Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-07 / 262. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: I forint AZ MSZHP SOMOGY H ECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA-- - ^-—7 >*. . - ' __- ' ■. ----- ------------- ■ ■ X XVI. évfolyam, 262. szám 1970. november 7., szombat A forradalom ünnepén V essünk össze két helyzetet: bédeszkázott ablakdk, di­dergő emberek, hideg gyárkémények, éhínség az or­szág sok vidékén egykor — s az űrhaj ózó, a világha- talontmá lett Szovjetunió ma. Vessünk össze két helyzetet: éppen csak járni tanuló egyetlen fiatal szocialista állam egykor — és a szocialista vi­lágrendszer 14 országa ma. ........—......... ............. ■ 1 " 11 1 i ............................ A z októberi forradalom ötvenharmadik évfordulóján Ünnepi műsor a Latinca Művelődési Központban Tegnap este fél hétkor már jónéhány he­lyet elfoglaltak a Latinca Művelődési Központ színháztermének székein, s amikor negyed óra múlva az Ifjúsági Ház fúvószenekara játszani kezdett, már csak imitt-amott volt néhány üres hely. Az öltözőkben és a folyo­són a Vikár Kórus tagjai készülődtek — el­ső számként a magyar és a szovjet him­nuszt énekelték el —, míg a Fonómunkás Kisszinpad tagjai és vezetői az utolsó jóta­nácsokkal - látták el egymást. Emlékek és vallomások címmel Leninről készített mű­sort Győri Attila, Klujber László és Gulyás József. A Somogy és a BM Táncegyüttes ve­zetői pedig még egy végső müsoregyeztetést tartottak, ugyanis a két tánccsopört egy­mást váltva lépett színpadra. Hét óra előtt néhány perccel teljesen meg­telt a színházterem, kaposvári dolgozók, diá­kok, katonák jöttek el meghallgatni és meg­nézni a Nagy Októberi Forradalom ötven­harmadik évfordulójának tiszteletére rende­zett ünnepséget. Az első sorokban megyénk és Kaposvár város vezetői foglaltak helyet. A magyar és a szovjet Himnusz elhang­zása utón Bogó László, a megyei partbizott­ság titkára lépett a mikrofon elé, s mondott ünnepi beszédet Bogó László megemlékezése Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Ezekben a napokban a föld­kerekség minden országában emberek száz- és százmilliói emlékeznek meg századunk legnagyobb horderejű esemé­nyerői, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­ről. ötvenhárom évvel ezelőtt hangzott el — szinte ezekben az órákban — Lenin felhívása a Központi Bizottsághoz, „ogy ••a felkelés halogatása egyér­telmű a halállal! Nem szabad várni! A fegyveres harcot uzonnal meg kell kezdeni!»’ Munkások, matrózok, parasz­tok és értelmiségiek csak a jel­re vártak, amelyet az Auróra cirkáló messzehordo ágyúi ad­tak meg. E jelre indultak harcba a burzsoázia, a földbir­tokosok és a cári önkényura­lom ellen. Az orosz proletariátus azért dúlt rohamra, hogy kisajá­títsa a kisajátítókat, kezébe vegye a földet, a gyárát, bizto­sítsa a kenyeret és a békét az orosz nép szamara, és a forra­dalom győzelmén keresztül a világ proletariátusa számára. A roham sikeres volt, a tör­ténelem folyamán először győ­zött tartósan a proletariátus, és hozzáfoghatott a politikai hatalom birtokában a szocia­lista társadalom felépítéséhez, Marx és Engels nagy álmának megvalósításához. Az évezredek során voltak korszakokat meghatározó fel­kelések, forradalmak, melyek az emberiség történetében je­lentős változásokat hoztak. Az elnyomott nepek sokszor megkíséreltek, hogy véget ves­senek nyomoruknak, kizsák- -nányoltságuknak. Amióta osz­tálytársadalmak léteznek, a dolgozó milliók állandó harc­ban álltak elnyomóikkal, ki­zsákmány olóikkai. Vérrel, ve­rejtékkel, könnyel fizettek, de megmaradtak a kizsákmányo­ló és kizsákmányoltak osztá­lyai, a kizsákmányolás és az elnyomás fennmaradt tovább­ra is. Ezért az 1917-es Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom különbözik minden eddigi for­radalomtól. Oroszországban 1917-ben a világon először gvőzött egy olyan forradalom, melynek vezető ereje a mun­kásosztály, annak kommunista pártja. Ez a forradalom nem a kizsákmányolók egyik cso­portja helyett egy másik cso­port kezére játszotta a politi­kai és gazdasági hatalmat, ha­nem minden hatalmat a dol­gozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kfezóbe helye­zett. így született meg a világ el­ső munkás—paraszt hatalma, mely a világ dolgozóinak eszményképé­vé vált. A ko­rábbi mozgal­mak, és forra­dalmak nem egyszer spon­tán, ideológiai felkészítés nélkül robban­tak ki. Az eredményei így is nagyok voltak, a tár­sadalmi hala­dást szolgáltak. Lenin párt­jának vezeté­sével kezdőd­hetett az a tu­datos fegyve­res harc, amely a szocialista világrend megterem­tésének jel­szavát tűzte zászlajára. ötvenhárom év alatt egyre erősödött az az eszme, amely a bolsevikokat harcra ösztö­nözte. A tudatos forradalom eszméje ez, mely Marx és En­gels tanítása nyomán, Lenin meghatározó téziseivel lett va­lósággá. Az októberi forradalom győ­zelmének döntő hatása volt a világtörténelem» további mene­tére. Ezért üdvözölték a dia­dalmas október:, a földkerek­ség összes haladó erői és el­nyomottal. Ezért gondolnak szerte a világon e napokban hálával és megbecsüléssel a nagy október hőseire, ezért ápolják a dicsőséges október emlékét, ezért ünnepelnek ma együtt a Szovjetunióval a vi­lág valamennyi országának haladó erői. A halhatatlan Lenin vezeté­sével a Bolsevikok Pártja, a forradalmi tömegek világtörté­nelmi jelentőségű tettet vittek véghez. Megteremtették a vi­lág első munkás—paraszt álla­mát, létrehozták a szabadság, az egyenlőség és a testvériség hazáját A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után nagy és nehez feladatok vár­tak az orosz népre. Az impe­rialista nagyhatalmak megpró­bálták gazdasági' blokáddal térdre kényszeríteni. Azzal számoltak, hogy a fejletlen és a háborúban tönkrement orosz ipar nem lesz képes a lakossá­got a megfeleld közszükségleti cikkekkel ellátni, és az éhség, a rongyosság, a gyógyszerhiány az orosz népet a-párt és az új hatalom ellen fogja fordítani. A nép nagyon sokat nélkü­lözött, éhezett, és a gyógyszer­hiány nagyon sok ártatlan ál­dozatot követelt, százával hal­tak meg az orosz gyermekek és felnőttek. A városok tüzelő­hiánya is igen sok áldozatot szedett. De éhezve, fázva, be­tegen, rongyosan is dolgoztak az orosz emberek a gyárak létrehozásán, a váirosok ellá­tása érdekében. És nemcsak, hogy nem ábrándultak ki a forradalom eszméiből, hanem önkéntes munkafelajánlások- kal segítették a nagy társadal­mi probléma megoldását: be­vezették a kommunista szom­batokat, és társadalmi munká­val fokozták az új gazdasági rendszer termelését. A szovjet nép az ellenség­gel szembeni hosszan tartó és kegyetlen harcban kivívta ha­talmát, a második világhábo­rúban szétzúzta a fasizmus fő erőit Európában és Ázsiában, élenjáró, legyőzhetetlen ereje szocialista vüághatalomraá fej­lesztette a Szovjetuniót. A gaz­dasági téren elért sikereknek, a tudománynak, a techniká­nak, a kultúrának az egész vi­lág által csodált fellendülése, a népjólét emelkedése — mind az októberi forradalom termé­se. A történelem nem ismer ahhoz hasonlót, amit a Szov­jetunió véghez vitt. Bizonyság ez a szocialista forradalom erejéről és legyőzhetetlenségé­ről. Népünk, Somogy lakossága a Szovjetunióval együtt ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját, mert vallja és valljuk, hogy ez az évforduló magyar ünnep is, szocializmust építő népünk nagy ünnepe. Hazánk sorsa, népünk története sok ezer szál­lal kötődik az októberi íorra­(Folytatás a 3. oldalon.) Vessünk össze két helyzetet: az illegalitásból éppen csak felszínre került bolsevikok, akiknek hamari bukását száz és száz oldalról jósolgatták-várták egykor — s 89 kommunista és munkáspárt, hatalmas tömegei ma. ' Vessünk össze két helyzetet: a népi forradalomban fel­kelt, a világ minden hatalmasságával farkasszemet néző, élet-halál harcot vívó orosz nép egykor — s Ázsia, Afrika és Látin-Amerika elsöprő erejű és győzelmes nemzeti moz­galmai ma. Mind e változások nagy fordulópontja: az Októberi Szo­cialista Forradalom. Mint korabeli esemény, mint a huszadik század igazi nyitó aktusa, mint egyetlen ország sorsfordulója is nagy je­lentőségű esemény volt. Ami addig legfeljebb nemes, de múló kísérletként ’ sikerült, ami addig csak kevesek tudatos álmaiban élt, az 1917. november 7-én megvalósult. A fegy­verek, amelyekkel a Téli Palotát magostiomolták, a mun­kásosztály hatalmát hozták, vívták ki egy hatalmas ország- bán. Fél évszázad alatt pedig ez az ország óriási ütemben körözte le addig messze előtte: járó sok versenytársát, Tette ezt nemcsak a társadalmi, rendszert-'illetően, hanem korunk két rendkívül fontos'versenypályáján: a tudományban és ,u nemzetközi politikában egyaránt. Pompidou francia elnök így beszélt erről nemrég, amikor a Szovjetunióban járt és a szovjet tudomány sikereit méltatta: »Önök óriási eredmé­nyeket értek el, s a világűrben aratott sikerek ennek csak kis részét alkotják." Nikon amerikai elnök pedig az ENSZ negyedszázados jubileumi ülésszakán tartott beszédében el­sősorban arról szólt, amit a tőkés világ ma már kénytelen­kelletlen alapszabályként fogad el: a Szovjetunió nélkül a világ problémáit nem lehet megoldani. De ha a Nagy’ Október hatását mérjük, nemcsak egy országot kell figyelembe vennünk. Pétervéron 1917-ben a nemzetközi munkásmozgalom, a marxizmus addigi eszmei­gyakorlati küzdelmei érleltek gyümölcsöt — egyben azon­ban új, hatalmas támaszpontot is kapott a munkásmozga­lom. A gyakorlati tapasztalatoknak, az új gondolatoknak gazdag tárházát nyerte, lendületet, bátorítást, nagy energia- forrást A szocializmus a megvalósíthatóság bizonyosságát kapta a szovjetektől. T avaly, 1969-ben a kommunista és munkáspártok talán minden eddigi legnagyobb jelentőségű találkozója zajlott le Moszkvában. E csúcskonferencia pártjaink nagy-nagy erejének, s egyben korunk valósagának hű tü­körképé volt Megmutatta, milyen sok ágú fává nőtt, tere­bélyesedett a mag, amelyet Október elvetett; megmutatta, milyen kifogyhatatlan mozgósító-szervező erőt foglal ma­gába a mozgalom; megmutatta, milyen sokrétű; megmutat­ta a növekedés nehézségeit is, a tennivalók sokaságát, a le­hetőségek nagyszerű végtelenjét is. Moszkvában természetesen ott ültek azok a küldöttek is, akik szocialista országokból érkeztek, a már hatalomra került munkásosztály képviseletében jelentek meg. Olyan országokból jöttek, amelyek saját legnemesebb nemzeti tö­rekvéseiknek es Októbernek egyaránt szülöttei. Élő, fejlő­dő bizonyítékai annak, hogy a marxizmus megvalósulásá­nak századában elünk, hogy ami 1917-ben történt, nem egy ország speciális körülményeihez méretett, hogy a leniniä- mus az összembteriség ideológiája és gyakorlata A moszkvai konferencia egyik alapvető gondolata volt, hogy létre kell hozni az antiimperializmus széles vi­lágfrontját. A lehető legmaibb probléma, a legaktuálisabb feladat ez, de mint jelszó, mégsem mai keletű. Felröppeni már 1917-ben, felhangzott, amikor asz orosz nép megszakí­totta az imperializmus láncát, nemet kiáltott az imperialista háborúnak- Ettől számíthatjuk a tevékeny, a nagy tömege két megmozgató antiimperialista világmozgalom kezdetét S a második Világháborút követő évektől e világmozgalom széles körű kibontakozását. Most, amikor 127 állam képviselői ülnek az ENSZ-palo- taban, és többségük az imperializmus elleni harcból létre­jött, harmadik világból érkezett, bátran emlékeztethetünk arra, hogy nekik is van közük a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz. Október ösztönzést adott Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzeti mozgalmainak. S ma a gyar­mati elnyomás elleni diadalmenet korszaikában a Szov­jetunió támogatása és hatalma az egyik biztosítéka annak, hogy az egykori elnyomott népek bizalommal nézhessenek a jövő elé. Október évfordulója nagy nemzetközi ünnep. S egy­ben magyar ünnep if>. háromszorosán az. Magyar ünnep, mert. Október gazdag eszmei segítséget adott a magyar munkásmozgalomnak. - Magyar ünnep, mert a szovjet had­sereg verte le kezünkről a német fasizmus és a horthysták bilincselt. Magyar ünnep, mért a szocialista világrendszer léte, ereje biztosítja, hogy békében gyarapíthassuk hazán­kat, építhessük a szocialista társadalmat. S e világrendszer fő ereje a Szovjetunió. S zerény erőnkhöz' kepestómi is igyekszünk hozzájá­rulni Október örökségének gazdagításához: mun­kánkkal, tapasztalataink összegezésével, önálló gon­dolatokkal. Nemcsak élvezni akarjuk előnyeit,’ internaciona­lista meggyőződéssel magunk is igyekszünk erősíteni a szo­cialista közösséget, :a nemzetközi munkásmozgalmat. Októberre emlékezünk, s egyben előre nézünk. Tiszte­lettel köszöntíük a Szovjetuniót, s miközben a múltra emle kezünk és a jelent méltatjuk, a magunk szép jövőjét is ün nepeljük­Ünnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt és a Gellérthegyen A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének előes­téjén, pénteken a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ün­nepélyes külsőségek között, katonái tiszteletadással fel­vonták a Magyar Népköztársa­ság állami zászlaját. Kürtszó jelezte a budapesti helyőrség- parancsnok, Pesti Endre ve­zérőrnagy érkezését. A katonai elöljáró meghallgatta a csapat- zászlóval felsorkozott dípzegy- •ég parancsnokának jelentését, majd — a pákóezi induló hangjai közben — ellépett a díszegység előtt, és üdvözölte a katonákat. Ezt követően az ár­bochoz vitték az állami zász­lót, és a Himnusz hangjai, a díszszázad tiszteletadása köz­ben vonták fel az árbocrúdra A Gellérthegyen, a Felsza badulási Emlékműnél ugyan csak katonai tiszteletadássá] vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi mun­kásmozgalom vprös zászlaját,.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom