Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

fptó járművek száma, ezért féjtasafcwíl k*fl a •aerviz- és javítókapacitást. Számottevő volt Kaposvár Uivközlésének fejlesztése az új 2000-es központ üzembe he­lyezésével. Biztosítani kell az újabb igények kielégítését is. Várakozással tekintünk Ka- posvárnak a Budapest—Pécs automatikus táv­közlési hálózatba való bekötése elé, amely a tervidőszak első éveiben várható. A közlekedési ágazat fejlesztése a jövőben az eddigieknél nagyobb figyelmet kivan, kü­lönösen i közutak és a bekötő utak építését, fejlő kell gyorsítani. Idegenforgalom Jelentősen fejlődött idegenforgalmunk. Évente 10—15 százalékkal töhb vendég szállt meg a Balaton-parton az utóbbi négy évben' Emelkedett a külföldi vendégelt száma, s a munkaidő-csökkentés hatására a hétvégi ki­rándulók aránya is nőtt. A szállodai helyek száma 830-cál bővült, meggyorsult a SZOT- üdülök építésé. így is a tervezettnél 30 szá­zalékkal kevesebb szállodai hely készült eL A Balatonlellétöl nyugatra eső területen az igé­nyeknél lassúbb volt a fejlődés. A kereskedel­mi és a (vendéglátó hálózat nem fejlődött az igényekhez mérten, egyes területeken tovább A megye gazdasági életének meghatározója a mezőgazdaság. Az 1966. évi pártértekezlet azt az alapvető célt tűzte ki, hogy gyorsabb ütemben fejlesszük a mezőgazdaságot. Ennek eszközeit az anyagi-műszaki ellátottság javí­tásában, a természeti-közgazdasági adottságok jobb kihasználásában, a belső erőforrások és tartalékok energikusabb mozgósításában je­lölte meg. Felhívta a figyelmet á háztáji és a kisegítő gazdaságok árutermelésének fejlesz­tésére. A mezögazdasag termelése a III. ötéves tervben 14—15 százalékai nőtt, a fejlődés üte­me megközelíti az országos átlagot. A ter­melés szerkezete lényegesen nem változott. Haladás tapasztalható a szakosításban és a koncentrációban. Fejlődött az anyagi-műszaki bázis, emelkedett a technikai színvonal. A megyei pártbizottság irányításával elkészült a mezőgazdaság fontosabb ágazatainak fejlesz­tési terve és jelentős erőt fordítottunk a cé­lok eléréséhez szükséges társadalmi támogatás megnyerésére. Párt- és állami szerveink gaz­dasági irányító és ellenőrző tevékenységének középpontjában az árutermelés és a jövedel­mezőség emelése, a mezőgazdasági dolgozók életkörülményeinek javítása álL n A mezőgazdaság helyzetére, fejlődésére döntően hatottak a bevezetett gazdasági és társadalompolitikai intézkedések- Gazdaság- irányítási rendszerünk reformja megterem­tette a vállalati gazdálkodás alapfeltételeit, a földtörvény, a földtulajdon és a földhasználat összhangját. A termelőszövetkezeti törvény a szövetkezetek belső életének fejlesztését és a gazdasági életben elfoglalt helyzetük megszi- 1 lárdítását szolgálja. A hitel- és árrendezések lehetővé tették az amortizációs alapképzést A tsz-tagok szociális helyzetének javítására hozott intézkedések új alkotó energiát szaba­dítottak fel A vállalati gazdálkodás fejlesz­téséhez értékes segítséget nyújtanak a ter­melőszövetkezeti területi szövetségek. Mezőgazdasági üzemeink és vállalataink eredményesen valósították meg a harmadik ötéves terv célkitűzéseit, sőt néhány fontos területen túlteljesítik azt. Az árutermelés nö­vekedésével lehetővé tették a lakosság és a népgazdaság igényeinek jobb kielégítését. A mezőgazdasági ágazatok helyzete és feladatai A megye mezőgazdaságának gyorsabb üte­mű fejlődése megköveteli az adottságok fi­gyelembevételét, a főbb ágazatok arányosabb fejlesztését. A gazdaságirányítási rendszer re­formja elsősorban közgazdasági szabályozók­kal teremti meg a népgazdasági és üzemi ér­dekek összhangját. A mezőgazdasági üzemek­nek ügyelniük kell arra, hogy a mezőgazdasá­gi szabályozókat és a helyi lehetőségeket job­ban hasznosítsák. Növénytermelés A szántóföldi növény termesztés fejlesztése céljából a harmadik ötéves tervben három fő feladatot tűztünk ki: 1. A kenyérgabona termésátlagának növe­lését, hogy a kenyérgabona-szükségletet hazai termésből elégítsük ki. 2. Az állattenyésztés takarmányigényének lielegitéset, korszerűbb rét- es legelőgazdál­kodás kialakítását­3. Az ipar mezőgazdasági eredetű nyers­anyagigényeinek jobb kielégítését Termpl «szövetkezeteink és állami gazda­, ■— vy . ji ‘sei számottevő eredménye' . »euj'iiv • és takarmanyga­mStt a feszültség. Megoldatlan FopyődSget, Balatonszabadi, Zamárdi és a kempingek el­látása. A Balaton hálózatfejlesztését gátolja, hogy a közgazdasági szabályozókat nem dif­ferenciáltan állapították meg. A Balaton-part fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű, hogy megkezdődött a víz és közműhálózat építése, ütemét azonban gyorsítani kell. Szor­galmazni kell az üdülőterületi utak korszerű­sítését is, különösen a nagyobb üdülőköz- pontokban A Balaton deli partját gyorsabban, komp­lex-módon kell fejleszteni a negyedik ötéves terv időszakában. Ehhez elsősorban az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács, a Balatoni Intéző Bizottság és a Belkereskedelmi Minisztérium nagyobb támogatására van szükség. A követ­kező években erőteljesebben kell törekedni os idegenforgalmi hálózat komplett fejlesztésére, a kereskedelem és a vendéglátás javítására, a szállodaépítés ütemének meggyorsítására, a kulturált szórakozás feltételeinek megterem­tésére. Jobban ki kell használni az egyéb ide­genforgalmi lehetőségeket is. (Igái, Nagyatád, Barcs stb ) A táskái meleg víz hasznosítása céljából kezdeményezni kell, hogy központi, megyei támogatással és a helyi erőforrásokból megvalósulhasson a fonyódi meleg vizes gyógyfürdő. bona termelésében. Az ipari üzemek mező- gazdasági eredetű nyersanyaggal való ellátása, ár- és munkaerőproblémák miatt nem való­sult meg a kívánt mértékben. Az erőfeszíté­sek ellenére nem sikerült a zöldövezetét meg­felelően kialakítani a városok és a Balaton- part körül, ezért a zöldségárak jóval magasab­bak az indokoltnál, s elég gyakori az ellátási zavar is. A korábbi évekhez képest lényegesen módo­sult, egyszerűbbé vált a vetésszerkezet, job­ban igazodik az adottságokhoz. Növekedett a nagyobb jövedelmet biztosító növények ve­tésterülete, egyensúlyba került az állattenyész­tés és a növénytermesztés. A búzatermelésben közel 100 százalékos az intenzív fajták aránya. Az intenzív búzafaj­ták meghonosodása mellett növekedett az in­tenzív kukoricafajták termelése. Az új faj­táknak, a javuló agrotechnikának, a felhasz­nált szerves műtrágya mennyiségének, a vegyszerezésnek és a felelősségteljesebb mun­kának köszönhető, hogy a termésátlagok szá­mottevően növekedtek. Gépesítettük a ke­nyér- és takarmánygabona betakarítását. Meg kell oldani a kukorica-betakarítás gépesítését. Ennek hiánya, a szárítókapacitás elégtelensé­ge és a tárolótér korszerűtlensége miatt sok a veszteség. A tervidőszakban a korábbi évek 10—12 szá­zalékos átlagáról 17—20 százalékra emelke­dett a szervestrágyázásban részesült terület aránya, s a műtrágya-felhasználás is közel kétszeresére nőtt. Előrehaladás tapasztalható a vízrendezésben és a talajjavításban. A bur­gonyatermesztésben, a különböző betegségek, a hiányos gépesítés, és a nem megfelelő faj­ták miatt a vetésterület a felére csökkent Szorgalmaztuk a nagyüzemi zöldségtermesz­tés fejlesztését. A kezdeti fejlődés után azon­ban ' a zöldségtermő terület nem nőtt, emiatt az üzemek a harmadik ötéves terv előirány­zatát nem teljesítették. Határozottabb előrelé­pés csak a szakosítás fokozásával, a gépesítés és kemizálás további fejlesztésével, a szakmai irányítás javításával lehetséges. Meggyorsult a rét- és legelőjavítás, a víz­rendezés. Az utóbbi négy évben vízrende­zett terület nagysága 119 000 kh. A mezőgaz­dasági üzemek vízgazdálkodását tovább kell javítani. Jobban ki kell használni az öntö­zőberendezéseket, gyorsabb ütemben kell épí­teni a víztárolókat. ­Állattenyésztés Megyénk mezőgazdaságában döntő szerepe van az állattenyésztésnek. Ezért a harmadik ötéves terv irányelveinek meghatározásakor különös figyelemmel fogalmaztuk meg a fej­lesztéssel kapcsolatos tennivalókat. Első he­lyen szerepelt az állattenyésztési telepek épí­tése, a meglévők korszerűsítése. Fokozottabb ütemben kell alkalmazni a tudomány által kidolgozott tenyésztési, takarmányozási, gon­dozási módszereket és eljárásokat. állattenyésztés minőségi színvonala emelkedett- A szarvasmarha- és sertésállo­mány létszáma állami gazdaságainkban vál­tozatlan maradt, termelőszövetkezeteinkben növekedett, de ez csak részben tudja ellensú­lyozni a háztáji állomány csökkenését. Az állattenyésztésben javult a tenyésztői munka. Ezt hűen bizonyítja, hogy az idei me­zőgazdasági kiállításon a somogyszüi Petőfi Tsz tenyésztési nagydíjat kapott. Ezenkívül 16 arany-, 14 ezüst-, 2 bronzérmet és 8 okle­velet kaptak megyénk nagyüzemei a jó tenyésztői munkáért. A korszerűbb techno­lógiával ellátott férőhelyek szánta négy ép alatt 22 ezer szarvasmarha- és 36 ezer sertés férőhellyel növekedett Az elmúlt négy évben az állami gazdaságokban és a termelőszövet­kezetekben ót sértés és hét s-avasnuirlui sza­kosított telepet építettek, 37 telep építésé pe­dig folyamatban van. Javultak a termelési mutatók. A szarvas­marha-tenyésztésben a tejhozam 20, a napi súlygyarapodás 20 százalékkal emelkedett. A tsz-ek 65 százaléka itatásos borjúnevelést al­kalmaz, és csaknem valamennyi közös gazda­ságban tápot etetnek. 117 tsz használ fejőgé­pet, a géppel fejt tehenek száma az 1966 évihez képest megnégyszereződött. A sertéstenyésztésben a tsz-ek többségében a korszerűtlen tartási viszonyok ellenére 30— 40 dekagrammal csökkentették az 1 kg bús előállításához felhasznált abrak mennyiségét. Az állattenyésztés — bár a jöyedelmezoségi mutató változatlanul alacsony — egyre több helyen kifizetődővé válik. A szarvasmarhatar­tás eredményessége javult, de még jelenleg is kedvezőtlen­A megye állattenyésztése számottevően hozzájárult a központi ellátáshoz. Az elmúlt négy évben évente átlag 200 000 vágósertést, 35—10 000 vágómarhát, 13 százalékkal több szarvasmarhát, 20 százalékkal több tejet és 71 százalékkal több vágóbaromfit értékesí­tettek az 1966. évi felvásárláshoz viszonyítva. Az állattenyésztés továbbfejlesztésének leg­fontosabb feladata a szarvasmarha-, a settés- es a juhállomány számbeli és minőségi növe­lése, a szakosítás, a gépesítés, a tenyésztési, tartási és állategészségügyi körülmények ja­vítása. A lakosság és a népgazdaság állati ter­mékek iránti igénye, valamint a szűk beru­házási lehetőségek a közös gazdaságokban megkövetelik a háztáji gazdaságokban A?jlő lehetősegek jobb kihasználását. Anyagi-műszaki ellátottság; vezetés A megye mezőgazdaságának hathatós fej­lesztése megköveteli a termelékenység és a termelés hatékonyságának javítását — a dol­gozók szakmai képzettségének, a vezetés szín­vonalának emelését, a műszaki fejlesztés meg­gyorsítását, az egyes ágazatok összetett gépe­sítését. Ehhez azonban nem elegendőek az amortizációs alapok, s a jelenleginél nagyobb összegű és hosszabb időtartamú hitelekre van szükség. Különösen fontos, hogy a mezőgaz­dasági szállítások gyorsítása céljából a mező- gazdasági üzemek növeljék a szállító jár­művek, tehergépkocsik számát. Nem oldottuk meg a termelőszövetkezeti gépek javítását. A gépjavító vállalat egységei ezzel már nem foglalkoznak megfelelően, pe­dig a termelőszövetkezetek személyi és mű­szaki felkészültsége sok helyen nem kielégítő. Sürgős változtatásra van szükség, mivel a géppark elhasználódási foka 60—65 százalék, új gépek beszerzésére, a kínálat és anyagi eszközök hiánya miatt nincs megfelelő lehe­tőség. A termelés gépesítésével kapcsolatos igények messze meghaladják a lehetőségeket Súlyos gondot okoz egyes gépek magas ára, a választék- és alkatrészhiány. Az elmúlt években erőteljes fejlődésnek in­dult a melléküzem! tevékenység, az üzemek többségében célszerűen egészíti ki a fő ága­zatok termelését- Jellemző, hogy a tsz-ekben 900 ilyen részleg működig, amelyeknek bevé­tele eléri az összes árbevétel 14 százalékát A gazdálkodás fejlődését elősegítette, hogy mezőgazdasági üzemeink többségének veze­tése, szakemberekkel, szakmunkásokkal való ellátottsága javult. Ennek következtében jobb az üzemszervezés, a döntéseket mindinkább közgazdasági elemzésekre alapozzák. A ter­melőszövetkezeti elnökök többsége a szövet­kezeti mozgalom régi, kipróbált harcosa. Az anyagi megbecsülés mellett társadalmunk messzemenő erkölcsi elismerésben is részesíti őket A tsz-elnökak szakmai és politikai képzé­sével, továbbképzésével többet és szervezet­tebben kell foglalkozni. Szövetkezeteink na­gyobb részében kevés a szakember. Nagy a hiány agrármérnökökben, gepeszekben és közgazdászokban. Termelőszövetkezeteinknek a negyedik ötéves terv időszakában mindent meg kell tenniük q, szakemberhiány csökken­téséért. Szükséges, hogy ösztöndíjat létesítse­nek és lakást biztosítsanak a szakemberek számára. Az elmúlt években a megyében jelentős számú tsz egyesült. Az 1967. évi 225-tel szemben jelenleg 144 mezőgazdasági tsz mű­ködik. A termelőszövetkezetek átlagos össz­területe 2440-ről 3800 holdra, szántóterületük pedig 1610-ről 2470 holdra növekedett. Az egyesülések a termelőszövetkezeti tagság kö­zös elhatározása alapján jöttek létre. E munka során egyes helyeken kisebb hibák is előfordultak. A megyei pártbizottság és a megyei tanács időben fellépett a törvény- sértések ellen és felelősségre vonta azok el­követőit. Az egyesült szövetkezetek eredményei azt bizonyítják, hogy elhatározásuk helyes és idő­szerű volt. Termelésük — néhány kivételével — gyorsabban fejlődött, Javult az egyesült gaz dasagak vezetése. A beruházási lehetőségek összpontosítása bővítette a technikai fejtet»­tés lehetőség -it. Erősödött a pártszervezetek vezetege, javult irányitó tevékenységük és to­vább növekedett tömegbefolyásúk ts. Az egyesült szövetkezetek gazdasági, szervezeti megszilárdítása egyik legfontosabb felada­tunk. Ezért megyénk párt- és állami szervei továbbra is megkülönböztetett figyelemmel segítsék fejlődésüket. A termelőszövetkezetek egyesülése és a közigazgatási átszervezés következtében sa­játos helyzet keletkezik: egy-egy körzetben központi szerepet betöltő községek alakulnak ki. Ezért elsőrendű politikai feladat, hogy a hozzájuk csatlakozó községekben olyan gaz­dasági, társadalmi és politikai viszonyoka t biztosítsunk, amelyek jól szolgálják a lakos- .sag érdekeit, a szövetkezeti demokrácia ér­vényesülését. A tsz beruházások megvalósításában jelen­tős szerepük van az önálló építőipari vállal­kozásoknak és a vízügyi társulásoknak. A gazdaságirányítási rendszer reformja óta bő­vült a társulások köre és száma. A legutóbbi két év egyik jellemző vonása, hogy a tsz-ek más szektorhoz tartozó üzemekkel, vállaló - tokkal — például húsipari, gabonaíelvásárló- és feldolgozó vállalattal, állami gazdasággal — is társulnak. A mezőgazdasági termelés gyor­sabb ütemű fejlesztése érdekében ezt a folya­matot a jövőben is támogatni kelL Az állami gazdaságok jelentősége változat­lanul növekszik. Fontos szerep hárul rájuk a megye mezőgazdasága fokozottabb fejleszté­sében. Javultak termelési viszonyaik, hatéko­nyabban használták fel a rendelkezésükre ál­ló eszközöket, nőtt a munka termelékenysége, csökkent az önköltség, bővültek a termelési alapok. Jelentősen emelkedett az árutermelés. A jövőben még nagyobb gondot kell fordíta­niuk a gazdaságosságra, a nyereség növelésé­re, a szakosításra. Ahol szükséges, meg kell oldani a gazdaságok közötti területrendezést. Bátrabban kezdeményezzék az új és korsze­rűbb termelési eljárások bevezetését. . Az állami gazdaságok az elmúlt években sokat tettek dolgozóik szociális, kiüturális igényeinek kielégítéséért Több, mint 200 csa­ládiház építéséhez adtak segítséget. A követ­kező években tovább kell fokozni a lakás­építést, mert számtalan helyen még mindig mostoha körülmények között élnek az em­berek. Kedvezőtlen adottságú tsz-ek, egyéb szövetkezetek A megyében jelenleg 30 a tartósan és 5 az ideiglenesen kedvezőtlen adottságú üzemek száma. További 8 tsz egy-egy üzemegysége kedvezőtlen adottságú. E szövetkezetek' száma — több tsz gazdasági megerősödése, illetve a szövetkezeti egyesülések eredményeként — csökkent ugyan, de a korábban a közepes ka­tegóriába tartozó, kedvezőtlen adottságú üze­mek idesorolásával területi arányuk tovább ra is 26,8 százalék. A termelési értékből való részesedésük 23 százalék, az itt dolgozó ta­gok aránya 23,5 százalék. Arányukban tehát nincs lényeges változás az 1966. évhez viszo­nyítva. Árukibocsátásuk, felhalmozásuk, a szövetkezeti bruttó jövedelem, a tagrészese­dés és más gazdasági mutatók növekedés: azonban az utóbbi években számottevően ja­vult. A fejlődésben nagy szerepe volt a töb > évre meghatározott állami támogatásnak, az állami szervek differenciált segítségének. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetke­zetek körében differenciálódás ment végbe. főleg azoknak a javára, ahol a szakmai ve zetés kihasználta az. állami támogatás lehe­tőségeit, s céltudatosabban törekedett a ke rülmények megváltoztatására. A gyenge tei melöszövetkezetek költségszintje 7 százalék­kal magasabb, az egy dolgozó tagra jutó ré szesedés 2200 forinttal kevesebb a megyei át­lagnál. Négyezer tsz-tagnak pedig 6000 fo­rint alatt van a közösből származó jövede5 me. Eszközellátottságuk gyengébb, a terme lés színvonala alacsonyabb, kedvezőtlenebbe a munkakörülmények. Nagyobb mértékű a elvándorlás, magas az alkalmazottak arány; A szakemberek sem szívesen mennek ezekb a tsz-ekbe, ezért a vezetés színvonala is gyengébb. Kedvezőtlen adottságú termelöszövetkezc teink 30—40 százalékát a negyedik ötéves tér időszakában eszközellátottságuk további jani fásával, a vezetés színvonalának emeléséve föl lehet emelni a közepesek színvonalárc Néhány gyenge szövetkezetben a termelési szerkezet egyszerűsítésével kell számolni, n lakosság egy részének foglalkoztatását mu módon kell biztosítani. Ezt a. feladatot a nr gyedik ötéves tervben rendelkezésre bocsá tott állami támogatás ésszerűbb felhasználó­sával kell megoldani. Megyénkben 31 általános fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezet működik 85 000 taggal A falusi lakosság ellátását szolgálják. Egyr< nagyobb részt vállalnak Kaposvár és a Ba laton-part ellátásából is. A tagszervezést a munkásokra is kiterjesztették. Bővül a taka­rékszövetkezetek tevékenysége és a lakásszö­vetkezetek köre. A párt szövetkezetpolitiká iának megfelelően korszerűsítették szövetsó • di- H MÉSZÖV t ■' Az elmúlt négy évben : .jl-IJtek * A mezőgazdaság helyzete 8 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. november 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom