Somogyi Néplap, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

Munkásah jiááka . MAI KOMMENTÁRUNK f urgonnal Fehérgyarmatra Pereg a film a televízióban. Vakolatlan új házak Fehér- gyarmaton. Az ország összefo­gásának és segítőkészségének jelképei. A járási székhely több mint ezerkétszáz háza megrongálódott az árvíz ide­jén, s több mint hatszáz új ház felépült. A filmfelvevő a megilletődött asszonyokra és férfiakra fordul, aztán a házak között magasodó rúdra, ame­lyen egy üveg pálinka és egy kendő látható. Fehérgyarmati szokás, hogy e kettővel köszön­tik az építőket. Egy asszony szólal meg: minden kendő el­fogyott a boltban. Szívdobogtató történet A balatonföldváriak és a lel­leiek nem kaptak kendőt Ök sokkal előbb hazautaztak a Szabolcs-Szatmár megyei já­rási székhelyről, mint befeje­ződtek az első építkezések. Az ő kezük munkája is hirdeti azonban, hogy az ország túlsó féléről is érkezett önzetlen segítség. A történet olyan egyszerű, s mégis megdobogtatja a szí­vet. Mint mindenütt, a Dél-ba­latoni Üdülési Igazgatóság dol­gozói is gyűjtöttek az árvízká­rosultaknak, mégpedig nem is keveset: száztizenhatezer forin­tot adtak postára. A balaton- földvári 3. számú üzemegység karbantartói négy-ötszáz forin­tot ajánlottak fel. Egy nap Pál József részlegvezető meg­kérdezte a brigádjától: — Mi lenne, ha elmentlénk segíteni az árvízkárosultak­nak? Mindnyájunknak van bent egy hét szabadsága, meg lecsúsztatjuk a tavaszi túlórá­kat is... A szép tervet a brigád tag­jai, az igazgatóság, a párt- szervezet és a szakszervezeti bizottság is felkarolták. Leve­lek mentek és jöttek, aztán egy nap elindult az igazgatóság küldöttsége terepszemlére. Amikor visszaérkeztek Bala- tonföldvárra, följegyzésben számoltak be a Fehérgyarma­ton látottakról. Egy részlet a levélből: » __még inkább megerősö­d ött bennünk az a tudat, hogy jó ügyet szolgálunk, mert a sok tv-riport és újságcikk csak szemelvényeket adhatott az ott folyó gigászi munkáról és országos erőfeszítésről „JNagyou rendesen fogadtak“ ötszáznegyven kilométert utaztak a földvári karbantar­tó munkások Fehérgyarmatra. Két furgon indult a Balaton partjáról — az egyikben a földvári brigád, a másikban pedig a lellei. Három kőmű­ves, két-két villanyszerelő és asztalos, egy-egy rakodó, la­katos, tetőfedő, festő, kertész, főszakács, részlegvezető. S a kocsiban szerszámok, anyagok, ágynemű, konyhai fölszerelés. Egy hét. Ennyit dolgoztak az árvíz sújtotta járási székhe­lyen a karbantartó munkások. A két brigád négy család la­kásának az újjáépítésében vett részt. Szerényen számolva a földváriak körülbelül har­mincezer, a lelleiek tizenötezer forint értékű munkát végez­tek Fehérgyarmaton. Kevés beszédű, a két kezük munkájával bizonyító munká­sok mindnyájan. Amikor sike­rült néhányukat az üdülőkből összetoborozni, nagyon rövid válaszokat adtak. Legtömöreb­ben Nesics Ferenc rakodó vá­laszolt: T Dolgoztunk becsülettel... Pál József részlegvezető, aki a kezdeményezés lelke és moz­gatója volt, a két brigád szó­vivőjének is nevezhető, hiszen a kőművesek, asztalosok he­lyett is elmondta tapasztala­taikat — Örömmel fogadták Fe­hérgyarmaton a felajánlásun­kat Ahhoz képest, amekkora felfordulás van ott, nagyon rendesen fogadtak bennünket, a földvári brigádot a tűzoltó­szertár klubjában, a lelleieket egy családi házban helyezték el. Hétfőn bementünk a ta­nácsházára, s munkát kértünk. Egy hétcsaládos ember házá­ba küldték a brigádunkat Ott a Kazinczy utcában csupa új ház áll, csak a sarkon van egy öreg épület. Szinte alig volt olyan belső 'munka, amit ne csinált volna a brigádunk. Winkler Janos kőműves és Piros Géza villanyszerelő még azt is vállalta, hogy felrak egy cserépkályhát... — Segítettek a helybeliek az építkezésnél? — Igen. Ahol mi dolgoz­tunk, besegített a férfi, még Erre van Fehérgyarmat. talicskázott is. A lelleiek munkahelyén a hetvenkilenc éves öreg papa reggelre min­dig megkeverte a maltert. Köszönet levélben Emlékek. A sok-sok villanás színes mozaikká áll össze. A villanyszerelő arra emlékszik, hogy hatvan centi magasan állt a víz a házban, s megre­pedtek a falak. A gépkocsive­zető arra, hogy hatalmas kon­vojok viszik az építőanyagot az árvíz sújtotta falvakba, s akkora a forgalom, hogy sok utca egyirányú Fehérgyarma­ton. A részlegvezetőt az ra­gadta meg, hogy két éven be­lül nem lehet ráismerni a já­rási székhelyre, amelyet há­rom hullámban támadott a viz. A vályogházak helyén kő­ből építettek tágasabb, vilá­gosabb és összkomfortos csa­ládi házakat. Az asztalos any- nyit mondott, hogy végre tető alatt vannak a házak. Emlékek. Mennyit beszélnek róluk az asszonyoknak, akik megértőén elengedték őket a nagy útra, s akiknek szép ajándékot vittek a megtakarí­tott napidíjukból. Legjobban esett a köszönet. Németh Sándor vb-elnök és ár. Preku Lajos vb-titkár, aki sokat segített nekik, sőt meg is látogatta az önkéntes brigá­dot, írta alá a nagyközségi ta­nács levelét. Két részlet belőr le: »... a brigád valamennyi tagja derekas munkát végzett, de k .önösen kiemelném a ba- latonföldvári Pál József üzem- e^ységvezető áltál vezetett A gyár képviseletében AHOGY ELÉNK JÖN, a ke­zét nyújtja, beljebb invitál, mozdulataiból a legegyszerűbb természetesség árad. Gyűret- len, makulátlan tisztaságú kék köpenye jelkép. Nyolc év, az itt töltött idő szimbóluma Amit ezalatt tett, hallott, látott, amit átélt: formálta mindazt, amit örömnek, keserűségnek, siker­élménynek, tanulságnak neve­zünk. Ami a személyiségéhez hozzátartozik. Az első napok­ban idegenül, kicsit félve szét- tekintő, majd ismerkedő barát­kozó lány kiegyensúlyozott, munkájában lelkiismeretes, elveiben szilárd és elkötelezett fiatallá vált az évek során. Illés Anna már otthon meg­felelő útravalót kapott. Sok mai fiatallal ellentétben nem nyomasztották a szülői ház és az iskola különböző szemléle­tű ráhatásai, a kettős nevelés nyűge, őszintén hitt és habo­zás nélkül cselekedett. így volt ez akkor is, amikor 1958- ban KISZ-tag lett s később is, amikor már a gyár ifjúsági alapszervezetének dolgozott. — Az alkatrészgyártó üzem­ből a meóhoz kerültem, s ek­kor a marxista középiskolát, majd egyéves meósszátetanfo- lyamot végeztem, 1966 óta va­gyok párttag. Első közösségi éhnónyei ér­leltek meg benne az elhatá­rozást. A gyárban nem teheti mindenki azt, • amit akar, az alkalmazkodás, a belátás, a jó szó iskolája a munkahely. Aki nem tud a többiekkel együtt dolgozni, az nem való a gyár­ba. Aki viszont megérti, átérzi a munkaközösség problémáit, s megtanulja, hogy gondola­tait a többiekéhez hajlítsa, képessé válik arra is, hogy az egész gyár, a megye vagy ép­pen az ország nagy, feszítő együttes gondjait is átérezze. Mert ezt is tanulni kell. — Jólesik az emberekkel a mindennapokról szólni. Elmon­dom, mit hogyan kellene, és ők sem maradnak szótlanok. S a meo egyébként is ilyen munkahely. Az ide kerülő munkadarabot minősítjük. Ez­zel együtt az ember szakértel­mét, lelkiismeretességét, mun­káját, tehát kicsit magát az embert is. Nagyon kényes fel­adat ez. S higgye él, így lehet megismerni alaposan azokat, akikkel együtt dolgozunk. Vé­gül is mit lehet tenni? Egy­mástól függünk, egymásra va­gyunk utalva. Közösek a prob­lémák is. Mint a pártalapszervezet ve­zetőségi tagja, mint a városi és a megyei pártértekezlet kül­dötte, mondja ezeket. Fiatal, meglepte a bizalom, s aZ, hogy számítanak rá, de ugyanakkor azt érezte, igazolása is mind­annak, amit eddig tett, gon­dolt. Lelkesen készült. Mint monda, »az ember sokat te­het párton kívül is, de párt­tagként még többet. Különö­sen, ha megyei fórumon hall­gatja meg sok-sok ember véle­ményét.-« — Mi ragadta meg legin­kább? — Fiatal vagyok, s a KISZ- ben eltöltött évek még sok mindent meghatároznak. Ép­pen ezért leginkább a Szerve­zeti Szabályzat módosításának örültem, annak, hogy a legtöbb hozzászóló támogatta a 18 éve­sek felvételét is a pártba. Persze ránk, ajánlókra ez sefe-< brigád tevékenységét«, »a la­kosok nevében a vb köszöne­tét és elismerését fejezi Iá a brigád valamennyi ingjanak és az igazgatóságnak az önzet­len segítségért«. A két brigád megérdemli, hogy minden tagját megemlít­sük. A földvári 3-as üzemegy­ségtől Pál József, Winkler Já­nos, Horváth János, Piros Gé­za, Nesics Ferenc, Tejföl End­re, Varjas Pál, Nagy Imre és Fazekas Gyula (ő volt a fő­szakács, aki az ízletes regge­lit, ebédet és vacsorát főzte), a lellei 4-es üzemegységtől Szabó János, Szecsódi Lajos, Kokas Jenő, Ágh István, Hont Árpád és Gergely Karoly meht el a szive parancsára az ár­vízkárokat helyreállítani. — Ha azt mondanák, hogy még menjünk el két hónapra, mi szívesen megtennénk — mondta Pál József búcsúzás­kor. Lajos Géza Önkényes beköltözés után az utcára A hír igaznak bizonyult, a lakás üresen állt, lakója el­költözött. Mit tesz ilyenkor egy elkeseredett, vagy éppen provokálni akaró lakásigény­lő? Feltöri az ajtót, és önké­nyesen beköltözik, gondol­ván, majd csak lesz vala­hogy! Igen, valahogy maja csak lesz. Többnyire úgy, hogy felszólítják, három napon be­lül költözzön ki. Ha nem, ki­lakoltatják. Van, aki vállal­ja a karhatalommal való ösz- szetüzést, ami persze mindig óriási csődületet jelent, s nem kevésszer as ácsorgók sajnálatát is kiváltja. Akad azonban olyan is, aki nem szívesen tűz össze a hatósá­gokkal, és a szép szóra kiköl­tözik. Az idén Kaposváron öt ön­kényes beköltözés történt. A Petőfi utca 18-ban, a Mik­száth Kálmán u. 2-ben, a Kanizsai utca 42-ben, a Hon­véd utca 37-ben és a Zrínyi utca 4-ben üresedett meg la­kás, (illetve szanaltak és le­bontásra várt), ahol hatósági ragasztószalag, pecset es be­zárt ajtó jelezte a lakás tu­lajdonjogát. Az óvatos önké­nyesen beköltöző ilyenkor kulcsot kerít, s azzal nyit be, mert a szalagot és pecsétet nem művészet eltávolítani. A duhaj viszont fejszével megy az ajtónak, s később csodál­kozik, ha megfizettetik vele az okozott kárt. \ Az öt önkényes beköltözés nem sok, körülbelül a sok­éves átlagnak megfelelő. Pe­dig ezek az emberek nem tudják, hogy milyen követ­kezményeket von maga után cselekedetük. Maga az a tény, hogy karhatalommal távolítják el őket a lakásból, egymagában elriasztó. Ezen­kívül megfizeti a költözkö- dési költséget és a szabály­sértési bírságot. Es a legsú­lyosabb: az esetet követő há­rom évig szó sem lehet la- kaskiutalasról. Az önkényes beköltözése­ket nem lehet megelőzni, ki­védeni. Az esetek túlnyomó többségében bejelentés alap­ján jut a hatóság tudomásá­ra a lakás feltörése, s há­rom napon belül intézkednék. Voltf akinél nem használt a jó szó, sőt bosszút állva, odahordta bútorát a városhá­za elé, hátha sikerül megvál­toztatnia a döntést. Tévedett. A jogcím nélkül lakókat egyébként, két csoportba oszt­ja a jogszabály. Rosszhiszc- müek az önkényesen beköltö­zők, akik ellen azonnal el­járnak. Jóhiszeműek viszont azok, akik bírói ítélet alap­ján laknak jogcím nélkül a lakásban, de csak akkor le­het eltávolítani őket, ha meg­felelő cserelakás áll a lakás­hivatal rendelkezésére. Ez viszont hosszú évek óta hi­ánycikk. Kaposváron c serelalcás hiánya miatt 14 jogcím nél­küli lakó elleni ítéletei nem tudnak végrehajtani. S. G. kai nagyobb felelősséget ró. Meggondoltan, csak az igazán arra érdemeseket lehet nyu­godt szívvel ajánlani. Eddig sem volt könnyű, valószínű ezután sem. Az idősebbeknél adva a gyanakvás: vajon nem túl fiatal-e, aki jelentkezik? A fiatalság azonban nem lehet ok. Sem ellene, sem mellette. Illés Annát a megyei párt- bizottság tagjai közé válasz­tották, s ott lesz a kangresz- szus küldöttei között is. ~ NEM MINDENNAPI volt az örömön, talán ezt mondani sem kell. Társaim is, én is úgy tekintjük, hogy ez egyút­tal a gyár, a VBKM Kaposvá­ri Villamossági Gyárának, s az itt folyó munkának is az elis­merése. Hiszem, hogy a kong­resszus és az ott elhangzottak tovább erősítik meggyőződése­met, de segítenek munkámban is egyre több jót, hasznosat fölfedezni. Cs. T. Magasabb szinten, az egész üzem érdekében Fontos feladat a tsz-ek kiegészítő tevékenységének fejlesztése Termelőszövetkezeteink ösz- szes árbevételének 15,3 szá­zaléka a kiegészítő, a mellék­üzemági tevékenységből szár­mazott. A múlt évben 381 millió forintot jelentett ez nagyüzemeinknek. Amikor a közelmúltban a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy szövetke­zeteink gazdasági életében egyre nagyobb szerepet ját­szik, mind nagyobb jelentő­sége van ennek a tevékeny­ségnek, akkor elsősorban ezekből a tényekből indult ki. Ahogy a kiegészítő tevékeny­ség végeredményben gyűjtő­fogalom, több formája, fajtája ismert, éppúgy haszna, jelen­tősége is több vonatkozásban értékelhető. Csak a legfonto­sabbakat említjük: ezúton biz­tosítható a tsz-tagság folya­matos foglalkoztatása, a helyi szükségletek jobb kielégítése, és nem utolsó sorban mind­ezzel nő a szövetkezetek jö­vedelme. Közeledve a kétszázmillióhoz Bár sorrendet nem kívá­nunk felállítani, elsősorban a dinamikusan fejlődő, a kö­vetkező években mind na­gyobb feladatok előtt álló épí­tőipari tevékenységről kívá­nunk szólni. A megyében le­vő nyolc szövetkezeti építő­ipari vállalkozásnak 84 nagy­üzem tagja. A nyolc TÖVÁL a múlt évben csaknem 160 millió forint értékű munkát végzett, ez évben viszont a tervezett termelési értékük már közeledik a kétszázmil­lióhoz, pontosan 184 865 000 forint. Az évek során jól nyo­mon követhető, hogy a mező- gazdasági beruházások mind nagyobb hányadát ők valósít­ják meg. Emellett természe­tesen bővült es szélesedett a lakosság részére végzett mun­káik köre is. Ahogy a végre­hajtó bizottság is megállapí­totta, döntő feladat, hogy a TÖVÁL-ok, a tsz építőbrigá­dok úgy fejlődjenek, hogy a negyedik ötéves terv során le­hetőleg már az összes mező- gazdasági beruházást ők vé­gezhessék el. Olyan feladat ez, melynek megvalósítása elkép­zelhetetlen a jelenlegi adott­ságok, műszaki színvonal mel­lett. Alapfeltétel tehát a szö­vetkezeti építőipar gépesítése, a technikai színvonal gyors Ütemű emelése. Ezért is ha­tározott úgy a megyei vezetés, hogy részletesen kidolgozzák — rövid időn belül — a TÖVÁL-ók műszaki fejleszté­si tervét, s azt is, hogy ez milyen módon, milyen eszkö­zökkel valósítható meg Ez a feladat szervesen és nagyon szorosan kapcsolódik mindah- aoz a tennivalóhoz, melyet a megye mezőgazdaságának ne­gyedik ötéves terve határoz meg Természetesen a nagyüzemi beruházások mellett egyre többet vár a lakosság is a szö­vetkezeti építőipartól. Ennél a gondolatnál említjük meg, hogy a szolgáltatások körének bővítése olyan kiegészítő te­vékenysége a szövetkezetek­nek, melyre nemcsak mind nagyobb igény van, hanem — mondhatnák úgy is — köz­vetlen és fontos érdeke a nagyüzemnek. Nemcsak a gazdasági előnyei miatt szük­séges evvel törődni, hanem a lakosság, a szövetkezetei al­kotó emberek érdekei miatt is. A falusi elárusítóhelyek bővítésén, az ÁFÉSZ-ek és tsz-efc jobb együttműködésén kívül olyan szolgáltatásokra is gondolunk, mint például a háztartási gépek karbantar­tása, gépkocsiszerviz létesíté­se stb. A különböző együtt­működéseknek, kooperációk­nak igen sok tartalékuk van még, s végső soron uözügy, hogy ezekkel jobban éljenek t' ■ lelőszövetkezeteink. Kölcsönhatásban Természetesen termelőszö­vetkezeteinknek mindenekfö- lötti, elsődleges feladata a mezőgazdasági termelés. Ám ma már beigazolódott tény, hogy ha a nagyüzem célszerű, gazdaságos kiegészítő tevé­kenységet folytat, ez feltétle­nül kihat és segíti a fő te­vékenység dinamikusabb fej­lődését is. A kölcsönhatás — ha biztosították a kellő közgazdasági, agrárgazdasági alapok — vitathatatlan. Ez a tény pedig arra inti a, sző vet­kezetek vezetőit, fölöttés szer­veiket, hogy az eddiginél ha­tározottabban, hatékonyabban foglalkozzanak a melléküzem- ági tevékenységgel. De termé­szetesen úgy, hogy egy kez­deményezés megvalósítását mindig körültekintő jövedel­mezőségi számítások, elemzé­sek előzzék men. Ehhez szük­séges viszont, hogy a koráb­binál több segítséget nyújtsa­nak e téren is a szakigazga­tási szervek, a tsz-szövetségek. A fejlődés, a következő tervidőszak célkitűzései úgy kívánják, hogy a főágazathoz kapcsolódó tevékenységek köre bővüljön — természetesen ott, ahol ez célszerű és gazdasá­gos. (Csomagolás, feldogozás, értékesítés stb.) De ugyancsak a fő ágazat dinamikusabb fej­lődését segítenék például a na­gyobb gépek, a speciális nö­vényvédő gépek vásárlására létrehozott társulások. Elhangzott már nemegyszer, hogy a mezőgazdaságot min­denkor komplex egészként kell vizsgálni. Éppen ezért most egy új tervidőszak kü­szöbén, feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani nagy­üzemeink melléküzemágaira is. Olyan részterület ez, amely jelentősen segíti, segítheti a fő feladatok elvégzését, ám ha nem megfelelően, nem kettő alapossággal végzik, fékezheti, gátolhatja az üzem előtt áUó célok elérését. Ezért foglalt állást úgy a végrehajtó bizott­ság, hogy elismerve az utóbbi években végbement fejlődést, a jövőben minden szinten na­gyobb figyelmet kell fordítani erre a még sok lehetőséget jelentő ágazatra. VQrSs Márta SOMOGYI NÉPLAP Steáraap, 1970- november Jő. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom