Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

Politikai oktatás a nagyatádi járásban Megkétszereződött a pártiskolát végzett kommunisták száma fSikeres kongresszusi munkaverseny Hajráznak a mezőgazdasági gépjavítók E gyre nagyobb szerepe van az életben a szak­mai hozzáértésnek és a politikai tudatosságnak, mivel azok a törekvéseink, amelyek a termelés hatékonyságának nö­velésére, a tudományos-techni­kai fejlődés lehetőségeinek ki­használására irányulnak, szük­ségszerűen előtérbe helyezik mindkettőt. Éppen ezért a tö­megpolitikai munka — s ezen belül a pártoktatás — szerepe is meghatványozódik. A politikai tömegoktatás új rendszere, a tartalmi és a módszertani feladatok a Poli­tikai Bizottság 1967. és 1968. évi határozatának szellemében formálódtak járásunkban is. A pártoktatásban részt vevők száma mérsékelten növekedett: a járás lakosságának tizenegy, a párttagságnak ötvenhat szá­zaléka vesz részt alapfokú po­litikai képzésben. Az 1969— 70-es pártoktatási évben a hallgatóknak 32 százaléka munkás, huszonhét százaléka tsz-tag és huszonkét százaléka nő volt. Érdemes megemlíteni, hogy a nők aránya is mérsé­kelten emelkedik az oktatás­ban. A tömegoktatás színvonala javult, s ez elsősorban annak köszönhető, hogy mindinkább mai életünk problémái, s azok­nak magyarázása került elő­térbe. Egyre jobban sikerül az öncélú elméletieskedés marad­ványait is leküzdeni. Mind több propagandista megérti, hogy az elmélet elsősorban a politika elemzéseként, annak elméleti megalapozásaként vi­hető közel a tömegekhez. A propagandisták többsége hosz- szú évek óta oktatja a hall­gatókat, becsületesen teljesíti felelősségteljes pártmegbizatá- sát A tanfolyamvezetők hat­vanhat százaléka közép- és felsőfokú politikai iskolát vég­zett, módszertani fölkészíté­sük azonban még ma sincs megoldva. A tömegszervezeti politikai oktatás — elsősorban a KISZ- és mind inkább a szakszerve­zeti oktatás is — betölti sze­repét a járásban, a javuló össz­hang eredményeképpen. A középfokú marxista—leni­nista esti iskola egyre haté­konyabban szolgálja a közép­vezetők politikai iskoláztatását. Eddig kétszázhatvanán végez­ték el, s jónak ítélik meg az emberek; elismert oktatási for­maként számolnak vele ma már a káderképzési tervek is. Azoknak egy része, akik el­végzik a középfokú iskolát, az esti egyetem általános tagoza­tán képezik tovább magukat. A pártoktatási rendszer ki­emelkedő formája az esti egyetem, s ezt az is bizonyítja, hogy hétéves működése alatt százhatvannégyen végezték el. A nagyatádi tagozaton tanu­lók többsége vállal pártmeg­bízatást, közéleti szereplést. Egy meghonosítandó gyakorlat első lépéseként a tagozat mint kollektíva is vállalt pártmeg­bízatást a múlt tanévben, s megvizsgálta, hogyan hajtot­ták végre azokat a pártbizott­sági határozatokat, amelyek a munkásosztály helyzetével kapcsolatosak. Az esti egye­tem jelenlegi és már végzett hallgatóinak közéleti tevékeny­sége azt mutatja, hogy az esti egyetem évről évre következe­tesebben szolgálja a káderkép­zést és egyre jobban megfe­lel a nevelési feladatoknak. E két tényező együttes hatása, hogy a hallgatók közül többen kérték: vegyék fel őket a pártba. Természetesen azt sem hallgathatjuk el, hogy még olyan is előfordul — bár egyre kevesebbszer —, hogy néme­lyeket nem tartalmi, hanem formai okok miatt vesznek föl az esti egyetemre. A káderképző tanfolya­moknak köszönhető, hogy négy év alatt meg­kétszereződött a pártiskolát végzett párttagok száma, s ti­zenkét százalékról huszon­négyre emelkedett az arányuk.- Ügy ítéljük meg, hogy a jö­vőben sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a nők, a fia­talok és a fizikai dolgozók ideológiai képzésére. A mar­xizmus nem lezárt rendszer, éppen ezért rendszeresen ta­nulmányozni kell a társadalmi igények növekedésének megfe­lelően. Ezt a célt szolgálják a minden évben megszervezett elméleti konferenciák, amelye­ken azok az elvtársak tanul­nak, akik régebben végezték a A három mázsás búzaátlag után... Javulás a visnyei Néphadsereg Isz-tei A ,,lökést“ a faüzem adta A szántóföjdön is előbbre léptek A visnyei Néphadsereg Ter­melőszövetkezet nagyon nehéz körülmények között dolgozik. Szántóterületének legnagyobb része hegyes-völgyes, ahol a gépekkel alig lehet dolgozni. Az eredmények — a rossz adottságok ellenére — az utób­bi két évben mégis javultak. Hogyan segítettek magukon? Erre a kérdésre kerestem a választ a napokban, amikor a tsz vezetőivel, Papp József el­nökkel, Bárány Tibor agronó- mussal és Tóth Lajos főköny­velővel beszélgettem. Faáruüzemükben tavaly már 11 millió forint termelési értékét értek el ,a jobb mun­kaszervezés, a termelékenység növelése és az anyageliatás ja­vítása révén. Az üzem 3500 köbméter fűrészárut használ fel évente, ebből 800 köbmé­tert maguk termelnek ki, a többire szerződésük van a ka­darkúti ÁFÉSZ-szal. Ezt a je­lentős vállalkozásukat álla­mi támogatás nélkül, saját erő­forrásaikra támaszkodva való­sították meg. Az idén a vezetőség döntése alapján gombatelepet létesítet­tek. Az ötletet a szövetkezet elnöke hozta egy tapasztalat- cseréről. A termelőszövetke­zet 450 négyszögölön 3736 rön­köt »ültetett« el, ezen az első laskagombatermés októberben jelentkezett. November elején már szál iottak is 76 kilót a MÉK-nek. A telepített tüskök három-négy évig teremnek. A tsz az idén előreláthatólag 24 mázsa gombát szállít Kapos­várra, és azt tervezik, hogy a következő években egy holdra növelik a gombatermő tuskós területet. A hagyományos növényter­melési és állattenyésztési mód­szereken is változtattak. Ennek az eredménye, hogy az 1965. évi 3 (!) mázsás búzaátlag he­lyett az idén — a nenéz te­repviszonyok ellenére is — el­érték a 10 mázsás termést hol­danként, a kukorica pedig az öt évvel ezelőtti 7—8 mázsa helyett az idén már 20 mázsát adott (májusi morzsoltban szá­molva). Háromszáz hold szán­tóterületet füvesíteni akarnak, mert énnél: a művelése gépek­kel szinte lehetetlen. Fejlesz­tik juhászr.tukat és sertéste­nyészetüket, a jelenlegi 750 anyajuh helyett jövőre ezret tartanak, és a pecsenyebárá­nyokat exportra szánjak. 1968-ig minden évben hier- leghiányos volt a visnyei ter­melőszövetkezet. A múlt évben árt véget ez a rossz sorozat, és minden remény megvan arra, hogy az idei munka után hat­van forintot érhet a munka­egység^ Ez tízórás munkanap­ra számítva 80 forintot jelent. Mindezt annak is köszönhetik a visnyeiek, hogy államunk je­lentős támogatást nyújt e rossz adottságok között működő ter­melőszövetkezetnek. D. Z. politikai iskolát. Az eső egye­temet végzett hallgatóktól in­dult el a kezdeményezés, hogy gondoskodjunk valamilyen formában a továbbképzésükről is. így alakult meg az esti egyetemet végzettek klubja. A végzett hallgatók nagy része gazdaságpolitikai és kulturális munkaközösségbe tömörült, nagyon jól szolgálva tevé­kenységével a járás fejlődését. A gazdaságirányítás jelen­legi rendszerében nélkülözhe­tetlen a közgazdasági szemlé­let. Ezt a már leírtak révén sikerült kialakítanunk. A me­chanizmus elvárásai azonban sokkal jobban érvényesültek a vállalatok egymás közötti kap­csolatában, mint a vállalatok belső működésében. Ez azt jelzi, hogy nagyon nagy szük­ség van a gazdasági vezetők további képzésére. Gbndot je­lent az is, hogy még mindig nem sikerült felismertetnünk a gazdasági élet egyes jelen­ségeinek lényegi összefüggé­seit. S okkal többet tettünk azért, hogy elmélyítsük a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség eszméjét. Két dolog azonban fékezte tevékenységünk ered­ményességét: e cél politikai és nevelési összefüggéseinek gya­korlati kidolgozatlansága, to­vábbá az, hogy az értelmi tö­rekvések nem párosultak meg­felelő pozitív érzelmi töltés­sel. Előrejutásunkat a nacio­nalizmus is akadályozta, amelynek tüneteivel még min­dig találkoztunk, elsősorban a értelmiségi és paraszti körök­ben. Nem sikerült visszaszo­rítanunk a kispolgári gondol­kodásmódot és magatartást sem. Még mindig gyakori je­lenség a kétarcúság, az álra­dikalizmus vagy opportuniz­mus, a demokrácia vagy cent­ralizmus mint egymást kizáró szélsőség, aztán a mellékjö­vedelmek hajszolásai "a fe­gyelmezetlenség stb. A párt- vezetőség-választásokon na­gyon sokan bírálták ezeket a jelenségeket. Saját tapaszta­lataink szerint a kispolgári magatartás és életeszmény el­terjedtebb, mint korábban volt, s ez a párttagokra is hat. Bizonyítja mindezt az a tény, hogy a fegyelmi eljárá­sok fő oka az anyagi károko­zás, a korrupció és az er­kölcstelen magánélet volt a vallásosság mellett az utóbbi négy évben. E jelenségek el­len — mint azt a megyei pártértekezlet beszámolója is tükrözte — sokkal határozot­tabban föl kell lépnünk a jö­vőben. Gajdos László, a Nagyatádi Járási Pártbizottság első titkára Közeledik a X. pártkongresz­szus, s a tiszteletére indított munkaversenyben részt vevő dolgozók, brigádok fokozzák a tempót A Somogy megyei Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója. Deák János elége­detten nyilatkozik: — A kongresszusi munka­verseny keretében vállalatunk kollektívája az év végéig a tervben szereplő 17,8 millió fo­rintos tiszta nyereség elérésé­nél egymillióval többbet vál­lalt. Ezt a vállalást annak elle­nére, hogy közben mintegy kétszáz főt foglalkoztató két üzemünket eladtuk, már most teljesítettük. Előzetes felméré­seink szerint a verseny befeje­zéséig a tiszta nyereség terven felüli összege 1,5—1,6 millió forintig emelkedhet, a vállalt egymillióval szemben. E sokat­mondó adat eléréséhez mer- nyei, tabi és siófoki üzemünk nagyban hozzájárult. Az így is szépen hangzó szám értéke még inkább meg­nő, ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat mindezt 109 fős munkáshiánnyal érte eL Ezen­kívül gépesítésre — főleg szer­számok vásárlására — szintén nagy összegeket fordítottak. A versenyben részt vevő mint­egy 700 dolgozó eredményt eredményre halmozott. Hogy mennyire megtettek mindent, bizonyításul szolgáljon egy szám: az egy főre jutó terme­lékenység a tavalyihoz képest 21,7 százalékkal nőtt. — A siker titka egyszerű — mondotta az igazgató. — A A forgácsolóműhely negyven javítására is törekszik. zeinket és az élő munka haté­konyságát jól gyümölcsöztet­dolgozója a minőség további rendelkezésünkre álló eszkö- tűk. A csökkentett munkaidőt A szerszámkészítők 600 órát dolgoztak a nyolcórás munka­időn túl a határidők lerövidítéséért. is bevezettük, úgy, hogy köz­ben az eredményesség nem változott. Az anyag- és bér­költség, valamint a közteher 2 százalékos csökkentését is cé­lul tűztük ki. A harmadik ne­gyedév végi kimutatásaink már 2;5 százalékos megtakarí­tásról beszéltek. Mindezt úgy értük el, hogy közben 5,5 szá­zalékkal nőtt az átlagbérünk. Ma már elmondhatjuk, hogy a vállalat neve egyre ismer­tebb lesz mind Magyarorszá­gon, mind külföldön. Termé­keik piaca állandósult, és így a munka folyamatossága bizto­sítva van. Az AUTOKER által az alkatrészszállító konténerek gyártására kiírt országos pá­lyázatot szintén ők nyerték. S e szép telpesítményhez nem kis mértékben járult hozzá a kong­resszusi munkaverseny. A munkafegyelem megszilárdulá­sa, a dolgozók megnövekedett munkakedve — mind, mind ide vezethető vissza. Persze, az anyagi elismerés sem ma­Átadják tapasztalataikat Pécsi és kaposvári KISZ-fiatalok tapasztalatcseréje Gépesítik az építkezéseket A NAPOKBAN Pécsre men­tek a Somogy megyéi Állami Építőipari Vállalat KISZ-fia- taljai, ahol meglátogattak több építkezést. — Nagyon sok újat, korsze­rűt tapasztaltak —■ mondta Kiss Béla, a vállalat KISZ-bi- zottságának titkára. — A pé­csi vállalatnak poligonüzeme van, ugyanakkor csúszózsalu­zással készítik az épületeket. Minden építkezésen a legkor- szörűbb gépek segítik a dol­gozók munkáját. Mindez föl­keltette a kaposvári fiatalok érdeklődését. Ilyen gépesítés­sel nagy termelési eredményt lehet elérni. A látogatás egyik célja az volt, hogy a munka­helyeken dolgozó korszerű gépeket megtekintsék, ezek beszerzését ugyanis nemsoká­ra nálunk is megkezdik. így ezekkel a gépekkel gyorsan, pontosan tudunk majd a so­mogyi építkezéseken dolgozni, s az egyben enyhíti a segéd­munkáshiányt is. — A jó kapcsolatnak sok előnye van — folytatta Kiss Béla. — Nemcsak az egymás jobb megismerése, hanem az is, hogy a termelésben szer­zett tapasztalatokat egymás­nak átadjuk. Ugyanakkor egy KISZ megyebizottsági ülésen új és korszerű formában is­mertették velük a párt ifjú­ságpolitikájának feldolgozási módszereit. A pécsi építőipari vállalat pártbizottsága felméréseket végzett a fiatalság körében. A nevelőmunkával, a sport­tal és a kulturális kérdések­kel, valamint a fiatalságot erősen érintő lakásproblémá­val foglalkoztak. A kapott eredményeket összegezték, s a tapasztalato­kat ismertették a somogyi fiatalokkal is. Mindez új volt a somogyi fiataloknak, az oktatásról viszont ők tudtak újat mon­dani a pécsieknek. Pécsen 160 fiatal vesz részt a KISZ politikai oktatásban, Kaposváron pedig 270-en. Mindez a somogyiak jó szer­vezőkészségét bizonyítja — hiszen a pécsi vállalatnál két­szer annyi a fiatal, mint a kaposvárinál. Részlegenként, pontosabban építésvezető­ségenként önálló KlSZ-alap- szervezeteket alakítottak ki a kaposváriak. így könnyeb­ben be tudták vonni a fiata­lokat a munkába, a közéleti szereplésbe. Tizenkét alap­szervezet alakult, mintegy 370 fiatallal. A KISZ-oktatás sikere a jó szervezéstől függött. Az el­múlt évben sikere volt a fel- szabadulási és a politikai vi­takör ipari tagozatának. Az oktatásoknál, hogy egy kicsit színesebbé tegyék, az előadásokat filmvetítésekkel kötötték egybe. Ugyanakkor egy-egy programba a vállalat napi., gazdasági helyzetével kapcsolatos előadásokat is be­iktattak — ezeket a vállalat egyik vezető munkatársa tar­totta a fiatalok számára. EZ A JÖ KAPCSOLAT két évre vezethető vissza, amikor egy „Ki minek a mestere?”- vetélkedőn a két építőipari vállalat fiataljai mint ver­senytársak álltak egymással szemben. Mostanra már egy­más munkáját segítő, baráti közösséggé fejlődtek. Gy. L. radt el. A rövid tájékoztató után beszélgetésünket a forgácsoló, majd a szerszámkészítő mű­helyben folytattuk. Az olajsza­gú, gépek sivításától hangos helyiségekben Déni Sándor és Gulyás István művezető a vál­lalások teljesítésének »mi­kéntjeiről beszéltek. Tőlük tudtuk meg, hogy a forgácso­lóműhely negyven és a szer­számkészítő műhely tizenhét fős gárdája a munkák határidő előtti átadása mellett a minő­ség további javítását is vállal­ta. — Rajtunk nem műit eddig, és reméljük ezután sem, a munkadarabok időbeni leszál­lítása. Feladataink minél előb­bi teljesítését vasárnapi és éj­jeli műszakok szervezésével igyekszünk még előrébb hozni — mondták. A szerszámkészítők eddig körülbelül hatszáz órát fordí­tottak munkaidőn túl erre a célra. Az eredmények bizta­tóak. Ha a többi műhelyközös­ség is tartja a határidőket, vállalati szinten tekintélyes összegű tiszta nyereséget ér­hetnek el. Győri András 3 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1970. november 12.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom