Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

III. Megyénk gazdasági fejlődése és feladataink Az 1966. évi pártórtekezlet óta dinamikus fejlődés jellemzi megyénk gazdasági életét. A harmadik ötéves terv főbb célkitűzései megvalósulnak, sőt néhány területen túltel­jesítés várható. Kedvezően változott me­gyénk gazdasági szerkezete, javultak a la­kosság életkörülményei. A gazdaságfejlesz­tési program végrehajtásának eredménye­ként javult a munkaképes korú lakosság foglalkoztatási aránya, csökkentek a nők foglalkoztatásával kapcsolatos gondjaink, és a tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedett a megye lakosságának életszínvonala. A gazdaságirányítás új rendszerére való átmenet kisebb hibáktól eltekintve sikeres volt, a reform lényegesen gyorsította me­gyénk gazdasági, társadalmi és politikai fej­lődését. Pártbizottságaink és pártszerveze­teink gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkája megfelelt a mechanizmus követel­ményeinek. Az állami, gazdasági vezetők alapjában véve sikeresen oldották meg az átállás nehézségeit, többségük megfelelt a több egyéni kezdeményezést, nagyobb önál­lóságot igénylő, felelősségteljesebb felada­toknak. Fejlesztési célkitűzéseink megvalósításá­nak egyik forrása az volt, hogy a központi támogatás mellett mindjobban feltárták a helyi lehetőségeket, s azokat állami és gaz­dasági szerveink többsége igyekezett jól ki­használni. A gazdasági vezetők többsége ha­tékonyan foglalkozott a fejlesztéssel, többet törődött a kerekedelmi kapcsolatok kiala­kításával, a lakosság igényeinek Kielégítésé­vel. A gazdasági mechanizmus szellemében javult a megyei tanács gazdaságirányító te­vékenysége. De nehézséget okozott, hogy szakosztályai között gyakran elhúzódott a fejlesztéssel kapcsolatos koordináció, és nem kísérték kellő figyelemmel az általuk is alá­írt, szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését. Az átlagosnál gyorsabb gazdasági fejlődés következtében sikerült csökkenteni a törté­nelmi lemaradást, de többször feszültség ke­letkezett az igények és a rendelkezésre álló erőforrások között. Az országos átlaghoz való felzárkózáshoz azonban több ötéves tervre és további központi támogatásra van szükség. Az iparfejlesztés eredményei alapot adnak ahhoz, hogy magasabb szintű és hatékonyabb gazdaságfejlesztési politikát folytassunk. Ezért továbbra is fő feladatunk a megye iparosítá­sának folytatása; az ipar és a mezőgazdaság műszaki és technológiai fejlesztése, korsze­rűbb eszközökkel való ellátása és az építő­ipari kapacitás gyorsabb ütemű növelése. A beruházás alakulása A mezőgazdaságban felszabaduló munka­erő — és az ezzel összefüggő nagymértékű elvándorlás — arra kötelezte a megyei párt­bizottságot, hogy a foglalkoztatási gondok megoldása érdekében erőteljesebb fejlesztési programot tűzzön ki célul. A tervidőszakban 6,5 milliárd beruházást irányoztak elő, ezzel szemben 10 milliárd készült el folyó áron számítva. A túlteljesí­tés kb. 20—22 százalékos, a többi áremelke­désből adódik. A BERUHÁZÁSOK MEGOSZLÁSA: Ipar Ifi md. Ft Mezőgazdaság 2,6 md. Ft Építőipar 04 md. Ft Közlekedés 14 md. Ft Kereskedelem 0,4 md. Ft Kommunális 1,9 md. Ft Egyéb (magánlakás építés) 2,0 md. Ft 10,0 md. Ft Az iparon belül a beruházásból a gépipar egy milliárd, a könnyűipar 210 millió, az élel­miszeripar 691 millió forint értékben része­sült A fejlesztés eredményei megteremtették a további intenzív iparosítás feltételeit. A mezőgazdasági beruházások főleg építke­zések voltak, a kapacitáshiányt pótolták. Legszámottevőbb a Balatonboglári Állami Gazdaság több mint 100 millió forint értékű borkombinátjának megépítése. Áz elmúlt években a közgazdasági szabályozók főleg az építő jellegű beruházásokra ösztönözték a tsz-eket és vezetőiket Ezért háttérbe szorult a mezőgazdaság gépesítése. A harmadik öt­éves terv időszakában nem építették meg a kaposvári iparcikk-áruházat mivel a Belke­reskedelmi Minisztérium ígérete ellenére nem nyújtott rithez támogatást A közlekedés és a hírközlés fejlesztésének keretében a megyében több vasútvonalat, közutat korszerűsítettek; bővítették Kaposvár távbeszélő-hálózatát, és más postai berende­zéseket építettek meg. Folyik a siófoki és a nagyatádi posta építése. Számottevő egész­ségügyi, szociális, kulturális és kommunális beruházás valósult meg. A tervezettnél 27 százalékkal több lakás épült. Beruházásaink volumene, összetétele álta­lában a tervnek megfelelően alakult. De növekedett a befejezetlen beruházások szá­ma, és jelentős volt az áremelkedés főleg az építő jellegű beruházásoknál. A beruházó szerveknek fokozott figyelmet kell fordítani­uk a rendelkezésre álló anyagi eszközök cél­szerű felhasználására, a beruházási feladatok előkészítésére és megvalósítására. Tanácsa­inknak és gazdálkodó egységeinknek társulá­sok és közös vállalkozások útján törekedniük kell a szabad pénzeszközök megyei hasznosí­tására. Az ipar fejlődése és feladatai A legutóbbi pártértekezlet óta az ipar fej­lesztésében figyelemre méltó eredményeket értünk el. Az ipari termelés volumene 50 százalékkal növekedett. A növekedés üteme meghaladja az országos átlagot. A termelés szerkezeti összetétele kedvezően, a gépipar irányába fejlődött. A korábban elkezdett be­ruházások és rekonstrukciók befejezése mel­lett új gyárak telepítésével enyhítettük a fog­lalkoztatási gondokat. A járási székhelyek és a kijelölt települések iparfejlesztésével megkezdtük a területi aránytalanságok csök­kentését. Ehhez nagy segítséget nyújtott a kormány 73 millió forintos iparfejlesztési kü- lönkerete. Ennek 55—60 százalékát Kapos­vár, 40—45 százalékát pedig a járási székhe­lyek iparának fejlesztésére fordítottuk. Ka­posváron kívül meggyorsult a járási székhe­lyek ipari fejlődése. Ennek eredményeként 44 százalékról 49 százalékra emelkedett a vi­déken foglalkoztatott munkások aránya. A harmadik ötéves tervidőszakban léte­sült a Finommechanikai Vállalat Kaposvári Rádiótelefon Gyára, a Mechanikai Művek marcali olajkályha- és kondenzátorgyóra, a VIDEOTON és a Budapesti Vegyipari Gép­gyár tabi gyáregysége, a DANUV1A nagy­atádi üzeme. Befejeződött a Húskombinát, a Nagyatádi Konzervgyár, az Erdő- és Faipari Gazdaság Csurgói Faüzemének rekonstruk­ciója. Az üzemek fejlesztéséhez nagy segítséget kaptunk az Országos Tervhivatal, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Építés- és Város- fejlesztési Minisztérium, valamint az Egye­sült Izzó, a Mechanikai Művek, a Budapesti Finommechanikai Vállalat, a VIDEOTON, a Budapesti Vegyipari Gépgyár és más szer­vek vezetőitől és közösségeitől. Támogatósu­kért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Következetes és eredményes gazdaságpoli­tikai munka eredményeként sikerült jelentő­sen mérsékelni a fiatalabb munkaképes ko­rúak elvándorlását Somogybái. A szocialista iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma 30 százalékkal nőtt, eléri a 42 200-at, és így év végére 10 500-zal haladja meg az 066. évit. Sikerült növelni a női foglalkoz- tottak számát, az iparban dolgozó nők ránya az 1966. évi 43 százalékról 49 szá­llókra emelkedett a harmadik ötéves terv folyamán. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy a megyén kívül dolgozó közel, tízezer ember itthoni foglalkoztatását fokozatosan megoldjuk. Az ipari termelés növekedésének üteme szektoronként eltérő. A tanácsi és a szövet­kezeti ipar a tervezett 50, illetve 40 száza­lékkal szemben már 1969 végére 55,4, illetve 105,7 százalékkal növelte termelését Ugyan­akkor a legnagyobb volument képviselő mi­nisztériumi ipar termelésének növekedése el­marad a tervezettől. Szükséges, hogy az ipar­ban meglevő tartalékokat még jobban fel­tárják. hasznosítsák, és piacképes termékek­ből növeljék termelésüket. A megye ipari üzemei az 1966. évi 10 szá­zalékról 15—16 százalékra növelték az ex­porttermékek arányát. Legjelentősebb export­cikkeink továbbra is az élelmiszer- és köny- nyűipari termékek, de mellettük megjelen­tek a híradástechnikai ipar gyártmányai is. Exportáló üzemeinknek a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk termékeik verseny- képességének növelésére, a jövedelmezőség fokozására. A termelékenységet üzemeink többsége nem tudta a kívánt mértékben növelni. Az egy főre jutó termelési érték 5,4 százalékkal nőtt. A termelékenység főleg 1966—67-ben emelkedett, 1968—69-ben megállt, sőt mini­mális visszaesés következett be. A termelékenység kedvezőtlen alakulásá­nak főbb okai a nem megfelelő műszaki fej­lesztés; az újonnan munkába álló dolgozók alacsony szakképzettsége; a 44 órás munka­hétre való áttérés előkészítésének hibái; a közgazdasági szabályozók hiányosságai: az üzemén belüli szervezetlenség; a helytelen létszámgazdálkodás: a munkafegyelem lazu­lása, és a nagymértékű munkaorővándoriás. Iparunk az elmúlt időszakban bizonyos fo­kig magán viselte az extenziv fejlődés je­gyeit. Ennek oka az üzemek alacsony mű­szaki színvonala, a felépítéssel járó nehéz­ségek stb. Ez átmenetileg gátolta a termelé­kenység emelését. Ezért nagyobb gondot kell fordítani a műszaki fejlesztésre, a technoló­giák korszerűsítésére, a helyes létszámgaz­dálkodásra, a piac igényeihez igazodó terme­lésre, a jövedelmező gazdálkodásra. A to­vábbi iparosítás fő iránya: a meglevő vál­lalatok fejlesztése, rekonstrukciója. Töreked­niük kell arra, hogy növekedjék a gépi be­ruházások aránya, és hogy egyes körzetek­ben a foglalkoztatottság megoldására új vál­lalatok létesüljenek. A megye iparának helyzetét nehezíti a szétaprózottságból eredő tőkeszegénység, ez csökkenti hitelképességét. A további fej­lődés érdekében társulások útján kell meg­oldani fejlesztési célkitűzéseink egy részét A tervidőszakban biztosítani kell az Egyesült Izzó Rádiócsőgyára, a Budapesti Finom- mechanikai Vállalat Kaposvári Gyára teljes üzembe helyezését, be kell fejezni a Vegy­ipari Gépgyár és a VIDEOTON tabi üzemé­nek építését, a VBKM kaposvári, a Mecha­nikai Művek marcali gyárának, s a DANUVIA nagyatádi üzemének bővítését Az élemiszeripari üzemek közül szükséges a Cukorgyár további korszerűsítésének meg­gyorsítása, a kaposvári kenyérgyár megépí­tése, a Tejipari Vállalat üzemeinek rekonst­rukciója, a Balaton térségében új tejüzem, és Nagyatádon tésztagyár létesítése. Biztosí­tani kell a bútor és a konfekcióipar rekonst­rukcióját az Erdő- és Faipari Gazdaság feldolgozó iparának nagyobb arányú fejlesz­tését, az elavult gépek helyett modern ter­melőeszközök üzembe állítását E vállalatok és szövetkezetek készítsék el hosszabb távra szóló programjukat és szakaszolva kezdjék el azok megvalósítását. A lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátottságának javulása, a tartós fogyasztási cikkek nagymértékű elterjedése következté­ben a szolgáltatási igényeket a gyors fejlő­dés ellenére sem lehetett kielégíteni. A kö­vetkező évek feladata, hogy a szolgáltató ipar a lakosság fokozódó igényeinek kielégí­tése érdekében bővítse tevékenységének kö­rét. Növelje kapacitását főleg a rádió, a te­levízió, a háztartási, az elektroakusztikai be­rendezések, a gépkocsik javítása és a lakás- karbantartás területén. A célkitűzések meg­valósítását a tanácsok pénzügyi és egyéb támogatással segítsék elő. A további iparfejlesztéssel elő kell segíte­ni a településstruktúra korszerűsítését, gyor­sítani a városias jellegű települések kialaku­lását. További erőfeszítéseket kell tenni az infrastrukturális igények jobb kielégítésére. A somogyi üzemek többségére az jellemző, hogy nagyvállalati rendszerben dolgoznak, emiatt a gyáregységek egy részének önálló­sága korlátozott, a vezetők még az operatív irányításhoz szükséges hatáskörrel sem ren­delkeznek. Nehezen mérhető a keletkező alapok nagysága, nem dönthetnek önállóan a fejlesztési hitelek felvételéről, feszültség van a központi és a helyi telepek dolgozói­nak bérezése között. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a fejlesztést, a termelékenység, a termelés alakulását. Ezért indokoltnak tartjuk e gyáregységek, telepek önállóságá­nak további növelését Az iparosításban és a termelés növekedésé­ben nagy szerepük van a gazdasági vezetők­nek és a szakembereknek. A vezetők több­sége megállta a helyét és képes ellátni fel­adatát. Az eredményesebb munkához mind nagyobb politikai, műszaki és közgazdasági felkészültségre, hozzáértésre van szükség. Ja­vítani kell az emberekkel való foglalkozást, törődést, ezzel is mérsékelhető az indokolat­lan munkaerő-vándorlás. Napjainkban mintegy 430 felső- és 1700— 1800 középfokú végzettségű műszaki, illetve közgazdasági szakember dolgozik a megye iparában. Számuk évente 45—50-nel növekszik, amely a szükségesnél jóval kevesebb- Nagy a szakemberhiány. Üjabb 140—150 mérnökre és 50—60 közgazdászra van szükség. Biztosí­tani kell, hogy a beiskolázás növelésével, ösz­töndíjak alapításával, lakásépítéssel, letelepe­dési segéllyel és különböző eszközökkel gyor­sabb ütemben emelkedjék a műszaki, közgaz­dasági szakemberek száma. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszer? a vállalatok belső mechanizmusának gyorsabb ütemű fejlődését követeli meg. Ez azonban nem valósult meg a kívánt mértékben. Nem nőtt megfelelően az üzem-, a műhely- és a csoportvezetők önállósága. Kevés helyen tö­rődnek azzal, hogy megfelelő szakembereket állítsanak be közgazdasági elemző és tervező munkára, piackutatásra. Emiatt hiányoznak a hosszabb távú tervek, számtalan helyen a napi problémák megoldása köti le erejüket. Ez nem felel meg a korszerű vezetés követel­ményeinek. A pártszervek, az alapszervezetek, a szakszervezetek fordítsanak nagyobb gondot arra, hogy a gazdasági vezetők a jövőben cél­tudatosabban javítsák a vezetés színvonalát. Építőipar Az építőipar fejlődése a harmadik ötéves terv időszakában gyorsabb volt a tervezett­nél. Kapacitása az 1966. évi 958 millió forint­ról 1970 végéig várhatóan 1554 millió forintra növekszik- Annak ellenére, hogy jelentős mértékben bővült a kapacitás, az építési szük­ségleteket nem tudták kielégíteni. A beruhá­zási piac feszültségei, a nem megfelelő elő­készítés, a munkák helytelen programozása, az építési anyagok hiánya, a vállalati belső szervezetlenség gyakran a beruházások elhú­zódását okozták. Az ÉVM támogatást nyújtott az építőipari kapacitás bővítéséhez, ennek eredményeként megépült a kaposvári cement­relé, a poligonüzem, előkészítés alatt van az állami építőipari vállalat központi telephelyé­nek létesítése, épül a csurgói nyílászáróüzem, és működik a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat. Ennek ellenére az építőipari szer­vezetek többsége nem képes az igények kielé­gítésére. A korszerű építési módok részaránya alacsony. Nagy gondot okoz, hogy az állami és a szö­vetkezeti építőiparban alacsony a bázis-bér­színvonal, emiatt a munkaerő a kisebb ter­melékenységű építőipari szervezetekbe áram­lik. Az építőipari árak az utóbb' években szá­mottevően emelkedtek. A magasabb árak sem csökkentették az építőipari tevékenység iránti keresletet. Sajnálatos, hogy a törvényesen megengedett építőipari áremelkedést több vál­lalat a szervezetlenség, az anyag-, a lét­számhiány és egyéb fogyatékosságok, belső hibák elkendőzésére használja fel. Ezt bizo­nyítja, hogy a vállalatok nyeresége nem nö­vekszik, sőt csökkenéssel számolnak szinte mindenütt. Az építőipar termelésének gyorsabb ütemű növelése további fejlődésünk kulcskérdése. A negyedik ötéves terv fejlesztési lehetőségei megközelítik a 13 milliárd forintot. Terveink megvalósítása megköveteli, hogy az építőipari kapacitás évente 16—18 százalékkal növeked­jék, és 1975-re elérje az évi 3,3 milliárdos termelési értéket- A megnövekedett feladatok megvalósításénak elősegítésére az érintett szervek dolgozzák ki az építőipar területi fej­lesztésének módjait, és az építőipari szerve­zetek fejlesztésének tennivalóit. A fejlesztést elsősorban a korszerű és termelékenyebb épí­tési módok bevezetésére, a munkaerő- és a gépi kapacitás növelésének biztosítására kell összpontosítani. Gondoskodni kell- a tervező, irányító és kivitelező szakemberek számának gyorsabb ütemű növeléséről. Nagyobb gondot kell fordítani az építő­anyag-ipar fejlesztésére. Ezzel teremthetők meg a korszerű építési módok, épületszerke­zetek gyorsabb elterjedésének feltételei. Ez­által csökkenthető a beruházások elhúzódása, növelhető a termelékenység. Az országos és a helyi szervek összefogásával biztosítani kell, hogy a megyében korszerű építőanyag-ipari terméket gyártsanak. (Könnyűbetonelem. mű­anyagalapú építőipari termék, egyéb köny- nyűszerkezetű elem; okál, faforgácslap stb.) Kereskedelem Megyénkben a kereskedelem forgalma öt év alatt — a korábbi évek fejlődési ütemét meghaladva — 57, üzlethálózata 35 százalék­kal nőtt. Ez valamivel gyorsabb az országos átlagnál. A forgalom növekedése és a belső arányok megváltozása a lakosság javuló élet­viszonyait, fokozódó igényeit mutatja. A járási székhelyek mindegyikében ABC-áruház nyílt, többségükben iparcikkáruház és szaküzlet 1s van. Javult Kaposvár vendéglátó hálózata-. Marcaliban és Nagyatádon szálloda és étte­rem létesült Falun nőtt a büfék és bisztrók szama. A gazdasági mechanizmus reformja szoro­sabb összhangot teremtett a termelés és az értékesítés között. Máris mutatkoznak az egészséges verseny kezdeti eredményei. A kiskereskedelem növelte a termelőktől és a megyén kívüli nagykereskedelmi vállalatoktól való beszerzés arányát. Fejlődést hozott a szektorok területi elhatárolásának feloldása is. Bővült a termelők és a kereskedelmi egysé­geket üzemeltető szervek köre. Jelenleg 66 nem kereskedelmi szerv 122 üzletet tart fenn. Az élelmiszerellátás — a hús és a húskészítmé­nyek kivételével — megfelelő volt. Nőtt a ru­házati és- vegyes iparcikkek kínálata, bővült választéka. Számos úi, korszerű termék került forgalomba. A javuló helyzet ellenére még ma is sok a hiánycikk. Nem volt folyamatos a méteráruval, a gyermekruházati cikkel és á lábbelivel .való ellátás, kevésnek bizonyult az építőanyag és a vasáru^ Nem növekszik,Ijjljr elégítően a helyi árualapok termelése. Me­gyénk lakossága elvárja — főként olcsó cik­kekből ■— az áruválaszték bővítését, az igé­nyeinek megfelelő áruellátást. Nem tudták megoldani a nagykereskedelmi vállalatok saját raktározási gondjaikat. Csu­pán az élelmiszer-nagykereskedelem raktár- területe bővült 2000 négyzetméterrel. Az érin­tett vállalatok összefogására és a Belkereske­delmi Minisztérium támogatására van szük­ség e problémák megoldásához. A kereske­delemben a tervezett fejlesztés nagyobb része megvalósult, de igen fontos létesítmények nem készültek el. Továbbra is gond a Bala- tón-part, Kaposvár bevásárlóközpontja és a peremterüjet, valamint a kisebb falvak ke­reskedelmi, vendéglátó-hálózatának bővítése, korszerűsítése és építése. A gondok felszámolása mellett fő cél a vá­rosok kereskedelmi hálózatának gyorsabb üte­mű fejlesztése. Különösen Kaposvár ellátá­sának javításáért kell többet kezdeményezni és tenni a városi párt- és állami vezetésnek. Az új közgazdasági szabályozók jobb lehető­séget teremtenek a községek bolthálózatának bővítésére, a szövetkezeti kereskedelem fej­lesztésére. A tanácsok saját eszközeikkel is segítsék elő az üzemeltetők körének bővíté­sét, hogy ezáltal is fejlődjön a kereskedelmi hálózat, élénküljön a verseny, javuljon a la­kosság áruellátása. Közlekedés, hírközlés A harmadik ötéves terv időszakában jelen­tősen növekedett a megye közlekedési és szál­lítási forgalma. 40 százalékkal több személy- gépkocsi, 27 százalékkal több tehergépkocsi, 21 százalékkal több motorkerékpár, 25 száza­lékkal több autóbusz közlekedik, mint 1966- ban. Tovább folytatódott a közutak építése és korszerűsítése- 273 km új út épült, 260 km utat pedig korszerűsítettek, 32 községben 121 km hosszú bekötő út készült el. A termelő- szövetkezetek belső anyagmozgatásának meg­könnyítésére 69 km hosszú, szilárd burkolatú út épült. Vasúthálózatunk korszerűsítésé, a nagy összegeket fordítottak, növekedett a Diesel-vontatás aránya. Kaposváron új autó- buszpályaudvar és korszerű AKÖV-tek p épült. Elmaradt a vasútállomások tervezett korszerűsítése Kaposváron, Siófokon, Fonyó­don, Balatonszentgyörgyön, Nagyatádon stb. A negyedik ötéves terv időszakában gyorsan növekszik a közúti forgalom, emelkedik a szál­SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1970. november 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom