Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

PRÁGA Befejeződött az ifjúsági szövetség kongresszusa A prágai Julius Fucik park kongresszusi palotájának dísz­termében szerdán este véget ért a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség háromna­pos alakuló konferenciája. A küldöttek egyhangúlag jó­váhagyták az immáron ismét egységes ifjúsági mozgalom szervezeti szabályzatát, a szo­cialista ifjúsági szövetség programnyilatkozatát, vala­mint az úttörőmozgalom mű­ködésének alapelveit Határo­zatot hoztak a szövetség első kongresszusáig terjedő időszak feladatairól is. A határozat a fő feladatok sorában említi az eszmei, politikai és szervezeti egység megszilárdítását, az if­júság munka-, élet és művelő­dési körülményeinek javítását valamint a testvérszervezetek­kel való kapcsolatok elmélyí­tését a proletár internaciona­lizmus elvei alapján. A Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának elnökévé Juraj Varholikot, az úttörőszervezet központi tanácsának elnökévé pedig Otto Cmolikot választot­ták. A konferencia részvevői üd­vözölték a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek képvi­selőit. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára megállapította, hogy a csehszlovák és a magyar ifjú­ság együttműködésének alapja a két nép testvéri barátsága, a két szomszédos nép közös tár­sadalmi rendszere és célkitű­zései. Emlékeztetett a KISZ ta­pasztalataira, és hangsúlyozta, hogy a magyar kommunista Dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára fogadta Hor­váth Istvánt, a KISZ központi bizottságának titkárát, a csehszlovák ifjúsági szervezet konferenciáján tartózkodó magyar küldöttség vezetőjét (Telefotó: CTK—MTI—KS) fiatalok mindmáig érvényes­nek tartják 1957-es állásfogla­lásukat, amely szerint az ifjú­ság megnyeréséért vívott esz­mei-politikai harcban kizáró­lag az őszinte egyenes szó, a határozott elvi, politikai kö­vetkezetesség alkalmazása ve­zethet sikerre. Horváth István meleg szavakkal kívánt ered­ményes tevékenységet a cseh­szlovák fiataloknak. (MTI) Chile Bejelentették a ma| államosítását A chilei kormány átveszi az országban működő 26 ma­gánbankot — jelentette be kedden egy interjú során Pedro Vuskovic chilei gazda­ságügyi miniszter. Közölte még azt is, 'hogy a kormány „rövid időn belül” fellendíti az ipart, s meg akarja szün­tetni a munkanélküliséget és az inflációt. Vuskovic utasította az egészségügyi minisztériumot: tegyen eleget Allende válasz­tási ígéretének, amely szerint minden chilei gyerek naponta negyedliter tejhez juthat. To­vábbá utasította a miniszté­riumokat, hogy ne használják többé magáncélokra a rendel­kezésükre bocsátott járműve­ket. (MTI) Tepavac Lengyelországba utazik November 16-án hivatalos lengyelországi látogatásra Var­sóba érkezik Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter. A jugoszláv külügyminiszter az államközi kapcsolatok fejlesz­téséről és időszerű nemzetközi kérdésekről folytat eszmecse­rét lengyel kollégájával. (MTI) Tanácskozik az ASZÚ Központi Bizottsága Anvar Szadat a párt elnökjelöltje Tegnap este Kairóban össze­ült az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága, amely ja­vaslatot tesz a párt elnökének személyére. A tripoli konferencia akcióprogramja Antiimperializmus, függetlenség A Béke-világtanács főtitkárának nyilatkozata Szerdán folytatta munkáját az afroázsiai szolidaritási szer­vezet tanácsának IX. konfe­renciája. Megkezdték munká­jukat a konferencia politikai, szervezési és gazdasági bizott­ságai, megkezdődött a határo­zattervezetek előzetes kidolgo­zása is. A szerdai ülésen Jusszef el Szebai, a szervezet főtitkára 12 pontból álló akcióprogramot terjesztett a konferencián kép­viselt 70 ország küldötte elé. A terv az imperialista ag­resszió ellen küzdő indokínai és délkelet-ázsiai népek, az imperialista izraeli agresszió ellen harcoló arab nép, a por­tugál gyarmatokon és Dél-Af- rikában a gyarmatosítás és a íajüldözés ellen vívott küzde­lem fokozott támogatását és az afroázsiai szolidaritási mozga­lom fejlesztését hangsúlyozza. Az afroázsiai szolidaritási bi­zottság tanácsának IX. konfe­renciája jelentős előrehaladás a Béke-világtanács és az afro­ázsiai szolidaritási mozgalom együttműködésének kiszélesí­tésében — mondotta Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára a TASZSZ tudósítójá­nak adott interjújában. A főtitkár elmondotta: a Bé­ke-világtanács szorosabbra fű­zi kapcsolatait az Afrikai Egy- ségszervezettel és a különleges ENSZ-bizottsággal, amely a Dél-afrikai Köztársaság apar­theid politikájával foglalkozik. A jövő hónapban a Béke-vi­lágtanács meghirdeti a gyar­matosítás elleni harc hetét. November végén Stockholm­ban pedig nemzetközi konfe­renciát szándékozik tartani a vietnami nép harcának támo­gatására. 1971-ben világkonfe­renciát hív össze a közel-keleti biztonság és béke biztosítá­sáért. (MTI) A kairói politikai körök ér­tesülése szerint az ASZÚ Köz­ponti Bizottságának 150 kül­dötte Anvar Szadatot, az Egye­sült Arab Köztársaság állam­elnökét jelöli majd Nasszer utódjául erre a posztra. A jelölést az Arab Szocialis­ta Unió csütörtökre összehívott rendkívüli pártkongresszusá­nak kell megerősítenie. Az ASZÚ 1963-ban alakult, s — szeptember 28-án bekövet­kezett haláláig — Nasszer ál­lamfő volt az elnöke. Dr. Mahmud Favzi egyipto­mi miniszterelnök tájékoztatta a kairói arab diplomácia kép­viseleteinek vezetőit Egyiptom, Líbia és Szudán államszövet­ségének tervéről és koncepció­járól. Hangsúlyozta, hogy a fö­deráció nem jelenti egyes arab államok különálló csoportosu­lását, és nem képez mások el­len irányuló hatalmi tengelyi. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnö­ke kairói sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy a Palesztinái forradalom támogatja Egyip­tom,, Líbia és Szudán unióját, s ha majd létrejön a demok­ratikus Palesztinái állam, csat­lakozni fognak a hármas ál­lamszövetséghez. Indokína Újabh támadás Kambodzsában a hazafias erők újabb támadást intéztek az ország harmadik legna­gyobb városa, Kompong Cham ellen. A hazafias erők néhány egységének sikerült bejutnia Kompong Cham egyik külvá­rosába. A kambodzsai hadsereg ka­tonái Preak Tameak faluban levő megerősített állásaikból megkísérelték észak felé az előrehaladást, de a felszabadí­tó erők visszaszorították őket. Az amerikai csapatok Sai­gontól 24 kilométer távolság­ban védőgyűrűt alakítottak ki a dél-vietnami főváros körül. Ez év tavasza óta első ízben vonták össze ilyen nagy lét­számban az amerikai csapato­kat Saigon mellett. Ecuador és a politikai foglyok Az ecuadori kormány a közvélemény nyomására kény­telen volt szabadon bocsátani azoknak a politikai foglyok- a többségét, akiket Sandoval tábornoknak, a légierők főpa­rancsnokának a közelmúltban történt elrablása után vettek őrizetbe. Továbbra is börtön­ben van azonban Alvarez Fiallo, az Ecuadori Kommu­nista Párt KB végrehajtó bi­zottságának tagja. R háború utáni nyugat- Würzburg és Hessen német valóság egyik legmeg- ragadóbb irodalmi ábrázolása Leonhard Frank híres regénye, a Jézus tanítványai. Ebben a meghatóan szép regényben né­hány tisztességes és jó érzésű fiatalember egyszerre kísérel meg segíteni a szűkölködő, nyomorban élő dolgozó embe­reken, és próbálja — a maga módján — megbüntetni a még mindig jelenlevő nácikat. Az idő 1946 tele, a helyszín: Würz­burg. A könyv egyik felejthe­tetlen mondata arra utal, hogy Hitler pusztulásával a nácimé­reg nem tűnt el a nyugatnémet közgondolkodásból. Jó néhány esztendővel az­után, hogy Leonhard Frank megírta regényét, fájó igazo­lást kapott megállapítása: Würzburg utcáin 1970. novem­ber 1-én újra megszólalt a ná­cik hangja. Itt alakult meg az úgynevezett «-ellenállási akció-«, egy valódi náci csoportosulás, amelynek legszerényebb jel­szavai így hangzottak: «Éb­redj, Németország, jövünk!«, vagy «Willy Brandt an die Wand!« (A falhoz Willy Brandttal!). Néhány nappal később pe­dig egy szélsőjobboldali fiatal­ember, Eckehard Weil, gyilkos merényletet követett el a nyu­gat-berlini szovjet hősi emlék­műnél szolgálatot teljesítő szovjet, őrszem ellen. Mindez összeolvadt azzal a fantasztikus hangerővel szóló választási handabandával, amelyet a hesseni tartományi gyűlési választás napja előtt részben a kereszténydemokra­ta ellenzék, részben a legszél­sőbb jobboldal, a neonáci NPD folytatott az ország joggal szo­ciáldemokrata fellegvárának tekintett tartományában (a wiesbadeni tartományi gyűlés­ben mostanáig 52 szociálde­mokrata, 26 kereszténydemok­rata, 10 szabaddemokrata és 8 neofasiszta képviselő ült). A választást megelőző jósol- gatások mind egy reménybeli lehetőséget latolgatták: Mi történik ha a legutóbbi három választáson mind gyen­gébben és gyengébben sze­replő szabaddemokrata lista nem éri el a tartományi gyű­lésbe való bejutáshoz szüksé­ges 5 százalékot? Nem egy kommentátor azt írta a válasz­London és Salisbury A ngol koronagyarmat “ volt valamikor egész Rhodesia, bár az ország két része közötti különbségek már a brit uralom idején is érződtek, s külön beszéltek Észak- és Dél-Rhodesiáról. A második világháború utáni korszakban aztán élesen ket­tévált a két Rhodesia útja. Észak — Zambia néven — felzárkózott a többi függet­len afrikai ország közé, dél viszont — Rhodesia néven — egyoldalúan kikiáltotta füg­getlenségét, éppen öt eszten­dővel ezelőtt. Ez a függetlenség azonban nem az imperializmustól való függetlenség, ez a köztársa­ság nem a nép köztársasága. Ian Smith miniszterelnök vezetésével szélsőségesen faj­üldöző fehér telepeskormány alakult Salisbury-ben, és tár­gyalni sem hajlandó az or­szág lakossága háromnegyed részének — a fekete bőrűek- nek — a fehérekével egyen­lő jogairól. A Wilson-kormány több­ször megkísérelte, hogy — önmagára nézve megalázó módon — tárgyaljon Smith miniszterelnökkel, ám min­dig eredménytelenül. London nem ismerte el Smithék ön­kényes függetlenségét és gaz­dasági bojkott alá vette Rho­desiát. Hasonlóképp bojkot­tot és más szankciókat sza­vazott meg az ENSZ is. Most — Rhodesia önké­nyes függetlenségének ötödik évfordulóján — az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Rhode­sia elleni szankciók további folytatását javasolta. Annál furcsább viszont, hogy Ang­lia nem szavazta meg ezt a javaslatot. Sőt: Douglas­Home külügyminiszter a lon­doni alsóházban arra az eset­re sem volt hajlandó meg­ígérni a szankciók folytatá­sát, ha a Rhodesiával rövide­sen újra elinduló kiegyezési tárgyalások nem vezetnek eredményre! Ezt még a baloldalinak nem nevezhető Times is helytele­níti. Vezércikkében rámutat: kiegyezésre továbbra sincs esély, a Smith-kormány el­leni gazdasági szankciókat tehát továbbra is fenn kell tartani. (Jellemző egyébként a két Rhodesia közti különb­ségre, hogy mennyire más­képp „ünnepelte a Smith- kormány születésnapját” a volt Észák-Rhodesia, azaz Zambia: Kaunda miniszter­elnök újabb államosításokat jelentett be, amelyek tovább szilárdítják majd az ország gazdasági függetlenségét, és még jobban aláássák a neo- kolonializmus pozícióit). *T’ udvalevő, hogy Smi- ■ thék fő támasza a náluk is reakciósabb Vors- ter-rezsim, a Dél-afrikai Köztársaság apartheid-rend­szert fenntartó kormánya. Nem meglepő tehát, hogy a konzervatív Heath-kormány, miután hatalomra jutása utáni első külpolitikai lépés­ként bejelentette, hogy fel akarja újítani a fegyverszál­lításokat a Dél-afrikai Köz­társaságnak, most meg azzal áll elő, hogy nem kívánja többé alkalmazni a gazdasá­gi bojkottot Vorsterék ked­vencei, Smithék ellen. A szovjet minisztertanács a népgazdaság fejlesztéséről A Szovjetunió Miniszterta­nácsa megvitatta a Szovjetunió jövő évi népgazdaságfejleszté­si tervének és állami költség- vetésének tervezetét. A kor­mány tagjai az erre vonatkozó vita során nagy figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, hogy miképpen teljesítik az SZKP Központi Bizottsága jú­liusi (1970) plénumának mező- gazdasági jellegű határozatait. Megvitatták a beruházások ja­vításának kérdéseit is. Az ülésen megbírálták több, közszükségleti cikkek gyártá­sával foglalkozó minisztérium és főhivatal munkáját, és ja­vaslatokat tettek a közszükség­letig cikkek gyártásának nö­velésére. Véleménycserét foly­tattak egyebek között a lakás- építési terv teljesítéséről is. A terv és a költségvetés ter­vezetét bizonyos kérdések tisz­tázása és kiegészítse után a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesztik. (MTI) Újabb űrsiker - a Luna-17 A Szovjetunióban kedden felbocsátották a Luna—17 jel­zésű automatikus űrállomást. Utjának célja az űrállomás új fedélzeti rendszereinek kidol­gozása és további tudományos vizsgálatok elvégzése a Holdra és a Hold körüli térségre vo­natkozólag. Igazi szenzáció erejével ha­tott a Luna—17 automatikus űrállomás felbocsátásának hí­re. A laikusok, de a tudomá­nyos kommentátorok is «tartó- sabb lélegzetvételnyi szünetet« vártak a Luna—16 nemrég le­zajlott «holdkőzet-zsákmányo- lási« akciója után. Ezt cáfolta meg a Luna—17. (MTI) tás előtti napokban: ha Wal­ter Scheel külügyminiszter pártja Hessenben megbukik, ez a bukás magával rántja a bon­ni kiskoalíciót is és a Rajna- parti parlamentben a keresz­ténydemokraták hozzákezd­hetnek kormánylistájuk össze­állításához. A hesseni választás azonban egy sor meglepetést hozott. Az első meglepetés az volt, hogy a szociáldemokrata párt elvesz­tette eddigi abszolút (51,01 szá­zalék) többségét; a Szabad De­mokrata Párt pedig lényegében megtartotta állásait, sőt szava­zatszámban és mandátum- számban is megerősödött. A meglepetések sora ezzel nem ért véget: az NPD — a neofa­siszta párt —, amely egyéb­ként Hessenben érte el annak idején első sikereit (ott került be először a tartományi gyű­lésbe) csak a szavazatok 3 százalékát kapta, és így nem lesz többé képviselete Wiesba- denben. A kereszténydemokra­ták lényegesen több szavazatot kaptak, mint a legutóbbi tarto­mányi gyűlési választáson. Mindazok az elemzések, amelyek a hesseni választás eredményének nyilvánosságra hozatalát követő órákban nap­világot láttak az NSZK-ban, egy lényeges felismerést han­goztatnak: a szélsőjobboldal ma már sokkal jobbnak látja a nyílt csatlakozást Strauss és Kiesinger kereszténydemokra­ta ikerpártjához, mint az ön­álló fellépési. Néhány liberális gondolkodású újságíró a hes­seni és a (hamarosan sorra kerülő bajorországi) választá­sok előtt már felhívta a figyel­met: »■Strauss szélsőségesen türel­metlen, a legféktelenebb na­cionalizmust és a revansizmust propagandaeszközként fel­használó politikája a legrosz- szabb erők gyűjtőmedencéjévé teszi a kereszténydemokrá- ciát.« A választás előtt jól látható volt: a kereszténydemokraták —- az NPD híveinek hangos tá­mogatásától kísérve — minde­nekelőtt a Brandt—Scheel- koalíció külpolitikai lépéseit támadták. Ha szó is esett az NSZK gazdasági problémáiról, a szabaddemokratákat és a szociáldemokratákat minde­nekelőtt a moszkvai szovjet— nyugatnémet szerződés aláírá­sáért, a jelenlegi varsói meg­beszélésekért és a kilátásba helyezett prágai tárgyalásokért támadták. R koalíciós partnerek hesseni győzelme a választók által adott felelet volt. A szo­ciáldemokrata—szabaddemok­rata koalíció határozottságán múlik most, hogy politikailag kihasználják-e a hesseni ered­ményt a tegnap erőinek durva fellépése ellen. Leonhard Frank közel ne­gyedszázaddal ezelőtti figyel­meztetése ma is érvényes: a fasizmus mérgét eltüntetni akár a würzburgi, akár az egész nyugat-németországi közgondolkodásból — valószí­nűleg egy egész nemzedékre Szóló feladat a a I SOMOGYI NÉPLAP m 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom