Somogyi Néplap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

GONDOLATOK EGY KORMÁNYHATÁROZATRÓL Segíti a termelési, anyagi eszközök hatékonyabb kihasználását Fontos útmutató a f 045-ös A mim gazdasági és élel- miszenpari üzemeiben dolgo­zókat jóleső érzés töltheti el azért, hogy a harmadik ötéves tervben célkitűzéseiket teljesí­tették. A megye mezőgazdasá­ga a termelés tekintetében olyan eredményeket ért el, amelyekre nem volt példa ed­dig megyénk mezőgazdaságá­ban. A mezőgazdaságban dol­gozó kétkezi és szellemi mun­kások szorgalmas munkáján túl a tervteljesítést nagyban elősegítették azok a szabályozó rendszerek, amelyek az utóbbi két évben léptek életbe. Ezek nagyobb mértékben biztosítot­ták a termelés anyagi-műsza­ki feltételeit és a mezőgazda­ságban dolgozók — ezen belül is a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének jelentős mérté­kű növekedését. Az elért gaz­dasági eredmények és a kiala­kult magasabb szintű üzemi vezetés megjelelő alapot te­remt a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításá­hoz. A megye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában dolgozók éppen ezért nagy érdeklődés­sel várták a kormány új sza­bályozó rendszerét, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1045/1970. számú ha­tározatát, amely a negyedik ötéves terv fejlesztési, terme­lési célkitűzéseinek, a szakma’ vezetés erősítésének, valamint a jövedelem színvonalának és felhasználásának szabályozása érdekében jelent meg. Egyértelműen állapítja meg a határozat, hogy a mezőgaz­dasági üzemek vállalati gaz­dálkodását tovább kell erősí­teni. Az anyagi érdekeltséget úgy kell fejleszteni, hogy azok elősegítsék a negyedik ötéves tervtörvény mezőgazdaságra vonatkozó határozatának meg­valósítását. A célok elérését közvetett úton az állami jöve­delemszabályozás is biztosítja. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek önmaguk hatá­rozzák meg munkadíjuk mér­tékét, természetesen figyelem­be véve a felhalmozás és a részesedés egészséges arányát. Ezért a szabályozó rendszer elősegíti, hogy a szövetkezetek a saját maguk által garantált A vetőmagfeliigyelOség évi munkájáról Közeledik az év vége, a So­mogy megyei Vetömagfelügye- lőség is elvégezte az erre .az esztendőre tervezett .tenniva­lóinak a zömét Ami a télen még hátravan — a fémzáro­lás, a tárolt burgonyának, az előhaj tatásnak és a vetőmag­forgalomnak az ellenőrzése —, már átnyúlik a jövő évbe. Mit végeztek az idén? — Er­re kértünk választ Váradt Gyulától, a felügyelőség veze­tőjétől. Minősítés 112 helyen — Száz termelőszövetkezet­ben, kilenc állami gazdaság­ban és három fajtakísérleti ál­lomáson látták el munkatár­saink a szántóföldi minősítést — tájékoztatott Varadi Gyula. — Öt mezőgazdasági mérnök vett részt ebben. Többnyire motorkerékpárral jártak a helyszínre, s ez nem volt könnyű feladat, hiszen csak­nem 35 500 holdat kellett szem­lézni, minősíteni. A korábbi évekhez képest némileg csök­kent a burgonya és a kukori­ca, nagyobb mértékben a nap­raforgó és a szöszösbükköny szaporító területe, emelkedett viszont az őszi kalászosoké, a borsóé és a pannonbükkönyé. Megtudtuk azt is, hogy kí­vánatos volna a borsó, a nap­raforgó, a lucerna és a szója­bab szaporító területének je­lentős növelése, mivel ezekből a terményekből exportigénye­ket lehetne kielégíteni. A here­féléknél évről évre gondot okoz a vegyszeres gyomirtás meg a betakarítás, s ez megmutat­kozik az alacsony átlagtermé­sekben is. Az sem jó, hogy amíg a kalászosok és a burgo­nya magjának a szaporítására vannak a felügyelőségnek úgy­nevezett törzsgazdaságai, az egyéb nemesített vetőmagvak termesztésénél már nincs meg ez. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az út — a szinte korlátlan exportlehető­ségek miatt is — nagyon jól járható, esetleg a társulásos forma is célhoz vezethetne. A fémzárolás tapasztalatai Nyolc állami gazdaságban és három termelőszövetkezetben a tervezett 498 vagonnál jóval többet, 1021 vagon őszi kalá­szost fémzároltak a felügyelő­ség munkatársai. Ebből 73 szá­zalék a Bezosztája 1-es fajta volt A kemény búzák részese­dése 90 százalék. A fémzárolt tételeknek mintegy a fele má­sodosztályú minősítést kapott, 63 vagonnyi pedig a gyenge csírázóképesség miatt alkal­matlannak bizonyult. Az elmúlt tíz esztendő leg­kevesebb vetőburgonyáját az idén fémzárolta Somogybán a felügyelőség, de így is ez a munka volt egyike a legna­gyobbaknak. Tavasszal 436, ősszel 862 vagonnal zártak le egy állami és tizenhat szövet­kezeti gazdaságban. A váloga­tással általában elégedettek voltait, jóllehet 45 vagonnyit kellett újabb válogatásra visz- szautasitaniuk. — Az időjárás arra figyel­meztet, hogy a burgonyapriz­mákat rendszeresen ellenőriz­ni és szükség esetén szellőztet­ni kell —- mondta a felügyelő­ség vezetője. — Különösen a Kísvárdai rózsa fajtánál indo­kolt a fokozottabb odafigyelés. Vetőmagot csak zárt tasakbanl Megtudtuk, hogy a korábbi vekhez hasonlóan az idén ^ is legszervezték a szokvány őszi a lászosok vetőmagjának a izsgálatát. 554 mintát küldtek t"" -ek, s ezek a tételek Csák­ién. 48 500 mázsa vetőmagot :ép viselnek. A vizsgálatok az lkalmatlan tételeknek megle- letősen nagy számát mutatták á. Fontos, hogy a gazdaságok :sak vetéshez kitisztított ma­tt küldjenek a félkilós minta- somagokban a velőseg­íez; ezt — az idei tapasztala- ok szerint — nem mindenütt .•ették figyelembe, viszont a munkadíjakat az előző két év részesedési alapjának 80 szá­zalékáig képezzék Természe­tesen külön figyelembe kell venni az új üzemágak munka­díjigényét és szükségletét. Fel­hívja a' határozat a figyelmet arra is, hogy azok a gazdasági vezetők és termelőszövetkezeti tisztségviselők, akik nem meg- jelelően gazdálkodnak, anyagi felelősségrevonásban részesül jenek. A határozat második pontj; a jövedelemelvonás rendszerét határozza meg. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek r< határozatnak megfelelően jc vodelemadót, jövedelsmnövek ményadót fizetnek. Amennyi ben nem mezőgazdasági tevé­kenységből származó árbevé­telhez jutnak a szövetkezetek ás az állami gazdaságok, 1971. január 1-től termelési adót is kell fizetniük a meghatározott mértékig. Megyénk termelőszövetkeze­teiben a differenciált jövede­lemadó bevezetése általában kedvezően hat. Az egy munka­napra jutó jövedelem mértéke ugyanis megyei átlagban ala­csonyabb szintű, mint az eddig általánosan fizetett 6 százalé­kos jövedelemadó. A pénzügy- miniszter rendelete — amely a kormányhatározat alapján je­lent meg az adóalapból ki­emeli a nyugdíjasok és jára­dékosok jövedelmét. Ezzel az intézkedéssel a kis jövedelmet kapó nyugdíjasok és járadékos dolgozók szociális támogatásá­ról is szó van. A jövedelemnövekmény-adó az eltérő jövedelemszínvonal kedvezőbb alakulását biztosít­ja, s egyben az átlag fölötti jövedelmek egészségtelen nö­vekedését is szabályozza. Elő­segíti azt, hogy a személyes jövedelmek az eredményesen gazdálkodó termelőszövetkeze­tekben is a népgazdasági ter­veknek megfelelően alakulja­nak. Megyénk termelőszövet­kezeteinek nagy része — meg­állapításom szerint — 1972- ben is mentes lesz ennek az adónak a fizetésétől. Dolgo­zónként 230 munkanapot fi­gyelembe véve: a jövedelem 18 000 forintig adómentes, és ezt jónéhány termelőszövetke­zetünk az 1971. évben még nem éri el. januári zab- és árpaminta kül­désnél már tekintettel kell len­niük erre a kérdésre. 1971. január 1-töl a bolti ve­tőmagforgalomban tilos nyi­tott zsákból árusítani bármi­lyen vetőmagot. A kereskede­lemben tehát jövőre minden­féle vetőmagot csak lezárt — leragasztott — tasakban, és a tasakon a vetőmag súlyának, minőségének, árának feltünte­tésével árusíthatnak. Ennek a , bolti forgalomnak az ellenőr- i zése ugyancsak a vetőmagíel- ! ügyelőség dolga lesz, 1 H, F. kedvezően érinti a már korábban szabá­lyozott földadó is megyénk tsz-eit. 1971-ben a 8 aranyko­rona alatti földekért földadót fizetni nem kell, és a megye földterületeinek meglehetősen alacsony az aranykorona-érté­ke. A beruházások ártámogatá­sának két nagy csoportja van: az 50 és a 30 százalékos. A ha­tározatból kitűnik, hogy ez az ártámogatási rendszer mérsé­kelni kívánja az építési beru­házások iránti nagy keresle­tet, s a műszaki, a gépesítési és a technológiai fejlesztések­re kívánja az üzemek saját pénzeszközeit mozgósítani. Alapvető, hogy az üzemi ve­zetők jól ismerjék a határozat minden kitételét. Például: ha az új létesítmény nem bizto­sít teljes mértékű fejlesztést, vagy nem olyan épületet pó­tol, amely három éven belül amortizálódott, akkor az ártá­mogatásnak csak 50 százaléka nyújtható. Az ártámogatási okirat érvényét veszíti, ha az építési beruházások kivitelezé­sét hat hónapon belül nem kezdik el. Büntető járulékot kell fizetni — havi félszázalé­kos összegben, a bekerülési ér­teknek megfelelően — ha a szarvasmarha- és sertéstelep - lél 36 (egyéb létesítménynél ledig 24 hónap alatt) nem fe­jezik be az építkezést. Ugyan­csak ezt a félszázalék bünte­tést kell fizetni akkor is, ha a megépített szarvasmarha- és sertéstartási épületeket az épí­téstől számított egy év eltelte után legalább 80 százalékbar nem a rendeltetésének megfe lelően használják; és abban ar esetben is, ha az üzem a be ruházás üzembehelyezése utár az ártámogatás végleges elszá­molását 60 napon belül nem nyújtja be. Említést érdemel, hogy az 1970. év végéig megépített és a mezőgazdasági üzemeknek átadott bekötőutak bruttó ér­tékének évente 5 százalékát az amortizációs alapba kell he­lyezni, s ezt az összeget az utak fenntartására lehet fordí­tani. A termelési tevékenység tá­mogatására — különösképpen a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése érdekében — külön­böző, de már ismert címen kaphatnak támogatást az üze­mek. A háztáji gazdaságok pe­dig, ha egy vemhes üsző négy­évi tartására kötelezettséget vállalnak, darabonként nyolc­ezer forint állami támogatás­ban részesülhetnek. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megkü­lönböztetett állami támogatá­sa számos vonatkozásban eltér az eddig alkalmazott módsze­rektől és gyakorlattól. Sokkal több oldalúan ad lehetőséget az állami támogatás eredmé­nyes és gazdaságos felhaszná­lására. Ha ezeket a lehetősége­ket az irányító szervek, vala­mint a gazdálkodó üzemek tartalmasán és megfelelő mér­tékben kihasználják, akkor a negyedik ötéves terv során e szövetkezetekben is remény van a gazdaság gyorsabb üte­mű megszilárdulására. ÍVEI az 1045/1970. számú kormányhatározat a ter­melési és anyagi eszközök még hatékonyabb kihasználását, a keletkező jövedelmek diffe­renciáltabb, ésszerűbb elosztá­sát igényli. Éppen ezért az üzemi szakembereknek a kö­zeljövőben egyik legfontosabb útmutatójuk e határozat és az ennek nyomán megjelenő vég­rehajtási utasítások lesznek. F. I. Tél az „i üzemben A téli foglalkoztatás biztosí­tása, a kapacitás jó kihaszná­lása évek óta üzemi törekvés­nek számít a Daránypusztai Állami Gazdaságban, s ebbeni lg ékezetükkel évről évre cél­hoz is jutnak. A gazdaság fő profilja az illóolajos növények termesztése és feldolgozása, de emellett — a lehetőségeket ki­használva — egyéb közhasznú tevékenységet is folytatnak. műanyagzsákokba töltik (má­sodik képünk). A szárított hagymát exportálja a gazda­ság; mintegy húsz vagonnyi nyersanyagnak a feldolgozásá­val számolnak. Különösen a téli foglalkoz­tatás szempontjából jelentős ez a tevékenység, mint aho­gyan — ugyanebben az idő­szakban — számottevő a Bu­dapesti Kozmetikai és Háztar­tásvegyipari Vállalat részére A Csongrád megyei MEK- kel szoros kapcsolatban áll­nak, hagymát kapnak az Al­földről. A hagymát Darány- pusztán feldolgozzák: egy ré­szét szárítják, más részét tu­busokba töltik. De még a hul­ladék sem megy veszendőbe, mert drága olajat készítenek belőle. A szárításra szánt hagymát gondos kezek meg­tisztítják (első képünk), majd fölszeletelés és szárítás után- ^ "1 d v (‘-tty* *Jflf- - " ....... -fj .v. v égzett munka is. Hatvan-száz embernek, főként nőknek ad munkát a kozmetikai és ház­tartási cikkek gyártása, cso­magolása (harmadik képünk) november közepétől a tavaszi mezőgazdasági munkák kezde­téig. De húszan-huszonöten egész éven át találnak itt el­foglaltságot. Ez a tevékenység mintegy egymillió forint évi hasznot hoz a Daránypusztai Állami Gazdaságnak. Gyerekjáték — ipari méretekben EZEKBEN az evekben tanúi lehetünk a nagy házgyári program megvalósításának, amely lényegében forradalma­sította hazánkban a lakásépít­kezési technológiát. Üjabban mind többet hallhatunk az úgy­nevezett könnyűszerkezeti épí­tési mód bevezetéséről is, amellyel viszont az a cél, hogy a mezógazdasagi, ipari keres­kedelmi és közösségi létesít­ményeknél is előrelépjünk, és Ipari jellegű előregyártással csökkentsük a mindinkább szorító — hosszú — átfutási időket. Mi a könnyűszerkezetes építési mód lényege? A szem­léltetés kedvéért a Markiin gyermekjátékhoz hasonlíthat­juk, amikor a különböző mé­retű és alakú előregyártott szerkezetekből üzemet, raktárt, sertéshizlaldát, hűtő-tárolót, irodaházat* iskolát vagy kór­házat állíthatunk össze. A mi szakembereink lényegében még csak ismerkednek ezzel a »játékkal«, de egyes orszá­gokban már el sem képzelhető nélküle a gazdaságos és gyors építkezés. Röviden összefoglalva előnyeit: a hely­színi építési munka körülbe­lül egyharmadára csökkenthe­tő, az épületek súlya pedig egyötöde, egytizede a hagyo­mányosnak. Nagy előnye még, hogy ilyen épületek gyorsan lebonthatók, áthelyezhetek vagy átalakíthatok. A kis sú­lyú elemek szállítási költsége aránylag alacsony, s így meg­valósítható a különböző ele­mek vagy komplett rendszerek sxportja-importja is. A házak tégla, habarcs és beton nélkül acélból, alumí­niumból, műanyagból, kombi­nált »szendvicsekből« alakít­hatók. A különböző épületek elemeit a gyárakban előállít­ják, s a helyszínen csak sze­relni kell. A könnyűszerkezetes eljá­rásnak nagy lehetőségei van­nak. Gondoljunk csak arra, hogy évente körülbelül más­fél millió négyzetméter alap- területű állattartási épület lé­tesítésére kerül sor és a szak­emberek elképzelései szerint néhány éven belül körülbelül a felét könnyűszerkezetekből felépíthetnék. Évente mintegy 800 000 négyzetméter alapterü­letű magtár és más tároló épül az országban, ezek könnyű- szerkezetekből ugyancsak sok­kal gyorsabban és gazdaságo­sabban felépíthetők. A keres­kedelmi hálózat bővítése is évente körülbelül 400 000 négyzetméter alapterületű üz­let, áruház építését igényli. Á házgyárak üzembe lépésével rendkívül gyorsan kialakulnak az új városnegyedek, de az üzletek, bölcsődék, kórházak — az úgynevezett funkcionális létesítmények — éveket kés­nek, sok gondot okozva az új városrész lakóinak. A könnyű- szerkezetes építési mód elter­jesztése révén az ilyen épüle­tek létesítésével is sikerűi majd felzárkózni az immár gyáripari méretű lakásépítke­zéshez. Mindezeket figyelembe véve a következő öt évben kb. évi kétmillió négyzetméterre kívánják felfejleszteni ennek az új építőanyag-ipari ágazat­nak a kapacitását. ÖRVENDETES, hogy ipa­runk megfelelő hátteret bizto­sít e program megvalósításá­hoz, például a Dunai Vasmű és a Ganz-MAVAG terveiben a könnyűszerkezet gyártása igen jelentős helyet foglal eL Alumíniumiparunk és vegy­iparunk gyors fejlődése ugyan­csak biztosítéka a könnyűszer­kezetes építési program meg­valósításának. N. E. SOMöGFl NfiPLAP Csütörtök, 1990, december 19, i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom