Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-18 / 270. szám

Kőbe vésett kópéságok Rég elkorhadt fakeresztek­től, ódon sírok márványáról jegyezték le a groteszk, né­pies tréfák kedvelői, gyűjtői az itt következő versezeteket. Nem sok, amit ebből a kime­ríthetetlenül bőséges anyagból idézni tudunk, a rendelkezé­sünkre álló terjedelem csak néhány alaptípus bemutatását engedi még. Valóságos kis ballada pél­dául ez a ladányi temetőből származó felirat: »Nem jó az legénynek / Fokossal járnia / Te mondád, jó néném, / Bodó Amália. / Avval verték fejbe / Öcséd, Bodó Gergelyt / Bár a kezdet engem, j A néhait ter­helt.« Szintén egy Bodó nevű a hőse, tegyük hozzá szenvedő hőse ennek a zalaapáti teme­tőből való versezetnek: »Vala nevem Bodó Ferke, / Elnézés­ből vertek fejbe / Mert hát akik nekem estek, / Zöld Pestára leselkedtek, / Lelité­nek engem végül: / Így hát­iam meg szívességbül.« Van néhány olyan alaptípu­sa a tréfás sírfeliratoknak, amely kis változtatással szél- tében-hosszában megtalálható volt a sírkertekben. Ilyenek egyebek közt a látogatót a sa­ját halandóságára emlékezte­tő szövegek. Például: Itt nyug­szom én — Olvasod Te — Ol­vasnám én — Nyugodnál Te! Hasonló gondolat remek rím­be szedve, Benyéről: »Vége Vigh Andrásnak, / Mert néki sírt ásnak, / Ha ma néki ás­nak [ Holnap ásnak másnak.« A helyzetkomikum mesteri példája az egykori bajomi sír­ról: »Itt nyugszik a Balogh Döme,. / Ráesett a malom kö­ve. / Mire a követ levették róla: / Hóttan mászott ki aló­la..« Bölcs filozófia, de sokszor — különösen a feleségeket, hajadonokat búcsúztató fel­iratoknál — cinizmus is ke­rült a szövegbe: »Meny asz- szony volt Vászon Anna, / De meghalt a nászon, [ Pusz- ta-Kisvadászon.« »Itt nyug­szik Banádi Péter végrehajtó. E sírkövet hálából emelték a lévai adózó polgárok.« »Itt nyugszik Kerepesi János. Szü­letett Vácott, Meghalt Pesten. Kár volt neki Pestre jönni.« Egy másik cinikus versike Félegyházáról: »Itt nyugszik a Szőke Klára, / Incédi szűz, fiacskája.« Egy hidasi férfi, egy igazán víz özvegy vésette: »Nőm nyugszik itten, én pe­dig otthon.« A Cságonyban elhunyt néhai Suták sírján ol­vasható: »Nem halt meg, csak lakást cserélt!« Egy orvos sír­kövéről: »Itt nyugszik az, / Kitől sokan nyugosznak itt.« Rövid, de velős: Készen a sír, / Tehát masír! Végül két újabbkori kópéság: Itt pihen a János, /. Vegetárijánus, / Mert hogy húst nem kapott, / A fűbe harapott. — Ifjan mondtam a világnak ádiót, / Idegeim nem bírták a rádiót — panaszolja egy nyírbogáti megboldogult sírirata. Tv-né- ző sírfeliratáról még nem tud a krónika... KÉTFÉLE MÚZSA Zamárdi fejlődésén dolgoznak Elkészült a vízműhálózat Nyolc évvel ezelőtt alakult az a társulat, amely Zamárdi vízműhálózatának kiépítését és a szennyvízelvezetés megoldá­sát tűzte célul. Nemrég készült el az 52 kilométernyi vízműhá­lózat, amely a falu nagy részé­nek a vízellátási gondját meg­szünteti. Ez a munka mintegy tízmillió forint értékű — nyolcévi fáradozás gyümölcse —, s a megyei tanács segítsé­ge mellett helyi erőforrások­ból, az érdekeltek összefogásá­ból született meg. Márton Ferenc a társulatnak 1962 óta elnöke. Tőle tudtuk meg, hogy a társulatnak mint­egy háromezer tagja van, köz­tük százöt vállalat, illetőleg in­tézmény, mint például a Pan­nónia, a fővárosi nevelőotthon, a SZOT, a siófoki ÁFÉSZ. Az ivóvízellátás megoldásához adott hozzájárulásnál tízéves részletfizetési kedvezményt kaptak a tagok. S. alig végez­tek ezzel a nagy feladattal, máris újabb előtt állnak. Ez pedig a szennyvízcsatorna-há­lózat kiépítése. Ez a munka várhatóan az előbbinek a többszörösébe ke­rül, mire elkészül. A kivitele­ző hatmilliós kapacitást Ígért az induláshoz. Az építkezéshez azonban még nem kezdhettek hozzá, mert a tervezett helyre nem kaptak engedélyt a szennyvíztisztító-telep létesíté­sére. Most tanulmányterv ké­szült az új megoldásra, eszerint várhatóan a Sió gyűjti majd össze a szennyvizet. A végle­ges döntés annál inkább sür­gős, mert a Központi Kutató Intézet két üdülőjét csak akkor kezdhetik építeni, ha megold­ják a szennyvízelvezetés prob­lémáját. „Mód és lehetőség“ Üj abban feltűnően sokak be­szédében elszakíthatatlan egy­séggé forrt e két szó. Olyan ki­fejezéssé, amelynek egyik tag­ja is teljesen elégséges a kí­vánt tartalom közlésére. Kész formula, talán tetszetősnek is tűnik. Pedig egyszerűen szó­szaporítás. Lássunk két típuspéldát — a többit hasonló szerkezetű mon­datokban találjuk —: »Amint mód és lehetőség nyílik rá, .megszervezzük a tanfolyamot.« — »Ha mód és lehetőség lesz rá, óvodát indítunk a község­ben.« A Magyar Nyelv Értelmező Szótára a »lehetőség« címszó alatt a fenti kifejezés első sza­vával is magyarázza a másodi­kat: — »Olyan mód, körül­mény. feltétel, amelynek ré­zén valami lehetséges, megtör­ténhet vagy megtehető.« Higgyünk e jeles szakmun­kának, s ne szaporítsuk fölösle­gesen az amúgy is többnyire bő lére eresztett beszédünket. Ha egyáltalán (mód és) lehetőség van-t>l­XXVI. évfolyam, 270. szám. Szerda, 1970. november 18. A luxusautóktól az antianyagig terjed a Delta Magazin új szá­mának érdekességsorozata. Kezünkben az antianyag cím­mel beszámol a fizikai kuta­tások egyik legizgalmasabb vívmányáról, s a belőle fakadó, bizonyításra váró feltételezé­sekről. A világűr fizikájával, a csillagászat időszerű témáival kapcsolatban a rádiócsillagá­szat legújabb módszereiről és eredményéiről ír részletes cik­ket, de beszámol egy izgalmas űrbiológiai kísérletről is. A biológia témakörébe vág Sejt­boncolás lézerrel című cikke, amelyből kitűnik, hogy lézer­sugárral egy-egy elkülönített sejt meghatározott szervecs- kéit is »operálni« lehet. Hírt ad egy, a gyógyszerek »új aranykorát« ígérő gyógyszer­család fölfedezéséről, és Le­mezmozi a képernyőn című cikkében bemutatja az ultra- mikrobarázdás lemezekre rög­zített tv-műsor jövőjét. Lát­ványos képsorozatban megis­merteti a Rolls-Royce gyár mindmáig felülmúlhatatlan árú luxuskocsijait és verseny­társait. Számos egyéb tudomá­nyos és műszaki újdonság, ér­dekesség, hír és információ, humor szerepel még a Delta Magazin új számában, ame­lyet ezúttal is száznál több — jelentős részében színes fotó tesz gazdagabbá. Fröccsöntő melléküzem Lengyeltótiban KESERŰ MIKULÁS Pedig azt mondják, édes. Én látom, keserű. A pult másik oldalán hajthatatlanok. Kibontok egy kis mikulásfi­gurát és mutatom, hogy keserű csokoládéból öntötték, nem pedig tejesből, ahogyan ígérték. A boltos a kereskedelem ígéretét elfogadta, állhatatosságát a vitában ezzel magya­rázta. De már ő sem hisz, eltűnik a sokszor túl magasnak vélt elválasztó pult közöttünk, és sorra megnézzük a tej­csokoládé figuraként árazott, ajánlott mikulásfigurákat, csiz­mákat, meg egy »mikuláspénzt«. Fele sem volt az ígért, többsége keserű csokoládéból készült. Az elmúlt években többször kérték az eladók, hogy mivel a szülők a gyerekeknek elsősorban tejcsokoládét vá­sárolnak, a kereskedelem eszerint készüljön fel az ünnepek­re. Megígérték, ígéretüket sztaniolba csomagolták. Na, ja, de azt kibontják! Erre nem gondoltak már? Nem ismerem a csokoládé árfolyamát. De sejtésem az, hogy nem egyforma a tejesé és a keserűé. Erről már nem is beszélek. Gyerekek, talán majd jövőre... Már most írjatok a Mikulásnak! H. B. ■ Fröccsöntő melléküzemet lé­tesítettek a lengyeltóti So­mogy Népe Termelőszövetke­zetben. Hőtárolók külső burko­lását készítik itt. A kis üzem tizenöt embert foglalkoztat. Egy hónapja kezdték meg a termelést két hidraulikus gép­pel. A tervek szerint az év vé­géig még három fröccsöntő ér­kezik majd. Mátyás Géza művezető mu­tatta be a műanyag zsákokban tárolt alapanyagot, a polietilén és polipropilén labdacsokat. Sok színben gyártott termosz­köpeny, kávéspohárka lesz be­lőlük. A méreteik különbözők, két és fél decistől egy literesig. A pohár szájnyílásába mű­anyag dugót is készítenek. A megrendelés 100 000 darabra szól. A nagykanizsai üveggyár­nak szállítanak. Betört iskolaablakok kezek pusztítása Az épülő iskola hatalmas I üvegablakai betörve várták a vasárnap reggelt. Sokan mond- I ták az arra járók, még el sem készült az amúgy is lassan özgazdasági szakkö- vandál kezek máris bedobálták ablakait. Ottjártunkkor a fényképező­gép lencséje valóban szomorú állapotokat örökített meg. Vida József építésvezető mondta tegnap: — Hétfőn munkakezdés után jártuk végig az épületet, s ak­kor mértük fel a pusztítást. Több mint tíz üvegablakot tör­tek be. Tudjuk pótolni a köz­ponti raktárból ezeket az üveg­táblákat, de más épületek ro­vására. A közgazdasági szakközépis­kola igazgatója mutatta, hogy a repedt üvegtáblák között egy helyütt még ott látható a ka­vics is. Szinte napról napra fi­gyeli, hogyan készül yz új lé­tesítmény. Most csak annyit mondott: . — Remélem, kezre kerülnek. I Az építésvezető hozzátette: Azonnal jelentettem az ügvet a vezető üzemrendész- nek. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat üzemrendé- szétől kaptuk a felvilágosítást: — Szerencsére rendőrkézen vannak már a tettesek. Gyorsan megkaptuk tehát a választ a »vajon ki tehette« kérdésre. A városi rendőrkapi­tányságon elmondták, hogy a szombatról vasárnapra virradó éjjel két órakor csörömpölésre figyelt fel a rendőrőszem, majd riasztotta az URH-s jár­őrkocsit. A rendőrkocsi a Bajcsy-Zsi- linszky utca sarkán állt les­ben, de a rendőrök közeledté­re a garázdálkodók — hárman voltak — futni kezdtek a Be­loiannisz utca felé. Az Ezredév utca és a Bajcsy-Zsilinszky ut­ca találkozásé iái fogták el őket. Az ablakbetörők »rejté­lye« gyorsan megoldódott te­hát, bevallották tettüket, je­lenleg még szabadlábon van­nak. Az ügy részleteire vissza­térünk. <0£0IC Üzletben A vevő az elárusítóhoz: — Jó napot! Kérek egy olyan üveg konyakot, ami­lyet a múltkor vettem. — Kérem, nem tudja vé­letlenül a márkáját? — Nem. Csak annyit tu­dok, hogy a hatodik pohár után a feleségemet Lollo- brigidának néztem ... Özvegyek Kiss a hét végét vidéki nyaralójában tölti. Várat­lanul meglátogatja a ba­rátja: — Tudod, mi történt, kérlek? Meghalt a nagyné- ném. — Rettenetes — sopán­kodik Kiss. — És a nagybátyám is — teszi hozzá a barát. Kiss egy pillanatig gon­dolkodik, aztán részvéttel­jes hangon mondja: — Szegények... Most mind a ketten özvegyek. Telefon Kovács feleségével va­csorázik békés otthonában. Az asszony, amikor férje befejezte az újságolvasást; csöndesen mondja: — Emlékszel, Sándor, azokra a pisztrángokra, amelyek fogására kilenc hónappal ezelőtt két hét szabadságot szántál? — Igen, igen, drágám — mormogja a férj. — Nos, az egyik ma dél­után telefonált, s azt üzen­te, hogy apa lettél... Meglepetés A vendég az étteremben galambsültet rendel, s ké­ri, hogy lehetőleg fiatal legyen a galamb. Kívánsá­gát a pincér tudomásul ve­szi és kisvártatva hozza is az ételt. A vendégnek sze­mébe ötlik, hogy a galamb lábán gyűrű van, ahhoz apró cédulát erősítettek, ezzel a szöveggel: »Az ütközet pontosan két órakor kezdődik. Na­póleon.« Újsághirdetés »Olyan lakást keresek, amelyik elég nagy ahhoz, hogy a feleségem ne kí­vánkozzék vissza az any­jához, és elég kicsi ahhoz, hogy az anyósom ne akar­jon nálunk lakni.« Kérdés — Mondd, kisunokám, mi a tudományos magya­rázata annak, hogy előbb látom a villámot, s csak később hallom a menny­dörgést? — Ez azért van, nagy­mami, mert az ember füle hátrább helyezkedik el a fején, mint a szem. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkes7tóseg • Kaposvár, Latínca Sándor u. 2. Telefons 11-510. 11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516 felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem örziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési dn egv hónapra 20 ft* Index: 25 067. Készüli a Somogj! megyei Nyomda* ipán Vállalat kaposvári üzemebÁ Kaposvár. Latinca S. u. 6. felelős vezető: Mautner Józsei

Next

/
Oldalképek
Tartalom