Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
Számolnunk kell azzal is, hogy a dolgozók még nem tették teljesen magukévá a bérek, a jövedelmek munka szerinti differenciálásának elvét. Nagyobb részüknek még mindig szimpatikusabb az egyen- lősdi, bármilyen igazságtalan is az. Hatásosabban kell fellépnünk az egyenlősdi ellen, az igazságos differenciálás védelmében. Az is befolyásolja a szocialistaelosztást, hogy ösztönzési rendszerünk zömében csak a kollektívát ösztönzi, az egyéneket kevésbé. Ezt a hiányt pótolnunk kell, mert az anyagi ösztönzés csak akkor fogja igazán szolgálni gazdasági céljainkat, ha a mainál jobban hat majd az egyénekre is. Ugyancsak fontos, minden (Folytatás az 1. oldalról.) Az üzemi demokrácia fejlesztésének vannak követelményei, amelyeket sem elhanyagolni, sem megkerülni nem lehet — folytatta Gáspár Sándor. — Ez pedig mindenekelőtt az, hogy a dolgozók ismerjék az üzemük előtt álló feladatokat, gondokat. Ennek a követelménynek eleget kell tenni. A gazdasági vezetés, a szakszervezet, a KISZ és a pártszervezetek képesek arra, hogy folyamatosan és megfelelő szinten informálják a dolgozókat, konzultáljanak, tanácskozzanak velük a tennivalókról. Az üzemi demokrácia érvényesítése csak a fegyelem javulásával párosulva lehet igazán hatékony. A vezetőknek elemi kötelességük tájékoztatni és meghallgatni a dolgozókat, támaszkodni véleményükre. A szocializmusban senkinek sincs joga gátolni a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha valahol ez mégis megtörténik, az rendCZINEGE LAJOS: dolgozót érintő kérdés az árpolitika. A szakszervezetek támogatják az értékarányos árrendszer kialakítását. Ugyanakkor ismét hangsúlyozzuk megvalósítását nagyon gondosan kell előkészíteni. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az értékarányos árrendszer kialakítása kompenzációs lehetőségeink függvénye, ezért is csak hosszabb idő alatt valósítható meg. A tervezett áremelkedéseknél meg kell találnunk a dolgozók, tehát a társadalom érdekeit nem sértő ellentételezést. Ugyanakkor államunknak a lehető legerélyesebben, hatósági eszközökkel, anyagi ösztönzőkkel, a termelés szerkezetének további változtatásával biztosítani kell a nem tervezett áremelkedések féken tartását. szerünk lényegét sérti és következményei kárt okoznak. Az üzemi demokrácia egyik alapkérdéséről, a munkások és a vezetők viszonyáról külön is szólni kívánok. A kérdés az — és nálunk ma itt van gyakran a helyi viták súlypontja —, hogy az üzemi demokrácia ellentmond-e a gazdasági vezetés bármilyen értelemben felfogott érdekének, az egyszemélyi felelősségnek? Meggyőződésünk, hogy nem, sőt annak javára szolgál. Csakis hozzáértéssel, elvi szilárdsággal, emberséggel, emberi és munkatársi példamutatással, csakis a munkásosztály iránti állandó felelősség- érzettel lehet vezetni hazánkban. Vannak már — és mind több olyan vezetőre van szükségünk —, akik emberi oldalról is értik mesterségüket, akik bátran támaszkodnak a dolgozókra a feladatok megoldásában. A gazdasági vezető számára az üzemi demokrácia a szocialista vezető irányítókészségének elengedhetetlen része. Az emberi kapcsolatok szocialista jellege, a szocialista humanizmus, az emberi méltóság tiszteletben tartása rendszerünk alapvető követelménye. Minden vezető legyen tudatában annak, hogy feladatát, funkcióját megbízásból látja el, a munkásosztályt szolgálja és a munkásosztály minden tagjával úgy bánjék, mint az uralkodó osztály tagjával. Követelje meg a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, a maga "észéről viszont biztosítsa a tisztességes emberi bánásmódot. Befejezésül Gáspár Sándor a következőket mondta: — Napjainkban a forradalmiság elsősorban a társadalomért érzett felelősséget és az ebből eredő áldozatvállalást jelenti. A munkások forradalmisága az osztály múltjában, jelenében és nemzetközi összefüggéseiben gyökeredzik, de ágai a jövő felé nyúlnak, azt érlelik. Ezután IFJ. BAKK JÄNOS, az Özdi Kohászati Üzemek hengerésze, Borsod .megyei küldött következett szólásra. — Munkatársaimmal együtt valamennyien egyetértünk a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikájával. Egyetértünk azzal a célkitűzéssel is, hogy ez a politika — az eddigi utat töretlenül folytatva — a következő időszakban még magasabb szinten valósuljon meg. A továbbiakban a szocialista brigádmozgalom eredményeiről szólt. Az ózdiak elhatározták: az árvíz okozta károk pótlására, a párt X. kongresz- szusának tiszteletére 3 százalékkal adnak többet a népgazdaságnak, s ezt mindenképpen teljesítik is. Az ózdi munkások kérését tolmácsolva szükségesnek tartja, hogy jobban befolyásolja a szabadpiaci árakat az állami kereskedelem, s jobban szervezzék meg a munkások zöldség-gyümölcs ellátását. Ezután Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja szólalt fel. Az üzemi demokrácia a gazdasági vezetés javára szolgál A Szovjetunió felbecsülhetetlen segítséget nyújt hazánk védelméhez Bevezetőben a fegyveres erők pártszervezeteinek küldöttei, kommunistái, egész személyi állománya nevében köszöntötte a kongresszust, majd így folytatta: — A kongresszusra készülve a fegyveres erőknél — éppúgy, mint társadalmunk minden területén — a kommunisták sokoldalúan, felelősséggel elemezték a legutóbbi négy évben végzett munkát, célkitűzéseink megvalósulását. Egyértelmű volt a megítélés: pártunk politikája eredményesen, jól szolgálja a szocializmus építésének. a dolgozó nép felemelkedésének ügyét. A töretlen politika szerves alkotóeleme pártunk következetes és kiegyensúlyozott honvédelmi politikája. Ennek megvalósításáért a fegyveres erőkben szolgáló kommunisták és pártonkívü- liek a legutóbbi kongresszus óta is következetesen dolgoztak. — A szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzei felszabadító mozgalom együttes ereje tartotta és tartja vissza az imperializmust egy új világháború kirobbantásától. De nem feledhetjük: a nemzetközi imperializmus mindenkor kész, hogy a legkisebb lehetőséget is kihasználja a szocializmus, a béke erői gyengítésére, s ahol a maga számára kedvezőnek ítéli a helyzetet, akár a fegyveres támadásra is. Ez minc^nnyiunk- ra, de különösen a legyveres erőkre, a honvédelem területén dolgozókra azt a kötelezettséget rója, hogy egy pillanatra se csökkenjen éberségük, harci készenlétük. Ebben a helyzetben történelmi szükségszerűség, hogy az imperialista agressziótól fenyegetett országok, a szocializ must építő népek — köztük a mi népünk — olyan katonai erőt tartsanak fenn, amely az agresszor féken tartásához szükséges. Továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy a tagországok külön-külön megtett honvédelmi intézkedésein túlmenően — erősítsük közös védelmi szervezetünket, amihez a magunk részéről minden szükséges, lehetséges módon hozzájárulunk. Kollektív védelmünkből a legnagyobb terhet a szocializmus, a társadalmi haladás ügyéért roppant áldozatokat hozó Szovjetunió vállalta és vállalja. A Szovjetunió hatalmas katonai erejére támaszkodó — valamennyi tagállam erőfeszítéseit egyesítő — kollektív védelem egyik alapvető biztosítéka szocialista országaink szabadságának, függetlenségének, az európai biztonság, a világbéke megóvásának. — A Szovjetunió közvetlenül is felbecsülhetetlen segítséget nyújt hazánk védelméhez. Joggal állapította meg pártunk Központi Bizottsága 1968. februári ülésén: katonai együttműködésünk lehetővé teszi, hogy anyagi eszközeinket az ország védelmével legközvetlenebbül összefüggő területekre koncentráljuk, és nem kell a korszerű háború megvívásához szükséges minden fegyverfajtát beszereznünk. Amire pedig szükségünk van — például a korszerű nehéztechnika, a speciális fegyverrendszerek vág) parancsnoki kádereink, specialistáink jelentős részének magas fokú képzése —, azt a Szovjetunió igényeinknek megfelelően folyamatosan biztosítja részünkre. A szovjet hadsereg a gyakorlati feladatok megoldásában is sokirányú segítséget nyújt. — Fegyveres erőink hivatásos állománya teljesíti feladatait. A tisztikar szilárd politikai erőt képvisel. Szakmai és általános műveltsége megalapozott. A sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok egyre nagyobb része — a szocialista társadalmi környezet, a döntő többségében pozitív családi nevelés, a mind hatékonyabbá váló honvédelmi nevelő munka hatására — hazánk, társadalmi rendünk védelmét' tudatosan vállalva vonul be a néphadseregbe, fegyveres erőinkhez. A kiképzésben tömegesen érnek el kimagasló eredményeket. A fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő kommunisták, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom katonái és parancsnokai köszönik a párt- és állami vezetésnek az eredményes munkához biztos alapot jelentő, világos döntéseket, útmutatásokat. Köszönik dolgozó népünknek a sokoldalú gondoskodást. Elhatározott szándékuk, hogy a jövőben is becsülettel teljesítik feladatukat. Az. kérik a X. kongresszustól, hogy erősítse meg a párt eddigi politikai irányvonalát, benne honvédelmi politikáját — mondotta befejezésül Czinege Lajos elvtárs. HINGL JÓZSEF, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem üzemvezető mérnöke, Csong- rád megyei küldött tájékoztatta a kongresszust azokról a nagy erőfeszítésekről, amelyekkel magas szintre emelték hazánkban a kőolaj- és földgázkutatást, s az Alföld ma már az olaj 75 százalékát és a földgáz majdnem 100 százalékát adja. A továbbiakban hangsúlyozta: gazdasági fejlődésünk, gazdaságirányítási rendszerünk egyre nagyobb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben. Ez természetes, helyénvaló. Kevésbé örvendetes azonban, hogy a vezetők egy kisebb hányada nem felel meg az újabb, mind sokrétűbb vezetési követelményeknek. A társadalomnak és az egyénnek is érdeke, hogy mindenki képességének megfelelő helyen dolgozzon. JESZLI JANOSNE, a Péti Nitrogénművek műszaki fejlesztési osztályának vezetője, Veszprém megye küldötte a termelésszervezés kérdéseivel foglalkozott. Utalva arra, hogy a felszabadulás óta eltelt években nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változások is történtek iparunkban, hangsúlyozta: a megváltozott körülmények között sajátos, szocialista iparunknak megfelelő dinamikus termelésszervezésre van szüksége. — A Péti Nitrogénműveknél három év alatt megkétszereződött a női munkavállalók száma. Várpalotán speciálisan női munkaerőt igénylő üzemeket is létrehoztak, s bővítették a bedolgozórendszert is. Ezzel városunkban gyakorlatilag felszámoltuk a női munkanélküliséget — mondotta, majd részletesen szólt a női vezetők gondjairóL Leonyid Brezsnyev és Kádár János elvtársak a kongresszus elnökségében. Ezután szünet következett. Szünet következett. Szünet után az elnöklő Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója, budapesti küldött bejelentette, hogy Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese következik felszólalásra. FEHÉR LAJOS: Pártunk szövetkezeti a lenini elvekre Fehér Lajos vezetőül szövetkezetpolitikánk korszerűsítéséről szólt, majd rámutatott, hogy a IX. pártkongresszus óta, a szövetkeze '.politikai ösz- szegezés és az ehhez kapcsolódó széles körű tömegpolitikai munka országszerte egész szövetkezeti mozgalmunk komoly fellendülését hozta. A megújhodási folyamat kiemelkedő fontosságú egész szocialista társadalmunk demokratikus továbbfejlesztéséneit szempontjából. Pártunk szövetkezeti politikája a lenini elvekre épül. Arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző ágai szervesen beleilleszkedjenek a szocialista népgazdaságba, a népgazdasági tervekkel összhangban hatékonyan működjenek közre a társadalmi célok megvalósításában, előre vigyék a szocializmus építését. Lenin szavaival azt is mondhatnánk: -A szövetkezeteknek nálunk egészen kivételes jelentőségük van.« Kivételes mindenekelőtt azért, mert a szövetkezet rugalmas gazdálkodási forma. A szövekezetek általában nagyfokú mozgékonyságra és alkalmazkodásra képesek. Gyorsan tudnak reagálni a folyton változó életre, a változó piaci hatásokra, s kereteik között rugalmasan, jól összehangolhatók a társadalmi-. csoport- és az egyéni érdekek. A szövetkezetek működésének kiemelkedően fontos elve a szövetkezeti önkormányzat a szövetkezeti demokrácia, ami azt jelenti, hogy a szövetkeze ten belül a közös tevékenységet az egyenlő jogú tagok mint kollektív tulajdonosok irányítják, vezetőiket maguk választják. Szövetkezeti politikánk ki emelkedő jelentőségű, sarkalatos elve, hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista társadalm“ tulajdon, annak egyik megnyilvánulási formája. Pontosan megfogalmazva: szocialista szövetkezeti csoporttulajdon Ebből a meghatározásból több nagyon fontos következtetés adódik. Mindenekelőtt az. hogy a gyakorlati gazdasági életben mindkét tulajdon — az állami vállalati és a szövetkezeti — egyenjogú tulajdonforma. Következésképp: tervgazdálkodásunkat egyre inkább Az állam az egész társadalom tervszerű, arányos fejlődése keretében és érdekében segíti, szabályozza a szövetkezést. A szövetkezetek tevékenysége, a csoportérdek érvényesülése alá van rendelve az össztársadalmi érdeknek, az állam egységes gazdaságpolitikájának. Jogszabályokban rögzített elvek rendezik a szövetkezetek és az állami szervek kapcsolatát az ellenőrzés terén is, nevezetesen az állami pénzügyi szervek által végzett rendszeres pénzügyi revíziós tevékenységet a szövetkezetek adózásával kapcsolatban. A tulajdonosi ellenőrzést, tehát a gazdálkodás belső ellenőrzését az önkormányzati elveknek megfelelően viszont a szövetkezeten belül kell megoldani. A belső ellenőrzés a szövetkezeti önkormányzat szerves része. Ezt a tagok képviseletében a szövetkezet felügyelő (ellenőrző) hatósága gyakorolja. A szövetkezeti viták során egyöntetűen megerősödött az az álláspont, hogy az ellenőrző bizottságok felkészültségének növelése, rendszeres képzése mellett — mindhárom ágazatban — a szövetkezeti mozgalom egészséges önvédelme érdekében is szükség lenne a belső ellenőrzést kiegészítepolitikája épfii a szocialista tulajdon mindkét fő formájának, az állami és szövetkezeti tulajdonnak együttes fejlesztésére kell alapoznunk! A szövetkezeti tulajdon nép- gazdaságilag a legfontosabb csoporttulajdon. Ebből adódik a másik, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket érintő, összes társadalmi-politikai céljainkat alapvetően érintő legfontosabb következtetés: a szocialista forradalom teljes megvalósításához kívánatos, sőt szükséges, hogy a földtulajdon viszonyai igazodjanak a szocializmus érdekeit kifejező tényleges földhasználathoz. Elengedhetetlenné vált a szövetkezeti földtulajdon bevezetése, s fokozatos kiépítése. Az 1967 őszén hozott új földtörvény ehhez megadta az elvi és jogi keretet. A földtörvény gazdasági eszközökkel történő fokozatos végrehajtása során a termelő- szövetkezetek használatában levő földekből ma már kereken 3 millió katasztrális hold, a termelőszövetkezetek használatában álló összes földeknek egyharmada szocialista szövetkezeti földtulajdon. Az állami gazdasági és erdőgazdasági földekkel együtt így már szocialista tulajdonban van az ország földterületének több mint a fele (57,3 százalék). ni még valamivel: mégpedig külső, hozzáértő, képzett számszaki szakértők revizori mun- kájának rendszeres igénybevételével. Ennek szellemében a három országos szövetkezeti szövetség kezdeményezésére az Országos Szövetkezeti Tanács e hónapban, előterjesztést tett a kormányhoz, s erre felhatalmazást nyújtó jogszabály meghozatalát kérte. A kiadott kormány- határozat előírja, hogy az alapszabályszerű ellenőrzési feladatok ellátása során a szövetkezetek, valamint ezek gazdasági társulásai kötelesek általános belső ellenőrzésükhöz rendszeresen, legalább kétévenként külső szakértőt igény be venni. Meggyőződésünk: a külső revizori szolgáltatás kiépülésé, hatékonyabbá válása sokat segít majd a szövetkezeti belső ellenőrzés sok helyen még meglevő gyengeségeinek, lazaságoknak felszámolásában, s az egves helyeken felbukkanó ügyeskedés, manipuláció .leleplezésében vagy megelőzésében. Az ügyeskedők, harácsolok, kalandor emberek üzérkedése ellen nem elég csak a «-Kék fény«-nek harcolnia. Fel kell lépniük és határozottabban, (Folytatás a 3. oldalon.) A szövetkezet tagjai, kommunistái harcoljanak az ügyeskedők ellen 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1970, november 37.
