Mindez kevés, na­gyon kevés. A siófoki járás­ban azonban ötezer olyan szo­ciális gondozott van, aki még ennyit sem kap. Horváth József értelmes em­ber. Vak, s mint ilyen, lelki sérült. Erről nem tehet sem ő, sem a társadalom. Az utóbbi­nak kötelessége gondoskodni szerencsétlen tagjáról (minden nehézség ellenére megoldást kellene találni lakásproblémá­jára). A társadalom támoga­tása azonban véges, nem nyújtható határok nélkül, s ki­váltképp nem lehet követelőz­ni, mint ezt a kisiparos teszi, önmagunknak is hozzá kell adnunk, ami magunktól és a körülményeinktől tel’k. Még akkor is, ha ez — sajnos — nem sok. Csupor Tibor Üjabh nagy lépésre készülnek AZON A KÉRDÉSEN, hogy milyen mezőgazdasági munka elvégzése maradt december elejére, Nagybajomban csak mosolyogtak. Kétezer-ötszáz hold mélyszántását tudják maguk mögött. A háztájiban is a tsz gépei végezték ezt a munkát nyolcszáz holdon. Túlteljesítették a szervestrá- gyázási tervet a Lenin Ter­melőszövetkezetben. Ha az idő engedi, ezt a munkát még folytatják. Vasvári János főagronómus arról tájékoztatott bennün­ket, hogy a kukoricát is letör­ték november utolsó napjai­ban négy SZK—4-es kombájn­nal, négy Braud adapterrel. Kétszázönvenhét vagon májusi morzsolt lett az eredmény. A postáskisasszony hangjai ingerült volt: ^ — Kérem, legyen nyugodt, a i táviratot továbbítottam! EzJ kötelességem! Ha akarja még idézhetem is a szöveget. Ez volt az egyetlen távirat, amit tegnap adtak fel. Idézzem, ké­rem? — Nem fontos — válaszolta Vé. 4 Újra tárcsázott ^ Most csak néhány szót be 0 szélt. Még halkabban mint a: 0 előbb. Aztán, mielőtt a többi-4 ek visszatértek volna, kilépetté a bejárati ajtón. 0 0 Végiglépdelt a betonjárdán,^ amely a szenespincéhez veze-f tett. A járda két oldalán nyők álltak őrt. A kavargó hó pelyhek megtapadtak az ága kon, alig jutott belőlük né-r hány a járdára. 0 Vé megtöltötte a kannát, elégedetten bólintott. Amikor visszatért, a többi-J ek már ismét a társalgóban j voltak. eze-f M hó-f iga-f Két Farmer szárítójuk üze­mel. Tizenhárom vagonnyi kukoricát prizmáztak. ötvenhárom erőgépük van Ezer tagjukból 460 dolgozik rendszeresen, a többi nyugdí­jas, járadékos. Ez év végén újabb nyolcvan tagtól bú­csúznak, megérdemelt pihe­nést kívánva nekik. A jövő évben a vetésszer­kezetben alapvető változás a burgonya területének csökken­tése lesz a kukorica előnyére. A falu burgonyaszükségletét a háztáji fedezi. Jó volt a do­hánytermés is az idén. Hét vagon kiváló minőségű, ex­portképes levelet már elszál­lítottak. Három és fél vagon­nyi még simításra vár. A na­pokban kezdenek ehhez a munkához. Szép eredményt könyvelhet el az idén a kertészet is. A hu­szonöt holdról egymillió fo­rint értékű paprikát, paradi­csomot és káposztafélét érét- kesítettek. A tervet százötven százalékra teljesítették. Ott­jártunkkor éppen két újabb, kemencefűtéses melegházat készítettek. Az idén huszonöt kilométer út készült el. Ez nagyon meg­könnyíti majd a következő évek betakarítási, szállítási munkáit. Jövőre a táblásítás következik. S ha már a jövő­ről beszélünk: gondolnak egy ötszáz férőhelyes fiaztató és melléképületeinek megépíté­sére is 1972-ben. Az új ötéves tervben egyébként nagyot lép majd előre Nagybajomban az állattenyésztés, s ennek ren­delik alá a növénytermesztés egy részét is. Az anyagfoga­dást és a szárítást tökéletesí­teni fogják. Gépesített kom- bájnszérűt létesítenek két OTSZ-szárítóval a hármas számú üzemegységben. 1972- ben új agrokomplex-sertéste- lep építése kezdődik meg. ÖTSZÁZ kocás, tízezer hí­zó kibocsátású telep lesz, ahogy Vasvári János mondta. 1973- ban pedig egy szolgáltatóház építéséhez kezdenek. m (Folytatjuk) Üj melegházak készülnek a kertészetben. D SOMOGYI f»EPLAP Kedd, 1970. december 22. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom