Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

termel^szövetkezetek. Termelési ér­tékük 305 millió forintról 500 millió forintra emelkedett Az 1966. évi 4,300-zal szemben 1969-ben 6100 dolgozót foglalkoztattak. Ter­melési értéküket 1975 végére egy milliárd forintra kívánják növelni. Megállapíthatják, hogy megyénkben a szö­vetkezeteknek nagy szerepük van a szo­cialista társadalom életében. Legnagyobb je­lentőségük a termelőszövetkezeteknek van. Fontos népgazdasági és helyi érdek a szövet­kezetek mindenoldalú fejlesztése. A lakosság életkörülményei IV. Nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom néhány kérdése A szocialista épitőmunka, a gazdasági és kulturális fejlődés eredményeként folyamato­sak javulnak megyénk lakosságának életkö­rülményei. Csökkent a megyei és az országos átlagjövedelmek közötti különbség, a mun­kások es a parasztok életszínvonala közele­dett egymáshoz, a lakosság pénzbevételei 50 százalékkal meghaladták az 1966. évi szintet, atp iparban és az építőiparban általánossá vált a 44 órás munkahét, javult az egészség­ügyi, a kulturális és a kommunális ellátás. Legfontosabb terveinket tehát túlteljesítettük. A foglalkoztatottak száma — a mezőgaz­dasági aktív keresők nagyarányú csökkenése miatt —• osak kis mértékben emelkedett, ága­zati és területi megoszlásuk azonban a ter­vezettnél kedvezőbben változott. Az ipari ke­resők aránya 15-ről 22 százalékra emelkedett, a mezőgazdasági keresők aránya 53-ról — a tervezettnél valamivel gyorsabban —r 42 szá­zalékra csökkent. Az iparban dolgozók átlag- keresete 18—20 százalékkal, 3? építőiparban dolgozóké 27—29 százalékkal nőtt. Az átlag- keresetek ennek ellenére •— bár közelítéttek — a? országos átlagnál alacsonyabbak 8—io százalékkal. EÍ különbség egy része az ipar szerkezeti sajátosságaiból adódik’ Az átlagbérek emelésére tett erőfeszítésein­ket több nagyvállalat és főhatóság támogatta, ennek ellenére találkoztunk meg nem értés­sel is. Ezért párt- és szakszervezeti szerveink­nek föl kell lépniük minden olyan intézke­déssel szemben, amely indokolatlanul csök­kenti vagy a gazdasági lehetőségeknél las­súbbii mértékben növeli- a béreket. Pártszer­vezeteink és kommunistáink fordítsanak na­gyobb gondot arra, hogy a bérek emeléséért folytatott törekvéseket az eddigieknél jobban Icapcsolják össze a termelékenység, a haté­konyság fokozásával. Nem szabad teret en­gedni a jogtalan, a munka nélküli jövedelem növelésének és az egyenlősdinek. A parasztság jövedelme a munkás és al­kalmazotti rétegénél gyorsabban emelkedett. Az egy dolgozó tag közösből származó jöve­delmének 40 százalékos növekedésével a pa­rasztság személyi jövedelme összességében megközelítette a munkásokét és az alkalma­zottakét. Azonban nagy a különbség: a tsz- tagok 25 százalékának közösből származó évi jövedelme meghaladja a 20 000, több mint 25 százalékának a jövedelme viszont nem éri el a 6000 forintot. A IX. kongresszus óta 40—45 százalékkal nőtt a szociális, társadalmi Juttatások össze­ge. Külöhösen számottevő az előrelépés a pa­rasztság nyugdíjellátásában és orvosi, kór­házi kezelésének javításában. Mindezek elle­nére vannak még szociális gondok. Igen ne­héz a régi nyugdíjasok, a termelőszövetkeze­ti járadékosok helyzete. A dolgozók jöve­delme a családok nagyságától függően válto­zik. '' A gazdaságirányítási reform egyik jellem­zőjeként megélénkült az ármozgás, az árak évente összességében 1—2 százalékkal emel­kedtek. Változásuk kedvezően hatott a ter­melésre, ennek nyomán szűkült a hiánycik­kek köre. Az árváltozások következtében elsősorban a nyugdíjasok és a kiskeresetű, sokgyermekes családok jövedelmének reálér­téke csökkent. Az áremelkedés kedvezőtlen hatását fokozta, hogy átmenetileg eltűntek a kisebb jövedelműék által keresett olcsó ru­házati és iparcikkek, s ez kedvezőtlen poli­tikai hangulatot teremtett. A gazdaságirányí­tási reform kibontakozásával, a gazdasági helyzet további javulásával az áremelkedé­sek negatív hatása csökkent. A lakosság pénzbevételeinek növekedésével együtt gyarapodott a takarékbetét-állomány, és jelenleg meghaladja az égymilliárd forin­tot. A múlt év végéig a parasztság fogyßsz,- fása 35—40, a munkásaké és az alkalmazót-'- také 30—33 százalékkal nőtt, s ez a.tervezett kétszerese;. Emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma, ötszörösere nőtt a magneto­fon, négyszeresere a hűtőgép, kétszeresére a porszívó, a parkettkefélő, a centrifuga for­galma. Gyorsan nőtt a ruházati cikkek for­galma és az éle' “'iszerek fogyasztása. A pa­raszti háztartások saját termelésű termékei­nek fogyasztása 77 százalékról 65 százalékra csökkent. Lakásépítés, kommunális eilátás, községfejlesztés Meggyorsult a lakásépítkezés üteme, mint­egy 10 000 lakás épült, ebből 1000 állami bér­lakás. Javult a lakások felszereltsége. Az új lakások 80 százaléka kétszobás, illetve egy részük ennél nagyobb, s több mint 60 szá­zalékuk fürdőszobás. Üj lakásépítési formá­kat is vezettünk be. A vállalati lakásépítés azonban csak lassan bontakozik ki, mivel a vállalatok anyagi helyzete nem kielégítő; több helyen a vezetők szemlélete, hozzáál­lása sem megfelelő. A lakásépítés növekedése el lener" megyénkben továbbra is nagy a la Vashiány, különösen Kaposvárral és a járási aaékhelyéken. örvendetes, hogy a negyedik ötéves terv­ben tovább növekszik a lakásépítés. 13—14 gzer lakás épül, ebből 2600 állami erőből. Ez az előző tervidőszakban állami költségvetés­ből épült lakásoknak csaknem háromszorosa. A lakásgondok enyhítésé megköveteli a la­kásalap rendszeres és hatékonyabb gondozá­sát, állagának megóvását. Jövőre életbe lép a lakásépítés és a lakáselosztás új rendszere, amely a lakásépítés meggyorsítását, a lakás­hiány enyhítését hivatott szolgálni Megyénk dolgozóinak többsége egyetért a lakásépítés jövőbeni programjával, a lakásépítési formák fejlesztésével, a lakáscserék ösztönzésével, a lakásforgalom szabályozásával, az állami ked­vezményekkel, a lakások elosztási rendszeré­nek javításával, a lakbérek új rendszerével. A lakáselosztás javítása fontos feladat. Ez­után nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani az állami és szövetkezeti lakások elosztásánál. Nagy jelentőségű a kaposvári vízhiány megszüntetése, de. további ■ erőfeszítéseket kell tenni a víztermelő kapacitás fokozatos bővítésére. A falusi lakosság ivóvíz ellátása javult, az ellátott községék száma az év vé­géig 32-re növekszik. Megkezdődött a Balá- ton-part ellátását biztosító területi vízmű építése. E munkákat a jövőben gyorsítani kell. Megyénkben a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya alacsony, az építés lassú. To­vábbi erőfeszítéseket kell tenni a szennyvíz- hálózat fejlesztésére. A vezetékes gázellátással kapcsolatos célki­tűzés megvalósult. Kaposváron 1970 végéig mintegy 2800 háztartásba vezetik be a föld­gázt Siófokon is megindult a vezetékes gáz­szolgáltatás, Nagyatádon pedig most folyik a gáz bevezetése. Emellett nagyobb gondot kell fordítani a propán-bután gázzal és fűtőolajjal való ellátás megjavítására is. Jelentős összegeket fordítottak községfej­lesztésre. A falvak hozzájárulása évi 17 mil­lióról 22 millió forintra; a társadalmi munka értéke 5 év alatt több mint háromszorosára nőtt, s megközelíti a 100 millió forintot. Mindez azt mutatja, hogy a lakosság magáé­nak érzi a Tegyünk többet Somogyért [-moz­galmat. A megyei és a kaposvári városi tanácsnak különös figyelmet kell fordítania a megye- székhely mindenoldalú fejlesztésére. Olyan programot kell készíteni, amelynek megvaló­sítása hosszabb távon lehetővé teszi a kor­szerű városfejlesztést, biztosítja, hogy Kapos­vár minden tekintetben elérje a dunántúli fejlettebb közép-városok színvonalát. Egészségügy, szociális ellátottság A két pártértekezlet között eltelt időszak: ban tovább javult megyénk lakosságának egészségügyi és szociális helyzete. Mindenki számára hozzáférhetővé vált a díjtalan egész­ségügyi ellátás, s megszűnt a kórházi ápolás időtartamának korlátozása. Mindez azt köve­telte, hogy növeljék az orvosok számát, és fejlesszék egészségügyi intézményeinket. Fej­lődött a szakorvosi ellátottság és a rendelő­intézeti hálózat; jelenleg 527 orvos, 27 fog­orvos működik megyénkben, héttel több az általános, ugyanannyival több a gyermekor­vosi körzetek száma. Siófokon és Barcson járási rendelőintézet épült. A siófoki 400 ágyas kórház megépítésével, a mosdósi tüdőgyógy­intézet rekonstrukciójával 500-zal emelkedett a kórházi ágyak száma. Megkezdtük a kapos­vári megyei és a marcali járási kórház re­konstrukcióját. Elkezdődött a nagyatádi 500 ágyas kórház építése. ’ .Egészségügyi szerveink nagy gondot, fordí­tottak az unya-‘ és gyermekvédelemre. ,A gyermekgondozási segélyt eddig mintegy 4000 dolgozó no vette igénybe. 180 bölcsődei férő­hely épült, 17-tel nőtt a védőnői körzetek száma. A csecsemőhalálozási arány az 1966. évi 41,3 ezrelékről 34 ezrelékre csökkent. Változatlanul gondot okoz az elhagyott cse­csemők intézeti elhelyezése. Jelenleg 29 öregek napközi otthona mű­ködik, ahol 700 idős embernek biztosítanak étkezést, kulturált pihenést. Kaposváron és Csurgón mintegy 300 csökkent munkaképes­ségű személynek biztosítottak állandó munka­lehetőséget. Külön figyelmet érdemel a tsz-böl kiöre­gedett emberek helyzete. A hatvan éven fe­lüli tagok száma 20 107, az össztagság 44 szá­zaléka. A termelőszövetkezetek vezetői több figyelmet és anyagi segítséget adjanak a- ar­ra rászoruló öreg tagjaiknak. Sürgető feladat az intenzív betegellátó osztályok létrehozása. Üj szakosított rende­lőintézeteket kell építeni, tovább kell fejlesz­teni a vidéki fogorvosi hálózatot, növelni kell az üzemorvosi órák számát. Nagyobb fi­gyelmet kpll. fordítani a meleg- és gyógy­vizek hasznosítására. a csecsemőotthoni és a szociális otthoni helyek számának növelé­sére. __ A szocializmus teljes fölépítése, nagy nem­zeti programunk megvalósítása nem függet­len a nemzetközi helyzettől. Népünk az el­múlt négy évben is bonyolult nemzetközi feltételek között végezte a szocialista építő­munkát A két kongresszus között eltelt időt változatlanul a haladás és a reakció, a szo­cializmus és az imperializmus erőinek har­ca jellemezte. Ez a küzdelem az egész vilá­gon a társadalom életének valamennyi fő te­rületén — a gazdaságban, a politikában, az ideológiában és a kulturális életben — egy­aránt folyik. A vüágimperializmus — elén fő erejével, az amerikai imperializmussal — fegyveres provokációkkal, növekvő agresszivitással, gazdasági és politikai nyomással igyekszik fenntartani reakciós rendszerét, befolyási övezeteit, és feltartóztatni a szocializmus és a haladás erőit. A nemzetközi imperializmus erői nemegyszer teremtettek nyugtalan, ki­élezett helyzeteket és fenyegették a szocializ­must építő munkánk alapvető nemzetközi feltételét: a békét. Az imperializmus vezető tőkés hatalma, az Egyesült Államok kormá­* nya folytatta országa militarizálását, lábhal tiporja a nemzetközi kapcsolatok' törvényéit, kiterjesztette nyílt, agresszióját. A Dél-Viet- ; naín népe elleni háborúját és a Vietnámi. Demokrátikus Köztársaság élleni agressziót — karunk legszégyenteljesebb háborúját — ki­terjesztette Laoszra és Kambodzsára. Fenn­tartás nélkül támogatja Izraelt az arab né­pek elleni agressziójában, háborús tűzfész­ket tart fenn ezzel Közel-Keleten. Bár a vezető tőkés országok gazdasági és katonai ereje növekedett, az imperializmus helyenként ért el átmeneti sikereket, a ka­pitalizmus általános válsága tovább mélyült, a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellent­mondásait nem sikerült megoldaniuk. A ka­pitalizmus a politikai válság állapotában van, s az általa kirobbantott nemzetközi konfliktusokba egyre jobban belebonyolódik. Politikájuk kilátástalanságának meggyőző bizonyítéka az Egyesült Államok indokínai háborúja, a közel-keleti válság. A hős viet­nami népnek, Laosz, Kambodzsa és Korea népeinek harca, az arab népek küzdelme azt tanúsítja, hogy az imperialisták nem képesek legyőzni a szabadságukért és jogaikért küz­dő, a haladó erők nemzetközi támogatását élvező népeket. Megyénk lakossága a szolidaritás érzésétől athatva egységesen áll a megtámadott és hő­siesen harcoló vietnami, és az agresszió ál­dozataivá vált „többi nép oldalán. Elítéli az Egyesült Államok kormányának újabb ag­resszióit, provokációit, amelyek veszélyezte­tik a világbékét. Helyesli és tettekkel támo­gatja mindazokat a lépéseket, amelyeket el­sősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük hazánk kormánya tett és tesz az agresszió áldozataivá vált népek megse­gítésére. Egyetért pártunk Központi Bizott­ságával abban, hogy minden nép erkölcsi kötelessége az agresszió áldozatainak meg­segítése, s mindazoknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniuk az amerikai agresszorok és lakájaik megfékezésére, a háború tüzének eloltására. A világ fejlődésének fő irányát az impe­rializmus minden erőfeszítése ellenére mind­inkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség erői határozzák meg. A napja­inkban is bonyolult, időközönként feszültség­től terhes nemzetközi helyzetben a Szovjet­unió, a szocialista országok — köztük ha­zánk is — szakadatlanul növelik gázdasági, társadalmi, politikai erejüket. A szocialista világrendszer az imperialista ellenes harc döntő tényezője. Gazdasági és katonai ereje az utóbbi négy évben nagyobb lett. A nem­zetközi munkásosztály mind kiterjedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopóliu­mokkal szemben. Az antiimperialista harc­• ban a.' szocialista világrendszer, á nemzetkö­zi • munkásosztály és a harmadik világ népei kölcsönösen és eredményesen ségítik egy­mást. Pártunk a bonyolult, ellentmondásos vi­lághelyzetben, a szocializmus és a kapitaliz­mus erői közötti történelmi jelentőségű küz­delemben hűen elvi internacionalista politi­kájához, mindent megtett a szocialista világ- rendszer erőinek növelésére, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak antiimperialista egységének erő­sítése, harcának fokozása érdekében. Me­gyénk kommunistái és lakossága egyetérte­nek azzal, hogy pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenységének középpontjában a társadalmi haladás segítése, a világháború kirobbantasának elhárítása, a béke megszi­lárdítása áll. Osztják véleményünket abban, hogy ezzel legsajatosabb nemzeti érdekein­ket és a szocialista világrendszer, a béke és a haladás nemzetközi érdekeit szolgáljuk. Egyetértenek pártunk Központi Bizottsá­gával és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mánnyal abban, hogy szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alap­elve és sarktételp: a Szovjetunióval es a Varsói Szerződés országaival való szövetség, a szocialista világrendszer országaival való szoros együttműködés. Elveinkből, kommu­nista es szocialista meggyőződésünkből kö­vetkezik ez. Ügy ítéljük meg: az idő igazolta, hogy ezzel a politikával szolgálhatjuk leg­eredményesebben népünk nemzeti érdekeit, szocialista hazánk felemelkedését. Megyénk kommunistái és dolgozóinak dön­tő többsége egyetértőén állapítják meg, hogy az utóbbi években tovább erősödött a ma­gyar—szovjet barátság, jelentősen bővültek, fejlődtek politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink a szocialista világrendszer töb­bi államával is. Támogatják pártunk Köz­ponti Bizottságát és a kormányt abban, hogy minden szocialista országgal egységre, inter­nacionalista együttműködésre törekszik, azokkal is, amelyekkel nézeteltérések van­nak. Egyetértenek a világ fejlődő országai­val való politikai és gazdasági kapcsolatok bővítésével, a nemzeti felszabadító mozgal­mak támogatásával, Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független országaival való együtt­működés fejlesztésével. Megyénk kommunistái helyeslik pártunk Központi Bizottságának azt a törekvését, hogy ‘ az esetleges elvi-politikai véleményel­térések ellenére is akcióegységet alakítson "ki minden kommunista párttal az osztály el­lenség, az' imperializmus elleni harchoz. Ma­gukévá tették a kommunista és munkáspár­tok moszkvai tanácskozásának állásfoglalá­sait, és dolgoznak azok megvalósításáért. : Somogy lakói egyetértenek pártunk és kor­mányunk kezdeményező, a békés egymás mellett élést elősegítő külpolitikájával: oszt­ják a véleményüket abban, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Támogatják a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamainak állhatatos küzdelmét a nemzetközi feszültség enyhíté­sére, a háborús tűzfészkek felszámolására, a fegyverkezési verseny csökkentésére és a le­szerelés megoldására, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi elismerésére. Megyénk dolgozói jóleső érzéssel állapít­ják meg, hogy pártunk és kormányunk nem­zetközi tekintélye az elmúlt négy esztendő­ben tovább növekedett. Jogosan büszkék ar­ra, hogy hazánk fővárosa, Budapest, nemzet- köri jelentőségű, nagy visszhangot kiváltó események és kezdeményezések színhelye volt. Mindezt szilárd belső helyzetünk, a szo­cialista épitőmunkában elért eredményeink mellett annak tudják be, hogy mindig vilá­gos, nyílt, elvi politikát folytattunk, és hogy nemzetközi orientációnk egyértelmű volt. Hazánk nemzetközi elismerését elősegítette, tekintélyét tovább növelte, hogy közvetlen, testvéri, jó szövetségesei vagyunk a Szovjet­uniónak. Hűségünk rendíthetetlen a Varsói Szerződés és a KGST szervezetéhez, és ba­ráti szálak fűznek bennünket a szocialista országokhoz. Pártbizottságunk, de megyénk lakóinak döntő többsége is egyetért azzal, hogy a For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány diplomá­ciai tevékenységgel, magas szintű kölcsönös látogatásokkal és tárgyalásokkal azon fára­dozik, hogy hozzájáruljunk az államok együttműködéséhez, a népek közeledéséhez és barátságához, az európai biztonság szilárd rendszerének a megteremtéséhez s az azt elő­készítő összeurópai értekezlet minél előbbi összehívásához. Elítélik az imperialista veze­tő köröket,. akik nyílt és burkolt formában egyaránt akadályokat igyekeznek gördíteni az értekezlet összehívása elé. Osztják véle­ményüket pártunkkal és kormányunkkal ab­ban, hogy megérettek az összeurópai bizton­sági konferencia összehívásának a föltételei. Megyénk lakóinak ezután is tisztán kell látniuk, hogy az imperializmus kizsákmá­nyolást, elnyomást, megalázást zúdít az em­beriségre; háborús feszültségben, nyugtalan­ságban tartja a világot. Az emberiség számá­ra a társadalmi, gazdasági felszabaduláshoz, a békéhez vezető utat á szocializmus mutatja Az új világháború kirobbantását megakadá­lyozó fö eszköz es biztosíték az emberiség számara a szocialista világrendszer erőinek növelése, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalmak antiimpe­rialista harcának fokozása, a népek száz­millióinak mozgósítása a béke védelmére. A Varsói Szerződés szervezete a szocializ­mus és a béke védelmének megbízható esz­köze. Büszkék vagyunk arra, hogy néphad­seregünk korszerűen felszerelt alakulatai ott vannak a Varsói Szerződésben tömörült or­szágok hadseregeinek sorában. Helyeseljük, hogy pártunk és kormányunk gondoskodik népünk szabadságát, békés építőmunkáját, szocialista vívmányainkat védelmező nép­hadseregünk fegyveres erőinek fejlesztéséről, s hozzájárulunk a szocialista világrendszer, az európai kontinens biztonságának, a népek általános békéjének védelméhez. Megyénk kommunistái és nem kommunis­tái — minden dolgozó, becsületes ember — erejét nem kímélve állhatatosan dolgozik és harcol azért, hogy válóra váljon pártunk és a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapvető célja: szövetségeseinkkel, a világ haladó erőivel' szoros összefogásban biztosít­suk szocialista építőmunkánk kedvező nem­zetközi feltételeit, a békét SOMOGY! NÉPLAP Vasárnap, 1970. november 1. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom