Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A megye dolgozóinak többsége becsülettel teljesíti feladatát. Gondolkodásában, cselekedeteiben is egyre többen a szocialista erkölcs szabályai szerint élnek és dolgoznak. Előremutató az a tendencia, hogy dolgozóink körében egyre többen ítélik el és bélyegzik meg a munkakerülést, a fegyelmezetlenséget, a jogtalan előnyszerzést, a közösségi vagyon dézsmálását. Mind több ember gondolkodásmódját hatja át a szocialista öntudat. Erről tanúskodnak a társadalmi munkanapok, a vietnami akciók, a munkabrigádok felajánlásai, a Televíziót minden iskolának !-mozga- lom, a tanulók önkéntes nyári munkája stb. Az ideológiai feladatok megoldásához, az eszmei, politikai munka színvonalának emeléséhez, hatékonyságának fokozásához hozzájárult, hogy mind felkészültebb káderek végzik az ideológiai tevékenységet. A pártbizottságok a korábbinál sokkal nagyobb gondot fordítanak a személyi feltételek megteremtésére, a propagandisták nevelésére. A jövőben ezt a munkát még rendszeresebbé kell tenni. A megyei pártbizottság Oktatási Igazgatóságának megteremtésével létrehoztuk a marxista oktatás központját Somogybán is. Irányítása alatt évente 1000 kommunistát és pártonkívülit oktatnak. Nagy szerepük van az ideológiai munka koordinálásában, a viták, konzultációk szervezésében, és egyre elmélyültebb tudományos tevékenységet folytatnak. Nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a pártmunka gyakorlati tapasztalatainak elméleti elemzésére, általánosítására és a nevelő munka javítására. Oktató és nevelő munkájukat úgy végezzék, hogy mind több ember számára tegyék vonzóvá a marxizmus— leninizmust. Számottevő szerepe van a Tanítóképző Intézetnek és a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumnak a marxizmus—leninizmus oktatásában. A falusi értelmiség utánpótlásának eszmei-politikai felkészítése elmélyült munkát igényel. Az intézmények nevelői tegyenek meg mindent a jövő értelmiségének szocialista neveléséért. A marxizmus—leninizmus oktatása a reakciós burzsoá nézetekkel, s azok maradványaival vívott harcban megy végbe. De harcolni kell a marxizmus—leninizmus elméletének dogmatikus kezelése és revizionista torzítása ellen is. Az utóbbi években a kommunista eszmék térhódítása figyelhető meg. Azonban társadalmunk átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt — mint a kongresszusi irányelvek is megállapítják — még jelen vannak, hatnak, részben újratermelődnek reakciós, nacionalista, idealista nézetek, a kispolgári gondolkodásmód jellegzetes megnyilvánulásai, amelyek esetenként hátráltatják a társadalom fejlődését. Egyes rétegekben még megtalálható, bizonyos körökben terjed a »mindent csak pénzért csinálunk« kispolgári magatartás, a munka nélkül szerzett jövedelmek hajszolása, az egyenlősdire való törekvés, a spekuláció. Számosán lebecsülik az ösztönzés erkölcsi formáit. Ezeket a jelenségeket a becsületesen dolgozó emberek határozottan elítélik és követelik a szocialista társadalomtól idegen megnyilvánulások megszüntetését. A párt és az egész társadalom feladata, hogy egységesen lépjünk fel a szocialista erkölcs megsértőivel szemben, növeljük a szocializmus híveinek megbecsülését, mindazokét, akik nemcsak munkájukat végzik odaadóan és állhatatosan, önzetlenül, hanem részt vállalnak a közügyek intézéséből is. Napjainkban a szocializmus—kapitalizmus közötti erőviszonyok a szocializmus javára tolódnak el. Ennek ellenére az imperialista hatalmak nem mondanak le szocialistaellenes tevékenységükről, csak taktikájukat igazítják a megváltozott viszonyokhoz. Mindjobban a fellazítás módszerét helyezik előtérbe, ezzel igyekeznek elleplezni a mai tőkés társadalom kizsákmányoló jellegét, amikor »fogyasztói«, »ipari« társadalomról, a tőkés társadalmi rend fölényéről szavalnak, hogy eltereljék a figyelmet az állammonopolista kapitalizmus belső bajairól. Ezzel egy időben arra törekszenek. hogy megosszák a szocializmust építő népek közösségét, többek között a mi hazánk lakosságát is szembeállítsák a Szovjetunióval a »demokratikus szocializmus« és más revizionista áramlatok népszerűsítése útján. Propagandájukkal kételyt és politikai bizalmatlanságot kívánnak éleszteni a párt politikájával szemben, közönyt szocialista célkitűzéseinkkel kapcsolatban. Elégedetlenséget szítanak a szocialista építés eredményei iránt, éket akarnak verni a párt és a dolgozó nép közé, hogy szembefordítsák közvéleményünket a szocializmus, a kommunizmus eszméjével. Fellazító tevékenységükkel a kapitalizmus eszmei maradványainak továbbélését kívánják elérni; igyekeznek konzerválni, sőt újjáéleszteni a kispolgári gondolkodást és magatartást, hogy ezzel is késleltessék, nehezítsék, akadályozzák a szocialista társadalmi rend erősödését. Pártunk az imperialisták mesterkedéseinek, igazi céljainak leleplezésével, eszméink hirdetésével eredményesen harcol a fellazitó tevékenység ellen. A fellazítást igen hatásosan ellensúlyozzák politikai, gazdasági, tudományos és kulturális eredményeink. Hatását csökkenti a megjavult tájékoztató munka. Jól beváltak és egyre népszerűbbek a magyar televízió politikai műsorai — mindenekelőtt a Fórum-sorozat, a párt- és állami vezetőkkel folytatott interjúk, az ifjúsági fórumok —, amelyek nyílt, őszinte és sokrétű választ adnak a lakosságot foglalkoztató kérdésekre. A nagyfokú érdeklődés, e műsorok népszerűsége egyben azt is bizonyítja, hogy az emberek ma már tájékozottabban és hozzáértőbben tudnak eligazodni a világ és hazánk dolgaiban. A nyugati rádiók magyar nyelvű adásai iránt csökkent az érdeklődés. Az impérialisSOMOGTINÍPtAP Vasárnap, 197». »oeeeebes t ták hazugságai, rágalmai ma már nem tudják számottevően befolyásolni a józan ítélőképességű embereket. A gazdaságirányítási rendszer A párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform magasabb színvonalra emelte a tervgazdálkodást, s kedvezően hat a gazdasági és társadalmi élet egészére. Világosabbá vált, hogy eredményeink, sikereink növekedésének forrása a gazdasági eszközök jobb kihasználása, a szervezettebb, fegyelmezettebb munka, a jobb vezetés. Mozgósította a társadalom alkotó érőit; a hatáskörök kiszélesítésével, az önállóság növelésével a korábbinál jobban fokozta a vezetők felelősségét saját munkájuk és a közösség iránt. A társadalmi összefogás növelésére ösztönöz, és jó feltételeket teremt a közéleti, az üzemi és a tsz-demokrácia kiszélesítéséhez. Kezdetben találkoztunk szélsőséges nézetekkel is. Voltak olyanok, akik az új irányítási rendszer bevezetésétől féltették szocialista rendszerünket, s azt hangoztatták, hogy a gazdasági élet kapitalista jelleget ölt. Akadtak olyanok is, akik ezzel ellentétben a gazdaságirányítási rendszer puszta megváltoztatásától azonnal nagy változást, magyar »gazdasági csodát« vártak, reméltek. A gazdaság- irányítás reformja beváltotta a hozzáfűzött reményekét és rácáfolt a téves nézetekre. A közvéleményt napjainkban több kérdés foglalkoztatja. Ilyen a lakáskérdés megoldatlansága, az ár- és bérpolitika, a jövedelem- elosztás. Gyakran találkozunk jogos bíráló megjegyzésekkel a szocialista elosztás gyakorlati megvalósításával és az árpolitikával kapcsolatban. Jobban meg kell követelni, hogy a gazdasági élet vezetői szerezzenek érvényt a KB és a kormány politikájának, ne torzítsák azt el a gyakorlatban, ne okozzanak felesleges bosszúságot a lakosságnak. A reform alapelveit következetesen alkalmazva, módszereit tovább tökéletesítve fokozni kell szerepét a gazdasági életben. Növelni kell a gazdasági vezetők politikai felelősségét. A munkásosztály elvárja a vezetőktől, hogy mindenkor gondoskodjanak a párt politikájának következetes végrehajtásáról. Szocialista demokrácia Belpolitikai célkitűzéseink szükségessé tették, hogy javítsuk a szocialista demokrácia értelmezésével és szélesítésével kapcsolatos ideológiai munkát. A szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes fölépítésének egyik központi feladata. Az elmúlt években továbbfejlődött a szocialista demokrácia az üzemekben, a termelőszövetkezeti közösségekben, az állami és a közéletben. A demokrácia objektív és szubjektív feltételeinek további megteremtésével elsősorban a munkahelyeken kell javítani a politikai tömegmunkát. A párt- és a szakszervezetek, valamint a gazdasági vezetők többsége segítették az üzemi demokrácia kibontakozását. Ahol ez érvényesül, ott a dolgozók érdemi javaslatokkal segítenek az üzemi vezetésnek a feladatok megoldásában. Az üzemi demokrácia ki- szélesítésének jó eszközei a brigád- és műhelygyűlések, a termelési tanácskozások, a kollektív szerződések. Egyes gazdasági vezetők azonban nem élnek ezekkel a lehetőségekkel, nem tárják fel őszintén a dolgozók előtt a gondok, a nehézségek okait, s ami még ennél is súlyosabb, nem veszik figyelembe a munkások ésszerű javaslatait, tanácsait, elhanyagolják a jogos panaszok intézését. Ilyen helyeken rossz a munkahelyi légkör, megindul az egészségtelen munkásvándorlás. Mindez károsan hat a termelésre. Nemegyszer előfordul, hogy eldöntött kérdéseket tárnak a dolgozók elé. Hiba az is, hogy sok helyen a munkások javaslatait meghallgatják ugyan, de megvalósításuk rendre elmarad. A kollektív szerződéssel ellentétes intézkedések is születnek. A kommunisták még nem mindenütt követelik meg önmaguktól és másoktól a demokratikus közélet kibontakoztatását. Meg kell teremteni azt a légkört, amelyben az emberek a közösség érdekét elősegítve élhetnek a szocialista demokrácia lehetőségeivel. A szövetkezetek minden formájánál számottevő előrelépést tapasztalhatunk a demokrácia fejlődésében. Növekedtek a tagság jogéi, tartalmasabbak lettek a közgyűlések, meg- alapozottabbak a határozatok. A vezetőségek munkájának színvonala is emelkedett. A választott bizottságok munkájában — különösen az ellenőrző és a háztáji bizottságokéban — azonban még sok a kívánnivaló. Tevékenységükben sok a formális elem. Az eddigieknél jobb munkát kell végezniük. A szocialista demokrácia fejlődése, az üzemi demokrácia kiszélesedése mindenütt új lehetőségeket teremt a dolgozók tömeges részvételére a közügyek intézésében. Ehhez azonban szükség van a helyi tájékoztatás további javítására. Pártszervezeteinknek és kommunistáinknak, az állami és gazdasági vezetőknek továbbra is segíteniük kell a szocialista demokrácia fejlődését oly módon, hogy annak szélesedése járjon együtt az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista köz- gondolkodás fejlődésével. Tovább kell növelni a végrehajtásban a kollektív döntéseken alapuló egyéni felelősséget. Szocialista hazafiság, internacionalizmus A IX. kongresszus után munkánk előterébe került a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség elmélyítése. Arra törekedtünk, hogy megértessük e kérdéscsoport időszerű politikai, társadalmi és nevelési összefüggéseit. A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség elmélyítésének jegyében rendeztük a jubileumi évfordulókat. Ezek a tartalmukban, mondanivalójukban és külsőségeikben is kiemelkedő megmozdulások érzelmileg és értelmileg jó hatást váltottak ki a társadalom minden rétegében. Egyre jobban terjed az a felfogás, hogy az igaz hazafiság nemcsak érzést, hovatartozást, a haza szere- tetének érzelmi megnyilvánulását, hanem elsősorban tettek vállalását és végrehajtását jelenti. A szocializmus építésében való részvétel, a munkaversenyek, a szocialista brigádmozgalom számottevő eredményei azt igazolják, hogy elsősorban munkásosztályunk, de megyénk lakóinak többsége is — tettekkel bizonyítja a szocialista haza iránti szeretetét. A szocialista hazafiságeszmény kialakításában, a nevelésben bizonyos gondok is vannak. Az eddiginél erőteljesebben kell kiizde- nünk a helyenként jelentkező burzsoá nacionalizmus ellen, elmélyültebben kell nevelnünk lakosságunkat a szocialista hazafiságra, a proletár nemzetköziségre. Nagyobb figyelmet kell fordítani a haladó hagyományok ápolására, felelevenítésére, a szocialista patriotizmus elmélyítésére. Mindjobban központba kell állítani a munkásmozgalommal kapcsolatos emlékek ápolását. Létre kell hozni a tájegységi múzeumokat, több filmet kell készíteni a somogyi emberekről, tájakról, kulturális értékeinkről és a dolgozó emberek munkája nyomán megvalósult létesítményekről. Erősítenünk kell a szocialista hazafiság érzését és az ezzel szorosan összefüggő proletár internacionalizmust. A Somogybán élő nemzetiségek társadalmi közérzete jó. A társadalmi, a politikai és a gazdasági életben is teljes egyenjogúságot élveznek. Anyanyelvűk és kultúrájuk ápolásához igényeiknek megfelelő segítséget kapnak. Közoktatás Közoktatási rendszerünk az utóbbi négy évben tovább fejlődött. Általános tapasztalataink kedvezőek. Az iskolarendszer továbbfejlesztésénél előrehaladás tapasztalható a szakmunkásképző iskolahálózat kiépítésében. Űj szakmunkásképzők épültek, illetve épülnek Kaposváron, Tabon, Marcaliban, Siófokon. Ezek azonban az igényeknek csak egy részét oldják meg. A szakmunkástanulók száma 1966-hoz viszonyítva 51 százalékkal nőtt, de a növekedés ellenére sem megfelelő a lányok aránya. A megye ipara mind több szakmunkást igényel, de magasabb szinten és nagyobb számban kell kielégíteni a mezőgazdaság igényét is. Ehhez több tanteremre, tanműhelyre, kollégiumi helyre van szükség. Fontos célkitűzés, hogy mindenütt megteremtsék a munkahelyi és az iskolai nevelés összhangját. ' Az elmúlt években javult a szakközépiskolai osztályok aránya. A gimnáziumi tagozatos osztályokban alaposabb a szaktárgyi oktatás, jobban felkészít a továbbtanulásra. Ezért nagy az érdeklődés iránta. , Gondot okoz, hogy a fizikai dolgozók gyermekei csak kis számban jelentkeznek ide. A munkás-paraszt szülők tanuló gyermekeinek segítése sem kielégítő. Megengedhetetlen, hogy különböző nehézségek miatt jelentős számban hagyják abba a tanulást, maradnak ki az iskolából. Csökkent a gimnáziumokban és a felsőoktatási intézményekben tanuló fizikai dolgozók gyermekeinek száma. Az ő továbbtanulásuk érdekében tett erőfeszítések nem hozták meg a kívánt eredményt. Pártszerveink, -szervezeteink és pedagógusaink tegyenek meg mindent e gondunk megnyugtató megoldásáért. • Társadalmunknak továbbra is nagy figyelmet kell fordítania az általános iskolákra. Tanácsaink elsősorban a kaposvári és a körzeti központi iskolákban a tantermek számának növelésével, az iskolai felszerelések gazdagításával, bővítésével biztosítsanak korszerűbb oktatást. Számottevő eredményeket értünk el az általános iskolai kollégiumok létrehozásában. Közös összefogással a kis településeken lakó gyerekek számára is a városiakéhoz hasonló feltételeket kell teremtenünk a magasabb műveltség megszerzéséhez. A munkára nevelés módszerei nem mindenben hozták meg a várt eredményt. Ifjúságunk — különösen a középiskolát végzettek körében — bizonyos tartózkodás tapasztalható a fizikai munkától. Ez azt a feladatot rója a pedagógusokra, hogy a jó módszereket tovább alkalmazva (pl. építőtáborozás), újak kialakításával az iskolákban folyó oktató-nevelő munka területén, minden tantárggyal összefüggésben hintsék el a fizikai munka szeretetét és megbecsülését. A munkára nevelésben az iskola mellett nagy feladat hárul a szülőkre és az egész felnőtt társadalomra. A megyei pártbizottság arra törekszik, hogy megteremtsük a felsőoktatási intézmények továbbfejlesztésének személyi és tárgyi feltételeit. A tanítóképző növendékeinek létszáma a közeljövőben kétszeresére emelkedik, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum a jövő évben főiskolai rangot kap. Ezért mindkét intézményben magasabbra kell emelni a politikai és az oktató-nevelő munka színvonalát. Növelni kell a hallgatók közéleti érdeklődését, hogy azok a fiatalok, akik itt készülnek fel a jövendő pályájukra, később aktív részesei legyenek a falu közéletének, kulturális életének. A két intézmény javítsa kapcsolatát a somogyi falvakkal. A közoktatást irányitó állami szerveink fordítsanak megkülönböztetett figyelmet arra, hogy a tárgyi, a személyi feltételek és az oktatási módszerek javításával csökkentsék az egyes iskolák közötti színvonalkülönbséget. Társadalmunknak többet kell törődnie a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatása val, pedagógusainknak pedig a segítésükkel. Párt-, tanácsi, gazdasági és KlSZ-vezetőink, a. kommunista és pifrtoukiHfTt yusule biztosítsak a fizikai dolgozolc gyermekei tanulásának feltételeit. Közművelődés Megyénk kulturális tevékenységében érvényesülnek a párt művelődéspolitikai irányelvei. A közművelődés sokoldalúan segítette a tömegek megnövekedett kulturális igényeinek kielégítését. Ez hozzájárult a dolgozók politikai, szakmai és általános műveltségének emeléséhez, művészi ízlésének, világnézetének, szocialista jellemvonásainak fejlesztéséhez. Eredményeink ellenére még sokszor egyenlőtlen és ellentmondásos fejlődés jellemzi a közművelődést. Több területen számottevő a fellendülés, néhány kezdeményezés országosan is figyelemre méltó. De megrekedés, szervezetlenség, önelégültség, egyes területeken visszaesés is tapasztalható. A közművelődés szocialista eszmeisége különösen a nagyobb évfordulók idején fokozódott. A korábbinál számottevőbb eredményeket értünk el haladó kulturális örökségünk ápolásában és a honismereti munkában. Javult a megye könyvtári ellátottsága. Somogyi kezdeményezésre az országban elsőként nálunk épültek könyvbarát-házak. Több kiemelkedő rendezvénnyel országos elismerést vívott ki megyénk, mindenekelőtt a somogyi napok rendezvényeivel. Számos kezdeményezés született. Ilyen például á dunántúli színházak évenkénti találkozója Kaposváron; a József Attila országos szavalóverseny Balatonszárszón; a diákszínjátszó napok Csurgón; a Musica Hungarica Kőröshegyen. Kulturális szerveink vezetői a jövőben fordítsanak nagyobb figyelmet ezekre a rendezvényekre, mert közülük néhány (a buzsáki búcsú; az endrédi csípkevásár) sem tartalmában, sem szervezettségében, sem pedig külső formájában nem alkalmas Somogy hírnevének növelésére. A műkedvelő művészeti mozgalomra nem a mennyiségi, "hanem a tartalmi fejlődés a jellemző. Említésre méltó eredmények születtek a képzőművészeti tárlatok szervezésében, emelkedett a képzőművészeti szakkörök száma, fejlődött munkájuk. A közművelődés a fejlődés ellenére több területen elmaradt politikai, gazdasági és társadalmi eredményeink, az össztársadalmi fejlődés mögött. Nem zárkózott fel eléggé a termelés segítésére. Ezért a gazdasági vezetők is felelősek. Sok helyen nem hajtották végre az 1966. évi megyei pártértekezlet határozatát, amely kimondta: »Egyértelműen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a gazdasági tervekkel összhangban készüljenek él a kulturális tervek, és az utóbbiak végrehajtásáért felelősséggel tartoznak a gazdasági vezetők is.« Az ipari üzemek többségében az általános jellegű ismeretterjesztés nem kielégítő. Alacsony a szakkönyvek — különösen , a műszaki és az agrártudományi könyvek — olvasottsága az állami és a szakszervezeti könyvtárakban. Kevés a kiállításokat látogató munkások száma, kevesen járnak színházba is. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. A tömegek művészi ízlése nem fejlődött kielégítően. Még találkozunk giccsimádattal és sznobizmussal is. Ennek politikai tartalma a nyugati művészeti irányzatok előtti hajbókolás, amely esetenként a modernkedés hamis álarcát is felölti. Még mindig kevés a korszerű közművelődési intézmény, egyes tanácsi szervek alig törődnek azok fejlesztésével. Jobban kell ösztönözni a tanácsokat és a gazdasági egységeket a közművelődési intézményhálózat fejlesztésére. A társadalmi ünnepségeket, a névadást, a házasságkötést ünnepélyesebbé, bensőségesebbé kell tenniük az illetékes szerveknek. Örvendetes, hogy Somogy szellemi életében ma már számottevő szerepe van a képzőművészetnek. A szervezettebb képzőművészeti élet azonban nem emelte kielégítően a színvonalat. Ennek egyik oka az, hogy nincs olyan kiemelkedő művészegyéniség, aki iskolát teremthetne. Az évente megrendezett közös tárlatok színvonala nem nő. Hiányoznak ezekből a tematikus képek, a munka, az ember ábrázolása, és inkább a nyugati stílusirányzatok kapnak helyet. A megyei pártbizottság hosszú évek óta nagy erőfeszítéseket tesz a megye kulturális életének minden oldalú fejlesztéséért. Mégis azt kell mondanunk, hogy sok helyen — főként az állami irányító szerveknél és nem kevés gazdasági vezetőnél — közömbösséggel, meg nem értéssel, esetenként nemtörődömséggel találkozunk. A megye kulturális életének fejlesztése szükségessé teszi, hogy Szántódpusztán eredeti formájában állítsak vissza a XVIII. századi majort; tájmúzeumokat, képzőművészeti kiállítótermeket, vadászati kiállítást hozzanak létre, alakítsák ki a múzeum önálló néprajzi részlegét. Joggal elvárjuk az illetékes állami vezetőktől, hogy tettek kövessék a korábbi megállapodásokat, amelyek végrehajtása múlhatatlan kötelességük. Közművelődési munkánk továbbfejlesztésének alapja, hogy a párt művelődéspolitikájának, a kongresszus határozatainak szellemében határozzuk meg a negyedik ötéves terv közművelődési irányelveit. Határozottabb lépéseket kell tenni azért, hogy tovább szélesedjen o kultúra és a tömegek kapcsolata. A közművelődést irányító állarfti szervek, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők feladata, hogy mind állami, mind pedig vállalati forrásból többet biztosítsanak a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, a művelődési intézményekre. Egyértelmű intézkedések, határozott, folyamatos irányítás, segítés. a. közművelődés Iráderhehjzetének erősítése biztosíthatja csak. hogy intézményeink és az egész közművelődés jobban szolgálja a tömegek szocialista fejlődését.
